Magyar Tanítóképző, 1901 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1901-04-01 / 4. szám

218 emlékezete. Petőfi népdalaiból és családi költeményeiből, Arany kisebb lyrai költeményeiből. Katona Bánk bán-­a.­ Kisfaludy Károly: Csalódások vagy Kérők. (Ezek egyike iskolai olvasmány.) A prózai olvasmányok közt: Pázmány (Beszédek), Faludi (Er­kölcsi oktatások), Kölcsey (Parainesis, Emlékbeszéd Berzsenyi fölött), Széchényi (Részletek a Hitel­ből), Eötvös (Körösi Csom­a Sándor), Kossuth (A haza védelméről), Deák (A felirati javaslat ügyében), Gyulai Pál (Eötvös). Fogalmazás: (Mint az eredeti javaslatban.) III. osztály. Heti óraszám: 3. A magyar irodalom története műveléstörténeti háttérrel. A középkor szellemi élete. A vallásos élet és irodalom. A renaissance és Mátyás. A reformatio hatása az irodalomban. Apáczai. A törökvilág hatása. Tinódi, Balassa. A kath. visszahatás. Pázmány. Zrínyi, Gyöngyösi. Mikes. A kuruczvilág. Bessenyei és kora. Kazinczy és a nyelvújítók. Kisfaludy Sándor. Berzsenyi. Kölcsey. Katona, Magyarország újjászü­letése. Kisfaludy Károly. Vörösmarty, Széchényi, Petőfi, Kossuth, Tompa, Arany, Deák. A regény (Jósika, Fáy, Eötvös, Kemény, Jókai), A dráma (Szigligeti, Tóth Ede, Madách, Csiky). A tudományos iro­dalom föllendülése. Az ifjúsági irodalom. Olvasmányok a tárgyalt írókból. (Főkép házi olvasmányok.) Fogalmazás: mint az eredeti javaslatban. IV. osztály. Heti óraszám : 3. A magyar nyelv rendszere. A nyelv lényege és fontossága. A nyel­vek felosztása gramatikai szerkezet és származás szerint. (Indogermán, ugor.) A nyelvrokonság kérdése. A nyelv eredete. A nyelvek élete és fejlődése. A szófejtés és a kultúrtörténet. A nyelvjárások jelentősége és osztályzásuk. Az egyén nyelvének fejlődése. A gyermeknyelv a nyelvtudomány és pedagógia szempontjából. Az írás. Az írás története. Kiktől tanuit a magyar írni ? A történeti nyelvtan. A nyelvtan rendszere A szóhangok. A hangváltozások jelentősége. A helyesírás alap­elvei. A helyesírás a különböző korszakokban. (Pl. helyesírási viták Révai s Verseghy közt.) A fonetikus írás kérdése. A magyar szókincs. A jelentésváltozások vizsgálata. A jelentés­változások okai. A synonimák. A szócsaládok. A szóképzés. A szó­képzés különböző nemei. A szóösszetétel. A képzők osztályozása. A képzők eredete. A nyelvújítás eredményei és tévedései. A ragozás. A magyar nyelv sajátságai a ragozásra nézve. A ra­gok eredete. Személyragok, helyragok stb. magyarázata. A névutók. A beszédrészek. A beszédrészek megkülönböztetésének története. A mondattan. A mondattani alapon álló nyelvtanítás. A nyelv­tani és logikai szempontok.

Next