Szinnyei József: Magyar tájszótár, 2. kötet
SZ - SZÜTYŐLÉK - SZÜVŐDÖZ - SZVORKA
627 SZÜTYŐLÉK—SZŰZ SZÜZESSÉG—SZVORKA 628 SZÜTYŐLÉK: zsákocska (Vas m. Kemenesalja Tsz. 131b; Horváth Zsigmond 1834) [vö. fütyolék]. SZÜVŐDÖZ: szűz. Ne szüvődöszd aszt a vizet! (Torontál m. Száján Kálmány L. Szeged népe 11.244). [SZŰZ]. [Szólások]. Szűzre csináljuk a kásás hurkát-' szárazon. Szűzre ment egész vagyona: elpusztult (Tolna m. Paks Nyr. XIX.573). szűz-étel: sovány, böjtös étel (Székelyföld Kiss Mihály). szűz-föld (szűz-főd): l. olyan föld, a melyet vetés alá legelőször szántanak föl (Balaton mell. Tsz. [itt szűz-f. hiba]; Horváth Zsigmond 1834); 2. a rendesen szántott föld alól mélyebb szántással fölforduló új föld (Székelyföld Kiss Mihály). szűz-gulya: fiatal (eggy- v. másfél éves) tinókból álló gulya (Dunántúl Nyr. XVIII.91. Kecskemét Czimmermann János). szűz-leves: vékony leves (Székelyföld Kiss Mihály). szűz-méz: szűzraj méze (Heves m. Névtelen 1840). szűz-raj: az a raj, melyet az első méhraj még azon esztendőben ereszt (Fehér m. Perkáta Nyr. III.36). [SZÜZESSÉG]: szűzeség-dederkéje: szűzhártya (Borsod m. Kassai J. Szókönyv V.15). SZVORKA: póráz, a melyre a vadászok az ebeket fűzik (Nógrád m. Fabó András 1841).