A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)

M

Muzsikó lett a Testnevelési Tanács megalapításában, amelynek alelnöke. 1927. a kormányzó a felsőház tagjává nevezte ki. Muzsikó István, ker. elöljáró, szül. Bu­­pesten, 1874. Tanulmányait a budapesti egyetem jogi karán végezte. 1899. a VI. ker. elöljáróságnál kezdte meg közszolgálatát. Két évvel később az elnöki, majd a pénz­ügyi elnöki ügyosztályba helyezték át, hol évekig a pénzügyi bst. előadója volt. A háború kitörésekor a közélelmi ügyosztályba osztot­ták. 15 éven át megszakítás nélkül vett részt a háborús közélelmezés nagy munká­jában, a közellátás megszervezésében és zavartalan lebonyolításában. Harminc évet töltött a főváros közönségének szolgálatá­ban és munkásságának elismeréséül 1929. kerületi elöljáróvá választották meg. Müller Antal, szabóiparos, orsz.-gyűlési pótképviselő, szül. Mór, 1885 ápr. 18. Gyermekkorában Bpesten a szabóipart sajá­tította el. Iparrajziskolát és technológiai tanfolyamot végzett. Önállósítása után a szabóipartestületben vezető szerephez jutott. A ker. szoc. szövetségtanácsnak alelnöke, a ker. szoc. párt XVIII. ker. szervezetének el­nöke. 1919. megalapította a Keresztény Ipa­rosok Országos Szövetségét. 1921. kereske­delmi tanácsossá nevezték ki és a kereske­delmi és iparkamara lev. tagjává választotta. 1926. az országgyűlési képviselőválasztáson a pesti déli kerület kez­­gazdasági-párti pro­grammal pótképviselővé választotta. Müller Ernő, kőfaragómester, kőbánya­tulajdonos, szül. Süttő, 1878 márc. 31. 1897. az áll. felső építőipariskolában végezte ta­nulmányait. 1898. átvette atyja kőbányáját és kőfaragóüzemét. Több külföldi tanul­mányutat tett, amelynek tapasztalatait üze­mében értékesítette. 1923. kormányfőtaná­csossá nevezték ki és 1929. kormányzói el­ismerést kapott. Esztergom vármegye törv.­­kat. bizottságának tagja, az Építőiparosok Orsz. Szövetségének és a Bpesti Kőfaragó Mesterek Szövetségének alelnöke, a Süttő és Vidéke Ipartestület, valamint a Süttő és Vi­déke Kőfaragó Mesterek Szövetségének el­nöke. Müller Ferenc, főmérnök, szül. Betlér (Gömör m), 1895 aug. 3. Középiskolai tanul­mányainak befejezése után a bpesti József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szer­zett. 1917. a műszaki tudományok dokto­rává avatták. Két évig a műegyetemen tanár­segéd volt, majd a keresk. minisztériumban ipari segédfelügyelő lett. Később kábelgyári főmérnökké nevezték ki. 1924. a Székesfőv. Elektromos Műveknek főmérnöke lett. A Városi Mérnökök Szövetségének alapító tagja. Cikkei a szaklapokban jelennek meg. Több önálló munkát írt. Müller József (újlaki), r.-t. vezérigazgató, szül. Vaniskóc, 1852. Kereskedelmi iskolai tanulmányainak befejezése után az Újlaki tégla- és mészégető r.-t. kötelékébe lépett, amelynek később vezérigazgatója lett. A vál­lalatnak a Nagybátonyi Kőszénbányával tör­tént fúziója óta az új r.-t. alelnöke. Számos közjótékonysági intézménynek tagja, 1906 óta szfév. bizottsági tag. Müller Vilmos, gyógyszerész, szül. Zenta, 1880 jún. 1. Középiskoláit és egyetemi tanul­mányait Bpesten végezte. 1912 óta Rákospa­lotán működik. Az 1916. megalakult vidéki gyógyszerészszövetség ügyv. alelnöke lett, 1918. a Gyógyszerész Tanács delegátusa volt. A kommün alatt megfosztották gyógyszertá­rától. A tanácsköztársaság bukása után az újjászervezett egyesület ismét alelnökévé és az északpestvármegyei kerület elnökévé vá­lasztotta. 1923 óta az egyesület örökös tisz­teletbeli elnöke, a helybeli egységes párt ügy­vezető elnöke, a Stefánia Szövetség igazga­tója, a Mentőegyesület alelnöke. Az anya- és csecsemővédelem terén kifejtett munkássá­gáért miniszteri elismerésben részesült. Szak­cikkei a gyógyszerészeti folyóiratokban je­lennek meg. Münnich Aladár (jánosvölgyi), építész­­mérnök, szül. Szepesigló, 1890 aug. 13. Kö­zépiskoláit Bpesten, egyetemi tanulmányait Berlinben és Münchenben végezte. 1913. Münchenben mérnöki oklevelet szerzett. A háború kitöréséig Londonban és Budapesten folytatott gyakorlatot. A háborúban 50 hónapig tűzvonalszolgálatot teljesített és a III. oszt. vaskoronarenddel, a III. oszt. ka­tonai érdemkereszttel, a Károly-csapatke­­reszttel, 3 ízben legfelsőbb dicsérő elisme­réssel tüntették ki. IV. Károly a koronázás alkalmával aranysarkantyús vitézzé avatta. 1919. a Magy. Kir. Posta vezérigazgatóság épí­tészeti osztályán működött. 1921 óta magán­építészeti és tervezői gyakorlatot folytat. Nevezetesebb alkotásai: a bajai vármegye­ház, a miskolci vásárcsarnok, a debreceni postaszékház, stb. Azonkívül M. tervezett a főváros kislakásépítő akciójából egy na­gyobb háztömböt, továbbá számos bérházat, klubházat és ipari telepet épített. 396 Münnich

Next