Magyar Ujság, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1871-09-23 / 218. szám

felvilágosítást kérnem, s igy miután pozitió ada­tok jelenleg kezemben nincsenek, bátor vagyok a t. házat arra kérni, hogy ezen ügy tárgyalá­sára határidőt kitűzni méltóztassék. (Helyeslés balfelől. Ellenmondás jobb felől.) Ez az én véle­ményem. A ház tudomásul veszi a miniszter válaszát. Szontagh Pál (gömöri) interpellácziót in­téz az igazságü­gyminiszterhez. Nevezetesen, miután Gömör és K.-Hont megyék egész terüle­tére egyetlenegy törvényszéket állapított meg, azt is a megye szélén R.-Szombaton, s miután ettől a legnagyobb bányavárosok távol feküsz­­nek, különösen pedig miután Rima-Szombaton mint bányabíróság a bányaiparral foglalkozó vidéknek területén egészen kívül esik, a követ­kező kérdést intézi a miniszterhez : mi okok vagy értesítések alapján ejtette el miniszteri tárczája elvállalása előtt, minden ol­dalról ajánlott rozsnyói királyi és bánya tör­vényszékét , és hajlandó-e ennek utólagos megállapítására — vagy ha ezt tenni nem akarná, a gömörme­­gyei törvényszéknek­­.­Szombatból egy másik, a megyének inkább központi helyére áttétele tárgyában törvényja­­­aslatot a legrövidebb idő alatt a képviselőház elé terjeszteni. Bittó István a kérdésnek­ első részéről azt tartja, hogy az interpelláció tárgyát nem képez­heti, miután a törvény a kérdéses elhelyezést a ministériumra bízta, s így az e törvény meg­­változtáig a házban discussio tárgya nem ehet. Ami azt illeti, hogy szándékozik-e Rozsnyóra utólag helyezni törvényszéket, azt feleli, hogy megállapítva lévén e szám, a törvényszék áthe­­lyeztetését vagy szaporítását a kormány nem fogja kezdeményezni, sőt ha kezdeményeznék, nem pártolná. Szontagh a felelettel nincs megelégedve és fenntartja magának e tárgyban a további lépéseket. — A ház a feleletet tudomásul veszi. Plachy Tamás a pénzügyminiszterhez a következő interpellációt intézi: Tekintettel a szőlőbirtok után járó tartozásokról szóló 1868. XXIX. t. sz. 31. §-ra, melynek tartalma szerint az 1868. évi megszűnt szőlődézma haszonvételek közvetlenül a dézsma-kötelezettek által rendel­tettek fizettetni, s ezen évre az államkötvények szelvényekkel nincsenek ellátva. Tekintettel továbbá azon körülményre, hogy az 1868-ik évi törvényhozás már a tizenkettedik órában hozta meg a szőlő­váltságra vonatkozó törvényét, s igy a dézma jogosítottak e nemű jövedelmei az 1868. évre már az akkor hívott bevallás alapján jövedelmi adóval meg lettek róva . Kérdem az igen tisztelt miniszter urat, mi­ként hiszi igazolhatónak az illető kir. adóhiva­talok azon eljárását, mely szerint az 1868. évi általuk behajtott dézsma haszonvételek után jö­vedelmi adó ezimen újból és utólagosan 10 száz­­lék­ levonást eszközölnek, holott e ezimen már az 1868-ki adóévben a jövedelmi adó lefizette­tett s váljon a kir. adóhivatalok ilynemű eljá­rása a minisztérium utasítása alapján történik-e ? s ha igen, mi törvény vagy törvényes szokásra alapíthatja miniszter úr abbeli eljárását, hogy ugyan azon tárgytól, ugyan azon ezi­men, ugyan azon évre kétszer veszi, illetőleg veteti meg a jövedelmi adót. Elnök: Közöltetni fog az illető miniszter úrral. Török Sándor (sopronyi) a következő ha­tározati javaslatot terjeszti be. Utasítja a képviselőház a pénzügyminisztert, mikép tekintettel a kisebb szőlőbirtokosok s az ezen szőlők mivelése és többnyire kézi munká­sok után élő tulajdonosok túlterheltetése —­s adósok aránytalanságára, nem különben arra, hogy a múlt évi rész­termés, valamint a külbo­­nyodalmak folytán a hazai borkivitel tetemesen leapadván, a borkereskedelem