Magyar Történelmi Tár – 3. sorozat 1. kötet – 1878.
Vegyes közlések - Kámánházy Béla. A Cilleyek sírja Cilliben
382 VEGYES Ezen üvegablakoktól balfelé, szintén az oltár hátsó részén elhelyezett márványlapon pedig következők olvashatók : »Celesensium Comitum, ac Principimi olim potentium, omnibus fortunis abundantium paucae reliquiae hic acquiescunt. Ludovicus im perátor 1341. Fridericum liberum a Sanegg primum Celejensem Comitem creavit, cujus Stirps anno 1456. interfecto Ulrico comite interiit.« E két iratban helyes az év, hely, és módosítva a személyek megnevezése ; a napi ellenben hibás, mert Hunyady Jánosnak 1456. év tavaszán még Ilik Mohameddel volt leszámolni valója, júliusban pedig volt vele döntő csatája Belgrád alatt, — mely után s csakis ezután, ősz felé halt meg. — A hibás feljegyzés tehát nem ad fényes bizonyítékot a Cilis városiak történelmi ismeretei felől ; — a Hunyady László személyének — barátaiéval összetévesztése pedig tán szándékos. — A márványlapon említett Lajos német császár az e néven IV-ik, vagyis bajor házból származott, ki 1347. évben Yl-ik Kelemen pápa által a kitli. egyházból kiátkozva — és elvesztve császári trónját — meghalt. A Cilléi grófok egykori hatalmas, több hegycsúcsokra terjedett s az alatta terülő völgyet és Cilii várost uralgó vára ma is meredek szikláról tekint a Sann gyönyörű völgyére romjaiban. Véletlen akarta-e vagy a jelenkor pénzetlensége, avagy a Cilleiek nevéhez tapadt tiszteletlenség, minek legkétségbevonhatlanabb jele , hogy temetkezési helyükön is csupán koponyáik s vagy kar- és lábszárcsontjaik őriztettek meg az enyészettől, — Isten tudja, hány helyről összehordatva — nem tudható, de midőn a Stájer nemesi rend áruba bocsátotta Cilis vár romjait szük területével — senki sem jelentkezett, kinek szándéka lett volna e még megmenthető történeti romokat fentartani, mig végre a Stájer rendek megszánva a romban heverő várat, maguknak tárták fenn azt. A városban azonban a Ciliéi grófok által leírt két palota máig fenáll , ezek egyike jelenleg kaszárnya, előtte a Burgplatz-czal, másika hivatali helyiségeknek használtatik, mindkettő a Sann partján fekszik, utóbbi különösen építészeti tekintetben érdekes kivitelű. E szerint Cilley Ulrik nem 1456. évi márczius, hanem november hóban öletett meg Nándorfehérvárt, mint minden történetíróink egyhangúlag állítják , csupán a nap meghatározásánál térnek el nagy részben, mert míg Fessler, Horváth Mihály, Kerékgyártó Árpád a megöletést november 10-re — Fraknói 11 -re — de mindannyi mégis Márton napjára teszi, azalatt Szalay László az e tekintetben leghitelesb történelmi