Themis - Magyar Themisz, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám - 1. évfolyam, 1-8. szám)
1871 / 35. szám - Néhány szó az uj osztrák telekkönyvi törvényről - Eskü a becsületsértési és kisebb hatalmaskodási perekben
feégétől megrabolta. Másnap a leány családjának feltűnt a jelentékeny roszabbullét, és orvost hívtak, ki aztán a leány szavai után megállipttá a papnak felháborító visszaélését. — A fenyítő eljárás eredménye a kéjendnek a Rovoredoi törvényszék által 3 évi súlyos elitéltetése jön. Bár a"főtörvényszék azon körülmény által, hogy a bűnös nemcsak a bűnt bevallotta, hanem a tényt a megsértett részéről állítólag történt hallgatag beleegyezésének fictiójáva mint nem fenyító eljárás alá tartozót igyekezett előállítani, őtfelmentő, a legfőbb törvényszék mégis őt bűnösnek találta az erőszakos közösülés bűntényében és tekintve az enyhítő körülményeket, a büntetés idejét két évre szállította le. Vegyes közlemények. A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmilátéki határozatok. — Az ügyvédi munkadijakra vonatkozó felszámitási végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. (8121. sz. 1871. évi júl. 19.) — A lefoglalt tárgyakra vonatkozó minden további végrehajtási intézkedésekről a felül foglaltató hitelezők mindegyike külön értesítendő, ellenkező esetben az illető eljárás semmis. (8109. sz. 1871. évi jul. 20.) — A megitélt eskü letétele iránti jelentkezés Határideje, ha a vonatkozó akár első, akár felsőbb bírósági határozat ellen csak semmiségi panasz adatott be, a semmitőszéki határozat kézbesítésének napjától számítandó. (8166. szám 1871. évi jul. 28.) — Keresetet a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránt csak okiratok alapján lehet indítani; tanú általi bizonyítása alapitott ily keresetnek nincsen helye és az hivatalból is visszautasítható. (1670. sz. 1871. aug. 1.) — Magánjogi kötelezettséget illetőleg a postai és pénzügyi államkincstár közötti különböztetésnek helye nincs: a posta kincstárt marasztaló jogérvényes ítélet az adópénztár ellen foganatosítható. (1979. sz. 1871. évi aug. 8.) — A bér és haszonbér iránti keresetek, ha a követelés két évesnél idősebb, csak akkor tartoznak a sommás eljárás alá, ha az összeg a 300 frtot meg nem haladja vagy a sommás eljárás okmányilag kiköttetett. (8902. sz. 1871. évi aug. 8.) — Semmiségi esetet képez, ha a főesküt megállapító ítéletben az eskü le nem tételének jogkövetkezményei nincsenek meghatározva. (8522. sz. 1871. évi aug. 16.) — Sommás ügyekben nem ügyvéd megbízott meghatalmazása nem szükséges, hogy hitelesítve legyen. (8748. sz. 1871. évi aug. 16.) vagy legalább azt, mikor fog az közzététetni, miután a pályázati határidő június elején letelvén, azóta már — ugy hiszi a nyílt levél. írója — a bírálat is végbemehetett. Arról a szaklapok utján értesültek az érdeklettek, hogy 22 pályamű érkezett be, arról is, hogy a bíráló bizottság öszszeült. Hogy a bizottság első üléséről nem hoztak e lapok tudósítást, az valószínűleg abban leli megfejtését, hogy ez ülés alkalmával döntő határozat nem jött létre, hanem felolvastatván a pályamunkák és betekintetvén azok mellékletei, a bizottság azon meggyőződésre jutott, miszerint érdemleges határozathozatal előtt az összes pályamunkák, amelyek között igen terjedelmes és komplikált 20-25 melléklettel ellátott művek foglaltatnak, — szükségképen egy előadónak adandók ki beható tanulmányozás végett, mely után az előadó összehasonlító jelentése nyomán bocsátkozhatik csak e bizottság az érdemeges bírálatba. E ezelból tehát a munkák előadónak adatván ki, ez a valóban fáradságos munkával elkészült ugyan, de a bizottság tagjai határozatképes számban eddig nem voltak összeadhatók, miután legnagyobb része most Pestről távol van. Sőt, habár e hó végéig valószínűleg visszaérkezendnek, a következő szeptember hóban összeülendő jogászgyűlés s annak előkészületei miatt alig hiszem lehetségesnek, hogy a bizottság a tiiksi illést igénylő beható bírálatba bocsátkozzék s ekként október előtt aligha lehetene szerencsém a pályázat eredményét közzétehetni. Ha a tisztelt felszólaló úr addig is megnyugvást talál abban, hogy a beérkezett pályamunkák egyenként felsoroltassanak, bár az csak a pályázati eredmény közzététele alkalmával szokásos — a beérkezett pályaművek jeligéit a következőkben szívesem közzéteszem: 1. jelige: „Jó szándék." 