Magyar Tőkepiac, 2007. június (12. évfolyam, 103-123. szám)

2007-06-26 / 120. szám

2007. június 26., kedd ■ XII. évfolyam 120. szám PÉNZPIAC 3 eur/huf_____________Busd/huf Ieur/usd Ichf/hufE nmoaHin iiMABü^n-06.15. 06.19. 06.21. 06.25. 06.15. 06.19. 06.21. 06.25. 06.15. 06.19. 06.21. 06.25. 06.15. 06.19. 06.21. 06.25. Elkapkodta a jegybank a kamatvágást? MTP-ÖSSZEÁLLÍTÁS Meglepetésre 25 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette hétfőn a Magyar Nemzeti Bank Monetá­ris Tanácsa az irányadó kéthetes repókamatot. Az ülés utáni sajtó­­tájékoztatón Simor András jegy­bankelnök kifejtette: a testület ülésén egy tanácstag érvelt az 50 bázispontos csökkentés mellett, két szavazatot kapott a tartás és 9 tanácstag volt a 25 bázispontos csökkentés mellett. A monetáris tanács megítélése szerint az elmúlt hónap adatai megerősítették, hogy az infláció túljutott a csúcsponton. Az inflációs alapfolyamatot meg­ragadó rövid bázisú, szezonálisan kiigazított maginfláció az árstabi­litással összhangban álló 3 száza­lékos szintre csökkent. Ez alapján mérséklődni látszik az a kockázat, hogy az inflációs várakozások ma­gas szinten rögzülnek. Eltérő azonban a bérinfláció ve­szélyének megítélése a monetáris tanács és az elemzők szemében. A grémium tagjai szerint ugyanis a bérnövekedési adatokat torzítja a munkapiaci és adózási szabályok változásának hatása. E hatások kiszűrése esetén azonban nem ta­pasztalható további emelkedés a bérdinamikában. Ezen túlmenően a versenyszféra rendszeres bér­fizetésein alapuló, szezonálisan kiigazított rövid bázisú bérindex is lassulást mutat. Az eddig be­következett béremelkedéshez a szolgáltatószektor a foglalkozta­tottság csökkentésével alkalmaz­kodott. Ez azt vetítheti előre, hogy a fajlagos bérköltségek a korábban feltételezettnél kevésbé emelked­nek, ami ugyancsak mérsékelheti az inflációs kockázatokat. Nem feltétlenül tartja ennyire meggyőzőnek az MNB érveit az elemzői kar. Suppan Gergely (Ta­karékbank) szerint az MNB érvei nem állnak túl stabil lábakon: az infláció csökkenése egyelőre nem egyértelmű, a bérinflációs adat pedig inkább a tartás melletti érv­ként hat. Barcza György (K&H) pedig úgy vélte, a döntés nem volt konzisztens a májusi, tartásról szóló határozattal. Akkor a javu­ló piaci és államháztartási hely­zet csökkentést vetített előre, ám az erős bérdinamikára hivatkozva tartásról határozott a tanács. Mi­vel azóta egy hasonlóan csalódást keltő béradat jelent meg, a forint árfolyama pedig nem változott érdemben, ezért vagy most is tar­tani kellett volna az alapkamatot, vagy már májusban is vágni. Bar­cza szerint a hitelesség felépítése szempontjából jól indult jegyban­ki kommunikáción komoly csorba esett, ez pedig felerősítheti a spe­kulációs támadásokat. Simor András jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai alaposan meglepték a piacot a 25 bázispontos kamatvágással Ország Döntés napja Elemzői Tényleges Előző konszenzus döntés alapkamat Magyarország 2007. június 25._______tartás________-25 bp________8,00% Románia________2007. június 25._______-25 bp_______-25 bp________7,25% Szlovákia________2007. június 26._______tartás N/A 4,25% Lengyelország 2007. június 27.______tartás_________N/A________4,25% Csehország_______2007. június 28._______tartás_________N/A________2,75% Szerbia 2007. június 28. tartás N/A 9,00% [FORRÁS: REUTERS] Kamatdöntési hullám Kelet-Európában Összesen 6 kelet-európai országban tartanak kamatdöntő tanácskozást a nemzeti ban­kok. A hazaihoz hasonló, 25 bázispontos csökkentés történt Romániában, ezzel 7 százalékosra csökkent az ottani alapkamat. A lépés azonban nem okozott olyan meg­lepetést, mint az MNB döntése, hiszen idén már eddig is 150 bázisponttal csökkent a román irányadó ráta. Ráadásul a sorozatos csökkentések ellenére is újabb csúcsokat dönt a román lej árfolyama, a múlt heti 3,2-es kurzushoz hasonló utoljára 2002 októ­berében fordult elő - igaz, akkor még régi lejben mérték az eurót. Szlovákiában és Lengyelországban kedden, illetve szerdán döntenek a jegybankok szakemberei a - mindkét országban - 4,25 százalékos alapkamatról. A Reuters elem­zői konszenzusa egyik esetben sem