Magyar Ujság, 1871. május (5. évfolyam, 100-123. szám)
1871-05-04 / 102. szám
nyomasztó bilincseiből felszabadulván, némi jólétre vergődjenek, s a társadalomnak ne váljanak terhére. Ha az említett két fogadalom: a vak engedelmesség és a szándékos szegénység ész- és társadalomellenes merényletek, mit szóljunk a harmadikról: az életfogytiglani szüzességről? Középkori bátorság szükségeltetik, hogy valaki még ezen természetellenes fogadalom mellett küzdhessen; a természet törvényeinek gátat szabni nem lehet, bűnbarlangokat pedig fentartani sehogysem lehet azon egyház érdekében, mely magát Kristus szeplőtelen jegyesének nevezi. 7) A lelkészeknek a hívek általi választása, s a kegyúri intézmény eltörlése. A lelkész nemcsak a kegyurak, de a többi híveknek is lelki vezére és erkölcsi oktatója, hogy eredménynyel működhessék, mellőzketlen szüksége van híveinek bizalmára, mely bizalom rendesen hiányozni szokott ott, hol a lelkész egy vagy több személy által a többi hívekre akaratjok ellen is ocrogáltatik, mint ez a kegyúri praesentálás mellett divatban van! 8) A coelibátus eltörlése. Mint vélekedem én a coelibátusról, erről nézeteimet előadtam a „Magyar Újság“ 1869-ik évi folyamának 265. és 266-ik számaiban; e helyütt csak még megjegyezvén, hogy az egyház tekintélyét és tiszteletét mi sem ásta alá inkább, mint a coelibátus kárhozatos intézménye. Törvényjavaslat ai első folyamodása királyi törvényszékek ésjárásbíróságok székhelyeinek megállapításáról. (Vége.) 2. §. Bányaügyekben a következő törvényszékek ruháztatnak fel birói hatósággal: 1) A pesti kir. törvényszék : a pest, budai, kecskemét, kalocsai, kis-kunhalasi, székes-fehérvári, esztergomi, egri, gyöngyösi, szolnoki, jászberényi, kardszagi, szegedi, hódmezővásárhelyi, soproni, győri, magyaróvári, szombathelyi, kőszegi, szent-gothardi, zalaegerszegi, nagykanizsai, Csáktornyai, pécsi, szegszárdi, veszprémi, pápai, kaposvári és komáromi törvényszékek területein. 2) A selmeczbányai kir. törvényszék: a selmeczbánya,ipolysági, pozsonyi, nagyszombati, nyitrai, szemezi, pöstyéni, trencséni, zsolnai, turócz-sz.-mártoni, aranyos-marótki, beszterczebányai, balassagyarmati és losonczi törvényszékek területein; 3) a rosnyói kir. törvényszék : a rosnyói, rimaszombati, tornai, kassai és miskolczi törvényszékek területein; 4) a lőcsei kir. törvényszék: a lőcsei, késmárki, eperjesi, sátoraljaujhelyi, homonnai, tokaji, ungvári, liptósz.-miklósi és alsó-kubini törvényszékek területein; 5) a nagybányai kir. törvényszék: a nagybányai, szatmárnémeti, nagykárolyi, debreczeni, nagyváradi, belényesi, nagy-szalontai, székelyhídi, békés-gyulai, szarvasi, aradi, borosjenői, makói, nyíregyházi, hajdúböszörményi, beregszászi , nagy-szőlősi , máramaros-szigeti, huszti, szilágy-somlói, zilahi és nagysomkuti törvényszékek területein; 6) az oraviczabányai kir. törvényszék : az oraviczabányai, lugosi, temesvári, verseczi, nagybecskereki, nagykikindai, zombori, szabadkai, bajai, újvidéki és óbecsei törvényszékek területein ; 7) az abrudbányai kir. törvényszék, a marosvásárhelyi királyi tábla s a kőrösbányai királyi törvényszék területein. 3. §. Az esküdtszékek rendezéséről szóló törvény megalakításáig — a sajtó utján elkövetett oly büntetendő cselekvények felett, a melyek esküdtszék eleibe utalvák — a következő tvszékek ruháztatnak fel birói hatósággal: 1. A pesti kir. tvszék: a pesti, budai, kecskeméti, kalocsai, kiskunhalasi, balassagyarmati, losonczi, székes-fehérvári, esztergomi, komáromi, ipolysági, selmeczbányai, egri, gyöngyösi, szolnoki, jászberényi, kardszagi, szegedi, hódmezővásárhelyi, szabadkai, zombori, bajai, újvidéki és ó becsei tvszékek területein. 