Magyar Ujság, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1871-10-05 / 228. szám
ha az Orleans herczegek valamelyike a Thiers minisztérium ellen merényletet akarna elkövetni, úgy a parancsszóra én volnék az első, ki elfogná. Ami Gambettának cselszövényeit a hadseregben illeti, úgy az csak néhány franczia hírlapíró agyában él, kik nagy élvezetet találnak abban, nyílt ajtókat feltörni. Midőn Gambetta hadügyminiszter s a toursi kormánybizottság feje volt, a loirei hadsereg több tábornokával s tisztjével ismerkedett meg. Ily körülmények közt mi volt természetesebb, minthogy későbben, mint egyszerű képviselő alkalmilag Párisban Durand vagy Boisin éttermében oly férfiakkal ebédeljen, kiknek barátságát a veszély órájában nyerte meg? Ami végre a bonapartista cselszövényekre vonatkozó legújabb híreket illeti, ezeket a Gambettáról szóló történetekkel egy sorba helyezhetjük. Nagyon jól tudom, hogy az egykori császári testőrség tisztjei közt számosan vannak, kik a császárság napjait visszahajtják, mindamellett a császár még ama napok alatt sem volt annyira kedvelt a testőrségnél, amint azt néhányan állítják. Mindannyian láttuk, hogy minden kitűnősége daczára mint a hadsereg feje, számos hibával birt, s a hadsereg vezérei nagyon is jól látták, hogy a seregnél a fegyelem évről-évre miként fogy. Emlékezzék vissza, midőn néhány év előtt ön Angliában létemkor engem Anderslottba vezetett s méltó büszkeséggel arra figyelmeztetett, hogy a kürtjelre a csapatok mily gyorsan a helyszínen voltak, s a legénység mily tiszta ? Én akkor hallgattam, de e jelenet mélyen meghatott, mert éreztem, hogy habár 20 év előtt mi hasonlót voltunk képesek tenni, fegyelmünk nagyon meglazult. Az olaszországi hadjárat kezdete volt sülyedésünknek adat katonai nemzet. Mindannyian gyűlöltük azt az ügyet, amiért harczba küldettünk. Mindamellett engedelmeskedtünk. Azóta mindinkább képtelenebbeké lettünk más európai seregekkel megmérkőzni. Fegyelmünk lazult s tágult, s csak most lehet ismét észrevenni. Ezenkívül én is, habár meg vagyok győződve, hogy kevés franczia tiszt van, kik oly elvetemedettek volnának, Rudriguez volt császárt vagy a sedani férfiút visszahívni, de másrészről bizonyos vagyok abban is, hogy eltekintve azoktól, kik személyes kitüntetést várnak tőle, köztünk sokkal több orleanista, legitimista s köztársasági van, mint bonapartista. Van egy körülmény, amit a franczia hadsereg III. Napóleonnak soha sem bocsájtott meg s ez az, hogy a külsőségeket s egy tábornok parancsnokságát magához ragadá anélkül, hogy e tekintetben a rendes pályát megfutotta volna. Ismétlem, nincs nagyobb tévedés, mint azt hinni, hogy a volt császár még akkoron, midőn a trónon ült, a hadseregnél valami nagyon kedvelt lett volna. S ma, midőn nem uralkodik többé Francziaországban s alattvalói hűséggel nem tartozunk neki, minden cselszövényes kisérlet azonnal tudomásra hozatnék. De ezt Napóleon is nagyon jól tudja s ő lenne az utolsó ember, ki pénzt pazarolna arra, hogy a lehetetlent megkísértse ?De — kérdé a tudósító — miként magyarázza meg ön a decz. 2-ki államcsínyt. Akkoriban a dráma főszemélyei mégis katonák voltak. Ez — viszontá a tábornok — egészen más ügy volt. Mindenekelőtt is a herczeg mint elnök ama napok alatt az állam feje volt s hivatalába a franczia nemzet által létetett. Az államcsíny kétségkívül törvénytelen volt, de