A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
J
tób 261 emelkedett és nyugalomba vonult. 1920. fővárosi tervhat. biz. tag lett s élénk részt vesz a tvhatósági életben. Ügyvezető alelnöke a keresztény községi pártnak. A főváros tvhat. bizottsága választotta felsőházi taggá. A felsőháznak jegyzője. A budai I. kerületi Keresztény Nemzeti Párt alapítója s elnöke volt. Jelenleg elnöke az I. kerületi Ker. Gazdasági és Szociális, valamint az Egységes Ker. Községi Pártnak. Jób Dániel, író, színigazgató, szül. Arad, 1880 dec. 22. Tanulmányainak befejezése után 1900. hírlapírói pályára lépett. 1907. a bpesti Vígszínház rendezője lett. 1908. jelent meg egyetlen novellás kötete, az Ifjúkor, amely a fejlődő modern magyar irodalom egyik legértékesebb alkotása. Novellái halk hangú, finom történetek, fáradt nosztalgiában szenvedő emberek, szép lelkek szenvedései, a legnemesebb értelemben vett romantika modorában. 1913. Orgona, majd 1918. Őszi vihar című színdarabja került színre és dokumentálta írói képességeit, valamint nagy színpadi hozzáértését. 1926 óta J. a Vígszínház igazgatójaként működik. Vezetése alatt a színház megőrizte régi tradícióit, a legkiválóbb magyar és külföldi írók műveinek színrehozatalával. Jókay-Ihász Miklós (ásvai), földbirtokos, orszgyűl. képviselő, szül. Bpest, 1892. Középiskolai, egyetemi és gazdasági akadémiai tanulmányainak befejezése, valamint jogtudorrá avatása után, Veszprém megye szolgálatába lépett, ahol szolgabíróvá, majd főszolgabíróvá választották. Később kilépett megyéje kötelékéből és birtoka kezelését vette át. A Károlyi-kormány idején az ellenforradalmi mozgalmakban vett részt, amiért a kommunizmus alatt letartóztatásba helyezték. 1926. a nagyvázsonyi kerület orszggűl. képviselőjévé választotta. Egyháza életében előkelő szerepet tölt be. A pápai ref. egyházmegye gondnoka. Jelentős tevékenységet fejtett ki a gazdatársadalom és a szövetkezeti élet megszervezése és kifejlesztése érdekében. Jónás Emil, fatermelő, szül. Balassagyarmat, 1873. Iskolai tanulmányait szülővárosában és Bpesten végezte. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és magatartásáért a koronás arany érdemkeresztet és a Signum Laudist kapta. A balassagyarmati izr. hitközség elnöke és a Szentegylet másodelnöke. A vm. törv.-hat. biz. és a városi képviselőtestület tagja. Joó Sándor, a vakok szombathelyi intézetének igazgatója, szül. Buzsak, 1885. ápr. 4. Középiskoláit Pécsett, a gyógypedagógiai tanárképzőt Bpesten végezte. 1908. kezdte meg működését a váci siketnémák intézeténél 1910. Szombathelyre helyezték az ifjú vakok tannevelő és foglalkoztató intézetéhez, ahol mint tanár működött. Az intézet fejlesztése körül kifejtett hasznos munkásságának elismeréséül 1922. az intézet igazgatójává nevezték ki. Igazgatói működése alatt az intézet ipari üzemét magas színvonalra emelte. Gyógypedagógiai szakcikkei különböző lapokban jelentek meg. Joódy Miklós, (jódi), min. tan. pénzügyigazgató, szül. Máramarossziget, 1873 nov. 17. Középiskoláit Nagyváradon és Máramarosszigeten végezte. Jogi tanulmányokat szülővárosában folytatott. Közhivatali pályáját is itt kezdte, majd Zalaegerszegre nevezték ki pénzügyi fogalmazónak. Különböző vidéki városokban működött és 1910. mint pénzügyi titkár Máramarosszigetre került, ahol 1919. a román megszállás következtében állását vesztette. 1920. pénzügyi főtanácsossá nevezték ki és az adófelügyelőségnél nyert beosztást. 1923. kinevezték a Budapestvidéki pénzügyigazgatósághoz h. pénzügyigazgatónak. 1924. értékes szolgálatainak elismeréséül miniszteri tanácsos és a pénzügyigazgatóság vezetője lett. 1925. a pénzügyminisztériumba helyezték át. 1926. mint pénzügyigazgató a szolnoki pénzügyigazgatóság élére került. Josipovich Géza, volt horvát miniszter, szül. Jalkovec (Varasd vm.), 1857 jan. 21. Középiskolai és jogi tanulmányainak befejezése után 1881. a belügyminisztérium kötelékében kezdte meg pályafutását. 1884. a horvát-szlavón-dalmát minisztérium szolgálatába lépett. 1887. a vinicai kerület horvát unionista programmal képviselővé választotta, majd a szobor az országgyűlésbe küldte. 1897. az Osztrák- Magyar Bank főtanácsosaként működött. 1903. ismét horvát képviselő lett. 1906. a Wekerle kabinet horvát miniszteri tárcáját vállalta el. Lukács László kormányában szintén horvát miniszterként működött. 1907. valóságos belső titkos tanácsosi címmel tüntették ki. Lemondása után az Osztrák-Magyar Banknál folytatta működését. Józan Miklós, unitárius püspöki vikárius, felsőházi tag, szül. Túr (Torda-Aranyos vm.), 1869 dec. 6. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a kolozsvári teológiai akadémia, majd az oxfordi egyetem bölcsészet, idológia és egyháztörténelem karának hallgatója volt. Segédlelkészi működését Polgárdin kezdte meg. 1896. Torockón volt lelkész, 1899. a bpesti unitárius gyülekezet lelkészévé választották meg. 1920. püspöki vikáriusi méltóságra emelkedett. Erdélyi működése alatt egyházának közügyi igazgatója volt. Egyháza és a hitélet kimélyítése érdekében értékes irodalmi munkát is végzett. Az Unitárius Értesítő alapítója és v. szerkesztője. A Dávid Ferenc-Egylet elnöke, a Magyar Székely Egyesület alelnöke. Az egyházközség alapításának félszázados évfordulója alkalmával kormányzói elismerésben részesült. József főherceg, szül. Alcsuth, 1872 aug. 9. A Habsburgok magyar ágának sarjadéka, József nádor unokája és József főhercegnek, a honvédség főparancsnokának fia, Nagyary József