2. A pécsi kir. törvényszék: a pécsi, kaposvári és szegszárdi törvényszékek területein. 3. A szombathelyi kir. törvényszék: a szombathelyi, szentgothárdi, kőszegi, soproni, zalaegerszegi, nagykanizsai és Csáktornyai tvszékek területein. 4. A győri kir. törvényszék: a győri, magyaróvári, veszprémi és pápai tvszékek területein. 5. A pozsonyi kir. törvényszék: a pozsonyi, nagyszombati, beszterczebányai, aranyosmaróthi, nyitrai, szemezi, pöstyéni, trencséni, zsolnai és turócz-szentmártoni törvényszékek területein. 6. Az aradi kir. törvényszék: az aradi, borosjenői, békés-gyulai, szarvasi, makói, kőrösbányai, lugosi, oraviczabányai, temesvári, versetzi, nagybecskereki és nagykikindai tvszékek területein. 7. A debreczeni kir. törvényszék: a debreczeni, nagyváradi, belényesi, nagyszalontai , székelyhídi, máramarosszigeti, huszti, szathmár-némethi, nagykárolyi, nagybányai, szilágysomlyói, zilahi, nagysomkuti, nyiregyházi és hajdúböszörményi törvényszékek területein. 8. A kassai kir. törvényszék: a kassai, miskolczi, lőcsei, késmárki, liptó-szentmiklósi, alsó-kubinyi, rimaszombati, rosnyói, tornai, eperjesi, sátor-alja-ujhelyi, homonnai,tokaji beregszászi, ungvári és nagyszőllősi tvszékek területein. 9. A kolozsvári kir. törvényszék: a kolozsvári, tordai, szamosujvári, enyedi, gyulafehérvári, abrudbányai és décsi tvszékek területein. 10. A nagyszebeni kir. tvszék: a nagyszebeni, fogarassi, brassói, segesvári, medgyesi, dévai, és hátszegi törvényszékek területein. 11. A marosvásárhelyi királyi törvényszék: a maros-vásárhelyi, szászrégeni, naszódi, beszterczei,erzsébetvárosi, sepsi szt.-györgyi, kézdivásárhelyi, Csíkszeredai, gyergyó-szt.-miklósi és székely-udvarhelyi törvényszékek területein. 4. §. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék kerülete a pesti és budai első folyamodási kir. törvényszékek kerületével ugyanazonos. 5. §. Amely törvényhatóságok területén egysél több törvényszék állíttatik fel, ha ezek közül egyik vagy másik, akár a helyiségek teljes hiánya, akár pedig az ezek beszerzésére s átalakítására megkívántató hosszabb idő miatt nem volna azonnal életbeléptethető, annak hatáskörét, az igazságügyminiszter ideiglenesen egy más, ugyanazon törvényhatóság területén létező törvényszékre fogja átruházni. 6. §. Az egyes járásbíróságok területét az illető törvényhatóságoknak, s azok által az érdekelt községeknek meghallgatása után az igazságügyminiszter határozza meg. A járásbíróságok rendesen ugyanazon törvényhatóság községeiből alakítandók, amelyhez azok székhelye tartozik. Területük körei azonban mindenesetre olykér kerekítendők ki, hogy azoknak minden egyes részei egymással közvetlen kapcsolatban álljanak. Ha e miatt vagy egyes községek folyamodása folytán kivételesen egyik vagy másik járásbíróság területe több törvényhatóság területéből lenne alakítandó, a miniszter ez iránti intézkedése ideiglenes leend, s azt jóváhagyás és beczikkelyezés végett az országgyűlésnek bejelenteni tartozik. 7. §. Az igazságügyminiszter az első folyamodási kir. bíróságok tettleges működésének megkezdésétől számítandó két év lefolytával, pontos statistikai adatokat fog a törvényhozás elé terjeszteni minden egyes törvényszék és járásbíróság ügyforgalmáról, hogy azok alapján akkor, a törvényhozás mind a bíróságok számát, mind azok kerületét és beosztását, mind pedig a bírói létszámot véglegesen megállapithassa. 