A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
D
Deutsch 118 egyetemet Bpesten végezte, ahol 1895. orvostudori oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után a Stefánia gyermekkórházban működött, majd külföldön végzett tanulmányokat. A világháborúban mint ezredorvos katonai szolgálatot teljesített és szolgálataiért a Signum Laudisszal és a III. o. vöröskereszt éremmel tüntették ki. Az 1916-i bécsi hadi és az 1917-i bpesti „Had- és népegészségügyi“ kiállítások megszervezésében tevékeny részt vett. Egyik szervezője volt a budapesti Gyermekegészségügyi kiállításnak és igazgatója az 1926. lezajlott Nemzetközi Embervédelmi Kiállítás tudományos részének és ezért a német vöröskereszt érmet kapta meg. Az Ingyentej Egy. rendelőintézetének igazg. főorvosa, a Stefánia Szöv. 3-as számú védőintézetének vez. főorvosa, az Omike, Mikéte és a pesti „Szegény Gyermekkertegyesület“ elnöki tanácsának, a budapesti izr. hitközség választmányának tagja, az „Izr. Süketnémák Országos Intézetének“ elnöke. Több gyermekgyógyászati és gyógypedagógiai tanulmányt írt. A „Magyar Orvos“, „Centralblatt f. Kinderheilkunde“ -nek és a spanyol „Paidoterapia“ szerkesztőségének beltagja. A „Magyar Gyermekorvos Társaság“ pénztárosa A „Deutsche Gesellschaft für Kinderheilkunde“ tagja. Deutsch Jenő, ügyvéd, szül. Újpest, 1879 ápr. 12. Középiskoláit és a tud.-egyetemet Bpesten végezte. Mint fiatal jogász résztvett a munkásmozgalmakban. Ügyvédi irodáját Újpesten nyitotta meg. Több bécsi krónikás könyvet írt, amelyek Dévény Jenő név alatt jelentek meg. A Kassai Napló és a Népszava munkatársa volt. A budai munkásság jogtanácsosa, megalapítója az újpesti Gyermekbarát Egyesületnek. Deutsch Lajos, a szfőv. Elektromos Művek vezérigazgatója, szül. Jászberény, 1869. máj. 14. Középiskoláit Bpesten végezte, majd a József műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után a szfőv. Elektromos műveinek szolgálatába lépett, ahol alapos felkészültsége és nagy szaktudása révén csakhamar vezető pozícióra tett szert. Fokozatos előlépés után igazgatóvá, majd az Elektromos Művek vezérigazgatójává nevezték ki. Ebben a minőségében nagy érdemeket szerzett az Elektromos Művek fejlesztése és a fővárosi villanyszolgáltatás kiterjesztése terén. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületben, valamint a Magyar Mérnök- és Építészegyletben több előadást tartott az elektromos áramtarifák, az elektromos melegítőkészülékek és a fővárosi Elektromos Művek fejlődéséről. A Magyar Elektromos Művek Orsz. Szövetségének és a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek alelnöki tisztét viseli. Rendkívüli érdemeinek elismeréséül a kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Deutsch Lénárt, r.-t. ügyvez. igazg., szül. Brünn, 1890 jan. 21. Középiskoláit és a textiliskolát Brünnben végezte. Tanulmányainak elvégzése után Losoncon, mint textilgyári tisztviselő kezdte működését. 1920. a Magyar Posztógyárhoz került, ahol szorgalmas és hasznos munkásságának eredményeképen 1928 óta mint ügyvezető igazgató működik. A munkásoknak a textilszakmában való kiképzésében tevékeny részt vett. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és számos kitüntetésben részesült. Deutsch Mór, sütőmester, szül. Győr, 1869. Iskoláinak elvégzése után ipari pályára lépett. 1893. önálló pékműhelyt létesített, amelyet rövid idő alatt nagyüzemmé fejlesztett. 1907. a budapesti Nemzetközi Sütőipari Kiállításon aranyéremmel tüntették ki. 1914. a Budapesti Sütőipartestület elnökévé választották. Ugyanakkor igazgatósági tagja lett az Országos Iparegyesületnek. 1917. a király ipari és közjótékonysági téren szerzett érdemeiért a koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki. 1922. az Országos Iparegyesület jubileumi ezüst díszérmét kapta meg. D. élénken résztvesz a fővárosi demokratapárt életében is. A főváros törv.-hat. bizottságának tagja és a Sütőiparosok Értékesítő és Beszerző Szövetkezetének elnöke. Egyik megalapítója és vezetője a Budapesti Sütőiparosok Körének és a Sütőmunkaadók Szövetségének, az Országos Közélelmezési Tanács tagja, az Országos Központi Átvizsgáló Bizottság élelmezési oszt. volt előadója. Az Országos Kézművestestület társelnöke és az Ipartestületek Országos Szövetségének volt alelnöke. Egy időben tagja volt a főváros közélelmezési tanácsának. Tevékeny működést fejt ki a munkanélküliek segélyezése terén is. Détshy Károly Frigyes, r.-t. igazg., szül. Budapest, 1881 jan. 4. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a bpesti műegyetemen mérnöki diplomát szerzett és az Egyesült Izzó szolgálatába lépett, amelynek főmérnöke, majd aligazgatója lett. A Standard Villamossági R.-T. megalakulása óta mint annak műszaki igazgatója fejt ki értékes működést. Dezsényi Béla, magy. kir. gazd. főigazg., szül. Zsámbok, 1866 ápr. 22. Középiskoláinak elvégzése után a keszthelyi Gazdasági Akadémia hallgatója lett. Mint gazdasági gyakornok kezdte meg működését. 1888-ban a mezőhegyesi állami ménesbirtokon. Harmincháromévi állami szolgálat után, melyet a különböző ménesbirtokokon, a földmívelésügyi minisztériumban és a gödöllői koronauradalomban töltött, 1920-ban Rubinek Gy. földmívelésügyi miniszter az állami birtokok élére állította és megbízta az állami birtokok főosztályának vezetésével. Mint főigazgató az állami birtokok jövedelmezőségének fokozásán és ezzel kapcsolatban a birtokok iparosításával foglalkozott. 1923 óta mint a M. Kir. Kertészeti Tanintézet főigazgatója működik. Érdemeinek elismeréséül a polg. érdemkereszttel és a II. o. polg. hadiérdemkereszttel tüntették ki. Je- Dezsényi