2. jelige: „Művem bukása arra ösztönözne, hogy jövőre ismét pályázván, jobbat készítsek." 3. jelige : „Elmélet és gyakorlat." 4. jelige: „Multa dies, variique labor mutabilis aevi restulit in melius." Virg. 5. jelige: „Experientia docet ordinem esse animam rerum." 6. jelige: „Nunquam male, nunquam bene." 7. jelige: „Ordo est anima rerum." 8. jelige: „Est enim difficilis cura rerum alienarum." 9. jelige : „Két jó van, mi fölött sorsnak nincs semmi hatalma : szorgalom és az erény; földön az, égben ez áld." 10. jelige: „Megbízód bizalmával vissza ne élj, ügyében rend, pontosság és ügyszeretet vezessen." 11. jelige: „Fiat justitia." 12. jelige: „Ordo est anima rerum." 13. jelige: „Jeligés levél." 14. jelige: „Egyszerűség és világosság." 15. jelige: Ordo est anima rerum." 16. jelige: „Rend a dolog veleje" 19. jelige: „Ordo est anima rerum." 20. jelige: „Sapienti sat." 21. jelige: „Vájjon ezért leszen-e pályabér, vagy tán csak csalatás minden előtörés 22. jelige: „Longum iter per praecepta, breve et efficax per exempla." A t. szerkesztőségnek, Pest, 1871. aug. 22. alázatos szolgája Horváth Károly a budapesti ügyvéd-egylet elnöke. * (F egy ház,egyleti filés.) A németországi fegyházi egylet tagjait, kik között Magyarországtól is vannak többen, a badeni herczegségben székelő igazgatóság f. é. sept. 4—6 napjaira Münchenbe hivta össze értekezletre. Az értekezlet programmja igen érdekes. Az ülésről lapunk is hozand tudósításokat egyik magyarországi tagtárs tollából. Egyleti közlemények. * (A budapesti ügyvéd-egylet pályázata) ügyében a „Reform" múlt hétfői esti lapjában a következő nyílt levelet közölte: „Tekintetes szerkesztő úr! A budapesti ügyvédegylet f. évi ápril havában pályázatot hirdetett oly könyviv és alakszerű készítésére, mely a m. k. igazságügyminiszer által czélba vett ügyvédrendtartás szabványainak megfelel. Miután a pályázó munkák benyújtásának határideje f. é. jun. 1-én lejárt, a budapesti ügyvéd-egylet egyszerűen azt tette közzé, hogy „22 pályamunka érkezett be" és nem tarta szükségesnek azokat, úgy mint egyébb pályázatoknál történik, egyenként fölsorolni. Ez idő óta már 3 hónap folytán el, — úgy hiszem — a bírálat is végbemehetett, anyngival is inkább, mivel a „Jogtudományi közlöny" ugyancsak akkor hirdeté, hogy „a kiküldött bíráló bizottság legközelebb összeülend." Ez oknál fogva kérem a budapesti ügyvédegylet tisztelt elnökét, hogy a pályázat eredményéről az érdekletteket sajtó útján értesíteni, avagy legalább közölni szíveskedjék, mikor fog ez végleg eldöntetni, nehogy a bizonytalanság még jobban fokozza a késedelem kellemetlenségeit. Advocatus." Ezen nyílt levélre a budapesti ügyvédi egylet elnöke következő, a kérdéses ügy állását teljesen megvilágító nyílt választ adta: „T. ur! „Advocatus" aláírással méltóztatott egy nyílt levelet közölni, melyben felszólittatom, közölném a budapesti ügyvéd-egylet által az ügyvédi könyvvezetés tárgyában hirdetett pályázat eredményét, 402 — — Különfélék. * (A magyar polgári törvénykönyv általános részének további közlését kénytelenek vagyunk beszüntetni, miután a szaklapok szerkesztőségeinek illetékes helyrőlértésére adatott, miszerint az igazságügyi ministérium kiadói jogát ezen törvényjavaslat tekintetében teljes erélylyel szándékozik megejleni, és at törvényjavaslat minden utáknyomása ellen a törvény oltalmát veendi igénybe. A szoros jog szempontjából nem lehet ez eljárás ellen kifogásunk, de hogy ezen sajátszerű újítással a codificatió ügyének nem a legrosszabb szolgálat létezik-e, hogy nem magának a javaslatnak és az annak alapján alkotandó törvénynek érdekében lenne-e azt minél