Magyar Ujság, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1871-04-27 / 96. szám

Megyei élet. Nagy Károly ápril 18. Kedves jelenség gyanánt tűnt föl egyhangú vidéki társadalmi éle­tünk körében a debreczeni ref. főiskola felsőbb tanuló ifjúsági „énekkar“ és „önképző társulat“ azon tíz tagja, kik — mint húsvéti ünnepköve­tek — utazván városunkon át, hazánk szellemi tavaszának ékeshangú pacsirtája, egykori leg­nagyobb költője Csokonai V. Mihály emlékszobra javára f. apr. hó 15-én a „szarvas vendéglő­­díszteremében az igen szép számú közönség él­vezetére hangversenyt rendeztek, melyet az ifjú­sági énekkar tagjai, Csokonainak „A remény­hez“ írt szép ódájával nyitottak meg. Ezt követte Csokonai Lillájából: „megkövetés“, „esküvés­“; — Tompától: „A lány szeretőnek való“; — igen szabatosan és kedélyesen szavalva Csomay Imre által; — „Matróz dal“; — Humoros felolvasás: „egy első szerelmes levél története“ — Szatmáry Károlytól' — Dg] „a csikóbőrös kulacshoz“ Cso­konaitól : — „Népdalok“,­­ Dal: „a tihanyi B­eh­óhoz“ — Csokonaitól; — „Szent asszony“ Fájertől; — „Pétiké“ Vörösmartytól, kedélyt fokozólag szavalva Szatmári Károly által ; — „Diákok bordala“; — „Ablak alatt; — „Ki a gazember“ — szavalva Csomay Imre által; — „Dal csokor“ ; végü­l az „lironez dal“; — mely többszörös kihívással s megtapsolással jutalma­zott, közmegelégedésre keresztülvitt mű­sorozat közben jeles czigány zenészeink a diákok dalai által m­aguk is fellelkesztlten működtek közre. A szépet­ sikerült hangverseny végeztével a hangversenyző ifjak a pasipó helyiség ebédlőjé­­ben megvendégeltettek. A kellemes énekestély az ifjúság barátjai kérelmére másnap is folytat­­tatván, htjaink f. hó 17-én városunktól buesút Véve, üdv .és szerencse kivonatok között a vas­úton vissza utaztak a tudomány forrásához. A hangverseny Puszta jövedelme 100 fit. a főiskola ügyvédje­­, Tóth Antal ur kezeihez kül­detett " Falussy Mihály, Szabadka város közgyűlése — mint érte­­sülénk — K. Eötvös volt cultusminiszter emlé­kének megörökitéseül 40,000 fit. alapítványt ha­tározott oly czélból, hogy annak kamataiból a szegényebb sorsú gyermekek iskoláztassanak.— Ez valóban igen szép és elismerésre méltó intéz­kedés, ha t. i. általa tisztán a köznevelés elő­m­­ozditása és nem egyébb mellék­érdekek kizsákmányolása czéloztatik. — Óhajtjuk, hogy ezen határozat ne maradjon csupán írott ma­la­s­z­t, mint a „h­o­n­v­é­d­m­e­n­h­á­z­r­a“ 2000 frtos ajánlat, mely másfél év óta mindekkorig nem foganatosittatott. — Temesvár város hatósága az egészség­telen várárkok kiszárítása iránt tárgyalásokat indított meg. — A debreczeni polg. lövésztársulat f. évi ápril 30-án d. e. 10 órakor az ügy­védegylet he­lyiségeiben közgyűlést tart. — Gáborján jómódú magyar községben az ottani ref. lelkész Ónody József olvasó-egylet alakításán fáradozik. — Belényes mellett fekvő Sz.-Márton köz­ségben f. hó 20-án éjjel tűz támadt s vagy 12 ház s ugyanannyi melléképület elégett, mint a szárnyaló hir beszéli,a két testvér a harmadikat meggyilkolta, s a bűntény nyomait megsemmi­sítendők, a meggyilkoltat a szalma közé dugva ezt reágyujtották, s a tűzvész ebből keletkezett. Megvárandó, beválik-e ezen hir? KÜLFÖLD. A párisi fölkelés. Paris, April 21. Mai levelemet azon benyomás ecsetelésével kezdem, melyet Viktor Hugónak a „Rap­p­el“­­ban tegnap megjelent versei keltettek. Ezen a politikai erőszakok elleni elhatározás most egész súlyával és majdnem kizárólag a községet sújtja. A szabadság és türelem e nagyszerű dics­­éretében az alak tökéletesen megfelel a gondo­latnak. A