az állam legfőbb hivatalnoka által jön munkába véve s csupán mintegy három vagy négy katonai vezér tudta, mily szerepet kell játszani. A többiek csupán azt tették, ami parancsoltatott. Hasonló esemény ma is lehetséges volna, ha azt Thiers hozná a felszínre, de bizonyára nem sikerülne, ha oly valaki akarna kísérletet tenni, kinek nincs kezében a valódi hatalom. S higgye el, hogy azok, kik azt hangoztatják, hogy a hadsereg segédkezet nyújtana egy egyénnek — bárki legyen is az — hogy a legfőbb hatalmat a kezébe ragadja, nem tudják, mit beszélnek. A franczia hadsereg úgy van szervezve, hogy senkinek másnak nem engedelmeskedik, csupán vezérelnek. Nem vagyok politikus. Szolgáltam az orleansok, azután a köztársaság s ezután a császár alatt s most ismét a köztársaság alatt szolgálok. Minden kormányforma alatt Francziaországot szolgáltam. Higgye el, franczia tábornokaink egyhangilag azon nézetben vannak, hogy kötelességük a hazának, nem pedig azon egyénnek, ki esetleg kormányoz, szolgálni. A béke és szabadságliga congressusa. A szeptember 28-ai negyedik ülés megnyitása után Lemonnier kijelenti, hogy Goegg módosítványában a tulajdon kérdését illetőleg nem lát ellenmondást saját maga felfogásával, csakhogy ő nem látja a tulajdonban ama szentséget, melyhez nyúlni egyáltalában nem volna szabad. Anglia p. o. az ithoni bérlők érdekében nem tartózkodott régi jogokat megsérteni. Eytel elnök a lyoni politikai foglyok egy levelét olvasta fel, mely a népek érdekegységének létrehozását a gondolat és munka fölszabadítása által véli elérhetőnek ; azután több tag tiltakozását a halálbüntetés, kivált Chaudey kivégeztetése ellen. Nem bizonyítható be, hogy ő a népre tüzeltetett volna és a communenek jogában nem állott oly dolgok felett mondani ítéletet, melyek márcz. 18. előtt történtek. (Nagy zaj, bravo kiáltások, fütyülnek és pisszegnek az egész teremben.) A tiltakozók a tiltakozás jegyzőkönyvbe vételét kívánják. Gaillard és több communista a bizottsági páholy párkányzatára lépnek, előbbi szólni akar; elnök megtagadja tőle a szót. A zaj folyton nő. Gaillard erőnek erejével szólni akar. Elnök a gyűlést megkérdezi, s ez azt határozza, hogy Gaillard (atya) a gyűlésből kiutasítandó. (Roppant zaj.) Elnök: Minem vagyunk . . . Gaillard: Önök rendőrök. Elnök: Igen, mi magunk vagyunk a rend őrei oly zavargók ellenében .... (Rémítő zűrzavar.) Marchard szólni kiván, de nem jut a szószékre. Végre lecsillapul a zaj. Elnök: Ha a szónokok szabadon szólhatnak, mit mi semmikép sem akadályoztunk, akkor a gyülekezet jogában áll követelni, hogy a napirendjait üssék meg. — így tegnap a sok incidens miatt elmaradt a napirendről a sociális kérdés. Montant Eduard felolvassa a bizottság jelentését a keleti kérdésről. Fölhozza Boszak- Hauke véleményét a mindig fenálló szent szövetség ártalmas voltáról; ennek köszönhető, hogy Francziaország, a demokratia oszlopa, magára hagyatott. A demokratia veszedelme abban áll, hogy Poroszország, Ausztria és Oroszország osztozkodnak majd a török birodalom hagyatékában, s azután majd Amerika egyedüli menedéke lenne a szabadságnak. De a dicsszomjas kormányok közt ott állanak a népek, melyek már régóta szenvednek és küzdenek a nélkül, hogy eddig elnyomathattak volna. Az eszményi megoldás, a szabadság, a népek függetlenségében és egy vagy több szövetség alkotásában áll. A gyakorlati megoldás szempontjából a következő megoldást ajánlja: „A kongressus egy bizottságot nevez, melynek feladata lesz nem csak valamennyi a lengyel és keleti kérdésre vonatkozó okmányt öszszegyűjteni, hanem érintkezésbe is bocsátkozni a különböző országok kitűnő és köztiszteletben álló demokratikus férfiúival , azokat egyesülésre és közös eljárásra fölhívni, hogy igy megvettessék a népek önállóságainak alapja.