A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
E
Erdődy két évig európai fővárosokban hangversenyzett és mindenütt nagy sikert aratott. Hosszú ideig karnagya volt az Apolló és a Nagy Endre-kabarénak. 1928 óta a Fővárosi Operettszínház karmestere. Számos vonósnégyeskompozíciót, táncdarabot és operettzenét írt, amelyeket a fővárosi színpadokon sikerrel mutattak be. Erdődy István (gróf, monyorókeréki és monoszlói), volt főrendiházi tag, szül. 1848 nov 2. Atyjának, Erdődy Károly gróf halála után, mint a jaskai uradalom örököse, a horvát országgyűlés mágnásai közé került. A horvát nemzeti politika híve volt. 1883. kamarási méltóságot kapott, 1903. pedig valóságos belső titkos tanácsosi címmel tüntették ki. Mint az örökösjogú főrendi családok tagja foglalt helyet a régi főrendiházban. Erdődi Kálmán orvos, szül. Sárospatak, 1870. Középiskoláit Kassán, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. 1894. nyert orvosi diplomát. A kassai közkórházban kezdte működését. 1899. Salgótarjánban telepedett le és 1910 óta mint járásorvos működik. Értékes szolgálataiért a polgári érdemkereszttel és a vöröskereszttel tüntették ki. Erdődy Rudolf (ifj., gróf, monyorókerWS*^^monoszlói), nagybirtokos, felsőházi póttag, szül. Novimarov (Horvátország), 1883 okt. 25. Tanulmányainak befejezése után, terjedelmes földbirtokainak kezelését vette át. 1916. a Főrendiház tagja lett. Felsőházi póttaggá az örökösjogú családok választották. Erdődy Sándor (gróf, monyorókeréki és moHBSSPlói), nagybirtokos, felsőházi tag, szül. Galgóc, 1865 aug. 24. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Győrött, Bécsben, majd Bpesten folytatott jogi tanulmányokat. 1890. csász. és kir. kamarási címet kapott. 1897. örökösjogú főrendiházi tag lett. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített. Több ízben tüntették ki, 1916. pedig századosi rangra emelkedett. A bajor királyi házi Szt. György-rend tulajdonosa. JE Erdődy Tamás (gróf), szül. Vasvörösvár, 1 SST középiskoláit Győrött, a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte. Tanulmányainak befejezése után Kőszegen telepedett le, ahol értékes közéleti és társadalmi tevékenységet fejt ki. 24 év óta Kőszeg tűzrendészeti felügyelője. Számos kulturális és gazdasági egyesület vezetőségi tagja. Erdőhegyi Lajos (erdőhegyi), főispán, szül. Kisvárda, 1887 júl. 25. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a debreceni, majd a kolozsvári tud. egyetemek, később a bécsi Keleti Keresk. Akadémia hallgatója volt. Az államtudományok doktori oklevelének tulajdonosa. Hazatérése után Szabolcs vm. szolgálatába lépett, ahol fokozatos előléptetések után vm. főjegyzővé választották. 1918. megvált hivatalától és gazdasága vezetését vette át. Először a nyírbátori kerületet képviselte a nemzetgyűlésben. 1926. a kemecsei kerület egységespárti programmal országgyűlési képviselőjévé választotta. 1929. Szabolcs megye főispánjává nevezték ki. Erdős Béla, polg. isk. igazg., szül. Ungvár, 1873 okt. 15. Középiskoláit Sopronban, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után mint tanár Siklóson, majd Fiuméban, később Nagybecskereken működött. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített. 1927 óta a cinkotai polg. iskola igazgatója. Torontál vmegye törv.-kat. és Nagybecskerek képv.testületének tagja. A pedagógiai folyóiratokban értékes szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Erdős Dezső, r.-t. vezérigazg., szül. Szepezd, 1880 máj. 3. Középiskoláit és egyet, tanulmányait Bpesten végezte, ahol állatorvosi oklevelet szerzett. A háború alatt mint katonai főállatorvos harctéri szolgálatot teljesített, a koronás arany érdemkeresztet és a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta meg. A Laboratórium Védőoltóanyag Termelésére r.-t. vezérigazgatója. Az állati járványvédelem terén évtizedeken keresztül jelentős munkásságot fejtett ki és ennek elismeréséül 1924. a m. kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Társadalmi és politikai téren is tevékenykedett és a kisgazdapárt megalakulásának idején élénk részt vett az országos szervezési mozgalmakban. A kisgazdapártnak az egységes párttal való egyesítése után a Rassay-féle szabadelvű csoport vezető tagja lett. Az Orsz. Szabadelvű Klub alelnöke, a Magyar Állatorvosok Gazdasági Szövetkezetének elnöke. Az Állatorvosi Közlöny felelős szerkesztője. Szakirányú cikkei különböző gazdasági lapokban jelennek meg. Erdős Ferenc, ügyvéd, szül. Kisújszállás, 1884 május 20. Középiskoláit Budapesten, jogi tanulmányait a budapesti tud.egyetemen végezte, ahol ügyvédi oklevelet nyert. Mint ügyvéd Bpesten kezdte meg működését és főleg a család- és a büntetőjog terén ért el figyelemreméltó eredményeket. Közben élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. Versei és novellái a Hétben jelentek meg. Az Egyetértés belső munkatársa volt. Jogi és ipari szaklapokban számos cikke jelent meg. A földreformmal kapcsolatban a Budapesti Hírlapban megjelent sorozatos cikkei általános feltűnést keltettek. Az Anya- és Csecsemővédő Egyesület létrehozásában tevékeny szerepe volt. Ez alapította a Szabómesterek Országos Szövetségét. Erdős József káplán, hitoktató, szül. Péterréve, 1900 márc. 9. Középiskoláit és teológiai tanulmányait Kalocsán végezte, 1923. pappá szentelték. Jelenleg a bajai polg. leányiskola hitoktatója. A Leánykongregáció és a Jézus Szíve Társulat elnöke és számos más egyházi egyesület vezetőségi tagja. A bajai lapoknak állandó munkatársa. 139 Erdős