pangása nagy visszahatással van a termelőkre, — ezek múlt­ból fennmaradt adóhátralékai nem egyszerre, hanem több évi részletre felosztva szedessenek be, a folyamatban lévő adóexecutiók pedig az érintett vidékek a jelen határozat életbelépteté­séig felfüggesztessenek. A jegyző jelenti, hogy a hatodik bíráló bi­zottságba megválasztottak Turcsányi Ede, Bar­­csay Kálmán és Szilágyi Virgil. Leteszik az esküt. A pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottság véleményes jelentését a 30 millió köl­csön tárgyában. Holnap megkezdetik a tárgyalása. Napirenden vannak a kereső.­miniszter által az ipartörvényjavaslat iránt beadott módosítá­soknak és Györfy indítványának tárgyalása. Győrfy Gyula hosszasabban szól indítvá­nya mellett. Beszédében előrebocsátja az ipar­törvényjavaslat iránt ekkorig tett lépéseket. Szóló elismeri, hogy a szakbizottság munkálata előnyére volt a törvényjavaslatnak, de azt az osztályok megállapodása kifolyásának tekinteni s közvetlenül országgyűlési tárgyalás alá bocsá­­tani nem lehet. Már ez maga elég indok a szóló nézete sze­rint arra, hogy e fontos ügy tanulmányozása végett egy új bizottság kiküldését kérje. De nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem — mondja — hogy a volt kereső. miniszter a köz­ponti bizottságban a törvényjavaslat egy részét visszavonta és egy egészen új szakaszt terjesz­tett elő. Az osztályok is jó­részt más tagokból állanak most, mint tavaly. Ezért a házszabá­lyok 134. §-a értelmében indítványozza egy kü­lön bizottság kiküldését. (Helyeslés.) Szlávy József kereskedelmi miniszter ki­jelenti, hogy az indítvány elfogadása ellen ész­revétele nincs. A 15-ös bizottságra hétfőn lesz a szavazás. KÜLFÖLD. A commune pere. Versailles, szept. 18. Leroy özvegy kihallgatásából folytatóla­gosan a következő érdekest) részleteket kö­zöljük : Leroy özvegy a 7-dik kerületbe való mene­telének okául azt hozza fel, hogy Urbain gyer­mekét ápolta. Rendeleteket, — úgymond — ő soha sem adott ki. Emitt egy „hum­on des fem­­mes“ot, mely munkásnőknek lakásokat szerzett. A commune-pénztárról azt mondja, hogy két fő­titkáruk volt, Faillet, (ki később menekült) és még egy, minthogy Huberty szolga Failletre gyanakodott, Leroyne szükségesnek tartotta. Urbaint arra figyelmeztetei, ő maga soha sem nyúlt a pénztárhoz. Urbain a Montaintól elfog­lalt fogatot tartott a pénzügyér költségén. Urbain végrendeletének azon pontját illető­leg, melyben Leroy özvegyének tekintélyes ösz­­szeget hagyományoz, azt mondja, hogy ő soha sem foglalkozott pénzügyekkel. Tagadja azt is, hogy azon esetre, ha a seregek Párisba bevo­nulnak, a város felgyújtását tervezte volna. Huberty tanú, Urbain segédje állítja, hogy Leroy özvegy a házi szükségletek fedezésére vett a községi pénztárból pénzt. Kefferné igen dühösnek mondja a vádlottat. Ez egyszer azt mondta, hogy a communenek kell diadalmas­kodnia; ha nem győz, mindent össze fogunk rombolni és a versaillesi katonák csak romok közzé fognak vonulni. Didierné arról emlékszik, hogy Leroy öz­vegy egyszer a papokat és a vallást egészen fö­löslegesnek mondotta. Ugyanezt állítja Bal­­lay is. A törvényszék ezután visszavonult s rövid tanácskozás után vádlottat egyszerű száműzésre ítélte. Német ügyek: Berlin, szeptemb. 