“ Indítványozó egy lengyel levelét olvassa föl ki Lengyelország üdvét csak a demokratiában látja s mint átmeneti eszközt az egyetértést Ausztriával ajánlja. Rövid szünet után a lengyel születésű Mink asszony kér szót. (E hölgy tegnap még mint franczia szerepelt.) E communista nő végnélküli felolvasást tart a földrajzból, történelemből. Midőn a hírlaptudósítók az egész közönséggel együtt némi türelmetlenséget árulnak el, szónoknő azoknak ezt kiáltja: „Ti franczia hírlapírók! Rátok bizony férne egy kis geográfia!“ (Derültség). Azután következik a lengyel jellem dicsőítése, a lengyel nemesség elitélése stb. — Elnök végtére, szónoknő nem juthatván beszéde fonalának végéhez, elvonja tőle a szót. Miekowski Lengyelország üdvét az egyetemes köztársaságban látja. Valamennyi nagy ember Washingtontól kezdve Garibaldiig és Jacoby-ig Lengyelország barátjai , míg a Bismarckok és Thiersek mind ellenségei. Szónok azt óhajtja, hogy valamennyi nemzet férjen meg egymás mellett, mint a szabad Svájczban ; a lengyeleknek kell hirdetni ez eszmét. Chamiewski: Francziaországtól a lengyelek mindig megmentésüket várták de hiába, 1. Napóleon óta Thiersig. Utóbbi nem rég azt mondta: „Lengyelország maradjon csendesen." Hazám tehát csak önmagára számíthat, s a pórnép és a népoktatás emelésében keresheti egyedül újjászületését. (Bravó!) Simon (Trier) feszülten várja, miképen fog sikerülni Ausztriában a foederatív rendszer. A Montant által tett bizottsági indítvány elfogadtatik, mire az ülés véget ér. Holnap az elsass-lotharingiai kérdés kerül napirendre. Kivonat a hivatalos lapból. Ő felsége Mikulich József fiumei révkalauznak, több embernek saját élete veszélyeztetésével a hullámokból történt megmentéséért az ezüst érdemkeresztet adományozta. A m. k. pénzügyminiszter Wolfman Károly számgyakornokot a beszterczebányai m. k. pénzügyigazgatóság számvevő osztályához harmadosztályú számtisztté, Kozma János homonnai sótárnokot tokaji sótárnokká nevezte ki. A budai m. kir. pénzügyigazgatóság Czethofer Endrét és Balássy Mihályt itt-adoszt. ideiglenes és számfeletti adóhivatal segédtisztekké nevezte ki. A közös külügyi miniszter Sedlaczek Jánost, a közös külügyi minisztérium tisztjét, a császári és királyi londoni nagykövetségnél irodatitkárrá nevezte ki. KRÓNIKA. Pest, October 4. — A pesti népszínházról. A „Hon“-ban ma két czikk is foglalkozik szívügyünkkel. Az egyik leginkább a nemzeti színház hiányait sorolja fel, melyekre ezúttal nem terjeszkedünk ki. A másik — Tors Kálmán tollából — a népszínházról írt minapi czikkünkből kiindulva, ez eszmét karolja fel s fejtegeti meleg hangon. Ő is az 1869. márcz. 14-én tartott értekezlet határozatait ismerteti és a Pest városához intézett kérvény sorsáról ir. E folyamodványban a bizottság a népszínház eszméjének pártolását kérte, mire a közgyűlés 1869. aug. 4-ik ülésében elhatározta, hogy „méltányolva az előadott indokokat s a hazai nyelv és művészet érdekében a kérdéses intézet mielőbbi létesülését maga is óhajtván, elhatározza, hogy a Pesten létesítendő magyar népszínház ügyét morális pártfogásába veszi és hasonló támogatásra a testvérhatóságokat köriratilag is felhívja.