Themis - Magyar Themisz, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám - 1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 35. szám - Néhány szó az uj osztrák telekkönyvi törvényről - Eskü a becsületsértési és kisebb hatalmaskodási perekben

feégétő­l megrabolta. Másnap a leány családjának feltűnt a jelentékeny roszabbul­lét, és orvost hívtak, ki aztán a leány szavai után megállipttá a papnak felháborító visszaélését. — A fenyítő eljárás eredménye a kéjend­nek a Rovoredoi törvényszék által 3 évi súlyos elitéltetése jön. Bár a"főtörvényszék azon körülmény által, hogy a bűnös nemcsak a bűnt bevallotta, hanem a tényt a megsértett részéről állítólag történt hallgatag beleegyezésének fictiójáva­ mint nem fenyító eljárás alá tartozót igyekezett előállítani, őt­­felmentő, a legfőbb törvényszék mégis őt bűnösnek találta az erőszakos közösülés bűnté­nyében és tekintve az enyhítő körülményeket, a büntetés idejét két évre szállította le. Vegyes közlemények. A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmilát­éki határozatok. — Az ügyvédi munkadijakra vonatkozó fel­számitási végzés ellen fellebbezé­snek nincs he­lye. (8121. sz. 1871. évi júl. 19.) — A lefoglalt tárgyakra vonatkozó minden további végrehajtási intézkedésekről a felül fog­laltató hitelezők mindegyike külön értesítendő, ellenkező esetben az illető eljárás semmis. (8109. sz. 1871. évi jul. 20.) — A megitélt eskü letétele iránti jelent­kezés Határideje, ha a vonatkozó akár első, akár felsőbb bírósági határozat ellen csak semmiségi panasz adatott be, a semmitőszéki határozat kéz­besítésének napjától számítandó. (8166. szám 1871. évi jul. 28.) — Keresetet a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránt csak okiratok alapján lehet indítani; tanú általi bizonyítása alapit­ott ily kereset­nek nincsen helye és az hivatalból is vissza­utasítható. (1670. sz. 1871. aug. 1.) — Magánjogi kötelezettséget illetőleg a postai és pénzügyi államkincstár közötti kü­lön­böztetésnek helye nincs: a posta kincstárt ma­rasztaló jogérvényes ítélet az adópénztár ellen foganatosítható. (1979. sz. 1871. évi aug. 8.) — A bér és haszonbér iránti keresetek, ha a követelés két évesnél idősebb, csak akkor tar­toznak a sommás eljárás alá, ha az összeg a 300 frtot meg nem haladja vagy a sommás el­járás okmányilag kiköttetett. (8902. sz. 1871. évi aug. 8.) — Semmiségi esetet képez, ha a főesküt megállapító ítéletben az eskü le nem tételének jogkövetkezményei nincsenek meghatározva. (8522.­­ sz. 1871. évi aug. 16.) — Sommás ügyekben nem ügyvéd megbí­zott meghatalmazása nem szükséges, hogy hi­telesítve legyen. (8748. sz. 1871. évi aug. 16.) vagy legalább azt, mikor fog az közzététetni, miután a pályázati határidő június elején letelvén, azóta már — ugy hiszi a nyílt levél­­. írója — a bí­rálat is végbemehetett. Arról a szaklapok utján értesültek az érdeklettek, hogy 22 pályamű ér­kezett be, arról is, hogy a bíráló bizottság ösz­szeült. Hogy a bizottság első üléséről nem hoz­tak e lapok­ tudósítást, az valószínűleg abban leli megfejtését, hogy ez ülés alkalmával döntő ha­tározat nem jött létre, hanem felolvastatván a pályamunkák és betekintetvén azok mellékletei, a bizottság azon meggyőződésre jutott, miszerint érdemleges határozathozatal előtt az összes pá­lyamunkák, a­melyek között igen terjedelmes és komplikált 20-25 melléklettel ellátott mű­vek foglaltatnak, — szükségképen egy előadónak adandók ki beható tanulmányozás végett, mely után az előadó összehasonlító jelentése nyomán bocsátkozhatik csak e bizottság az érdemeges bí­rálatba. E ez­elból tehát a munkák előadónak adatván ki, ez a valóban fáradságos munkával elkészült ugyan, de a bizottság tagjai határozat­képes számban eddig nem voltak összeadhatók, miután legnagyobb része most Pestről távol van. Sőt, habár e hó végéig valószínűleg visszaérke­zendnek, a következő szeptember hóban összeü­lendő jogászgyűlés s a­nnak előkészületei miatt alig hiszem lehetségesnek, hogy a bizottság a ti­ik­si illést igénylő beható bírálatba bocsátkozzék s ekként október előtt aligha lehetene szeren­csém a pályázat eredményét közzétehetni. Ha a tisztelt felszólaló úr addig is megnyugvást talál abban, hogy a beérkezett pályamunkák egyenként felsoroltassanak, bár az csak a pályázati ered­mény közzététele alkalmával szokásos — a be­érkezett pályaművek jeligéit a következőkben szívesem közzéteszem: 1. jelige: „Jó szándék." 