község köre naponkint szűkebb lesz. Mindenki ujjával mutathatott szabadelvű pro­­grammja következetlenségeire, mely programra oly kevéssé egyeztethető össze zsarnoki tetteivel. Gazdasági eszméi már Morin, Cernuschi stb uraknál sem eredményeznek többé sikert, jólle­het ezek a község elveihez csatlakoztak. Az esti lapok is, akármily nézetet valljanak, nem a leg­kedvezőbben nyilatkoznak ezen programmról. Több negyedben egész éjjelen át riadót ver­tek. De mindez csak keveseket csalogatott a község zászlói alá. A lakosság bátorságát egé­szen elveszti. Beszélnek egy rendeletről, mely szerint minden 19—55 éves férfi akarva nem akarva a nemzetőrségbe soroztatnék, és ebből kifolyólag a Pak­sból való távozás legalább is a f­érfiaknak tökéletesen megtiltatik. Én nagyon kétkedem e rendelet valódiságában, de ha való­ban kiadatnék, csak az ellenszegülők számát öregbítené és azt eredményezné, hogy a polgá­rok nagyobb száma el fog rejtőzni. A körzetét ma nemzetőrök által őriztetik, hogy a 100. zászlóalj összejövetele megakadá­­lyoztassék, melyet Poisson nevű erélyes pa­rancsnoka akart összehívni. A parancsnok maga szabadon és büszkén sétál az utczá­­kon kijelentvén , hogy mindenkit, ki őt el­fogni akarja, agyonlövi. A 106. zászlóalj, mely­nek parancsnoka, Rochebrunc úr, elfogatott, tisztjei nem engedtek azon eszmének, hogy fal­ragasz által kezdeményezzék egy ellentállási központ képezését, és talán jobb is, ha Párisban a vér nem ontatik hasztalanul vagy legalább is idő előtt. A 106. zászlóalj azonban ép oly ke­véssé oszlatott fel mint a 153. Egy falragasz jelenti ezt és felemlíti egy­szersmind a büntetéseket, melyekkel azok fog­nak suttatni, kik nem hagyják magukat lefegy­­v­ereztetni. Egy másik falragasz, méht a közerkölcsiség körüli fáradozásnak jele, tiltja hogy a bálhelyi­­ségek, kávéházak, concertek, színházak, mint a prostittiót elősegítő helyek, melyek a nemzetőrö­ket kötelességeiktől elvonják, éjfél után nyitva tartassanak. Ma éjjel Dubuisson urat, azon nyomda igaz­gatóját fogták el, melyben az utolsó két nap alatt betiltott lapok elkészültek. A nyomdát is egészen elpusztították. Dubuisson azonban sze­rencsésen megmenekülhetett. Az önkényes rendeletek még a nőket sem kímélik, így fogatott el egy Versaillesban tar­tózkodó posta­igazgató neje azon ürügy alatt, hogy ő férje távollétének oka. A dolgok ily állása mellett, melyet a tények egyszerű elbeszélése jobban jellemez, mint min­den magyarázat, komolyan a mellett vannak, hogy a község azon feltételeket nyilvánítsa, me­lyek alatt tárgyalásokba bocsátkozni hajlandó, mint azt a versaillesi kormány tette. Sőt arról is biztosítanak, hogy általános amnestiát hirdessen és a nemzetőrök, kik nagyobb részt a rendnek hódolnak, le nem fegyvereztetésébe beleegyez­nek, de csak azon feltét alatt, ha az ágyukat és mitrailleuseket vissza adják. Ez engedmények túlságosaknak találtattak nem csak a reactionaries, de a conservativ párt legtöbb tagja által is, kik nem kételk­ed­nek ab­ban, hogy azt a közönség minden ellenvetés nél­kül elfogadja. A köztársasági unió, melynek tarthatatlan állása szemben a versaillesi kor­mánynyal nem csak a kevésbé érdekeitek által rászaltatott, de saját kebelében is lehangolt­­ságot idézett elő, nyilván igyekezni fog a közsé­get rávenni, hogy álljon el azon szándékától,­­miszerint a polgárokat továbbra is a halál­ve­szélynek kitegye anélkül, hogy kijelentené, mily feltételek alatt hajlandó a vérontásnak vé­get vetni. Amint biztos forrásból hallom, az eddigi üt­közetek roppant gyilkosok voltak. Néhány