Hefty György (szerk.): Magyar tanitók albuma (Budapest, 1938)
Tanulmányok
vezetni a kuruzslók, a képeslapok lehetetlen cikkei, a szerkesztői üzenetek, a kalendáriumok hiányos egészségügyi felvilágosításai káros világából. Ott kell állania a káros népszokások elleni harcban is. Mindezekben is az orvos segítőtársa, tanácsadója a tanítónak és ha már nem betegség megelőzéséről, nem egészségvédelemről, hanem betegség gyógyításról van szó, nem lehet más kötelessége a tanítónak, mint idejében orvoshoz irányítani a beteget. Mint minden oktatás, úgy az egészségügyi oktatás terén is leghatásosabb, legmegkapóbb a szemléltető oktatás. A vetített képes, mozgóképes előadások még jobban felkeltik az érdeklődést és sokkal eredményesebbek. A tanító osztja ki a falu könyvtárából — hiszen ennek is kell lennie — az egészségügyi felvilágosító iratokat, könyveket és az egészséges kíváncsisággal megáldott magyar paraszt éppen olyan szívesen fogja ezeket olvasni, mint ahogy eddig olvasta a kalendáriumok és képes lapok kétes értékű, sőt sokszor egyenesen káros hatású cikkeit. A tanító életmódja, életkörülményei olyanok legyenek, hogy például szolgáljanak a falu lakosságának. Ezért lakása, otthona a legkényesebb egészségügyi ízlést is kielégítse és minden szónál és betűnél hatalmasabb érvvel, a gyakorlati eredmény tényével bizonyítsa, hogy ez a helyes, ez az egészséges porta elrendezés és porta berendezés. A tanító szoros érintkezésben álljon a falu vezetőségével és állandóan tartsa felszínen az egészségügyi újítások szükségességét és mindennél fontosabb voltát. Az egészségügyi újítások és javítások nagy része pénzbe sem kerül, vagy legalább is nem többe, mint a helytelen megoldások, úgy, hogy a pesszimisták, tehetetlenek »nincs pénz rá« megállapítása nem lehet ok arra, hogy a mai egészségügyi állapotokon ne is igyekezzünk javítani. És ha még pénzbe, sok pénzbe kerülnének is ezek a megoldások, akkor is keresztül kell vinni, keresztül kell hajtani ezeket, mert mindnyájunknak csak egy célunk lehet: egészséges Magyarország. Mit tehet a tanító a hazai nyaralás érdekében? Irta: gróf Széchenyi Károly, az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség elnöke. A pihenés és üdülés fontos tényezője a mindennapos munkában elfáradt ember életének, mert munkabírás szempontjából szükséges, hogy a szervezetnek megadjuk a pihenés és felfrissülés lehetőségét. A pihenés és üdülés egészségügyi szempontból is igen fontos, hiszen már a régi rómaiaknál is köztudomású volt a mondás »mens sana in corpore sano« ép testben ép lélek és ez az elv fokozott jelentőséggel bír a mai élet rohanó tempójában. A nyaralási és hétvégi pihenés ma szinte nélkülözhetetlen a dolgozók részére és az ehhez szükséges minél előnyösebb előfeltételek biztosítása igen fontos szociális kötelességet képez. Az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség által a hazai nyaralás érdekében kifejtett mozgalom minden vonatkozásban ezt a célt szolgálja és hármas irányban végez nemzeti szempontból értékes munkát. Szociális vonatkozásban azáltal, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élők részére olcsó nyaralást biztosít, nemzetgazdasági vonatkozásban a nyaraló tömegek részbeni itthon tartásával a különben kür 240 földre kivitt és ott elköltött pénzt itthon tartja és a falu gazdasági vérkeringésébe juttatja, kulturális vonatkozásban pedig felkutatja a nyaralásra alkalmas helyeket és ezek fejlődését biztosítja. Az OMVESZ 5 éve működik és nem értéktelen az az eredmény, amelyet ez alatt az idő alatt elért. Röviden ezek a következőkben foglalhatók össze. A szövetség kb. 160 nyaralásra alkalmas községet szervezett be a fizetővendég rendszer alapján és minden községben egy községfejlesztő bizottság intézi a nyaralással kapcsolatos ügyeket. Minden vármegye székhelyén, valamint a nagyobb vidéki városokban képviseletek vannak, amelyek az érdeklődő nyaralóknak díjtalanul állnak felvilágosítással rendelkezésére. A szövetség központi irodája és szervei az érdeklődő nyaralókat közvetlen kapcsolatba hozzák a községfejlesztő bizottságokkal, melyek azután az illető nyaraló elhelyezéséről gondoskodnak. A fizetővendéglátó házakat kis zománctáblákkal látták el, hogy a nyaralók minden külön útmutatás nélkül is megtalálhassák őket. A beszervezett községek nyaralósor-