A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
B
Balogh 33 kultását, amely érdemének elismeréséül 1925. tiszteletbeli doktorrá avatták. Számos hírlapi cikkén és valuta-tanulmányán kívül több szakmunkája jelent meg: külföldön és otthon, Útmutató szövetkezetek megalapítására és vezetésére. 1927. a kormányzó a felsőház élethossziglani tagjává nevezte ki. Balogh Emil, főorvos, belgyógyász, szül. Újarad (Temes m.), 1895 okt. 30. Középiskoláit Lugoson és Aradon, az egyetemet Bpesten végezte, ahol orvostud. oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után, mint alorvos, a Szt. Rókus-kórház kötelékébe lépett. 1927. az Első Bpesti Polgári Betegsegélyző Egylet főorvosa lett. Az egyletet újjászervezte, modern színvonalra emelte és orvosi működési szabályzatát és ügyrendjét alkotta meg. Hazai orvosi lapokba több tudományos és orvostársadalmi cikket írt. Balogh Ferenc, ny. államtitk., szül. Nagykároly, 1872 dec. 2. Középiskoláit Kecskeméten, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. 1899. állami szolgálatba lépett. Több mint két évtizedes szolgálat után 1922. államtitkári rangban nyugalomba vonult. A miniszterelnökségen az elnöki osztályt vezette. 1919. a Legfőbb Állami Számvevőszék alelnöke lett. Balogh Gábor (vitéz, gyulafehérvári), ügyvéd, szül. Kolozsvár, 1883 márc. 7. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a kolozsvári egyetemen jogot hallgatott. 1905. doktorrá avatták. 1909. ügyvédi irodát nyitott. A háborúban, mint főhadnagy vett részt. 1919 óta Bpesten van ügyvédi irodája. Az Országos Vitézi Szék ügyésze. Kitüntetései: arany-, nagy és kis ezüst vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt. Balog Gábor, r.-t. vezérigazgató, szül. Kővágóörs, 1870 dec. 2. Középiskoláinak elvégzése után a bpesti tud. egyetem hallgatója volt. 1896. gyógyszerészi oklevelet nyert. 1922. a Mone orvosi műszerüzem és kórházberendező r.-t. kötelékébe lépett, amelynek vezérigazgatójává nevezték ki. Értékes működésének elismeréséül keresk. tanácsosi címmel tüntették ki. A budai ref. egyház gondnoka, a Magyar Droguista Testületnek és a Budapesti Drog. Ipartestületnek örökös díszelnöke, a Belvárosi Keresk. r.t. ig. tagja és a Statisztikai Hivatal értékmegállapító bizottságnak tagja. Balogh István, gazdálkodó, szül. Debrecen, 1874 okt. 4. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Közéleti szereplését 1898. kezdte meg. 1909. városi törv.-hatósági tag lett. A debreceni ref. egyház presbitere és több más egyházi tisztség viselője. A Polgári és Gazdakör elnöke, a Debrecen és Vidéke Mezőgazdák Hitelszövetkezetének alelnöke, a Hangya igazgatósági és alapító tagja. Az Egységespárt kerületi elnöke. Balogh Jenő, egyet. ny. r. tanár, ny. miniszter, szül. Devecser, 1864. 1888. a bpesti egyetemen a büntetőjog m.-tanára, majd 1900. a magyar büntetőjog és büntetőperjog ny. r. tanára lett. Mint kir. ítélőtáblás bíró dolgozott az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán. 1910. vallás- és közoktatásügyi államtitkár, 1913. igazságügymi niszter, utóbb a M. Tud. Akadémia főtitkára lett. A büntetőjog egyik legkiválóbb művelője. Főbb művei: Magyar büntetővádi eljárási jog, Fiatalkorúak és a büntetőjog, A bűnvádi perrendtartás magyarázata. Balogh Károly, egyet, tanársegéd, szül. Krasznacégény, 1895 febr. 13. A középiskolát Zilahon végezte, majd a bpesti egyetemen orvosdoktori oklevelet szerzett. A háború alatt a harctéren szolgált. A háború után a budapesti egyetemen kórbonctani előtanulmányokat folytatott, majd az egyetem stomatológiai klinikáján mint gyakornok működött. 1924 óta I. tanársegéd. Több ízben hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Értékes munkásságot fejt ki a szakirodalomban. Művei: A száj lágy részeinek cystáiról, Az epulis pathogenesise, Ritkább hámdaganatok a szájban, Vérzéscsillapítás a fogászatban. Balogh Lajos, gépészmérnök, szül. Budapest, 1903 máj. 10. Egész fiatalon kezdett a sporttal foglalkozni. A főiskolai és országosversenyeken sok győzelmet aratott. 1926. 722 cm-es ugrásával megnyerte Bpest bajnokságát, de szépen szerepelt Berlinben is. Magyarország távolugróbajnoka. Balogh Pál, újságíró, szül. 1854. Tanulmányainak befejezése után újságírói pályára lépett és 1875. a Nemzeti Hírlap munkatársa lett. A párbajozási mániát kigúnyoló cikkeivel nagy feltűnést keltett. B. honosította meg a csakhamar népszerűségre jutott országgyűlési karcolatokat. Hosszú időn át a legtekintélyesebb publicisták sorába tartozott, különösen feltűnést keltettek a tiszaeszlári bűnper idején írt cikkei, amelyekben az antiszemita izgatás által felkorbácsoltszenvedélyeket igyekezett lecsillapítani. B. érdeme, hogy a lipótvárosi Bazilikát nem Szent Lipótról, hanem Szent Istvánról nevezték el. Vezércikkeiben felvetett eszméivel nagy befolyást gyakorolt a közügyekre. B. írta meg monográfia alakjában Magyarország fajnépességi statisztikáját. Goethének egyik legjobb fordítója. Balogh Sándor (teleki) h. államtitk. szül. Székelyhid, 1875. Középiskoláit Magyaróváron és Debrecenben, egyet, tanulmányait Budapesten végezte, ahol államtud. doktorátust nyert. Tanulmányainak befejezése után hoszszabb külföldi tanulmányutat tett, majd 1896. a földművelésügyi minisztériumba került. 1918. min. tanácsossá nevezték ki. A kommün alatt nem teljesített szolgálatot és 1921—22. a tanácsköztársaság ügyeit likvidálta. 1923. mint h. ügyv. igazgatót az Orsz. Gazd. Munkásbiztosító Pénztár ügyeinek vezetésével bízták meg, 1925. pedig h. államtitkári ranggal a Pénztár ügyv. igazgatója lett. 3 Balogh