Magyar Történelmi Tár – 4. sorozat 8. kötet – 1907.

Blotz Hugó levelezése a magyarokkal. Közli: Mencsik Ferdinánd

BLOTZ HUGÓ LEVELEZÉSE A MAGYAROKKAL. A bécsi cs. és kir. udvari könyvtár már II. Miksa császár idejében nagy hírnek örvendett, nemcsak a benne felhalmozott kincseknél fogva, hanem azon, a tudományokban kimagasló férfiak miatt is, kik élén állottak. A XVI. század vége felé, Busbeck Auger rövid tevékeny­sége után, a könyvtár vezetése Blotz (Blotius) Hugóra bizatott, a­ki daczára annak, hogy kevés munkát írt s publikált, széles és sokoldalú tudományossága által annyira kitűnt és ismeretes volt, hogy európaszerte nem volt számbavehető tudós, a­ki nem állott volna vele összeköttetésben és érintkezésben. A magyar tudós férfiakkal folytatott levelezése, mely a cs. kir. udvari könyv­tár 9737 / 14—18. számú kéziratában foglaltatik, nemcsak elég­terjedelmes, de sok tekintetben, különösen pedig művelődés­történeti szempontból, érdekes és fontos. Blotz Hugó (Hugo de Bloote, Bloots) Delft, hollandi városból származott, a­hol körülbelül 1533-ban született. Atyja kereskedő volt s tulajdonképeni neve Fleerman volt ; *) anyja Blotz nevü családból származott s némi rokonságban állt az Egmont grófi csa­láddal. A fiú megkedvelte az anyja nevét és azt felvévén, utóbb folyton használta. Volt egy nővére és egy Blie Illés nevezetű, mostoha fivére, a­ki, úgy látszik, anyja második házasságából származott és tanult ember volt, de a kereskedelemnek szentelé magát. Blotz felső tanulmányait a löwen­i egyetemen folytatá, a­hol mind a két jogból elnyeré a doktorságot. Ezután nevelősködött s mint nevelő meglátogatta Franczia-, Német-, Olasz- és Spanyol­országot, a­hol mindenütt tanítványaival együtt az egyetemekre beiratkozott. 1568-ban Párisban találjuk őt, majd Strassburgban, a­hol 1570-ben az ottani, 1566-ban alapított, egyetemen tanár lett, ismeretséget kötvén számos kitűnő emberrel, különösen Sturm János híres paedagógussal . Dasypodius Péter szótár- Kézirat 9490, 90. 1.

Next