Magyar Történelmi Tár – 4. sorozat 8. kötet – 1907.
Blotz Hugó levelezése a magyarokkal. Közli: Mencsik Ferdinánd
BLOTZ HUGÓ LEVELEZÉSE A MAGYAROKKAL. A bécsi cs. és kir. udvari könyvtár már II. Miksa császár idejében nagy hírnek örvendett, nemcsak a benne felhalmozott kincseknél fogva, hanem azon, a tudományokban kimagasló férfiak miatt is, kik élén állottak. A XVI. század vége felé, Busbeck Auger rövid tevékenysége után, a könyvtár vezetése Blotz (Blotius) Hugóra bizatott, aki daczára annak, hogy kevés munkát írt s publikált, széles és sokoldalú tudományossága által annyira kitűnt és ismeretes volt, hogy európaszerte nem volt számbavehető tudós, aki nem állott volna vele összeköttetésben és érintkezésben. A magyar tudós férfiakkal folytatott levelezése, mely a cs. kir. udvari könyvtár 9737 / 14—18. számú kéziratában foglaltatik, nemcsak elégterjedelmes, de sok tekintetben, különösen pedig művelődéstörténeti szempontból, érdekes és fontos. Blotz Hugó (Hugo de Bloote, Bloots) Delft, hollandi városból származott, ahol körülbelül 1533-ban született. Atyja kereskedő volt s tulajdonképeni neve Fleerman volt ; *) anyja Blotz nevü családból származott s némi rokonságban állt az Egmont grófi családdal. A fiú megkedvelte az anyja nevét és azt felvévén, utóbb folyton használta. Volt egy nővére és egy Blie Illés nevezetű, mostoha fivére, aki, úgy látszik, anyja második házasságából származott és tanult ember volt, de a kereskedelemnek szentelé magát. Blotz felső tanulmányait a löweni egyetemen folytatá, ahol mind a két jogból elnyeré a doktorságot. Ezután nevelősködött s mint nevelő meglátogatta Franczia-, Német-, Olasz- és Spanyolországot, ahol mindenütt tanítványaival együtt az egyetemekre beiratkozott. 1568-ban Párisban találjuk őt, majd Strassburgban, ahol 1570-ben az ottani, 1566-ban alapított, egyetemen tanár lett, ismeretséget kötvén számos kitűnő emberrel, különösen Sturm János híres paedagógussal . Dasypodius Péter szótár- Kézirat 9490, 90. 1.