je­lentéktelen eredményt, mit a versaillesi csapatok a nemzetőröknek engedtek, hogy őket előbbre­­nyomulni hagyják, mindig támadás követé,mely a tüzérség által támogatva pusztító volt. Egy a bineau boulevardon lakótól hallom, ki tiz napig fogva volt s csak nagy bájjal jöhetett Párisim, hogy a harcz ama helyen szünet nélkül­­oly s a községiekre nem a legkedvezőbb eredménynyel. Ugyanazon egyén mondja, hogy Dombrovski főhadiszállását egy elhagyott házban üté fel, melynek lakói Párisig menekültek. A „Progrés Liberal“ azon haderők létszámát közli, melyek a versaillesi hadsereget fogják képezni. Ez összeállítás a következő: Gyalogság: 45 ezered mindegyik 2000 emberrel, 90,000; lu zászlóalj gyalogvadásza 800 emberrel, 8000; műszaki csapat­a 250 emberrel, 2,500; köz­­társasági gyalog testőrség, 3000 ; 1 ezered gya­log csendőr 2000. Lovasság: Köztársasági lovas testőrség 2000 ; 4 vadász ezered a 600 emberrel, 2400; 2 ezered dzsidás 1200; 2 ezered huszár 1200; 3 ezered vértes 1800; 2 ezered csendőr 1200. — Összesen: 116,500 ember. T­üzérség: Ez 46 ütegből áll és pedig 24 négyfontos-, 10 tizenkétfontos-, 4 hétfontos- s 8 mitrailleuse ütegből, összesen 276 teljesen fölszerelt tábori lüvegből s 66O0 emberből. Azonkívül e hadse­regnek van 60 nehéz tengeri ágyúja A tartalék sereg, mely részint Cherbourgban, részint Ren­­nes-ben alakul, 60,000 emberből fog állni. A „V­enge­u­r“ közli Felix P­y­at leve­lét, melyben ez indokolja a községi kormányból való kilépését. A levél igy szól: Paris, 1871. ápril 20. Elnök polgár ! Ha ama napon, midőn a vá­lasztások kérdése eldőlt, nem lettem volna a hadügyminisztériumban visszatartva, a község kisebbségével szavaztam volna. Azt hiszem, hogy­ a többség ezúttal csalódott. Várjon tévedé­sét be fogja-e látni, alig hiszem. De azon véle­ményben vagyok, hogy a megválasztottak­nak nincs joguk a választók helyét foglalni el, hogy a megbízottaknak a souverén szerepét nem szabad magukhoz ragadni, hogy a község tagjai közül senkit sem nevezhet ki vagy helyét nem töltheti be, hogy tehát önhatalmilag nem teheti meg, a­mi a választások törvényesítésére szük­séges. Végre azt hiszem, hogy ha a lakosságot megváltoztató, inkább a törvényt kellett volna megváltoztatni, nem pedig megsérteni. Szavazat által teremtve, a község, ha szavazat nélkül egészíti ki magát, öngyilkosságot követ el. Az ily háborúban nem akarok részes lenni. Ez igazságról annyira meg vagyok győződ­ve-, hogy ha a község továbbra is a mellett ma­rad, a­mit a választási hatalommal való vissza­élésnek nevezek, a többség szavazatát megillető tiszteletet lelkiismereteimmel nem tudom össze­egyeztetni s legnagyobb sajnálatomra a győze­lem előtt kénytelen leendek a községi tagságról lemondani. Üdvözlet s testvériség! Felix Pyat.“ A „France“ a commune programra jára vo­natkozólag így szól: „A­mennyiben képesek valánk e program­oiét érteni, az két különböző eszmemenetet fog­lal magában: az első a községi autonómia szer­vezetét illeti, m­íg a második nem kevesebbet akar, mint a nemzetnek politikai s társadalmi teljes átalakítását. A nyilatkozat tehát nem csupán a községi kérdést állítja föl, mely már magában véve elég bonyolult, hanem egy új társadalom alakítását is czélozza. A régi szokásokat sötétítő, az általános föl­tevésekhez híven, melylyel a népet már oly rég óta vakítják, hogy ezúttal már a valósággal van dolguk s nem csupán fellengző szavak, ha­nem gyakorlati pontokat kellett felállítaniok. Valóban programmjuk azon része, mely a községi autonómiát megállapítja, aránylag elég szabatos. Bizonyos