8. §. Az első folyamodási kir. törvényszékek, ügyészségek és járásbíróságok személyzetének járandóságai következőleg állapittatnak meg. 9. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi miniszter bizatik meg. Pót Giardinetto, Nyiry Józsa tehát csakugyan megválasztatott Uj-Bányán képviselőnek mint előreláttuk és ma már az országházban is jelen volt. Mint halljuk, tiltakozni akar az iránt hogy a múltkori „Pótriardinettónk“-ban nem jól számláltuk el hivatalos minőségeit, ő méltósága ugyanis nem csak miniszteri tanácsos és kormánybiztos a Kassa-oderbergi vasútnál, hanem kormánybiztos egyszersmind az alföldi vasútnál is, amit mi elmulasztottunk felemlíteni. Ezen mulasztást egész készséggel helyreigazítjuk, hogy a nagy közönség lássa Nyiry Józsa úrnak mennyi fele ágazik tevékenysége. Kijelentjük egyszersmind hogy ha még valami előttünk eddig nem ismert hivatalai volnának, azokat is szint oly készséggel fel fogjuk említeni lapunkban. Az ilyféle újabb felfedezések csak fokozván bámulatunkat aziránt, hogy mikép talál Nyiry Józsa úr időt mindezen hivataloknak lelkiismeretesen megfelelni és még képviselői teendőit is teljesíthetni. * * * Csemegi Károly igazságügyminiszteri tanácsos tehát megbukott Aradon. Ezen semmi különös nincsen, ez megeshetik bárkin is. De ami Csemegi úr bukásában különös, az hogy midőn ő 1865-ben mint határozatpárti képviselőjelölt lépett fel akkor sokan a határozati pártból inkább a deákpárti Fábiánra szavaztak. Most pedig midőn Csemegi úr mint deák vagy kormánypárti jelölt lépett fel, ismét sokan a deákpártiak közül szavaztak ellene s okozták bukását. Ez mindenesetre jellező.* * * Egy miniszteri hivatalnokkal tehát kevesebb lesz a képviselő házban mint a mennyivel balsorsa azt közelebbről fenyegette. Kosztolányi Károly osztálytanácsos urat azonban egész bizonyossággal várják a nyitra megyei verbói kerületből, hol megválasztatása helybeli szegénység folytán bizonyosnak mondatik. * * * Vannak már a képviselőházban miniszterek és államtitkárok, vannak miniszteri és osztálytanácsosok, van miniszteri titkár sőt van fogalmazó is, de vannak ezekenkívül még mások is szép számmal, kikről azonban máskor bővebben. Ha így megy, nemsokára benne lesz az egész minisztérium. De akkor már ezen sok nagy úr számára jó lesz szolga személyzetről is gondoskodni, és jól tennék, ha egykét portást is beválasztatnának. A közigazgatást a minisztériumokban majd elvégzik a gyakornokok. Megyei élet. A nagyváradi ref. egyháztanács múlt hó 30-án délelőtt tartott gyűlésében szavazás történt a leendő espereseire, melyet ezen kerület 43 egyháztanácsa együttesen választana majd meg. A n.váradi egyháztanács titkos szavazatának eredménye lön, hogy az esperességre Papp Károly püspökii lelkész 17 szavazatot kapott Nagy István 3 szavazata ellenében és igy esperesnek meg jön választva. A debreczen-nagyváradi szintársulat nyugdíjintézete javára előfizetés utján arczképcsarnokot adott ki, mely nevezett intézet javára 588 frt. 49 kr tiszta jövedelmet hajtott. — Vasmegye bizottmánya május 1-én kezdé meg közgyűlését. — Bittar-Diószegen f. évi máj. 12-én reggeli 9 órakor a Paget-féle szőlőekékkel kísérlet fog tétetni. Ugyanezekkel az őszön Nagyváradon is fog kísérlet tétetni. — Sztána és Egeres közt a sok esőzés folytán a vasúti töltés újra lesüppedt múlt hó 29-én, minélfogva az utasok a sülyedés terét gyalog voltak kénytelenek megjárni hogy a túlsó részen várakozó vonatra átköltözzenek. — Pozsony megye bizottmánya pénteken máj. 5-én rendkívüli közgyűlést tart, melyre okot az szolgáltatott, hogy a képviselőház 25-ös bizottsága javaslatában Szeredre járásbíróságot indítványozott. Az osztrák-magyar répaczukor egylet (sic!) mely ezen fontos iparág terjesztését vándorgyűlések által iparkodik előmozditani legközelebbi közgyűlését Pozsonyban jun. 4-én fogja megtartani. A Fertő taváról valamennyi lap által közlött hírnek, hogy majdnem egészen újra meg ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése május 3-án. Elnök: Somssich Pál. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Kérvényeket mutatnak be , elnök Pozsony megye közönsége részéről az iránt hogy az iskolatanácsok hatásköre a felekezeti iskolákra is kiterjesztessék. Ugyanő bemutatja Nyiry Józsa megbízó levelét az újbányai választás alkalmából. Szakácsy Dániel, Geguss Dánielnek, Dobsa Lajos pedig Görbe Szabó Benjámin örököseinek magánkérvényeit mutatja be. Radó Kálmán Sárvár város kérvényét, melyek a kérvénybizottsághoz utasíttatnak. Luksits Bódog a következő interpellációt intézi az igazságügyminiszterhez: Szándékozik-e a vadászati törvény rendelkezéséig a volt úrbéresek sérelmeinek orvoslása tekintetében akként intézkedni, hogy hazánkban a földtulajdonjog tiszteletben tartassák és senki feljogosítva ne legyen más földön annak engedelme nélkül bármikor is vadászni ? Közöltetik a miniszterrel. Horn Ede (előadó) bemutatja a közp. biz. jelentését a földhitelintézeti tervjavaslat tárgyában, mely kinyomatik. Ezután harmadszor olvastatnak a Spanyolországgal, guatemalai köztársasággal kötött szerződések és a tengeri hajók költözéséről szóló törvényjavaslatok. Napirenden van a mentelmi bizottság jelentése Miletics Svetozár kiadatása tárgyában. (A bizottság a kiadatás mellett szól.) Maximovits Miklós, Csanády Sándor felszólalásai következtében felolvastatnak úgy a vádolt czikk inkriminált pontjai, mint a vizsgálati jegyzőkönyv azon része, hol Miletics a felelősség elvállalása iránt nyilatkozik. Paulovits István a felolvasott jegyzőkönyvvel szemben tagadja, hogy Miletics a felelősséget elvállalta volna. Szerinte a mentelmi bizottság jelentésében minden indokolás hiányzik s igy annak a ház vakhitelt adni volna köteles. Nézete szerint az inkriminált pontok egyenes zaklatást tüntetnek fel, a kereset pedig elévült, ez okokból indítványozza, hogy a közvádló kérelmével elutasíttassék. Németh Albert. Azon kérdésre: várjon Miletics ellenében forog-e fönn zaklatás, szóló igennel felel. Mert azt, hogy a közvádló már most, midőn az illető egy előbbi sajtóvétségért fogságot szenved, már újból sietve kíván rá egy újabb ítéletet superscribálni, a jelen speciális esetre annál inkább zaklatásnak tekinti, mert a felolvasott okiratból szóló előtt csak az tűnik ki, hogy Miletics a lapjában közlött politikai czikkekért a felelősséget a nyilvánosság előtt vállalja el. Az incriminált czikk doctrináit maga is vallja s azokat aláírja. Beszédét igy végzi: És Miletics nyilvánításában semmi törvényellenest nem látok. Hol van itt az „erectio contra statum publicum regis et coronae“, nem látok fegyveres lázadásra való felhívást. Én ki a szabad sajtót tisztelem, megvallom azon hitben vagyok hogy az osztrák elem előbbutóbb a nagy német nemzeti testhez fog csatlakozni, mihez én neki csak szerencsét kívánok, (Nagy zaj.) s mit én rám nézve a legkisebb kalamitásnak sem tekintek, sokkal inkább óhajtom táplálni a szerb nemzet barátságát, sem hogy egy czikkért annak egyik szószólóját ismételten zaklassam, midőn még előbbeni büntetését a börtönben ki sem ülte. Ennélfogva én ezt zaklatásnak tekintem általánosságban és a jelen esetben, és Miletics kiadására