számít az alapkamat változására. Ugyanakkor a lengyel monetáris tanácsnak a fogyasztói árak gyors növekedése és a bérek expanzió­ja nem hagy sok lehetőséget, így várhatóan még a nyáron emelnie kell a szinten. Csehországban csütörtökön ül össze a monetáris grémium, ám az elemzők Prágában sem számítanak változásra. Az unió egyik legalacsonyabb, 2,75 százalékos alapka­matéval büszkélkedő országban az első emelés időpontjaként júliust valószínűsíti az elemzői konszenzus. A 12 hónapra előremutató becslések 3,50 százalékos alapkama­tot prognosztizálnak +/- 0,25 bázispontos szórással. Az egyetlen nem uniós kelet-európai állam, ahol ezen a héten kamatról döntenek, Szer­bia lesz. A régióban messze itt a legmagasabb az alapkamat: 9,50 százalék. Ennek ellenére elemzők szerint valószínűtlen, hogy csütörtökön bármilyen változás történne, bár déli szomszédunknál is vannak, akik kamatcsökkentésre számítanak. Árupiaci áresést vetít előre a JP Morgan [MTI Ecol Az olajexport-bevételek vál­tak a globális feltörekvő térség leg­fontosabb likviditásforrásává az elmúlt években - áll a JP Morgan bankház elemzésében. A pénzügyi szolgáltató sze­rint Közép-Európa és a feltörekvő Ázsia kivételével az összes feltö­rekvő térség jelentős kereskedelmi hasznot húz a magas nyersanyag­piaci árakból. Ezen belül a petrodollár vált a globális likviditás legfontosabb forrásává; csak az olajból 872 milliárd folyt be a feltörekvőkhöz az elmúlt két évben a JP Morgan becslése szerint. A ház szerint az olajbevételek adták az elmúlt hat évben a fel­törekvő gazdaságok külső eredetű likviditásának 40 százalékát, és az olajexportáló országok összesített folyómérleg-többlete tavaly meg­haladta a 452 milliárd dollárt, igaz, hogy az idén ez várhatóan 420 milliárd dollárra apad az olajárak csökkenése miatt. A JP Morgan előrejelzése szerint ugyanis az olaj és általában a nyersanyagpiaci ter­mékek árszintje már tetőzik. A cég azzal számol, hogy a nyugati félte­kén irányadó amerikai könnyűolaj, a West Texas Intermediate hordón­kénti átlagára az idei harmadik ne­gyedévben még 67 dollárra emelke­dik a második negyedévi 65,30 dol­lárról, de a negyedik negyedévben 60 dollár, 2008 első negyedében 56 dollár, a másodikban pedig már csak 52 dollár lesz. A jelentősen olcsóbbodó árupia­ci termékek között lesz az előrejel­zés szerint a réz, amely a jelenlegi tonnánkénti 7160 dollárról már az év végére 5800, 2008 nyarán pedig várhatóan négyezer dollárig süly­­lyed majd. Az alumínium tonnája a mostani 2687 dollárról éves táv­latban kétezer dollárra, a cink 3635 dollárról szintén kétezer dollárra, a nikkel 39 700 dollárról 17 000 dol­lárra zuhan a JP Morgan prognózi­sa szerint. A jelentés szerint „sem a JP Morgan, sem a piac nem számított arra”, hogy az elmúlt három évben végbement 82 százalékos olajár­emelkedést ilyen kitartó ipari alap­­fémár-infláció kíséri. Az ipari alap­fémek piaca 2004 óta éves átlagban 40 százalékkal erősödött, főleg a kí­nai kereslettől hajtva. Az árfolyamatokhoz az intéz­ményi befektetők kereslete is hoz­zájárult. Jelenleg a nyersanyagpiaci termékek allokációs súlya a globális kezelt vagyonon belül 1,5 százalék - ez jóval 100 milliárd dollár felet­ti befektetési értéket jelent a 2002- ben mért alig 10 milliárd után -, és a következő öt év várható allokációs folyamatai alapján e befektetési ter­mékcsoport súlya 5 százalékra nő­het, ami 400 milliárd dollár feletti befektetést jelentene. i m­­ m M _ ____________________________Zárt Angol font____________________0,674 Ausztrál dollár_________________1,585 Argentin peso_________________4,146 Brazil reál 2,605 Ciprusi font___________________0,583 Dán korona__________________7,439 Hongkongi dollár______________10,507 Izraeli új sékel_________________5,719 Japán jen___________________166,57 Kanadai dollár_________________1,441 Kínai jüan___________________10,247 Mexikói pesó 14,543 Norvég korona 7,997 Svájci frank___________________1,655 Svéd korona__________________9,247 USA-dollár 1,345 Középárfolyam [€] Albán lek_____________________121,9 Algériai dinár 93,466 Cseh korona_________________28,689 Egyiptomi font________________7,642 Észt korona__________________15,645 