világossággal elősorolja azon határozatokat s jogokat, melyek a község szá­mára kivántatnak s kijelöli azon határokat, me­lyek közt ezen jogok gyakoroltathatnak. Amint azonban arról van szó, a főpont megoldását ad­ni, azaz föltárni, hogy az új község a nemzet egységébe miként illesztessék be, a nyilatkozat az elvont elmélet üres szóhalmazába esik vissza. Biztos, kísérleti politikát emleget. Hogy kísérleti, ezt nagyon is érezzük , de biztos politikát e hí­zelgő s szépen hangzó szavak zűrzavarában hiában keresünk. A községet már egy hónap óta látjuk mű­ködni Mit tett ? Miként létesíti a gyakorlatban azon formákat, melyeket ön tetszőleg papírra tett ? Az egyéni, lelkismereti s munka­szabadság korlátlan gyakorlatát ígérik. A börtönük tömvék foglyokkal, a templomok zárvák, a munkások erővel kényszeríttetnek műhelyeik elhagyására, hogy a harczba menjenek. A polgároknak a köz­ügyekben az eszme szabad nyilvánítása által való részvételt, érdekeik szabad védelme­­zését hirdeti. Márczius 22-dikén békés ki­egyenlítés kíséreltetett meg, azt puskatüze­­léssel fogadták; a tartatni szándékolt nyilvá­nos gyülekezetek szuronynyal akadályoztattak meg ; a lapok szólni akartak, ezek elnyomással MAGYAR ÚJSÁG 1871. APRIL 27. s elfogással elhallgattattak. A militarism!!é s a hivatalnoki uralom végét hirdetik. Páris a hadi törvényszék előtt áll; falait ezer s ezer hivatal­nok által aláirt rendeletek lepik el; a polgárok személye­s lakása az elsőnek, ki magát a köz­ség küldöttjének vallja, zsákmányul van oda dobva. A tat gyümölcséről lehet megismerni. Iszonyatosságok s gyermek­ességek, ez az egész a­mit a községtől láttunk. A kísérlet, habár rövid ideig tartott, eredményében sokkal hosz­­szabb volt, hogy azoknak, kik abban haladást, szabadságot, federatiót látnak, azt ne feledjük. Nem, az felbontást, d­iétát urát­ó zsarnokságot jelent. Az „A­ffr­a n­gl­li !“ írja : „A versaillesiak roppant pénzt adnak ki, naponként körülbelül öt milliót. Már zavarba kezdenek jönni s hivatalnokaikat részletenként fizetik, mint az adósok, kiknek a pénze fogya­tékán van. A község ellenben nagyon kedvező pénzü­gyi helyzetb­en van, hála pénzügyi bizott­ságának ügyességének s Páris város segély forrásainak, s ki hinné, hogy daczára a háború által okozott kiadásoknak s a bevételek keres­kedésének, a bevételek s a kiadások majdnem egyenlők. A különbség ha röpként 7—8 milliót vesz, a no Páris pudgefjfben csekélység’, 030S Garibaldi a Svájczban alapított lengyel mú­zeumot illetőleg Plater László grófhoz a követ­kező levelet intézd: „Caprera, 1871. april 18. Igen, szerencsémnek tartom Lengyelország barátja lehetni s szerencsét kívánok önök azon nemes törekvé­séhez, mindent, mi e nemes népet illeti, mint ereklyét összegyűjteni. Legyen szives, fogadja el ez 500 frankot, melylyel a Ilonák téb családja számára megkezdett gyűjtéshez já­rulok. Hive Garibaldi J.­ Omer pasa. A legközelebb Perában meghalt Omer pasa 1806-ban Plaski horvát faluban született, szülei, kik őt Lattasnak nevezték, az orthodox görög valláshoz tartoztak. Atyja, az ogulini kerület helyettes igazgatója, őt a plaskii katonai elemi iskolába kü­ldé, hol szép írása által tü­nteté ki magát, mely később alkalmul szolgált szeren­cséjére. 