részemről nem szavaznék. Ez alkalmat legyen szabad nekem felhasználnom arra, hogy a t. kormányt figyelmeztessem egy dologra. Tessék szemeit Csehországra vetni és emlékezzék meg rá, hogy most nem régen tabula rasa csináltatott minden sajtóperek iránt és hogy minden politikai vádlott megkegyelmeztetett. Valóban itt lenne ideje, hogy a t. minisztérium ha már egyszer a múlt alkalommal alig néhány szó többséggel Miletics képviselőtársunkat kiadta a képviselőház többsége, itt lenne ideje, hogy a minisztérium legalább amnesda esetében gondoskodjék Miletics kiszabadításáról. Mi pedig részünkről nem adjuk ki. Péchy Tamás nem ért ugyan egyet mindenben Némethtel, de bár más szempontból maga is zaklatásnak tekinti a dolgot és indítványozza, hogy a közvádló keresetével utasíttassék el. Hoffmann Pál (előadó) védelmezi a mentelmi bizottság jelentését, és kéri annak elfogadását. Patay István: T. ház! Én ismétlésekbe nem akarván bocsátkozni, csak egy alázatos kérést intézek a képviselőházhoz, hogy — miután a mentelm bizottság jelentése, de különösen az előadó úr mai előadása engem tökéletesen meggyőzött arról, hogy ez nem „mentelm bizottság,“ változtassuk meg a nevét, és nevezzük „Vádlóbizottságnak.“ (Derültség és helyeslés a szélsőbal oldalon.) Maximovics Miklós az előtte szólók érveiből igazolva látja, hogy zaklatás forog fönn. A dolog el is van évülve és bizonyos, hogy a pert a semmitőszék, mint már egy más alkalommal tette, ezúttal is meg fogja semmisíteni. A Mileties amnestiáltatását illetőleg annyival inkább egyetért Németh Alberttel, mert az ok, mely miatt Miletics elítéltetett, bíróilag igazolva van. Németh Albert személyes kérdésben szól, Péchy állításával szemben. Ha való az, hogy az incriminált czikkben izgatás foglaltatik, akkor mentenie sem kell magát az iránt, hogy ezt nem pártolja, de ilyesmi meggyőződése szerint a mondott czikkben nem foglaltatik. Hodossy Imre: Ha a mentelmi bizottság maholnap vádlóbizottsággá lesz, a baloldal lesz az oka. Mert kényszeríti a bizottság előadóját arra, hogy a bűnös tettet be kelljen bizonyítania. Simonyi Ernő: Ez állítást nem fogadhatja el. Itt az inkriminált czikkeket érdemileg soha nem tárgyalták, nem tárgyalták a jelen esetben sem. Itt az érdemleges felszólalások nem a czikkek tartalma, hanem a mentelmi bizottság eljárása ellen történtek. A mentelmi bizottság jelentésében először is azt állítja, hogy Miletics magára vállalta a felelősséget — ami pedig a felolvasott okmányokból kiviláglólag nem igaz. Ellenvetés nem létetett a dolog elévülése iránt. Ez sem a czikk tartalmára vonatkozik. „Egyébiránt — mondja szóló — t. ház, a mentelmi bizottság, mikor először ezen házban megalakult, bizonyos eljárási szabályokat alapított meg. Ezen eljárási szabályokban, nem tudom veszi-e figyelembe vagy nem a mentelmi bizottság ezen eljárási szabályokat, ott nemcsak az az egy indok van, hogy rendes bíróság fog ítélni, hanem az is, hogy a tényt az követte-e el akinek a kiadatása köretik. Ez pedig itt bebizonyítva nincs, sőt az illető nem is követte el. Épen azért, hogy kitudassék, ki ellen kellessék az eljárást intézni, kell kideríteni. Ami a törvényes bíróságot illeti, én minden eddigi sajtópernél mindenkor kétségbe vontam azt, hogy a sajtóperekre nézve törvényes bíróság létezik, mert azon bíróság, mely most fenáll, nem törvény, hanem országgyűlési határozat alapján, miniszteri meghatalmazás folytán jött létre. Ez pedig egyenesen az 1848. 18. t.