“ E határozat folytán elkészült az ajánló átirat is, melylyel a törvényhatóságok Pest város közönsége részéről felhivattak, hogy a pesti népszínház alaptőkéjére saját köreikben részvény aláírásokat gyűjtsenek. De miután időközben a bizottság, mely ez ügy élére állott, életjelt sem adott magáról s a város hatósága annak sem székhelyét nem ismerhette, sem működéséről még hírlapok utján sem értesült, s az oly kedvező elintézést nyert ügy darab expediálatlanul maradt s mai napig is ott van Pest város ügyiratai között. — íme az ügy állása mai nap. Mondható-e ezek után, hogy a bizottság teljesítette a nemzet irányában elvállalt kötelességét? Aligha, sőt örülhetünk, ha a tapasztalat nem azt fogja bizonyítani, hogy az életrevaló eszmét csírájában ölték meg vétkes közönyükkel. Nem akarunk senkit sem meghallgatlanul elítélni, de annyit jogunk van a bizottságtól s jelesen annak elnökétől Szitányi Izidor úrtól követelni, hogy adjon számot harmadféléves működéséről. Jelentse ki akár, hogy a hazafias ügy érdekében nem tett eddigelé semmit és jövőre is megtagadja támogatását, ellehetünk nélküle is. De nyilatkozzék és ne álljon útjába azoknak, kik ha talán kevésbé tehetősek is, de mindenesetre nagyobb buzgalommal fognak a közéhajtott czél felé törekedni. A „Kossuth Lajos házi körében“ czímmel a „Hazánk és Külföld mai száma hosszabb czikket közöl Dunyov ezredes, Ihász Dániel és Kossuth turini lakásának sikerült és igen szép kivitelű képeivel. Olvasóink figyelmét erre felhíván egyszersmind felhasználjuk az alkalmat e jó szellemű és jelesen szerkesztett hetilap ajánlására. A mostani szám tartalmát a fentebbi czikken kívül „A váczi hadgyakorlatokról“ (képpel), „Hová viszlek“ (Dalmady Győző hangulatos költeménye) „A levágott kéz“ (Elbeszélés), ezenkívül egy belletrisztikus s egy ismertető czikk, vegyes, hírek stb. képezik. Díszes kiállítását az „Athenaeum“ eszközli, melynél az előfizetés is történik. — A honvédmenház alapkőletételének ünnepélyéhez utólagosan megemlítjük, hogy az alkalmi költeményt Sárközy Ferencz volt honvéd és budai hajógyári munkás irta s Pallós Antónia k. a. szavalta. — Középületeink a király mai nevenapja alkalmából fel voltak lobogózva s a budavári templomban ugyanez okból istentisztelet volt, melyhez a kormány és városi hatóságok képviselői megjelentek. — A miniszterelnök visszatért Bécsből s ma délelőtt a budavári mise után kormányzótársaival tanácsot tartott. — A brazíliai császári pár, mint látszik, csakugyan megnézi poros fővárosunkat is s kk szerint már holnap érkezik ide a bécsi vonattal. — Vysoczky tábornok részére Kiss Lajos ur /Szeverinből nem egy, hanem két forintot adományozott. Mit miután a hiba a szedés alatt történhetett, kötelességünknek ismerünk helyreigazítani. — A Csokonay-ünnepély előkészületei nagyon foglalkoztatják most a Debreczenieket s az ottani lapok egyre hozzák az ünnepély programmjára vonatkozó részleteket. A színházi díszelőadásra Kisfaludy „A hűség próbájáét, továbbá „A toll hatalma“ czimű kis vígjátékot tűzték ki s végül allegóriás képlet lesz. A beérkezett 53 pályaköltemény közül a díjt (40 ar.) Szász Károly nyerte el. — Kilépett a rendből. Páter