A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
T
Tamás 561 Forms, Archinesisches in der Chinesischen Kunst stb.). A Barát-Eber-Takács-féle Művészettörténetben megírta Kelet cím alatt, a keleti művészetekről szóló részt. Részt vett a Körösi Csoma Társaság és a Magyar Nippon- Társaság alapításában. Több külföldi tudományos társaság levelező tagja. Tamás Alajos, ferencrendi házfőnök, szül. Csávoly, 1858. Tanulmányait Kalocsán végezte és 1874. a Ferencrendbe lépett. Pappá szentelése után a rend filozófiai és teológiai tanára, 1891. Dunaföldváron házfőnök és az intézet filozófiai igazgatója lett. 1896. rendfőnökké választották és 1897. mint általános tanácsos a római központban működött. 1900—1912. ismét mint rendfőnök tevékenykedett és egy évi káplánoskodás után Szatmáron házfőnök és plébános lett. 1918—1925-ig terjedő időben háromszor választották tartományfőnökké és 1925. bajai házfőnökké. 1928 óta a budai ferencrendi ház főnöke. Tevékeny részt vett a rend reformálásában. Tamás Ernő, író és hírlapíró, szül. Bártfa, 1892 máj. 1. Tanulmányainak befejezése után 1912. hírlapírói pályafutását a Magyarországnál kezdte. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített és leszerelése után a Pesti Napló és a Magyarország munkatársa volt. 1924 óta a Pesti Hírlap belső munkatársa. Riportokat, színházi kritikákat és színes cikkeket ír. Versei a Hét és más szépirodalmi lapok hasábjain jelentek meg. Önálló kötetei: Elmúlt csodák (versek), Szédületben az Élet (novellák), Idegen istenek és Nem lehet örülni (versek). Tamássy Géza, orvos, szül. Debrecen, 1887 dec. 22. Középiskoláit szülővárosában, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. Oklevelének megszerzése után a bpesti II. sz. belklinikán folytatott gyakorlatot; közben szabadságideje alatt a „Cunard Line“ társaságnál mint hajóorvos működött. 1913. Németországban természettudományi tanulmányokat folytatott. A háború alatt mint tart. főorvos harctéri szolgálatot teljesített. 1917. Debrecen városa tiszti orvosává választotta. Orvosi és természettudományi értekezései a szakfolyóiratokban és két önálló munkája jelent meg. A debreceni Csokonai Körnek alapító, a Petőfi társaság pártoló tagja. Tamássy József, a FAKSZ igazgatója, szül. Szombathely, 1886. A középiskola elvégzése után a berlini, majd a bpesti egyetemen tanult, ahol jogi és államtudományi doktorátust szerzett. Külföldi tanulmányutat tett és hazajövet a keresk. minisztérium kötelékébe lépett. Itt soronkívül s.fogalmazóvá nevezték ki. Később a törvényelőkészítő osztályba került, ahol több fontos törvény szerkesztésében vett részt. A háború kitörésekor a háborús gazdasági ügyek intézésére alakult osztály vezetését vette át. Később az Orsz. Közélelmezési Hivatalban, az ipari élelmezési osztály vezetője, majd közélelm. korm.biztos lett. 1922. keresztény nemzeti programmal a bpest-környéki kerület képviselője lett. Mandátumát az országgyűlésen is megtartotta. 1927. kinevezték a FAKSZ igazgatójává és mandátumáról lemondott. A tisztviselői státusrendezést a kormány T. tervezete alapján hajtotta végre. Tamássy László (nemes), ügyvéd, szül. Budapest, 1895 ápr. 2. Tanulmányait szülővárosában, Németországban és Svájcban végezte. A budapesti egyetemen 1916. jog- és államtudori, később ügyvédi oklevelet szerzett kitüntetéssel. A háborút mint tart. huszárhadnagy szolgálata végig és a Hocher deutscher Ritterorden-t kapta meg. A leszerelés után egy ideig családi birtokán gazdálkodott, majd 1923. ügyvédi gyakorlatot kezdett. 1927. Polónyi Dezsővel társult. 1925 óta Libéria állam alkonzula és ezen réven több magyar iparcikk számára teremtett ott piacot. A jogi szakirodalom elismert munkája, cikkei a napilapok hasábjain is megjelennek. Tamássy Miklós, festőművész és scenikus, szül. Debrecen, 1881 márc. 21. Középiskolai tanulmányait Debrecenben és Bpesten végezte. Az Iparművészeti Iskola és a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. 1906. a Nemzeti Szalon tárlatán szerepelt. 1907. a firenzei és müncheni kiállításokon szerepelt. 1908. Londonban miniatűrjeivel aranyérmet nyert. Erőteljesebb kompozíciói: Krisztus levétele, Családi kör. Portraitjei közül Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, Tabody Tibor máltai lovag stb. nevezetesebbek. Csendéletképei közül a legismertebb: Borjúhús. 1916. a san-franciscoi nemzetközi kiállításon Japáni figurák , c. képével nyert díjat. 1929. ünnepelte munkásságának 25 éves évfordulóját, mint az állami színházak scenikai főfelügyelője. Több filmgyárnak volt scenikai főnöke. Számos képe van Bpest székesfőváros birtokában. Tancsik Mihály, festőművész, grafikus, szül. Bpest, 1901 szept. 2. Középiskoláit, az iparrajziskolát és az iparművészeti iskolát a fővárosban végezte, majd Bécsben folytatott tanulmányokat. Hazatérése után a budapesti Iparművészeti Iskola grafikával egybekötött könyv- és bőrmunkaosztályának vezető tanársegéde lett. A bőrmunka- és könyvdíszítés technikájára az újabb nemzedék egész seregét tanította. Grafikában főkép a speciális díszoklevelek tervezésében, a bérmunkában pedig a díszalbumok készítésében tűnik ki. Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István gróf miniszterelnök részére készül díszalbumokat T. készítette. Tánczos Gábor, V. külügyminiszter, ny. lovassági tábornok, szül. Bpest, 1872 jan. 22. Tanulmányait Kismartonban, Marisch- Weisskirchenben, majd a bécsújhelyi katonai akadémián végezte, mint a 13. huszárezred hadnagya, a hadiiskola növendéke 36 Tánczos