A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)

Előszó

ELŐSZÓ. A nyugati államokban már hosszú idő óta nélkülözhetetlenek azok a lexikonok, amelyek az illető országok társadalmi kitűnőségeinek személyi adatait tartalmazzák. Ezen művekben szereplő férfiak életrajzai egységes képpé forrasztva teszik láthatóvá az ország kulturális, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági, valamint politikai berendezkedését. A magyar lexikonirodalom nélkülözte eddig azt a művet, amely a magyar nemzet minden rétegének vezető egyéniségeit határozott célkitűzés­sel és egy átfogó eszme szolgálatában felsorakoztatta volna. Ezt a hiányt véljük ezzel a munkával kiküszöbölni. Megörökíteni kívánjuk a magyar közélet, a politikai, a művészi és a tudományos világ mindazon tényezőit, akik bármely nemzeti szempontból értéket képviselnek. Ennyi magyar érték csoportosítása mindennél kiáltóbb és ékesebben szóló bizonysága nemzetünk évezredes múltú kultúrájának, amelynek bármely más esz­köznél hathatósabb fegyverül kell szolgálnia a magyar népnek Trianon elleni titáni küzdelmében. A magyar élet első­sorban küzdő alakjai­nak hatalmas méretű seregszemléje ez a mű, amely történelmünk talán legsúlyosabb idejét élő társadalmának keresztmetszetét rajzolja meg. Azok, akik olvasni tudnak a sorok között is, bizonyára észreveszik a sok ezer életrajzi adat felszíne alól kiemelkedő célzatosságot és minden bizonnyal meghallják egy küzdő, verejtékező, de mégis biztos léptekkel a megújhodás felé haladó nemzet építőmunkájának egységes ritmusát. Bár e munkában nevek sorakoznak egymás mellé, ezek a nevek az eleven életet jelentik, az erőt, az életképességet, a kultúrfölényt, a szebb és jobb jövőbe vetett hitünket, élniakarásunkat és élni tudásunkat. E munka sok ezer vezető egyéniség életrajzát tartalmazza, mégsem teljesen hiánytalan, ami kétségtelenül bizonyítéka annak, hogy a magyar élet értékeit még ilyen hatalmas, nagyméretű kötetben sem lehet maradék­ 1.

Next