18. Kormánykörökben annyit foglalkoznak most Eiszász és Lotharingiával, mintha e tartozmá­nyok összepontosítanák a birodalom érdekeit. Bismark úgy látszik Eiszász és Lotharingia megszerzését és megtartartását életfeladásául tűzte ki s minden eszközzel törekszik megvaló­­sítására. Az annektált ország jövendőbeli kor­mányzására Möller bl­kész tervet nyújtott be, mely a kabinet helyeslésével találkozott. Most egyelőre egy csapat mérnök indult útnak az ottani várak megvizsgálására és kijavítása végett. A Francziaország által fizetett öt milliárd hadisarc­ hováfordításáról ez hallatszik. Első­sorban 325 millió elvén a bekelezett két depar­­tement vasutainak megvásárlásáért, marad még 1175 millió frank, a­mi egyenlő 313 millió tal­lérral. Ebből 4 millió tallér a tábornokok jutal­­m­azására s másik 4 millió azon landwehrek és tartalékosok kártalanítására fordittatik, kik pénzbeli károkat is szenvedtek a háború által; továbbá 2 milliót kapnak a Francziaországból kiűzött németek ; 7 milliót azon hajósok, kiknek hajói a háború alatt lefoglaltattak vagy a kikö­tőbe zárattak, ezenkívül mintegy 20 millió tal­lért kapnak az elszász-lotharingiak szenvedett káraikért és a francziák vagy németek számára nyújtott élelmi s hadiszereikért. 5 millió szüksé­geltetik a bekebelezett területek vasutainak rendbehozására, a­mi összesen 42 millió tal­lért tesz. A hátralevő 271 millió tallérból a kormány 240 milliót a rokkantak nyugdíj alapja gyanánt ak­arna letenni, mivel azonban a déli a déli ál­lam­ok hadikiadásaik egy részének megtérítését sürgetik, egyelőre csak 31 millió fog nyugdíjut felhasználtatni s hátramaradó 240 millió szét­­osztatik az államok közt. Ez osztás az egyes államok által kiállított katonalétszám arányához képest fog történni, s e szerint Poroszország vagyis az észak német szövetség az egész ötha­todrészét kapja, s a fenmaradó egyh­atod Ba­­jorország, Würtemberg, Baden és Hessen déli része közt osztatik meg. Kivonat a hivatalos lapból. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter a Po­zsonyban f. évi október hóban megnyitandó állami tanitóképezde igazgató­tanácsába rendes tagokat: Bolla Jánost, a pozsonyi kath. elemi iskolák igazgató­ját s városi képviselőt, gr. Eszterházy Ernő városi képviselőt, Kalmár József gymnasiumi rendes tanárt, Lábán Antal házbirtokost és városi, képviselőt Samar­­jay Mihály főreáliskolai igazgatótanárt, póttagokkal pedig­­ Buxbaum Henrik izr. tanítót és Korcsek Zsig­­mond leányiskolai tanítót nevezte ki. A közös külügyminisztérium Athénéból vett táv­irati tudósítás folytán értesít, hogy a Konstantinápoly­ból érkező valamennyi szállítmány f. hó 10-től kezdve, tizenegy napi veszteglésnek vettetik alá. KRÓNIKA. Pest, szeptember 22. — Ma szept. 23., Visegrádra jegyek kaphatók a „Magyar Újság“ szerkesztő­ségénél, Lipót­ utcza 11. sz. — Vysoczky tábornok részére Kiss Lajos Szeverinből 1 forintot küldött be hozzánk. Át fogjuk szolgáltatni. — A korán elhunyt tehetséges fiatal költőnek, Zajzoni-Rab Istvánnak már régebben akar egy bizottság emlékkövet állítani sírja felé a brassói temetőben, s e végből gyűjtő iveket is bocsátott ki. Ez ügyben e hó 25-én lesz újólag tanácskozás Brassóban. — Dr. Barbás József, köztiszteletben álló gyermekorvos, tegnap este 1/4 7 órakor haza­­menvén a sz. István társulat épülőben levő háza előtti állványokról egy gerenda vigyázatlanság folytán lezuhant, és nevezettet karján és arczán veszélyesen megsebesítette. Az orvosok, kik állapotát megvizsgálták, azt aggasztónak talál­ják és holnap orvosi koncziliumot fognak fölötte tartani.