1826-ban Zárában a hidak és töltések alfelü­gyelőjévé neveztetett ki. Ismeretlen indo­kok következtében elhagyá Ausztria szolgálatát s Bosniába ment át, ahol a mahomedán vallásra tért át. Hussein pasa viddini kormányzó gyerme­keinek tanítójává lett, ki őt szépírás tanárává neveztette ki a konstantinápolyi katonai isko­lába, Mahmud szultánnak bemutattatván, azzal bízatott meg, hogy Abdul Medsidet, a jelenlegi szultánt, írásra tanítsa. Nemsokára századossá neveztetett ki a török seregben s tanítványának trónrajutásakor ezredessé lett. 1839-ben e minő­­ségben vett részt a syriai hadjáratban, ahonnan dandártábornoki ranggal tért vissza, 1842-ben a Libanon kormányzójává nevez­tetett ki. 1846-ban elnyomta a khurdistaui láza­dást. 1850 és 51-ben Bosnia és Montenegro pa­­cifikálásával bízatott meg. E­ különböző külde­tésekben tehetséget és eszélyt, és szintoly mér­sékletet, mint éles szellemet fejtett ki. 1853-ban az Oroszország elleni háborúban hadjárati ter­vét ügyesen tudá végrehajtani, tökéletes tak­tikus módjára választván ki hadállásait, sike­rült neki egy sokkal nagyobb erejű ellenséget kifárasztani, szakadatlan csatározások sora ál­tal demoralizálni s a Pynthon visszamenetelre kényszeritni, miután elveszté az oltenizai csatát s abban hagyá Silistria ostromát. A krimi háború alatt a szövetséges táborno­kokkal közreműködött a katonai események in­tézésében ; azonban nem tudott idejekorán meg­érkezni, hogy a hőslelkű Kars városát meg­menthesse, s balsikere súlyos csapást ejtett ka­tonai tekintélyén. Számos éveken át kegyvesztésbe esvén, csak 1861-ben neveztetett ki a rumiliai sereg főparancsnokává s tárczanélküli miniszterré. Ugyanezen időszakban vezérré a török csapatok Hercegovinába tett expedititióját. E tartomány pacificatiója után (1863) különböző küldetések­kel bízatott meg. Omer pasa, ki több ázsiai és európai nyel­vet beszélt, számos rendjelekkel s a becsületle­gio nagykeresztjével volt feldíszítve. ---------------------------------------------­ Kivonat a hivatalos lapból. Áthelyez­é­s. Lovag Wierer Lipót a közös had­ügyminisztérium szak­számvevő osztályától előbbi (ud­vari tanácsosi) minőségében a közös legfőbb számvevő­székhez tétetett át, s neki egyszersmind egy ott ürese­désbe jött udvari tanácsosi állás adományoztatok. E­z­ü­­s­t-á­r­k­e­r­e­t­p­ó­tl­é­k. Folyó évi május hó­ban az ezü­st-árkeretpótlék valamennyi, ennek beszedé­sére jogosított és e jogot igénybe vevő vasutakon a m. korona területén 22,/.,/’/0-val lesz számítandó. KRÓNIKA. Pest, ápril 20. — Nyáry Pálról utólag feljegyzik a lapok azt a gyöngéd vonást, hogy szomorú halála előtt félórával egy 50 írttal terhelt levelet adott fel a postán, mely gondos nyáregyházi gazdasz­­szonyának volt czimezve.­­ A képzőművészeti tanács elnökeiül az „El­.“ hallomása szerint Pulszky Ferencz és gr. Waldstein János fognak közelebb kinevez­tetni. — Iparművészeti múzeum. Már koráb­ban történtek lépések egy iparművészeti múzeum létesítésére. Az országos iparegyesület kezde­ményezte, felszólítva a középművészeti társula­tot, hogy a tervben segélyére legyen. Bizottsá­gok alakultak tehát Keleti Károly elnöklete alatt s a tervet elkészítették, valamint elhatározták, hogy az ügy érdemében az országgyűlésnek, a minisztériumnak, Pestvárosnak s befolyásos fér­fiaknak pártfogását is kikérik. A terv azonban darab ideig szünetelt. Most ismét mozogni kezd s úgy halljuk, hogy a vegyes bizottságok ismét megkezdik működésüket. Az iparművészeti mú­zeum az osztrák hasonló intézet példájára lenne rendezve s míg egyrészt a műipar ornamentális készítményeit gyűjtené egybe s átalában az ipar­­nak művészi emelkedettségéről nyújtana nagy terjedelmű képet, addig másrészt egyesítené a képzőművészeti társulatot, melynek állandó tár­lata szintén a múzeum egyik részét képezné. Az épület terve úgy van készítve, hogy egyelőre nagyobb megerősítés nélkül fölemelhetnék s ké­sőbb —­ mihelyt szükégessé lesz — nagyobbit­­hatnak. — Gr. Károlyi Alajos 2000 forinttal az irói segélyegylet alapitó tagjai közé lépett. 