Sidonius, ferenczi barát világi nevén Wimmer József közelebb kilépett az egyházi rendből s e tettét a pozsonyi lapban többek közt így indokolja: „Az egész világ azt hiszi, hogy a zárdák falai közt szeretet és béke honol, desem az egyik, sem a másik nem található ott. Önzés, irigykedés, örökös czivódás és nemzetiségi gyűlölet azon tulajdonok, melyek között a zárdái tökélyre törekesznek. Lépésemnek azonban még ezeknél is inkább a józan észszel ellenkező s a szentírásban sehol sem található pápai csalhatatlanság szolgál okul. E miatt azonban nem hagyom el vallásomat, hanem csak a jezsuita fanatismusnak szegülök ellen.“ — Különös passió. Hajósnak a nemzeti színház szép hangú fiatal tenoristájának megvan az a rögeszméje, hogy a színpadon is úgy a legszebb, amint arczát az isten megteremtette, így aztán játszik proconsult, papot, hőst, vagy szerelmest. — arczán és természetes frizuráján nem változtat semmit, daczára annak, hogy minden egyes fellépése után büntetik ezért. Meg akarja mutatni, hogy rajta nem fog ki az igazgatóság. — A „Honi közlöny,“ melynek már előfizetési fölhívása oly csendes volt, megjelent és beküldetett szerkesztőségünkhöz. Tartalma változatos, de ez épúgy, mint a lapnak magának formája is merőben elüt az eddig megszokottakétól. Ósdinak lehetne mondani, habár megint igaz, hogy a sok hóbort mellett van benne érdekes közlemény is, különösen az, mely a bibliai fordításra vonatkozik. A történelmi társulat csütörtökön okt. 5-én d. u. 5 órakor tartja első ülését a szünidők után, az akadémia Kisfaludy-termében. Boka Tivadar fog értekezni „A vármegyék első alakulásáról és ősi szervezetéről,“ Frankl Vilmos pedig II. Ulászló és II. Lajos királyok egykorú miniatűrarczképeit mutatja be a gr. Sztáray-féle levéltárból. — A műegyetem áthelyezésére nézve a pestvárosi tanács tegnap azt határozta, hogy a közgyűlésnek 100.000 frt építési költség, és ötévig tiz-tizezer frt segélyezés megszavazását fogja ajánlani. — Sajtóügyi statistika adatkép megemlítjük, hogy a pesti sajtóbiróság a legutóbbi két hónap alatt 13 sajtóügyi vizsgálatot indított meg s ezek közül kilenczet el is intézett. — Egy viszonyainkat igen sajátszerüen jellemző kőnyomatu lap fekszik előttünk, melynek bekezdő sorai ekkor hangzanak: „Einladung zur feierlichen Eröffnung der Sonntagsschule des bürg. priv. Pester Handelstandes für das Schuljahr 18772 Alájegyezve: Der Prises Stefan Kerstinger, der Director Jakob Lewin.“ Megjegyzendő, hogy ez az „Einladung“ Magyarország fővárosában, Pesten kelt, és abba a „Handels-Akademie“-ba hivja a közönséget, melynek részére segélyösszeg van megszavazva az évi költségvetésben. — Az orsz. izr. magy. tanitóegylet ma folytatta közgyűlését. Elnökké Schweiger Márton, alelnökké Seligman El., második alelnökké Friedman Mórs pénztárnokká Kohn Salamon választatott. A bizottságra is beadattak a szavazatok, de ezeknek eredményét csak később teszik közzé. A magyar közgazdasági gyűlés létesítésére kiküldött bizottság október 2-án az orsz. m. iparegyesület helyiségében ülést tartván, végleg elhatározta, hogy az első közgazdasági congressus Pestre f. é. decz. 11—14-ik napjaira fog összehivatni. A tárgyalandó kérdések is kijelöltettek, nevezetesen: 1) az iparügy rendezése, 2) a bankkérdés, 3) a közutak ügye, 4) a lakáskérdés, végre 5) a mezőgazdasági oktatásügy szervezése. Referensek gyanánt hazánk