­­ Ez esetre csupán azt jegyezzük meg, hogy a hatóság lapunk által már egy hét előtt figyelmeztetve volt e hely veszélyességére. És még­sem tett semmit és hanyagságával megen­gedte, hogy ily szomorú eset megtörténjék. — Beniczky Adolf biharmegyei bizottmá­ny­­tag, s az ottani gazdasági egyesület lóte­nyésztési bizottságának tevékeny elnöke, guta­ütés következtében lakásán váratlanul meghalt. — A földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi m. kir. minisztérium a gazdasági szakképzés előmozdítása czéljából az 1871/2-iki iki tanévre kitűzött 800 forintos uti-ösztöndija­­kat: Békessy László, Hensch Árpád, Hincz La­jos Ekkert József, Molnár István (eszter­gomi), Stettner Ottó és Utassy Bélának adomá­nyozta. — Panaszos levelet vettünk a hatvani utcza kövezésének botrányos lassúsága miatt. E tárgyat ugyan már tegnap megemlítettük, de e levél után hozzátehetjük még, hogy nemcsak az utcza kövezése megy lassan, nemcsak ásott gödrök maradnak betöltetlenül,­­ hanem a vá­ros elmulasztja még azt is, hogy kellő számú lámpát gyújtasson fel, s így az e vonalon járni kényszerülő közönséget megmentené az elbukás és a lábkitörés veszélyétől.­­ Csokonai szobrát tegnap véglegesen elhelyezték a már régebben felállított gránitta­­lapzatra, a szobornak belső üregébe pedig üveg­szekrényben elhelyeztek egy emlékiratot, több becses történelmi művet s végül a 48-ai magyar aranyokon kezdve az azóta forgalomban levő pénzekből több példányt. A Tóth Antal által szerzett emlékiratnak Csokonaira különösen vo­natkozó része így hangzik: „Ezen társulat — (az emlékkerti társulat) Csokonainak e város­ban első ilyen szobrát azért emelte, mert az ő költészete levegőként minden­hová beférkezett, s a magas körökben az onnan száműzött ma­gyar nyelvet megkedveltette, a köznép ajkán forgott nyelvet pedig megnemesitette, s e képen és ez által a költészet minden ágában a magyar irodalmat remekművekkel gazdagította. Mint­hogy a magyar nemzetnek az elném­etesítő befo­lyások alatt legfeltöbb kincse nemzetisége és nyelve volt, sőt az országbeli követelőző sok nemzetiség miatt ezt most is folyvást védenie kell. Csokonainak ezúton szerzett hazafias ér­­demeit, másrészről lángeszű költői tehetségét ezen város fiai, annyival inkább költői jutalom­mal kívánták örökíteni, mivel Csokonai, váro­sunk szülöttje volt, s élete üldöztetés, hányatta­tás lévén, — szenvedéseit az utókor kiengesz­telni kivánta.“ — A debreczeni izraelita hitközség elöljárósága legközelebbi gyűlésén elhatározó, Révész Bálint újonnan választott ref. püspökhöz uj hivatala elfoglalása alkalmából tisztelgő kül­döttséget meneszt. E küldöttség, melynek tagjai dr. Popper Alajos, Deutsch Jakab és Deutsch Ferencz voltak, múlt vasárnap tisztelgett is Ré­vésznél, s a derék püspök a legszivélyesebben fogadá a kissé elkésett tisztelgőket. — Korai hó. A poroszországi Königsberg környékén, mint egy porosz lapból olvassuk, e Hó 19-én „gyilkos módon“ havazott és „gyalá­zatos“ hideg volt nem több plusz mutatván a hévmérő, mint épenséggel 6-ot. — A szülészeti tanfolyam bábák szá­mára a magyar kir. egyetemen folyó évi októ­ber h­ó 1-jén veszi kezdetét. — Az általunk már jelzett „Kereskedelmi és iparos közlöny“ előfizetési felhívása megje­lent és behü­ldetett szerkesztőségünkhöz. Felelős szerkesztője Tömösváry László, főmunkatársa Nagy István. Előfizetési ára egész évre 8 forint, félévre 4 frt. — A salgótarjáni kőszénbányatársulat írja az „Ellenőr“ — német szállító leveleket állit ki, melyeken magyar szövegnek nyoma sincs. Legalább állítanák ki német és magyar szöveggel, melyeken így a németül nem tudó­közönség a legnagyobb visszaéléseknek lehet kitéve. A hozzánk beküldött példányon a ma­gyar államvasut aszódi állomásának kö­vetkező nyomát találjuk: „Aszód. Angekommen­er Vormittag. — Saldirt.