hozzáférhetőbbé tenni arra, nézve bizvást. olvasóink]- bízhatjuk az ítélet. * („A magyar jogászgyűlés — Pest városa — és a kormány") felirat alatt lapunk legutóbbi számában közlött felszólalásunk úgy látszik legalább egy irányban megtermendi gyümölcsét. Pest város közgyűlése ugyanis Simon Florent úr felszólalása folytán oda nyilatlozott, hogy a jogászgyűlés állandó bizottsága által hozzá intézendő bármely irányú megkeresésnek készségesen eleget teend. Képviselő körökben pedig már ventilálják azon kérdést, mikép tanúsítsa a város körében időzendő jogászgyűlési tagok irányában a szíves házigazda előzékeny figyelmét. A jogászgyűlés állandó bizottsága már most meghívandja a" város közönségét a gyűlésre és ezen meghívás fonalán előreláthatólag a képviselőtestület is megteendi a szándékba vett lépéseket a jogászgyűlés külfényének emelésére. Pest városa e szerint tehát csakugyan tervez már, — de a kormány úgy látszik még nem határozta el magát arra, hogy — tervezzen. * (Legújabb csődök) Pest város törvényszékénél . Laub Jakab kereskedő ellen, perügyelő Paksi Lajos, bejelentési határidő november 16—17., tömeggondnok választása october 6. (Halálozás.) Névedi Botka Mihály Zala megye egykori első alispánja, s a tapolczai vál.kerület két itbeni országgyűlési képviselője, átalánosan becsült kazah, élete 48-ik évében e hó 18-án elhunyt. * (Késő rehabilitatió.) Matrybecskerekről irják a „Honnak" következő esetet. Ez év tavaszán három bánátkomlósi román vitetett be a szegedi várba. Vallatás közben beismerték a többi közt azt is, hogy 1855-ik évben Fritz Miklós gottlobi földészt kirabolták s meggyilkolták. Figyelmeztették a királyi biztosi vizsgáló birót, hogy ezen rablógyilkosság miatt öt ártatlan egyén lett elitélve. A királyi biztos rögtön közölte a három vizsgálat alatt rabnak fent érintett vallomását az igazságügyi ministeriummal, és ez utóbbi meghagyta Torontál megyének, hogy az 1855. évben elitélt öt egyénnek bűnperét fenyítő törvényszéke által azonnal vétesse tárgyalás alá. A törvényszék nem késett eleget tenni a meghagyásnak, és az öt elitélt közül még életben levő Dogaru Vikentie bánátkomlósi illetőségű fegyenczet le is hozatta Illaváról, ahol 1858 óta raboskodott. Megható jelenet volt midőn Dogaru a törvényszék előtt állva kinyilatkoztatta, hogy most, miután szüleit, gyermekeit elvesztette, miután a börtönben megőszült, az alatt pedig vagyona elpusztult, reá nézve nem nagy különbséget tett volna a hátralevő hét év, (1855. évtől 1858. évig ítélet nélkül volt fogva. 1858. évben 20 évre lett elitélve) de csak azért örvend szabadlábra bocsátásának, hogy mint ártatlannak bizonyult, tehát becsületes ember halhat meg. A marasztaló ítélet összetett bizonyítékok alapján hozatott a császári királyi nagybecskereki kerületi törvényszék által, helyben hagyva 1858-ik évben a cs. kir. temesvári országos főtörvényszék részéről, a honnan tovább nem felebbeztetett. * (Országos katonai törvényszékek.) A közös külügyministernek i. é. augustus hó 10-én 1449. sz. a. kelt és a magyar királyi igazságügyministeriumhoz intézett átirata szerint állatias közegeit már utasította, hogy a budai, zágrábi, nagyszebeni és temesvári országos katonai törvényszékek, továbbá a nagyszombati rokkantház-törvényszék polgári jogügyekben eddig gyakorlott bírói hatóságokat folyó évi september 1-én megszüntessék. Új beadványok f. é. aug. végéig elfogadtatnak ugyan, de — hacsak a késedelem veszélyével nem jár — már nem intéztethetnek el. A katonai törvényszékek által kitűzött határnapok, melyek az átadási tárgyalások befejezte alkalmával még le nem jártak, a felekre nézve az uj illetékes törvényszékeknél kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Babics Titus) kir. tanácsos és Varasdmegye első alispánja Varasdmegye törvényszékéhez ideiglenes elnökké, és Balogh Károly, zágrábmegyei törvényszék I-fő osztályú ülnöke, Pozsegamegye törvényszékéhez ideiglenes elnökké kineveztetett. * (Mayer Lipót) a semmitőszékhez tanács jegyzővé neveztetett ki.