Szinnyei József: Magyar tájszótár, 2. kötet

O, Ó - ÓKUMLÁLÓDIK - ÓL - OLÁH - OLAJ - OLAJOS - ÓLÁLKODIK - OLASZ - OLASZKA - ÓLCSA - OLCSÓ - OLD - OLDIK - OLDAL

7 ÓKUMLÁLÓD­IK—OLASZKA OLCSA—OLDAL 8 501; Rozsnyó Nyr. VIII.235; Rimaszombat vid. Nyr. X.89; XII.334; Tokaj Nyr. XXIV.192; Bereg m. Bereg-Rákos és vid. Pap Károly; Szilágy-Somlyó Nyr. XVI.286). ki-ókumlál: 1. kinéz, kifürkész, ki tud, kisüt (Orosháza Nyr. VI.179; itt csak ókumlálni van, de a ki nyilván hozzáértendő). Ókumláld már ki belőle! (Bereg-Rákos és vid. Pap Károly). 2. ki­eszel, kigondol (Gömör m. Nyr. XXIII.45; itt csak okumlál van, de a ki nyilván hozzáértendő). ÓKUMLÁLÓD­IK, nézelődik (Somogy m. Nyr. X.476). J [ÓKUMLÁSZ] («ókumlasz Palócság Nyr. XXII. 78): leskelődő, ácsorgó. DL­­( Soprony m. Király Pál): 1. istálló (Ba­ranya m. Ormányság Tsz.; Palócság Tsz.; Nyr. XXII.78; Borsod m. Ethnographia VII.76; Gömör m. Tsz.); 2. az épületnek amely kissebb és különféle célokra szolgáló elkülönített része, pl. az eggy-eggy házaspár számára a melléképü­letben elkülönített kis szoba (Szlavónia Nyr. V. 12; XXIII.310). OLAH­­aláh [aláh utáni] Hunyad m. Lozsád Nyr. XIX.478. old. Baranya m. Bélye Nyr. XVIII.287; Szeged, Csanád m. Apáca, Torontál m. Monos­tor, Majdán Kálmány L. Szeged népei.10; III. 80. 177; Koszorúk 11.162; valáh valáhoy Moldvai csáng. Nyr. X.106; valáh Moldvai csáng. Nyr. IX.490; valáh Moldva, Klézse Nyr. XIV.42). [oláh-bángó]. [Szólások]: Oláhbángóval fizetett, hitelbe vásá­rolt (Székelyföld Kiss Mihály). oláh-borsó , pörköltkávé-színű nagyszemű bab (Mármaros-Sziget Nyr. XVII.93. 176). OLAJ (alaj Nyitra m. Vág-Hosszúfalu Nyr. XX.75; alé Pannonhalma Nyr. XII.187; Pozsony m. Tárnok Nyr. VIII.470; Pozsony m. Olgya Tolnai Vilmos). OLAJOS (aléjos Pozsony m. Tárnok Nyr. VIII. 470). [OLAL]. be-ólal: beavat [vö. avat­­.] (Csallóköz Nyr. 1.280). Az új házasokat az esketés után beóláják (Csallóköz id. Szinnyei Józsefné). ÓLÁLKOD­IK (olálkod­ik Borsod, Abaúj, Torna, Zemplén, Szabolcs m. Király Pál). OLASZ (olosz Szeged Nyr. V.571; Székelyföld Győrffy Iván). olasz­ feo­bász: fasírozott hús (Kolozsvár Sziny­nyei József). olasz­ tök: cucurbita melopepo (Nógrád m. Nyr. IV.72). OLASZKA: nyári viola, szines ibolya (chei­ranthus incanus) (Abaúj m. Nyr. V.272; Tokaj Nyr. XIX.432). olaszka -virág­i cvr (Hegyalja Kassai J. Szó­könyv IV.12). OLCSA (Olcsó): kamara, szobácska (Szlavónia Nyr. V.12; Szlavónia, Kórógy Nyr. XXIII.216; Király Pál). [OLCSÍT], ÓCSÍT: olcsóvá v. olcsóbbá tesz (Szlavónia Nyr. XXIII.217). A vasut az őcsít, az drágít (Szlavónia Nyr. V.12). OLCSÓ (Ocsu Székelyföld Kiss Mihály, Győrffy Iván; Háromszék m. Vadr.; olcsó Háromszék m. Tsz.; olcsó Háromszék m. Orbai járás Nyr. VII. 332). [OLCSÓD-IK], ÓCSUOD-IK: olcsó v. olcsóbb lessz (Székelyföld Kiss Mihály). [OLCSTJL], ÓCSIL (mégócsü): cv (Szlavónia Nyr. XXIII.166. 216). OLD (vedd meg a bogot: Háromszék m. Nyr. IX.33). OLD-IK (Moldvai csáng. Nyr. IX.530. ód­ik, ki ód­ik, meg ód­ik Vas m. Király Pál; Udvarhely m. Felméri Lajos; Háromszék m. Vadr.); oldó­dik, ki­ oldik, ki­ ódik, kioldódik (pl. a zsák) (Vas m. Király Pál; Udvarhely m. Felméri Lajos). Közzi meg, mer még a malomba ér, hécce­r oldik kü (Moldvai csáng. Nyr. III.4); meg­ódik, megoldódik. Megódott a szijju (Há­romszék m. Vadr. 511a). OLDAL (óda, ódal; — óda Vas m. Őrség Nyr. VII.469; Tolna m. Fölső-Nyék Nyr. VI.323; odal Göcsej Nyr. XII.47); 1. szél. Az erdő oldala (Nóg­rád m. Tolmács Nyr. XV.237); 2. lejtő (Tolna m. Fölső-Nyék Nyr. VI.323); 3. a hosszú-szekér [vö. nyujtó-rúd] oldala (két hosszú rúd, a melye­ket a végeik táján néhány záp köt össze) (Sop­rony m. Horpács Nyr. XIV.432; Csapodi István); 4. lajtorja (Vas m. Őrség Nyr. 1.422; VII.469; Göcsej Nyr. XII.47). — Ódallag: oldalt, oldalvást (Háromszék m. Győrey Iván). [Szólások]. Majd oldalba kedvellek: oldalba üt­lek (Borsod m. Szihalom Nyr. XXV.525).­­­ldal-bakó: farkas (Brassó m. Hétfalu Nyr. IX.427; Vadr.; Rozsondai József; Halmágy Vadr. 561). oldal-bakó: lehajtó­ nélküli tarisznya, a milyent leginkább iskolás­ gyermekek viselnek (Hajdú­szoboszló Nyr. XVII. 136) [vö. 2. bakó]. ódá-bérce: oldalborda (Érsekújvár Nyr. VIII. 282. 332). [oldal­borda], [oldalbordáz]. meg-oldalbordáz: oldalba ver (Szeged Csap­lár Benedek).

Next