-czikkbe ütközik. Ez nem oly bíróság, mint azt a törvény rendeli, amit pedig a törvény nem rendel, az nem törvényes. Hiányzik tehát első kelléke annak, hogy ki lehessen adni bárkit is a sajtóbíróságnak. Ha ezen hiányt a kormány orvosolni akarta volna, két soros törvénynyel már rég orvosolhatta volna, és akkor nem lennénk azon abnormis helyzetben, hogy Magyarország polgárainak vagyona és személye szabadsága felett oly bíróság ítéljen, mely nem a törvénynek egyenes kifolyása, mert törvénykívüli, törvényellenes. Az országgyűlési határozat e termen kívül senkit sem kötelez és önök mégis azt akarják erőszakkal, hogy a polgárok személyes szabadsága és vagyona felett oly bíróság ítéljen, melyet törvény nem rendelt. És ezen oknál fogva sem ezen, sem semminemű más kiadatáshoz nem járulok. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Csernátony Lajos magáévá teszi a Simonyi Ernő és Péchy által elmondottakat. A kiadás ellen van. Madarász József Simonyi véleményéhez csatlakozik. Babes Vincze három pontból is zaklatást lát ez ügyben. Nem szavazza meg a kiadást. Mátyus Aristid, habár elismeri, hogy törvényes tekintetben elég van téve a ház által tehető követeléseknek, politikai indokból nem szavazza meg a kiadást. Tisza Kálmán szintén zaklatást lát ez ügyben s azért a kiadás ellen van. Paczolay János kiadja Mileticset. Hoffmann Pál (előadó) röviden kíván felelni az elmondottakra. Simonyi Ernő azon mondása ellen, hogy ő soha sem ad ki senkit — azt a nézetet fejezi ki, hogy a képviselőt is ki kell adni és meg kell büntetni, ha vétséget követ el. Csernátony azt mondá: szokjunk az ily dolgokhoz. Szóló ahhoz, hogy a törvény megsértessék és ne hajtassék végre, hozzászokni nem képes (Zaj). Ajálja a háznak elfogadás végett a mentelmi bizottság jelentését. Simonyi Ernő: Szavaim félremagyaráztatván kénytelen vagyok felszólalni. Azt én soha sem mondottam, amit előadó úr állított, hogy én senkit kiadni nem akarok, hanem mondottam azt, hogy én nem akarok kiadni senkit addig, míg törvényes bíróság közbe nem lépett. (Helyeslés balfelöl.) Csernátony Lajos: A házszabályokra hivatkozva egyszerűen megjegyzem, hogy a t. előadó úr kegyeskedett szavaimat elferdíteni. Elnök : Elfogadja a t. ház a mentelmi bizottság véleményét: igen vagy nem? (Jobbfelöl : Igen! Balfelöl: Nem!) Akik elfogadják méltóztassanak felállni. (Megtörténik) A többség elfogadja. (Patay István: Ezt előre tudtuk!) Horváth Boldizsár igazságügyminiszter felel Dietrich interpellátiójára. Dietrich Ignácz képv. ur interpellátiót intézett hozzám az ápril 29-iki gyűlésben. Az interpellatio két kérdést tartalmaz. Az első így hangzik: Biztosítja-e az igazságügyminiszter úr a házat, miszerint ezen törvényeket, ezen országgyűlési időszak lefolyása alatt, vagyis 1872-ik évi ápril 20-ig végrehajtja legalább annyira, hogy az öszszes bírósági személyzetet kinevezteti, illetőleg kinevezi. Ezen kérdésre azon választ van szerencsém adni, hogy a biztosítást arra nézve, hogy e bírósági törvényeket 1872. ápril 20-ig végre fogom hajtani csak akkor nyújthatom, ha a t. képviselő úr viszont azon biztosítást képes adni, hogy leküzdhetlen akadályokkal nem fogok találkozni. (Derültség a baloldalon.) Azonban nekem alapos reményem van arra nézve, hogyha e folyó hó végéig a bírósági törvényjavaslat törvényerejére emelkednék és ha előre nem látható és leküzdhetlen akadályok közbe nem lépnek, már 1872. január 1-én az uj biróságok működésüket tettleg megkezdhetik. (Helyeslés.) Hogy rajtam semmi sem fog múlni, és hogy a törvények meghozatala után azonnal azok végrehajtásához fogok, azon egyről biztosíthatom a t. házat (általános élénk helyeslés.) A második kérdés így szól: „milyen módot szándékozik az igazságügyminiszter követni a kinevezéseknél pl. fog-e pályázatot nyitni, fog-e valakit és kiket meghallgatni.