A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
K
Kahlich szövetségi füzetet. Annak idején a nemzeti ellenállásnak aktív szereplője volt. Az 1926. összeült országgyűlésre a gönci kerület küldte be egységespárti programmal. Kahlich Endre, okt. gazda, v. magy. kir. gazd. felügyelő, szül. őscsanád, 1895 aug. 24. Középiskoláit Kalocsán, jogi tanulmányait Bpesten és a mezőgazdasági akadémiát Németországban végezte. Tanulmányi évei alatt főmegbizottja volt a Mefhosznak a Deutsche Studentenschaftnak és 1921. megszervezte az első magyar-német diákcsereakciót. A leipzigi nemzetközi diákkongresszuson a magyar diákság képviselője volt. Elnöke volt a hallei magyar egyletnek és a külföldi diákok hallei csoportjának. Részt vett a háborúban és a III. oszt. katonai érdemkeresztet, a Signum Laudist, a nagy- és kisezüst vitézségi érmet, a Károly-csapatkeresztet és a német katonai érdemérmet kapta meg. Kakulay Károly, gépészmérnök, orszgyül. pótképviselő,szül. Nagykikinda, 1863 jan. 8. Középiskoláinak befejezése után műegyetemi tanulmányokat folytatott és mérnöki oklevelének megszerzése után állami szolgálatba lépett. Eleinte az államvasutak miskolci telepén dolgozott, majd mint főmérnököt különböző posta- és távirdaigazgatóságokhoz osztották be. 1896. a pozsonyi elektromos vasút igazgatójává nevezték ki. 1903—1907. a Budapest—budafoki helyiérdekű vasút igazgatója. 1907—1914. a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési vállalatok számára (Trust) h. igazgatója, azontúl 1928-ig magánmérnöki gyakorlatot folytatott. Jelentékeny irodalmi munkásságot fejt ki, több önálló munkája jelent meg. 1926. a demokrata párt listáján a pesti északi kerület pótképviselője lett. Jelenleg a Beszkárt igazgatója. A törv.-hat. biz. tagja volt. Káldor Adolf, főorvos, szül. Modor, 1882 aug. 10. Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte, ahol orv.-tud. oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után a pécsi közkórház orvosa lett, majd 1908. mint s.-orvos a bpesti Szt. István-kórházban működött. 1909. Budafokon orvosi rendelőt nyitott. A háború alatt mint főhadnagy-orvos harctéri szolgálatot teljesített és számos kitüntetésben részesült. 1916. községi orvossá választották. 1928. tisztiorvosi képesítést nyert és Budafok várossá való átalakulása óta mint városi főorvos működik. A Csecsemőgondozó Intézet létesítésében tevékeny részt vett. Káldor Gyula, ügyvéd, szül. Kerény, 1870. mnmn asszafajaq qBuiB.JURUi[nuBi imajaXLg 1898. nyerte el ügyvédi oklevelét. Ügyvédi működése alatt főképen bűnügyekben fejtett ki nagy tevékenységet és ebben a minőségében, különösen az esküdtbíróság idején, jelentős védői sikereket aratott. Komoly érdemeket szerzett az ú. n. zugbankárok üzelmeinek leleplezésével. A német kormány a Bpesten székelő német külügyi képviselet jogtanácsosává nevezte ki, mely minőségében közel két évtizede működik. A proletárdiktatúra alatt nagy érdemeket szerzett azzal, hogy a diplomáciai testülettel való kapcsolatai révén, számos magyar állampolgárnak védelmet és támogatást nyújtott. Ezen ténykedései miatt a kommunisták letartóztatásba helyezték és csupán az akkori német főkonzul, Fürstenberg-Stammheim gróf erélyes közbelépésére, sikerült kiszabadulnia. 1917. a Bpesti Ügyvédi Kamara választmánya az Országos Bírói és Ügyvédvizsgáló Bizottság tagjává választotta, ahol 1928-ig működött, amikor is az ügyvédi kamara felterjesztésére a Kir. Kúria Ügyvédi Tanácsának tagjává nevezték ki. Számos társadalmi és karitatív egyesület tagja. A kormányzó kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Kalkbrenner Antal, reálgimn. igazg., szül. Oravicabánya, 1875 nov. 19. Középiskolai tanulmányait Fehértemplomban végezte, tanári oklevelét a bpesti tud. egyetemen szerezte meg. 1907. igazgatónak nevezték ki a karánsebesi főgimnáziumhoz. Ez időben mint kormánybiztos számos kiküldetést nyert a hazai román tannyelvű középiskolákhoz és 1916. a karánsebesi románnyelvű tanítóképző min. biztosa volt. A háborúban résztvett és a Signum Laudist és a Károly-csapatkeresztet kapta meg. Az erdélyi román betörés alkalmával sem szüntette be a tanítást és ezért a II. oszt. polg. hadiérdemkereszt adományozásában részesült. 1920. a jászberényi főgimn. igazgatója lett, 1925 óta pedig az V. rangosztályban mint a bpesti X. ker. tisztv. telep áll. Széchenyi István reálgimnáziumának igazgatója működik. Tevékeny résztvevője volt a délvidéki magyarság társadalmi életének, a magyar pedagógiai kar egyik kimagasló, értékes tagja. Kállay András (nagykállói), földbirtokos, szül. Nagykalász, 1875 jan. 7. A bpesti egyetemen folytatott jogi tanulmányainak befejezése után nagykalászi birtokának kezelését vette át. A vármegyei közéletben nagy szerepet töltött be. Az első nemzetgyűlésbe a kemecsei kerület mandátumával jutott be pártonkívüli programmal. Kállay Kálmán, egyet. ny. r. tanár, szül. Pápa, 1890 okt. 11. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a pozsonyi ág. ev. teológiára iratkozott, majd az utrechti egyetem hallgatója lett. Lelkészi vizsgáit a pápai ref. hittudományi akadémián tette le. A háborúban tábori lelkészként vett részt. 1918. az újjászervezett romániai egyházmegye esperesévé nevezték ki. Még működésének megkezdése előtt menekülnie kellett. 1919. Pápán teológiai magántanári képesítést nyert. 1920— 1923. a magyarországi ref. egyház konventjének titkára és a bpesti teológia előadómagántanára volt. 1923. a Pázmány Péter Tud. Egyetem bölcsészeti karán a sémi filológiák szakcsoportján doktorrá avatták. Ké- 268 Kállay