A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
M
Muzsikó lett a Testnevelési Tanács megalapításában, amelynek alelnöke. 1927. a kormányzó a felsőház tagjává nevezte ki. Muzsikó István, ker. elöljáró, szül. Bupesten, 1874. Tanulmányait a budapesti egyetem jogi karán végezte. 1899. a VI. ker. elöljáróságnál kezdte meg közszolgálatát. Két évvel később az elnöki, majd a pénzügyi elnöki ügyosztályba helyezték át, hol évekig a pénzügyi bst. előadója volt. A háború kitörésekor a közélelmi ügyosztályba osztották. 15 éven át megszakítás nélkül vett részt a háborús közélelmezés nagy munkájában, a közellátás megszervezésében és zavartalan lebonyolításában. Harminc évet töltött a főváros közönségének szolgálatában és munkásságának elismeréséül 1929. kerületi elöljáróvá választották meg. Müller Antal, szabóiparos, orsz.-gyűlési pótképviselő, szül. Mór, 1885 ápr. 18. Gyermekkorában Bpesten a szabóipart sajátította el. Iparrajziskolát és technológiai tanfolyamot végzett. Önállósítása után a szabóipartestületben vezető szerephez jutott. A ker. szoc. szövetségtanácsnak alelnöke, a ker. szoc. párt XVIII. ker. szervezetének elnöke. 1919. megalapította a Keresztény Iparosok Országos Szövetségét. 1921. kereskedelmi tanácsossá nevezték ki és a kereskedelmi és iparkamara lev. tagjává választotta. 1926. az országgyűlési képviselőválasztáson a pesti déli kerület kezgazdasági-párti programmal pótképviselővé választotta. Müller Ernő, kőfaragómester, kőbányatulajdonos, szül. Süttő, 1878 márc. 31. 1897. az áll. felső építőipariskolában végezte tanulmányait. 1898. átvette atyja kőbányáját és kőfaragóüzemét. Több külföldi tanulmányutat tett, amelynek tapasztalatait üzemében értékesítette. 1923. kormányfőtanácsossá nevezték ki és 1929. kormányzói elismerést kapott. Esztergom vármegye törv.kat. bizottságának tagja, az Építőiparosok Orsz. Szövetségének és a Bpesti Kőfaragó Mesterek Szövetségének alelnöke, a Süttő és Vidéke Ipartestület, valamint a Süttő és Vidéke Kőfaragó Mesterek Szövetségének elnöke. Müller Ferenc, főmérnök, szül. Betlér (Gömör m), 1895 aug. 3. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bpesti József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1917. a műszaki tudományok doktorává avatták. Két évig a műegyetemen tanársegéd volt, majd a keresk. minisztériumban ipari segédfelügyelő lett. Később kábelgyári főmérnökké nevezték ki. 1924. a Székesfőv. Elektromos Műveknek főmérnöke lett. A Városi Mérnökök Szövetségének alapító tagja. Cikkei a szaklapokban jelennek meg. Több önálló munkát írt. Müller József (újlaki), r.-t. vezérigazgató, szül. Vaniskóc, 1852. Kereskedelmi iskolai tanulmányainak befejezése után az Újlaki tégla- és mészégető r.-t. kötelékébe lépett, amelynek később vezérigazgatója lett. A vállalatnak a Nagybátonyi Kőszénbányával történt fúziója óta az új r.-t. alelnöke. Számos közjótékonysági intézménynek tagja, 1906 óta szfév. bizottsági tag. Müller Vilmos, gyógyszerész, szül. Zenta, 1880 jún. 1. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. 1912 óta Rákospalotán működik. Az 1916. megalakult vidéki gyógyszerészszövetség ügyv. alelnöke lett, 1918. a Gyógyszerész Tanács delegátusa volt. A kommün alatt megfosztották gyógyszertárától. A tanácsköztársaság bukása után az újjászervezett egyesület ismét alelnökévé és az északpestvármegyei kerület elnökévé választotta. 1923 óta az egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, a helybeli egységes párt ügyvezető elnöke, a Stefánia Szövetség igazgatója, a Mentőegyesület alelnöke. Az anya- és csecsemővédelem terén kifejtett munkásságáért miniszteri elismerésben részesült. Szakcikkei a gyógyszerészeti folyóiratokban jelennek meg. Münnich Aladár (jánosvölgyi), építészmérnök, szül. Szepesigló, 1890 aug. 13. Középiskoláit Bpesten, egyetemi tanulmányait Berlinben és Münchenben végezte. 1913. Münchenben mérnöki oklevelet szerzett. A háború kitöréséig Londonban és Budapesten folytatott gyakorlatot. A háborúban 50 hónapig tűzvonalszolgálatot teljesített és a III. oszt. vaskoronarenddel, a III. oszt. katonai érdemkereszttel, a Károly-csapatkereszttel, 3 ízben legfelsőbb dicsérő elismeréssel tüntették ki. IV. Károly a koronázás alkalmával aranysarkantyús vitézzé avatta. 1919. a Magy. Kir. Posta vezérigazgatóság építészeti osztályán működött. 1921 óta magánépítészeti és tervezői gyakorlatot folytat. Nevezetesebb alkotásai: a bajai vármegyeház, a miskolci vásárcsarnok, a debreceni postaszékház, stb. Azonkívül M. tervezett a főváros kislakásépítő akciójából egy nagyobb háztömböt, továbbá számos bérházat, klubházat és ipari telepet épített. 396 Münnich