első rangú szakférfiai fognak működni. Elhatároztatott továbbá, hogy a congressusban résztvevő vidékiek részére a vasúti igazgatóságoktól szállítási engedmények eszközözöhtessenek ki. Mihelyt ez ügyben a kellő lépések megtétettek, a meghívó és programm közzé fog tétetni. — Bácsbodrogmegye tanítói Zomborban egyletet alakítottak, melynek a megye kisebb városaiban is lesznek fiók-társulatai. A központi egylet elnöke Graeff Nikos zombori néptanító lett. — Nagyváradon két nap előtt az Orsolyaszüzek örömünnepet ültek. Zárdái kifejezéssel élve — írja az ottani lap, melynek sorait magunkévá teszszük — egy egyedül istenének élni kívánó leány jegyeztette el magát Krisztus mennyasszonyává, vagyis a mi világis szavainkkal fejezve ki: egy élet veszett el az emberiség a világ számára, egy életnek a teremtés által kitűzött czélja lett megsemmisitve, a társadalom egyik ép, életerős tagja lett egyetlen lehelet, egyetlen szó által élettelenné, holttá változtatva. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. OCTOBER 5. Lehet, hogy az égben nagy öröm van az angyalok között, hogy egy lélek ismét biztosítva van az örök üdvösség számára, de mi, a föld gyarló reális emberei, mi őszinte könyet hullatunk ez újabb halottunk fölött. — A nemzeti színház igazgatója igen helyes eszmét pendített meg. A minapi tűzvész tanulságait az intézet hasznára kívánván fordítani, miután az eddigi tüzérség elégtelennek bizonyult; a színház számára külön kis tűzoltóegyletet szervez, hogy netáni vész esetén az első segélyt nyújthassák. Ez egylet önkénytesekből fog állni s tagjaivá már többen ígérkeztek a fiatalabb színészek közül, valamint mások is, kik a színházzal gyakrabbi érintkezésben vannak. — A nemzeti színház műsora 1871. okt. hó 5-től, 1871. okt. hó 9-ig. Csütörtök, okt. 5. A fekete dominó. Péntek, okt. 6. Báró és bankár. Regény vége. Szombat, okt. 7. Lohengrin. Uj betau, és Richter J. karnagy vezetése alatt 1-ér. Vasárnap, okt. 8. Dalos Pista. Hétfő, okt. 9. Tartuffe. Jövő heti előkészületre kijelöltetnek . Kedd, okt. 10. Dinorah. Szerda, okt. 11. Angelo. Uj fordítással és betanulással jör. Különfélék. (Tizenegyezer okka elkobzott dohány.) Galaczról Írják szept. hó 14-én. Pár nap óta a török hadihajó a galaczi kikötőben horgonyoz, hogy a román kormánytól elégtételt vegyen az őrkatonáknak f. hó 19. éjjelén elkövetett merényéért, amely abban állt, hogy egy, a török partról jövő csempész hajót a román katonaőrök a Dunáról egész e partig lövöldözve üldöztek, s a lövöldözést még akkor is folytatták, midőn a hajóból a csempészni akart dohányt kivették, s a török őrkatonaság fegyveres tiltakozását tapasztalták. Ezen román éji őrjárat a Dunán, kifolyása azon nagyszerű dohánycsempészetnek, mely szept. 4-én fedeztetett föl. Ugyanis egy görög alkusz jelentést tett a városi hatóságnál, hogy ő sok ezret hajtó csempészet nyomára vezeti a hatóságot, ha neki, mint titkos kémnek havonkint 30 arany fizetést biztosít. A városi hatóság megígérvén a biztosítást a rendőrséggel egyetértve, egy, a Dunasoron levő csapszékbe, hova szoktak gyűlni a többnyire görög csempészek, küldte megbízottait, kik egy mellékszobában kihallgatták a csempészek beszélgetését, s hogy czért érjenek, a jelenvolt csempészek tanyáját az előre elrendelt katonasággal körülvették, úgy, hogy a 16 személy közül egy sem szabadulhatott meg, s a nagy