“ — Alig múlik hét, hogy ne kapnánk adatokat a magyar államvas­utak németségéről. Azt kell hinnünk, hogy sok helyen ez a németül nem tudók zavarának fel­használására szolgál. — A nemzeti szinház igazgatósága a tűzoltók javára 1107 frt64 krt adott gr. Széché­nyi Ödönnek. Ez összeg a vasárnapi előadás („A peleskei nótárius“) fele s a hétfőinek („Ham­let“ 4-ik felvonás, „Apró tévedések“ stb.) egész jövedelméből gyűlt be, a napi költségek levonása után. Továbbá ez összeghez egy pár fölülfizetés is járult: dr. Bókay János.. 15 írttal s a Pauli­­pár 10 írttal. Gr. Széchenyi Ödönt magát is meg­lepte e színházi segélyösszeg jelentékenysége. — Pesti csendélet. Két ismeretes pesti kaperabetyár, Kuczogi József és Biber József tegnap éjjel összejött Benczik András csend­biztossal és Gigner Mór poroszlóval. A betyá­rok e szavakkal: „Várjatok csak! itt még ma poroszlóhalál lesz !“ a rendőri közegekre ro­hantak, és azokat kivont késekkel megtámad­ták. A biztos azonban túlsúlyban lévén, az ő ellenfele, Biberrel könnyen elbánt és a gonosz megtámadót megkötözte, de a másik ezalatt a poroszlón mintegy 9—10 szúrás ejtett, és nya­kán, mellén, fülén súlyosan megsértette, sőt kését a poroszló szájába szúrva nyelvét, ketté metszette és orrát is levágta. A segélyki­áltásra elősiető rendbiztosoknak csak nehezen sikerült őt a gonosztévé kezei közül kiszabadí­tani. A poroszló oly súlyos sérüléseket szenve­dett,hogy a Rókuskórházban, hova szállíttatott, az orvosok már minden reménynyel felhagytak, felgyógyulása esetére is örökre el lenne csúfít­va. A két verekedő, kik közül az egyik, Biber József alig pár napja bocsáttatott el a do­logházból, ma reggel kihallgatásuk alkalmá­val azt hazudták, hogy ők annyira ittasok voltak, hogy semmire sem emlékeznek, mit el­követtek. Ellenük a fenyítő eljárás folyamatba tétetett. — Baleset. A pesti szül. 12 éves Kramar­­csek János cserépfővő tanoncz tegnap délután 5 órakor a barátok épülete tetejéről saját vigyá­zatlansága következtében leesett, de szerencsére az udvaron levő fa ágán felakadt és erről zu­hant le a kertbe, azonban igy is súlyosan meg­sérült. — Tűz. Tegnap délután fél 2 óra tájban az üllői országút mellett fekvő szekerészed lakta­nyában tűz ütött ki, mely csakhamar nagy ter­jedelmet vett. A tűzi lármára először is a kato­nai, és később a városi fecskendők érkeztek a helyszínére. Az oltásban katonai és polgári egyének tevékeny részt vettek. Ő fensége Al­brecht főherczeg is, ki épen egy katonai m­a­­noeuvert tartott, megjelent a tűznél és egy pol­gárt, ki tevékeny buzgalommal oltott, 10 írttal jutalmazott. Az oltásnál közreműködő katonák közül egy tizedes a háztetőről leesett és lábát törte ki. A tűz keletkezésének oka még ismer­et­len ; a kár, mely a katonai kincstárra háramlik, tetemes. — Apróhirek. Aschermann honvédezredes, aki egy szerencsétlen esés következtében hosz­­szabb ideig az ágyat őrizni volt kénytelen, már fölgyógyult. — Lukács Gyula kocsis teg­nap a kerepesi utón a saját kocsijáról leesvén, a kerekek alá került és súlyos sérüléseket szenve­dett. — A Thonet-udvar lállványáról tegnap egy tót napszámos leesett és életveszélyesen megsérült. — A k­i­s m­e­z­ő-utczai 27. sz. ház­ban tegnap kémény-tüz ütött ki, melyet azonban a házbeliek maguk elfojtottak. — Az inten­dáns ideiglenesen a két pisztoly helyiségeit kérte ki a városi tanácstól a festőterem áthelye­zésére. — Am­ű egyetem részére hir szerint a Schwendtner-féle Ullei-uti telket jelölték volna ki újabban. — Az állatkertnek 2.300 írtja van takarékpénztárilag elhelyezve az állatoknak télen át etetésére. Nyert az állatkert az által is, hogy a város a csőszl­áz után eső járulékot, 585 forintot a társulatnak elengedte. — A pálya nyertes „Strike“ cziml­ népszínművet már ki­ MAGYAR ÚJSÁG, 1871. SZEPTEMBER 23. osztották