A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
W
Wigner 621 Willerstorfer közegészségi ügyosztályban, később a különböző kerületek elöljáróságainál működött. 1909. újból a közegészségi ügyosztályba került. A VIII., IX. és X. kerületek elöljáróságainál teljesített szolgálata után 1923 óta a VIII. kerület elöljáróságát vezeti. Wigner Henrik, r.-t. igazg. szül. Magyaróváron, 1884 szept. 18. Középiskoláit Marosvásárhelyen végezte. 1910. Szolnokra került és a faszakmában dolgozott. 1920. önállósította magát, majd 1926-ban megalapította saját telepén a Szolnoki Gőzfűrész r.-t.-ot, melynek igazgatója. Ezen minőségében értékes szaktudásával felvirágoztatta vállalatát. Wild József, a Szent Margit-sziget Gyógyfürdő R.-T. vezérigazgatója, volt nemzetgyűlési képviselő és volt vezérkari testületbeli százados, szül. Budapest, 1881. A hamburgi hidász-hadapródiskola elvégzése után, 1901. a losonci 25. gy.ezredhez került és 1908-ig Landzsak Novi-Bazarban szolgált. 1908—1911. Bécsben a hadiiskolát végezte, majd 1911-től a háború kitöréséig, mint a vezérkarhoz beosztott tiszt az olasz határon teljesített szolgálatot. A háború alatt az orosz fronton különféle magasabb parancsnokságokhoz volt beosztva, egy ideig a debreceni 39. gy.ezrednél az Isonzó-fronton teljesített csapatszolgálatot. 1918. a magy. kir. Miniszterelnökséghez nyert beosztást, mint összekötőtiszt a király bécsi katonai irodája és a magyar kormány között. Az összeomlás után megvált a katonaságtól. A kommün alatt Bécsben a magyar ellenforradalmi szervezetek vezetőségének katonai tanácsadója volt. 1920. a Szt. Margit-sziget Gyógyfürdő R.-T. igazgatója lett. 1921. „királyi oklevél“-lel honosíttatott. Rövid idővel később nemzetgyűlési képviselő lett; a második nemzetgyűlésben a villányi kerületet képviselte. 1925. a fővárosi választásokon — Vázsonyi Vilmossal szemben — megbukott és visszavonult a politikai élettől. Wildner Ödön (kisujfalusi), író, ny. főv. tanácsnok, szül. Kassa, 1874 jún. 11. A budapesti tud. egyetemen lett államtudor. Miután az Egyetértés belső munkatársa volt és külföldi tanulmányokat végzett, 1898-ban a szfőv. szolgálatába lépett s 1901. fogalmazó, 1906. tanácsjegyző, 1911. tanácsnok lett. A főváros szociális építkezéseit és a háborús segítőakciókat vezette. Megtervezte a szociálpolitikai és közművelődési ügyosztályt. Szerkesztette a főváros közigazgatási évkönyveit és a Népművelés (Új Élet) folyóiratokat; társszerkesztője volt a Fővárosi Almanachnak. Sokat dolgozott a Budapesti Szemle, Városi Szemle, Huszadik Század folyóiratoknak és több napilapnak. Nevesebb önálló művei: Társadalmi Gazdaságtan, Nietzsche romantikus korszaka, Goethe breviárium, Léleküdítő. Számos fordítása jelent meg Swift, Dickens, Bennett, Goethe, Nietzsche Daudet, Berlioz, Vandervelde, Emerson, Le Bon stb. műveiből. 1921-ben, nyugdíjba vonulása után, a Rózsavölgyi és Révai könyvkiadó cégek irodalmi tanácsadója és a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Orsz. Egyesületének ügyv. igazgatója volt. 1924-ben törvényhatósági bizottsági taggá választották. 1926- ban pedig a székesfőváros megbízta a Budapesti Jogszabályok és a Budapesti Városi Jog szerkesztésével, valamint tudományos és művészeti ügyek előadásával. Wilheim Adolf, ügyvéd, szül. Monor, 1858. Középiskoláit Kecskeméten, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Bpesten végezte. Mint fiatal ügyvéd az iskolaszék elnöke volt, majd a Deák Ferenc-Egylet választotta elnökévé. 1903. a székesfőváros törvényhatósági bizottságába választották be. Vázsonyi Vilmost pályájának kezdetén hathatósan támogatta és politikai programmjának kiépítésében tevékeny része volt. Évekig tagja volt a szfőv. törv.hat. bizottságnak is. Amikor a Bpesti Szfőv. Vásárpénztár, a Fővárosi Faárugyár és a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari rt. vezetőségébe beválasztották, városi bizottsági tagságáról lemondott. Wilhelm Ármin, orvos, szül. Kürt (Komárom m.), 1887 jan. 12. Középiskoláit Esztergomban, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. Berlini tanulmányútja után a Jendrassik-klinikán mint tanársegéd működött. Részt vett a háborúban és a koronás arany érdemkeresztet és a II. o. vöröskeresztet kapta meg. A háború után a Révészutcai gyógyintézet belgyógyászati osztályának főorvosa, majd a kolozsvári egyetem bpesti belgyógyászati klinikájának vezető főorvosa lett. 1922 óta Bpesten magánorvosi gyakorlatot folytat. Szakcikkei a bel- és külföldi folyóiratokban jelennek meg. Willerstorfer József, kereskedelmi főtanácsos, szül. Weitrán, 1877. Tanulmányai befejeztével külföldi gyárakban folytatott gyakorlatot. Hazatérve a magángazdaságban helyezkedett el. A háború alatt a Magyar Pamutközpont igazgatójává, később a Ruházati Cikkeket Beszerző rt. vezérigazgatójává nevezték ki. Hadseregünk előnyomulása idején a kormány Ukrajnába, a gazdasági viszonyok tanulmányozására küldte ki. A Népruházati Bizottság megszűnése után a csepeli posztógyár igazgatójává és több nagy vállalat igazgatósági tagjává választották. A gazdasági életben évtizedek óta tevékeny munkásságot fejt ki. Tagja és ig. tagja a Statisztikai Hivatal értékmegállapító bizottságának, a Textilgyárosok Országos Egyesületének, a GyOSz-nak és a Német-Magyar Kereskedelmi Kamarának. Külföldi tartózkodása idején megkapta az Egyiptomi Nílus-rendet. A kormányzó a közgazdaság terén kifejtett értékes működése elismeréséül 1922. kereskedelmi főtanácsossá nevezte ki.