2. jelige: „Művem bukása arra ösztönözne, hogy jövőre ismét pályázván, jobbat készítsek." 3. je­lige : „Elmélet és gyakorlat." 4. jelige: „Multa dies, variique labor mutabilis aevi restulit in me­lius." Virg. 5. jelige: „Experientia docet ordinem esse animam rerum." 6. jelige: „Nunquam male, nunquam bene." 7. jelige: „Ordo est anima re­rum." 8. jelige: „Est enim difficilis cura rerum alienarum." 9. jelige : „Két jó van, mi fölött sorsnak nincs semmi hatalma : szorgalom és az erény; földön az, égben ez áld." 10. jelige: „Megbízód bizalmával vissza ne élj, ügyében rend, pontosság és ügyszeretet vezessen." 11. jelige: „Fiat justitia." 12. jelige: „Ordo est anima re­rum." 13. jelige: „Jeligés levél." 14. jelige: „Egyszerűség és világosság." 15. jelige: Ordo est anima rerum." 16. jelige: „Rend a dolog ve­leje" 19. jelige: „Ordo est anima rerum." 20. jelige: „Sapienti sat." 21. jelige: „Vájjon ezért leszen-e pályabér, vagy tán csak csalatás min­den előtörés 22. jelige: „Longum iter per praecepta, breve et efficax per exempla." A t. szerkesztőségnek, Pest, 1871. aug. 22. alázatos szolgája Horváth Károly a buda­pesti ügyvéd-egylet elnöke. * (F e­g­y h­á­z­,­egyleti fi­l­é­s.) A német­országi fegyházi egylet tagjait, kik között Ma­gyarországtól is vannak többen, a badeni her­czegségben székelő igazgatóság f. é. sept. 4—6 napjaira Münchenbe hivta össze értekezletre. Az értekezlet programmja igen érdekes. Az ülésről lapunk is hozand tudósításokat egyik magyaror­szági tagtárs tollából. Egyleti közlemények. * (A budapesti ügyvéd-egylet pá­lyázata) ügyében a „Reform" múlt hétfői esti lapjában a következő nyílt levelet közölte: „Te­kintetes szerkesztő úr! A budapesti ügyvédegylet f. évi ápril havában pályázatot hirdetett oly köny­viv és alakszerű készítésére, mely a m. k. igaz­ságügyminiszer által czélba vett ügyvédrendtartás szabványainak megfelel.­­ Miután a­ pályázó munkák benyújtásának határideje f. é. jun. 1-én lejárt, a bu­da­pesti ügyvéd-egylet egyszerűen azt tette közzé, hogy „22 pályamunka érkezett be" és nem tarta szükségesnek azokat, úgy mint egyébb pályázatoknál történik, egyenként fölso­rolni. Ez idő óta már 3 hónap folytán el, — úgy hiszem — a bírálat is végbemehetett, any­ngival is inkább, mivel a „Jogtudományi közlöny" ugyancsak akkor hirdeté, hogy „a kiküldött bí­ráló bizottság legközelebb összeülend." Ez oknál fogva kérem a budapesti ügyvédegylet tisztelt elnökét, hogy a pályázat eredményéről az érdek­letteket sajtó útján értesíteni, avagy legalább közölni szíveskedjék, mikor fog ez végleg eldön­tetni, nehogy a bizonytalanság még jobban fo­kozza a késedelem kellemetlenségeit. Advocatus." Ezen nyílt levélre a budapesti ügyvédi egylet el­nöke következő, a kérdéses ügy állását teljesen megvilágító nyílt választ adta: „T. ur! „Advo­catus" aláírással méltóztatott egy nyílt levelet közölni, melyben felszólittatom, közölném a bu­da­pesti ügyvéd-egylet által az ügyvédi könyvve­zetés tárgyában hirdetett pályázat eredményét, 402 — — Különfélék. * (A magyar polgári törvény­kön­yv általános részének­ továb­bi közlését kénytelenek vagyunk beszün­tetni, miután a szaklapok szerkesztősé­geinek illetékes helyről­értésére adatott, miszerint az igazságügyi ministérium ki­adói jogát ezen törvényjavaslat tekinte­tében teljes erélylyel szándékozik meg­ejleni, és at törvényjavaslat minden uták­­nyomása ellen a törvény oltalmát veendi igénybe. A szoros jog szempontjából nem lehet ez eljárás ellen kifog­ásunk, de hogy ezen sajátszerű újítással a codificatió ügyé­nek nem a legrosszabb szolgálat létezik-e, hogy nem magának a javaslatnak és az annak alapján alkotandó törvénynek ér­dekében lenne-e azt minél hozzáférhe­tőbbé