Horvát kuna__________________7,315 Lengyel zloty_________________3,787 Máltai líra _ 0,43 Bolgár leva___________________1,955 Új román lej____________________3,18 Orosz rubel___________________34,82 Szlovák korona __ _ __ 33,804 Török líra __________ 1,771 TÁBLÁZATOK FORRÁSA: BLOOMBERG, BBA, MAGYAR NEMZETI BANK, MAGYAR TŐKEPIAC (18.00 ÓRAI ADATOK) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 2007. június 25. ________________1 egységre, forintban Angol font 367,00 Ausztrál dollár _ __ __ 155,52 Cseh korona_______________ 8,59 Euró ____ 246,88 Horvát kuna__________________33,70 Japán jen (100)______________148,63 Kanadai dollár________________171,31 Lengyel zloty__________________65,16 Norvég korona 30,86 Svájci frank__________________149,39 Svéd korona__________________26,72 Szlovák korona 7,31 USA-dollár 183,51 A forint helyzete a sávban: -12,3% BUB0R(%) 1 hét 1 hó 3 hó 12 hó 8,13 8 7,8 7,46 LIB0R Euró 4,123 4,114 4,13 ^503 Dollár 5,344 5,32 5,36 JA Svájci frank_____________________ 2,62 JL592^ _ 2,669 3,038 Angol fant 5,626 5,769 5,947 6,304 Japán jen 0,648 0,644 0,747 0,986 Kanadai dollár____________________ 4,3 4,417 4,523 41132 ÁKK-referenciahozamok (2007. június 25.) Hozam (%) Változás (%) 3 hó __ _ 7,65 0,00 6 hó ___ _ 7,56­­0,03 12 hó___________7,32 0,03 3 év__ 7,05_______­0,01 5 év ________ 1991_ -0,05 10 év ____ 6,73 0,03 15 év 6,52 0,01 Nemzetközi kötvények (5 éves) Hozam (%) Változás (%) USA 4,99­ 0,024 Nagy-Britannia _ 5,73 -0,028 Japán___________1,50_________0,0 Németország 4,55 0,025 Ausztrália 6,37 0,018 2007. június 25.­­ ______________________(%) Ausztrália__________________6,25 Brazília _ 12,00 Csehország____________________2,75 Európai Központi Bank___________4,00 Japán________________ 0,50 Kanada 4,25 Kína 6,57 Magyarország__________________7,75 Nagy-Britannia_________________5,50 Norvégia_____________________4,25 Svájc_________________ 2,50 Svédország ____________ 3,50 Szlovákia 4,25 Törökország__________________17,50 USA 5,25 a wannáai Kezelési költség nélkül ad lakáshitelt az Erste [mtp] Nulla százalékos kezelési költségű lakáshitelt vezetett be az Erste Bank. A piaci kamatozású, 6 hónapos kamatperiódusú hitel svájci frankban igényelhető, havi törlesztőrészlete pedig 5 millió fo­rintos, 20 éves futamidejű lakáshi­tel igénylése esetén jelenleg 3­5 769 forint, a teljeshiteldíj-mutató 6,52 százalékos. 2007 első negyedévé­ben a lakáshiteleknél az Erste piaci részesedése 11,7 százalékos volt. Az inflációs kritérium is teljesíthető Szlovákiában [mtieco] A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Szlovákia teljesíti célját az euróövezetbe lépéssel 2009-re. Hiába gyorsul a gazdasági növekedés 8,8 százalékra, az IMF szerint az infláció az év végén is a májusihoz hasonló, 2,3 százalé­kos maradhat. A feltétel szerint a mutató nem haladhatja meg több mint 1,5 százalékponttal az unió három legalacsonyabb inflációjú országának átlagát. E küszöb 2008 első felében, amikor a közös pénz bevezetéséről döntenek, várhatóan 2,7 százalék lesz. Jótékonyak az amerikaiak: 295 milliárdos adakozás [miteco] Tavaly az amerikaiak 295 milliárd dollárt adtak jótékony célokra, ez újabb rekord az előző csúcs, a 2005-ös 283 milliárd után. Az amerikaiak minden évben jö­vedelmük 2 százalékát fordítják jótékonyságra, a háztartások több mint 65 százaléka adakozik, vagyis a jótékonykodók aránya nagyobb, mint az elnökválasztásokon sza­vazóké. A legtöbbet magánszemé­lyek adták: 223 milliárd dollárt, 4,4 százalékkal többet, mint 2005-ben. A tavalyi bajnok Warren Buffet nagyvállalkozó volt, aki 1,9 milli­árd dollárt fordított jótékony célra. Korszerűsítik az Európai Unió elavult vámkódexét [MTI Ecol Megállapodtak az uniós tag­országok versenyképességi ügye­kért felelős miniszterei a 15 éves vámkódex korszerűsítéséről. Az új kódex rövidebb és egyszerűbb lesz elődjénél, és jobban illeszkedik a korszerű, elektronizált környe­zetbe. Ez növeli az uniós kül­kereskedelmi vállalatok verseny­­képességét, mivel a cégek időt és adminisztrációs költségeket taka­ríthatnak meg a vámügyintézés so­rán. Az elektronikus vámrendszer teljes kiépítése 2011-re várható.

Next