és tanulják is. Ez lesz az idei újdon­ságok közt az első, mely szinte hozatik. — Ismétlő iskolák. Pesten közgyűlési ha­tározat folytán az ismétlő iskolák a jövő tanév elejével életbe fogván lépni, ezek látogatására nézve a tanács következő felhívást tesz közzé: Felhívás. Az 1868-dik évi XXXVIII. t. sz. 48. és 50. §§. értelmében a 12. évet betöltött fiú és leánygyermekek, kik a mindennapi iskola egész tanfolyamát bevégezték, 15-ik évük be­töltéséig az ismétlő iskolába kötelesek járni; kivétel csupán azon gyermekekre nézve enged­tetik, kik négy évi elemi oktatás után felsőbb tanintézetbe lépnek, vagy ipar, vagy kereske­delmi, vagy egyéb a népoktatási törvénynek megfelelő iskolát járnak, vagy a 6. §-ban emlí­tett házbeli oktatásban részesülnek, mit azon­ban mindezek az iskolai szék előtt bizonyít­­ványnyal igazolni, és ezenkívül a házbeli okta­tásban részesülők évenként valamely nyilvános elemi népiskolában az illető tanítók előtt vizs­gát tenni tartoznak. Az idézett törvény alapján Pest szab. kir. törvényhatóságának közgyűlése a budapesti is­kolatanács javaslataihoz képest az eddigi, kü­lönben is czéltalanoknak ismert vasárnapi isko­­kolák megszüntetése mellett az ismétlő iskolák­nak, a 12 iki évüket betöltött s 16 évüket még el nem ért fiúk és leányok részére egy előké­szítő és három rendes osztálylyal f. évi október hó elején tör­ténendő megnyitását elrendelte, ki­mondván azt is, hogy az oktatás októbertől jú­lius végéig hetenkint kétszer két-két egymás­utáni óra alatt az esti időben történjék. Felhivatnak tehát a t.­ez,­szülők, gyámok, és iparosok, kereskedők és bármily czím alatti munkaadók, hogy az említett korban levő fiú és leánygyermekeiket, tekintve tanonczaikat, a a­mennyiben ezek az első pontban említett is­kolák egyikét sem látogatnak, avagy házi vagy magánoktatásban nem részesülnének, az egyes városrészek elemi népiskoláinak épületeiben felállított ismétlő iskolákba annál is inkább iras­­sék be, és őket ezen iskoláknak szorgalmas lá­togatására kötelezzék, minthogy ellenkező eset­ben, ha a szóban levő gyermekek bármi szín és ürügy alatt az ismétlő iskolába való járástól el­vonatnának, az érdekelt szülők, gyámok, gaz­dák vagy iparosok sat. az illető iskolai székek által az idézett törvény 4. §-a értelmében pénz­bírságban fognak elmarasztaltatni.­­ A tan­rendről minden egyes iskolánál külön részletes értesítés értesítés fog nyujtatni. Különfélék. — (Nem jó utánozni.) Sout Norwalkban (Connecticut) történt. Egy ottani kalapos házá­nál tartott egy viruló szüzecskét, kinek föladata volt a kalapokat kibérlelni és kívülről szalag­gal látni el. Egy nap a kisasszonyka különös jó kedvében beírta nevét és lakásának czímét a a kalap bérlésébe, úgy azonban, hogy mindezt elfödte a belső bőrboríték. A kalap a boltkira­katba került — és onnan pár hét múlva egy fi­atal, csinos, gazdag gentleman fejére. Egy nap véletlenül megtalálja ez a nevet és czímet. A föl­­fedezés meglepte: „Vajh ki lehet?“ — kérdé önmagától. Megy és fölkeresi a hölgyet, úgy ta­lálja, hogy csinos, ez utóbbi pedig elpirul s be­vallja hogy következményeit meg nem gondolva csupán tréfából irta be nevét.A fiatal gentleman a sors mutató ujját látja a véletlenben, megkéri a piruló kalapos kisasszony kezét s elveszi. Másnap a különös történet olvasható valamennyi con­­necticuti hírlapban. Ezt olvassa egy másik, ha­sonló foglalkozású férjhez mehetném kisasszony és felteszi magában, hogy a sorsot megkísérli. Bejegyzi nevét a bőr alá, s melléje angol nyel­ven e szavakat: „A tiéd vagyok, akarsz-e az enyém lenni?