“ E második kérdésre nézve válaszom az, hogy az elnöki állomások kivételével a többi bírói állomásokat nyilvános pályázat útján szándékozom betölteni (általános helyeslés) továbbá hogy igen is, én tájékozásul meg fogom kérni véleményeik közlése végett mindazokat, kikről alaposan feltételezhetem, hogy vidékek juridikai erejét legjobban és legbiztosabban ismerik ; azonban, hogy kiket fogok megkérdezni, aziránt nem nyilatkozhatom azért, mert a források megbízhatósága néha épen azon körülménytől függ, leginkább pedig a személyes kérdéseknél, ha azon forrás nyilvánosságra nem hozatik. (Helyeslés). Egyébiránt kijelentem azt is, hogy bárki lesz szíves félhívatlanul is hozzám jöni tájékozásnyújtás, figyelmeztetés adás végett mind a körülményekre, mind az egyénekre nézve, minden tájékozást és figyelmeztetést szokásom szerint hálás köszönettel fogok fogadni. A felelet, ha majd az interpelláló nyilatkozni fog rá, tudomásul vétetik, vagy a ház határozata szerint tárgyaltak. Napirendre kerül továbbá a telepítvényes községek iránt teendő ideiglenes intézkedésekről szóló törvényjavaslat. Széll Kálmán (előadó) a háznak általánosságban úgy, mint részleteiben elfogadás végett ajánlja. Általánosságban elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. A czímnél Lázár Ádám e módosítást javasolja: „A telepítvények iránt teendő ideiglenes intézkedésekről.“ Marad a szerkezet. Az 1 §-ra Lázár Ádám e módosítást ajánlja „I. §. Az állam és magánbirtokon lévő telepítvényes egyesek és a törvényhozás végleges intézkedéséig jelen ideiglenes birtok állapotban a szerződés vagy szokásos gyakorlat szerint teljesítendő tartozások telepítése mellett meghagyatnak.“ Nem hagyandók, hanem meghagyatnak miután a törvénynek határozottan kell szólnia, azért mondom „meghagyatnak és nem meghagyandók.“ Marad a szerkezet. A 2-ik §-ra Lázár Ádám. Az első sorban „E községek“ helyett teendő „A telepítvényesek“ és ezen sor végéhez adandó: „szokásos.“ Ez megfelel az e részben eddig irányadó és annak idején alkotmányos után törvénynyé emelendő nyílt parancs ide vonatkozó szerkezetének. A 2-ik sorban „alapuló“ után teendő „ideiglenes birtok.“ A 4-ik sorban „kitett időig“ helyett „várandó intézkedésig,“ minthogy nincs kimondva a kitett időről, hogy meddig tart. Az 5-ik és 6-ik sorban „nem folytatható“ helyett „a további eljárás felfüüggesztetik“. Tisza Kálmán kéri a szerkezet meghagyását. A 3. §-ra, Lázár Ádám e módosítást adja be. A 3-dik sorban „vagy a“ után teendő „szokásos“. Az 5-ik sorban „kötelezhetők“ helyett „köteleztetnek“. Marad a szerkezet. A 4. §-ra ismét Lázár Ádám adja be a köv. módosítványt: a 3-ik §. után mint új §. beiktatandó: 4-ik §. a birtok állapot ideiglenes fenntartása, valamint a hátralék, folyó szolgálmányok, fizetések behajtása, azután az 1868. LIV. t. ez. 93. §-ának a) és c) pontja szerint az illetékes bíróságoknál sommás eljárással lesz közlendő. E módosítás is elvettetvén az egész javaslat a közp. bizottság szerkezete értelmében elfogadtatott. Következett a közp. bizottság jelentése az első folyamodást bíróságnak rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Hodossy Imre (előadó) röviden elfogadás végett ajánlja a központi bizottság szövegezését. Tisza Kálmán a ház előtt fekvő törvényjavaslatot elfogadni nem óhajtja. E törvényjavaslat kifolyása azon elveknek, melyeket a többség két éve megállapított, s melyeket