1 * ■■ —— - *-■ » — Mentes* Zsófia Pesten csak alföldi útjá­nak végeztével rendez egy pár hangversenyt és pedig pünköst táján, mikor az aristokratia a kifuttatások és a bazár alkalmából ismét, belő Pestre. J ~* Az omnibusz tudvalevőleg­ demokrat jármű­ és olyan nagy városban, mint kisebb arányban Pest is, valóságos jótétemény a la­kosságra. S talán mert épen oly hasznos intéz­mény, nem dicsekedhetik a városi főkapitány ur kegyével, ki egy rendeletet adott ki, mely sze­rint május elejétől kezdve a városligetbe omni­buszoknak bemenni tilos. És még hagyján, ha e rendelet csupán az omnibuszokat sújtaná, de sújtja első­sorban az omnibuszon levőket, akik­nek félórányira a portengeren keresztül gyalog kell bem­enniük, ha a városliget „gyönyörűsé­­g­eit” élvezni akarják. Az egész és fertálymágná­­sok ismeretes sebes hajtása a körömiben vesze­delmes, tehát -- a városligeti omnibuszokat kell onnan kiküszöbölni. Baculusstat in angulo, ergo — pluit. Köszönjük szépen. — Hegyessy Kálmán a „Pester Lloyd“ el­len a sajtópert megindította és Dietrich Ignácz Ilii neves ügyvéd és országgyűlési képviselő fogja őt egész a tárgyalás végleges lefolyásáig kép­viselni. — Nyak­törő fogadás. Tihanyból írják ápr. 23-dikáról: Kálmán Frigyes honvédhuszár­­főhadnagy és a 23. sz. huszárszázad parancsno­ka f. évi márczius 14-én K. Düry honvédhuszár­­százados, Kendeffy Árpád és Graffay Vilmos honvédhuszár főhadnagyok és Kovák lelkész je­lenlétében fogadott, hogy a tihanyi templom melletti legalább 500 láb magas és 35 foknyi hajtással biró meredek lejtőn lóháton lemegy. Kálmán főhadnagy e fogadást ápril 23-dikán nagy néptömeg láttára be is váltotta, s miután lóháton lefelé megtette az utat, azonfölül ugyan­azon meredek lejtőn lóháton fel is jött. — Akik az említett helyet Tihanyban látták, érteni fog­ják, hogy az út nem tartozott a könnyük közé. — Az ismeretes Oroszi-Talányi-féle bűnvádi pörben, melyet Dobosi Jusztin rejtélyes halála miatt Csongrádmegye indított meg,­­ az igazságügyminiszter Heves és Külső Szolnok megyék törvényszékét delegálta s eszerint a pörben máj. 8-án lesz Szolnokon a végtár­gyalás. — A cselédképző egylet alakuló közgyű­lése végbent. Glatz Antalné urhölgy nyitá meg, jelentve, hogy már több mint kétszáz tag van, mely sikerért a jelenlevő hölgyek nevében Ka­,­locsa Róza asszony mondott neki köszönetet. Az alapszabályok fölolvasása után a választás­hoz fogtak. Elnökké Glatz Antalnát, alelnökké Bisicznét és Cserhalmaynétt választók, jegyzővé Maszák Hugót, pénztárnokká Ács Károlyt. A választmány közügyekben buzgó hölgyekből áll de egyszersmind tiz férfit is választottak bele tiszteletbeli tagokul. Az alapszabályok átvizsgá­lásával öt hölgyet bíztak meg. Szupa Györgynek az elnöknő köszönetet mondott az egylet létre­hozása körül tanúsított buzgalmáért. Meg kell említenünk Kalocsa Róza ama nemes ajánlatát is, hogy a nőcselédek majdani vasárnapi okta­tásánál ő is, mint tanítónő, szívesen közre fog működni. — Név nélkül a következő sorokat vette tegnap a pestvárosi kapitány: „Tekintetes urak! Mikép nézhetik, hogy gyermekeket az árnyékszékbe dobjanak. Mária Valeria utcza 1. sz.