“ — A kalap a boltba kerül, megveszi egy farmer s viseli boldogan, mig egy vihar le nem kapja fejéről s el nem viszi po­kolba. Egy vén morgolódó szivarcsináló megta­lálja s fölpróbálja. A kalap nagy neki, fölbontja tehát bélését, hogy megszakitse újság-papirossal. E műtéteinél ráakad a himzett szavakra, s azok alatt — a s­aj­át leányának nevére. Át­kozott bolond! mormogja magában az öreg, s mikor Mártha este hazajön a gyárból, a gyön­géd atyai kéz által a hátulsó szobába vezette­tik s — oh szomorú sors! — megnadrágszijaz­­tatik. Nem jó tehát utánozni, mert nem minden­kinek sikerül minden. — (Vadászati kirándulás.) Ezúttal Ke­leti-Afrika legvaddusabb vidékeire, melyet dr. Brehm Alfréd tervez, s melyhez még egy vagy több résztvevő kerestetik. Az indulás Kairóból 1871. okt­ .közepén történnék, v­isszajövetel 1872. febr. végén. Költség mintegy 2(100 tallér. Ez ügybeni levelek Lipcsébe a „Gartenlaube“ szerkesztőségéhez küldendők. Jegyzetek a múltból. 1848. szept. 13. Ferdinánd király Schön­­brunból ellenjegyzés nélkül kelt levelére, mely­ben a nádor felszóllittatik, hogy azon kérdése­ket, melyek a pragmatica sanctiónál fogva Ma­gyarországgal összefüggésben lévő tartomá­nyok nyugalmát érintik, mielőbb let­ár­gy­altass a Deák indítványára határoztatik nem felelni. Somogy megyében Szántód és Zamárdi közt magyar és horvát csapatok csatároznak. Jám, Kustil és Vojvodincz Krassó megyei falvakat Rácz és Pliecz századosok, Udvar­szállást pedig Maderspach őrnagy a fehértem­plomi őrség élén megtisztítják a szerb felkelők­től, kik Bobalics vezérlete alatt Verseczet meg­támadással fenyegették. 1849. szept. 13. Komáromban tábor­kö­vetek jelennek meg. Ezek közül egy az őrséget a legjobb reményekkel biztatja. A Nugentnak hozott utasítások szerint azonban az őrség pontozatainak elfogadása alig hihető. Klapka haditanácsban kijelenteti, hogy az őrség felté­teleiből többet nem enged. KÖZGAZDASÁG. Mai üzlet. Fest, szeptember 22. A gabonacsarnokban középszerű érdekeltség mellett 12.000 mérő búza adatott el, következő hivatalosan jegyzett árakon: Búza: tiszavidéki 86 f­s 6 frt 84 kr, 86 fns 6 frt 871/a kr, 857* fns 6 frt 877* kr, 843/4 fns 6 frt 75 kr, 857* fns 6 frt 70 kr, 84 fns 6 frt 627a, 847* fns 6 frt 627a kr, mind három hóra. Székes­fehérmegyei 86 fns 6 frt 90 kr, 857 fns 6 frt 80 kr, 8474 fns 6 frt 627a kr mind 3 hóra. P­e­s­t m­eg­yr­e­i 83 fns üszögös 6­­ frt 20, 85 fns 6 frt 72­7, kr. Bánsági :85 fns 6 frt 727* kr, 84 fns 6 frt 30 kr. R­o­z­s : 80 fns 3 frt 60 kr, 78—80 fns 3 frt 60 kr. Zab: 50 fns 1 frt 777* kr készp. : Szerződés,búzára szept.—okt.677* kr; tava­szira 6.40—6.45 kr; rozsra szept.—okt. 3.677*— 3.70 kr; okt.—nov. 3.72—3.75 kr. Zabra szept.—okt. 1.74—1.76 ; tavaszra 1.85—1.87 kr . tengerire máj.—jun. 3.87—3.90 kr. Az értéktőzsdén: Magyar vas. kölcsön 109.75, m. sorsjegy 98, magy. hitelbk. 110.75, francolok magy. 98 írtjával fizettek, osztr. hi­­telt. 298.80, Pesti közúti 296, pesti népbk. 48, iparbk. 29 frt. Váltók és vasutak áremelkedést tanúsítanak: Napóleon 9.51, arany 5.78, tal­lér 1.79. Felhívás. Miután az angol királyné bőke­zűségéből a londoni nemzetközi kiállítás épü­lete mellett fekvő telkek az egyes kiállító országoknak 10 esztendőre ingyen engedtettek át oly czélra, hogy azokon emelendő árucsar­nokokban a kiállíítottakhoz hasonló termékei­ket közeladásra elhelyezhessék, másrészről pe­dig a hazai ipar érdekében fekszik ily árucsar­­nokot mi­hamarább létesíteni; felhivannak az idei mint a későbbi kiállításokon részt venni szándékozó iparosok,mezőgazdák és művészek, hogy szombaton f.hét 23 án d.u.5 órakor az ipar­egyesület helyiségében Pest ország ut 