most megdönthetni szóló nem hisz. De ha már meg kell történnie a rendezésnek, úgy csak azt az egyet kívánja, hogy történjék az meg minél előbb. Mert az első bíróságokat tovább is a mai helyzetben hagyni nem tartja az igazságszolgáltatás érdekeivel összeegyeztethetőnek, de sürgette ez elvek keresztül vitelét azért is, mert meg van róla győződve, hogy az maga fogja megteremni a legnagyobb elégületlenséget. Horváth Boldizsár Tiszának felel. Az életbeléptetés iránt ő is osztja Tisza óhajait, csakhogy más szempontból, azon hitben t. i. hogy a gyakorlati élet e rendszer helyességét fogja kimutatni. A javaslat ez előzménynyel átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. A czím maradt. Az 1. §.—3-ig elfogadtatik. A 4. §-ra Györfy Gyula e módosítást teszi. A 4-ik §. három utolsó sora maradjon ki, és helyette önálló pont gyanánt tétessék . Ha a járásbíró, vagy aljárásbíró akadályoztatása folytán helyettes szükségeltetnék,azt a törvényszéknek, vagy más járásbíróságnak tagjai közül a törvényszék szemeli ki. Halmosy Endre pedig ezt: A törvényszék helyén alkalmazott járásbírót a törvényszék ülésében meghívhatja. Ezáltal segítve lesz az ily törvényszékeknél, hogy ne kellessék felesleges személyzettel ellátni az ily t. székeket. Mátyus Aristid nem pártolja Halmossy módosítványét. A szöveg Halmosy módosítványával fogadtatott el. A 7-ik §-hoz Péchy Tamás adja a következő módosítványt: A 7. §. harmadik pontja kihagyattatván, helyébe tétessék a vizsgáló bírósági teendők rendszerint a járásbíróságok köréhez tartoznak, (17. §.) rendkívüli fontosságú és bonyolódott bűnvizsgálati esetekben azonban a vizsgáló bírákat a törvényszéki bírák sorából a törvényszék is nevezheti ki. Ghyczy Kálmán e módosítást pártolja. Halmosy Endre ellene szól, de föntartva magának a jogot, hogy a 17-ik §-ot fölszólalása értelmében módosíthassa. Várady Gábor pártolja Péchy módosítványát. Móricz Pál szintén Zsedényi Ede e módosítást ajálja. Mondassák ki a törvényben határozottan: A kir. törvényszék rendesen egy elnökből, két ülnökből és egy jegyzőből áll, csak rendkivüli szükség esetében neveztethetik ki több ülnök. Tisza Kálmán pártolja Péchy módosítványát. Csanádi Sándor: Köztudomású dolog, miszerint az ítéletek alapja rendesen a vizsgálat szokott lenni, és én épen ezen oknál fogva sokkal nagyobb súlyt fektetek a vizsgálat mikénti végrehajtására, mint magára az itélethozási MAGYAR ÚJSÁG 1871. MÁJUS 4. telt vízzel, és hogy Uj-Mexikó telep is veszélyeztetve van, ellenmond az „Oedenb Anz.“ A tó mélyebb helyei, különösen a kis tó, igaz, jobban megtelt vízzel, az is igaz hogy messzire a tó medrébe épített néhány ház is víz alatt van, de Új-Mexico nincs veszélyeztetve, és egyátalában igen sok hiányzik ahoz hogy a tó 48 előtti álláspontját elérje. Egy száraz nyár a tó medrén valamennyi tócsát felszánthatja. A pest-zimonyi vasút tárgyában kiküldött bizottságot a közlekedési miniszter máj. 2-án szívesen fogadta, s kijelenti, miszerint határozottan a halas-szabadkai vonalat tartja czélszerűnek szemben a Dunaparton tervett iránynyal s a küldöttséget biztositá, hogy e vasút építését a benyújtott kérvényben kiemelt irányban szándékozik előmozdítani. — Vajda Hunyad várának restauratiója szépen halad, mint a „Hon“ írja. Újabb időben hire jár, hogy Schultz utóda, Steindl, a Mátyás idejéből fennmaradt falfestményeket meg akarja semmisíteni, illetőleg a falat, melyen vannak, leszedetni szándékozik. — Nem hihetjük e hírt, mely által az illető csak azt bizonyíthatná be, hogy jeles elődjének méltatlan utóda.