“ E névtelen feljelentés folytán Bajkay rendőrségi tollnok azonnal elment a Valeria­­utczai Szeinházba s ott megkezdte a kutatást. Hajdú N. szakácsnő, ki e házban szolgált, a rendőri kutatások alatt oly­ félelmet tanúsított, hogy kihallgatták. A szakácsnő be is vallotta, hogy a 24 éves csehországi születésű Boluska Teréz, ki mint szobaleány ugyanazon házban szolgál, január hóban titokban egy gyermeket hozott a világra ; a szakácsné a születés utáni ötödik napon meglátogatta a szobaleányt s ezen alkalommal igen nagy bűzt érzett ennek szobá­jában. Kinyitott egy szekrényt s abban egy ujdonszülött gyermeknek hulláját találta. Mivel a szobaleány azt állító, hogy a gyermek holtan jött a világra, a szakácsné nem vonakodott ba­­rátnéjának segíteni a hullát eltakarítani. Ketten elásták a gyermek hulláját a fáspinezében, a­hol tegnap a rongyokba burkolt hulla meg is talál­tatott. A szakácsné és szobaleány a hulla orvosi bonczolása után a fenyitó törvényszék elé fog­nak állíttatni. — Az ujonczozás eredménye. Buda vá­rosa a közös hadseregbe 167, a honvédségbe 167 és a tartalékosztályba 10 ujonczot állított; Arad a közös hadseregbe 73, a honvédségbe 74 és a tartalékba 7 embert; Versetz a közös had­sereghez 169, a honvédséghez 134 és a tarta­lékhoz 8 embert; Pécs a közös hadsereghez 104, a honvédséghez 29 és a tartalékhoz 8 embert; Kecskemét a közös hadsereghez 227, a honvéd­séghez 54, és a tartalékhoz 21 embert adott. — Apró hírek. A városházán keresztül átmeneti utczát szándékoznak nyitni a közleke­dés könnyítésére. — A p­o­z­s­o­ny­i városkapi­­tányság 200 frtnyi díjat tűzött ki annak, aki Lieb Károly gyilkosát fölfedi. — Csukásy Józsefnek Deutsch Móricz ellen megindított saj­­tóperében holnap lesz a nyilvános eskü­dtszéki tárgyalás. — A b­e­l­vá­r­os­i plébánia­templom karigazgatói állomását Brauer Ferencz halála következtében ideiglenesen Engesszer Mátyásra ruházták. — Egy tinnyei származású 21 éves szép kisasszonyt fogott el tegnap a budai kapitányság, ki egy vele eoquett­rozó úri­em­bertől 210 irtot igen ügyesen elhódított. Jegyzetek a múltból. 1848. April 26. István nádor a szerb pat­­riarchát utasítja, hogy a törvény szerint a g. n. egyesültek vallás s iskolai ügyeik elintézése vé­gett Karloviczra a kongressust máj. 27-re hívja össze. Ó-Becsén a szerbek népgyülés alkalmával föllázadnak, a városi tisztviselőket ü­ldözőbe­ ve­­szik, a kerület házát lerombolják, a rabokat sza­badon bocsátják s a tanyákat fölgyujtják. April 27. Eötvös vallás- és közoktatási miniszter a protestáns egyházkerületeket az egy­házi és iskolai reform ügyében Pestre aug. 1-re értekezletre hivja meg. Szereden és vidékén a lakosság a zsidókat üldözi. Jellaesics Horvátországban a rögtönitélfi bí­róságot kihirdeti. 1849. ápril 26. Komárom alatt az első csata vivatik, mely kora reggel d. u. 1 óráig tart, midőn Görgej a harczot félbenszakittatni rendeli. Az osztrákok a jelentékeny veszteség folytán igy is visszahúzódnak s Győr felé vonul­­­nak. A honvédek Ácson nagy zsákmányra akad­tak, s a vár a Duna jobb partja felöl­­ is fölsza­badul. A bécsi udvar az orosz czárt Magyarország ellen segítségre hívja föl. April 27. Kossuth kormányzó Arad vár­őr­ségét megadásra szólítja fel. A levél olvasatlanul a küldöttnek visszaadatik. Kesselrode orosz külügyminiszter az orosz külföldi követekhez körlevelet intéz, melyben nyilvánítja, hogy „Magyarország lázadása utolsó időben oly előmenetelt tett és oly irányban fej­lődött, hogy Oroszországnak nem szabad ezt többé közönyösen tekintenie.“ közgazdaság”““" Mai üzlet. Pest, april 26. Búza m. e. 15,000 mérő adatott el a tegnapi árakon melyek azonban csak nehezen tarthatták magukat. Hivatalosan jegyeztetett: Búza: tiszavidéki 800 m. 86 fns 6 ft 26 kr; 200 m. 86 fns rozsos 6 ft: 400 m. 86 fos 6 ft 25 kr: 400 m. 86 fns 6 ft 25 kr: 800 m­. 