7. sz. e tárgyban tartandó tanácskozásra minél számo­sabb­at jelenjenek meg. Pesten, Dr. Szabóky Adolf, a kiállítók bizottsága elnöke. — Harmincznegyedik kisorsolása az 1839. évi 30.000.000 frtnyi kölcsön sorozatai­nak 1871. junius 1-jén. Ezen kisorsolt sorozati számból a esik nyere­mény frt. soro- , , , zati b,elfoslalt szám- kö­vény ban számra soro- benfoglalt zati kötvény szám- számra ban esik nyere­m­ény frt. 88817745­­15000 1591 31813 600 17752 700 1696 31911 600 95119040 600 31918 900 96519288 600 1621 32405 600 97419467 700 32415 900 99319853 600 1634 32667 700 103720723 600 32669 600 20733 1000 32671 600 20735 2000 1641 32803 700 20736 600 32812 600 1046 20901 600 1716 34310 900 20903 600 1720 34383 900 26916 800 1758 34141 600 105521088 5000 35167 600 21091 1000 35151 800 1074 21464 5000 35155 900 107721524 900 35157 600 21638 700 1788 35744 600 112122406 700 35756 600 22411 800 1800 35993 700 22418 600 35995 600 113122603 900 1808 36159 1000 22616 1200 1825 36481 1100 1825 36483 600 2455 49090 800 36492 800 49096 800 182736523 1000 2490 49782 600 36534 700 49798 600 188837746 900 2530 50582 900 191938368 600 50582 600 38369 700 2531 50610 700 38370 600 2542 50827 700 192238421 600 50833 600 38430 600 2625 52497 1200 1924 38460 700 2639 52767 2000 192938573 700 52774 600 38575 700 2756 55108 600 38579 700 55114 700 193138603 600 2760 55181 900 38608 900 55186 800 194738921 700 2772 55435 1100 38929 1000 2800 55991 700 204740932 600 2827 56329 600 (Folyt. köv.) TÁVIRATOK. Bécs, szept. 22. Az alsó ausztriai tartomány­­gyűlés az alkotmány­bizottság által ajánlott jogfentartást vita nélkül , 2 szavazat ellené­ben elfogadta. Ezután a helytartó a kormány meghagyásából kijelenti, hogy a kormány ezen körülmény tárgyalásában a tartománygyűlést nem ismeri el illetékesnek , mégis haladék nél­kül kijelenti, hogy a cseh landtaghoz­ intézett császári leirat csak a belbéke helyreállítását czélozza, és a többi királyságok és tartományok jogainak sérelme miatti aggódásra annál ke­­vésbbé nyújt alkalmat, mivel a cseh landtag­­hoz intézett császári leirat a cseh landtag tár­gyalásainak eredményét a reichsrath továbbá alkotmányos tárgyalása alá terjeszti, mely an­nak elfogadása vagy elvetése felett határoz­ni fog. Róma, szept. 22. A királynak egy rende­lete meghagyja egy alkonsulatusnak felállítá­sát Temesváron. Zágráb, szeptember 22. 40 ellenzéki kép­viselő által tartott konferencziában elhatározta­tott, Mazuranics vezetése alatt a királynál az or­szággyűlés elnapolása miatt sérelmeiket előter­jeszteni. München, szeptember 22. Az előkészítő első kath. gyűlés ma kezdődött. Michelis és Hyaczinth hétfőn előadásokat tartanak nők szá­mára. A nők kizárása a congressusból a cselek­vési bizottság megfontolásából történt. Flórencz, szep. 22. A konferenczia ügy­vivő Villestreux meghalt. München, szept. 22. (Az előkészítő kath. gyűlés zárt üléséből.) Tiszteleti elnök Schulte tanár Prágából. — Huber tanár a programm fölött tesz előterjesztést és azt szakaszonként fejtegeti, s magyarázza, — Dölinger, ki legnagyobb lelkesültséggel üdvözöltetett, az utrechti egyház állapotát históriai szempontból fejtegeti. Az elnök Döllingernek, állhatatos működésé­ért köszönetet indítványoz; a gyűlés háromszoros „hoch“-ot hangoztatva emelkedik föl. A gyűlés aztán áttér a programm részletes tárgyalására, és elvégzi a 1—4. §-ig. A vitában Michelis, Ossi­­nk­ (Péterváról,) Vit­ Antal, Stumpf, Schwiker (Budáról,) Döllinger, Keller, Maassen, Tanger­mann, Wollmann és az előadók vettek részt. A vita délután folytattatok. Felelős szerkesztő: Melly Ignácz.

Next