tenni arra, nézve bizvást­­. olvasó­ink]- bízhatjuk az ítélet. * („A magyar jogászgyűlés — Pest városa — és a kormány") felirat alatt la­punk legutóbbi számában közlött felszólalásunk úgy látszik legalább egy irányban megterm­endi gyümölcsét. Pest város közgyűlése ugyanis Sim­on Florent úr felszólalása folytán oda nyi­latl­­ozott, hogy a jogászgyűlés állandó bizott­sága által hozzá intézendő­ bármely irányú megkeresésnek készségesen eleget teend. Kép­viselő körökben pedig már ventilálják azon kérdést, mikép tanúsítsa a város körében idő­zendő jogászgyűlési tagok irányában a szíves házigazda előzékeny figyelmét. A jogászgyűlés állandó bizottsága már most meghívandja a" vá­ros közönségét a gyűlésre és ezen meghívás fo­nalán előreláthatólag a képviselőtestület is meg­teendi a szándékba vett lépéseket a jogászgyűlés külfényének emelésére. Pest városa e sze­rint tehát csakugyan tervez már, — de a kormány úgy látszik még nem hatá­rozta el magát arra, hogy — tervezzen. * (Legújabb csődök) Pest város tör­vényszékénél . L­a­u­b Jakab kereskedő ellen, per­ügyelő Paksi Lajos, bejelentési határidő novem­ber 16—17., tömeggondnok választása october 6.­­ (Halálozás.) Névedi Botka Mihály Za­la megye egykori első alispánja, s a tapolczai vál.­kerület két itbeni országgyűlési képviselője, áta­lánosan becsült kazah­, élete 48-ik évében e hó 18-án elhunyt. * (Késő rehabilitatió.) Matrybecske­rekről irják a „Honnak" következő esetet. Ez év tavaszán három bánátkomlósi román vitetett be a szegedi várba. Vallatás közben beismerték a többi közt azt is, hogy 1855-ik évben Fritz Mik­lós gottlobi földészt kirabolták s meggyilkolták. Figyelmeztették a királyi biztosi vizsgáló birót, hogy ezen rablógyilkosság miatt öt ártatlan egyén lett elit­élve. A királyi biztos rögtön közölte a három vizsgálat alatt rabnak fent érintett vallo­mását az igazságügyi ministeriummal, és ez utób­bi meghagyta Torontál megyének, hogy az 1855. évben elitélt öt egyénnek bűnperét fenyítő tör­vényszéke által azonnal vétesse tárgyalás alá. A törvényszék nem késett eleget tenni a megha­gyásnak, és az öt elitélt közül még életben le­vő Dogaru Vikentie bánátkomlósi illetőségű fe­gyenczet le is hozatta Illaváról, ahol 1858 óta raboskodott. Megható jelenet volt midőn Dogaru a törvényszék előtt állva kinyilatkoztatta, hogy most, miután szüleit, gyermekeit elvesztette, mi­után a börtönben megőszült, az alatt pedig va­gyona elpusztult, reá nézve nem nagy különb­séget tett volna a hátralevő hét év, (1855. év­től 1858. évig ítélet nélkül volt fogva. 1858. év­ben 20 évre lett elitélve) de csak azért örvend szabadlábra bocsátásának, hogy mint ártatlan­nak bizonyult, tehát becsületes ember halhat meg. A marasztaló ítélet összetett bizonyítékok alapján hozatott a császári királyi nagybecske­reki kerületi törvényszék által, helyben hagyva 1858-ik évben a cs. kir. temesvári országos fő­törvényszék részéről, a honnan tovább nem fe­lebbeztetett. * (Országos katonai törvényszé­kek.) A közös külügyministernek i. é. augus­tus hó 10-én 1449. sz. a. kelt és a magyar ki­rályi igazságügyministeriumhoz intézett átirata sze­rint állatias közegeit már utasította, hogy a budai, zágrábi, nagyszebeni és temesvári országos ka­tonai törvényszékek, továbbá a nagyszombati rokkantház-törvényszék polgári jogügyekben ed­dig gyakorlott bírói hatóságokat folyó évi sep­tember 1-én megszüntessék. Új beadványok f. é. aug. végéig elfogadtatnak ugyan, de — hacsak a késedelem veszélyével nem jár — már nem in­téztethetnek el. A katonai törvényszékek által ki­tűzött határnapok, melyek az átadási tárgyalá­sok befejezte alkalmával még le nem jártak, a felekre nézve az uj illetékes törvényszékeknél kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Ba­bi­c­s Titus) kir. tanácsos és Varasd­megye első alispánja Varasdmegye törvényszéké­hez ideiglenes elnökké, és Balogh Károly, zágrábmegyei törvényszék I-fő osztályú ülnöke, Pozsegamegye törvényszékéhez ideiglenes elnökké kineveztetett. * (Mayer Lipót) a semmitőszékhez tanács jegyzővé neveztetett ki.

Next