82 fos 5 ft 50 kr, mind 3 hóra. .S­z­ékes­f­e­­h­é­r­v­á­r­i 3500 m. 84s/4 fns 6 ft 15 kr. a hajó­ról a malomhoz, 3 hóra. P­e­s­t­v­i­d­éki 1700 m. 85s/1 fos 6 ft 15 kr, 2800 m­. 9.23/1 fns 5 ft 65 kr, mindkettő hajókról: 400 m. 87 fns 6 fit 33 kr, 400 m­. 84 fns 5 ft 827a kr, 600 m. 86 l/a fos rozsos 6 ft 10 kr. az északi pályától, mind 3 hóra, v. m. T­en­g­e­ri: 600 v. m. 3 frt.­­ 10 kr., 400 v. m­. 3 frt. 127s kr., 600 v. m. 3 frt. 10 kr., mind 3 hóra. Zab: 2700 m. 50 fos. 2 frt. 27 kr., 700 m. 50 fns. 2 frt. 30 kr. készp. Az értéktőzsdén: Magy. sorsjegyek 92.50 első m. biztositó 815, Pannónia 310 frton kel. Magyar hitelbank 96.25, francobank 70, angol­­bank 87.50 kelt. Osztrák hitelrészvény 378.10. Terézvárosi iparbank 25.50 adatik. Szálloda részvények 152 frton keresett. Pesti közúti vasút 300, budai 123 frton vezetik. Napóleon 9.97, arany 5.90, tallér 1.84®/f Utolsó posta.­ ­ Thiers e hó 25-én a prefektekhez in­tézett köriratában így szól: „A hadsereg Douay­s Clinchant tirkok alatt két külön hadtestből áll. Va­sárnap, úgyszintén hétfőn is kisebb tá­madások voltak, melyek által a felkelők erődítési munkálatainkat akarták megron­gálni. A támadó hadművelet nem sokára megkezdetik.“ Pouyer-Quertier franczia pénzügymi­niszter a nemzetgyűlés legközelebbi ülé­sén az 1872-ik évre megállapított budget iránt a törvényjavaslatot fogja előterjesz­teni. Ez a törvényhozó testület által 1870. júli 20-án 1871-ik évre megszavazott budget ellenében 120 millió megtakarí­tást tüntet fel. Párisban mindennap növekszik azon párttöredék száma, mely a község ellen nyilatkozik, miután ez minden kiegye­zési kísérletet visszautasít. E párt lapja a nem­régiben e czira alatt „La Nation Sou­veraine“ megjelent közlöny, mely a köztársasági párt rokonszenvét meg­nyerte. Táviratok: London, apr. 26. A kincstári kanczel­­lár a képviselőháznak bejelentő, hogy a gyufa-adót visszavonja. Prága, apr. 26. Az Aussig-tepliczi vaspálya közgyűlése máj. 31-én lesz. A szelvény beváltása 24 írttal ajánltatik. Róma, apr. 25. Az új franczia követ Harcom­ a Vatikánban legszívesebb fo­gadtatásra talált. Azon biztosítást tette, hogy küldetését nem fogadta volna el, ha a kormánytól azon legbiztosabb ígéretet nem nyeri, hogy a pápát és vallást a­­ leghatályosabban támogatni akarja. BOCS, ápr. 26. A revisióra kiküldött bizottság első Illését megtartá, melyben Fox mint indítványozó előadta nézpont­­ja­it; hosszabb vitatkozás fejlődött ki az elvek felett anélkül, hogy határozat­­ho­zatott volna. A bizottmány egyelőre bő­vebb anyagot fog a kormánytól a tárgy megítélésére kérni. BOCS, ápr. 26. Az urakháza mai Idlé- I seben elnök az elhalt Tegethoffról a ház helyeslése közt meleg szavakban emlé­kezett meg. — Grob­olszky minisztert a miniszterelnök bemutatja a háznak, ki élénken üdvözültetik. — Az adók május­ban tovább szedéséről szóló­­javaslat vita nélkül elfogadtatik. — A napirend összes­­ többi tárgyai a bizottságok indítványai­­ szerint elfogadtatnak. — Végül elnök je­lenti, hogy a holnapi ülés befejezése után­­ a ház saját belső ügyében zárt tanács­­kozmánynyá fog alakulni. Berlin, ápr. 26. A „Prov. Corr.“ írja. A kormány szem előtt tartva a mezőgaz­daság és ipar érdekeit az érdeklett csalá­doknál fenálló utolsó akadályokat hala­déktalanul eltávolitai iparkodand, melyek a landwehr egy része ebocsátásának­ még útjában állottak. Nemzeti színház. Vili. olasz előadás. Csütörtök, ápr. 27-dikén adatik : „Don Carlos“ opera 5 felv. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz.

Next