meglepetésben, görög szokás szerint, késhez kapni csak kettő ért rá, s ez is sikertelenül. A hatóság e szerencsés s valóban ügyes cselfogás következtében egyes kereskedőknél deponált mintegy 14 ezer oka dohánynak, melyből 1600 oka a román hadihajóban volt, 70 ezer db szivarnak, mely a gőzhajózási agentián mint más portéka volt raktárban, jutott birtokába, s ennek folytán rendelte el azon éji őrjáratot, mely a török partig üldözte az említett csempész hajót, s igy a casus bellire szolgáltatván alkalmat, most a polgári és katonai hatóságnak háromszor kell meghajtani a román zászlót a török zászló előtt, bocsánatkérés gyanánt. (Szerencsétlenség egy állatseregletben.) Őreiből Oroszországban írják: szeptember 1-ére Heidenreich állatszelidítő nagy mutatványokat hirdetett állataival. Közönség igen nagy számmal jelent meg. Heidenreich megkezdte mutatványait, kezéből etette a szelídített nagy kígyókat, játszadozott az amerikai medvékkel s aztán az oroszlán fogdájához közeledett. Az állat épen egy nagy darab húson rágódott, melyet H. kirántott szájából. Erre az bühös lett, szemeit elfutotta a vér és iszonyú ordítással a tulajdonosra rohant s oldalába verve karmait, a ruhával nagy darab húsokat is tépve ki a szerencsétlen állatszeliditő testéből. Az állatszeliditő segéde és a szolgák odasiettek és ki is ragadták az oroszlán karmai közül, de későn volt, még ugyanazon éjjel meghalt. A tanuk természetesen el voltak rémülve, a nők elájultak s azután mindenki rohant kifelé. A nagy tolongásban ismét történtek kisebb nagyobb sérülések, nem is említve az ellopott tárczák és órák számát. Jegyzetek a múltból. 1848. okt. 5. Fehérmegyében Báránd pusztán, Roth osztrák-horvát tábornok előhada (mintegy 1500 ember) Perczel Mór ezredes és Görgey Arthur őrnagy által fenyegetett állásában, előbbinek önként megadja magát. Kolozsvár a pesti kormánytól oltalmat, és Vay helyett erélyesebb kormánybiztost kér Urbán cs. ezredes és Puchner hadparancsnok erőszakoskodásai ellen. Latour bécsi hadügyminiszter Majthényi ezredest, Komáromvár parancsnokát felszólítja, hogy a vár kapuit Jellacsics katonái előtt felnyitni kötelességének ismerje. KÖZGAZDASÁG. fitai üzlet. Pest, okt. 4. Az üzlet meglehetős mérvű. Búza 12,000 mérőnyi adatott el 5—10 krral emelkedett áron. Hivatalosan jegyzett árak: Búza, tiszavidéki 8672 ffos 7 frt. 86 futs 7 frt 15 kr; 85 V2 ffos 7 frt 127, kr; 847* futs 5 frt 92 V2 kr; 847* ints 8 frt 90 kr. Fehérmegyei 86 ints 6 frt 2272 kr; 8475 fnts 7 frt 5 kr ; 81 ints 6 frt 55 kr. Felvidéki 8374 ins 6 frt 85 kr. Bánsági 86 ins 6 frt 95 kr; mind 3 hóra v. m. Árpa: 72 fontos 2 forint 85 kr; 72 ins 3 frt 6772 kr. Szerződések köttettek, búzára: okt. 664 kr; tavaszra 665 kr; rozsra 37778—380 kr; november—decz. 385—390 kr. zabra okt.—nov. 182—183, tavaszra 193—194 kr. Az értéktőzsdén: magy. sorsj. 96 frt, m. hitelek 109 frt, francolok 90.50 fizettetik. Osztr. hitelr. 288,20, Pannónia malom 525 frton kináltatik. Bp. röv. takarékp. 153,50 adatik, pesti népek 47 frton kináltatik. Pesti közúti 292 frton kel. Készpénz emelkedik. Napoleon 9.45, arany 5.62, tallér 1.767* kel. Ezüst 1177*. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium a franczia szüretelési módot és beterjesztési és kezelési eljárást az érdekelt szőlőmüvelő közönséggel közelebbről megismertetni szándékozván, intézkedett azt iránt, hogy a Terres E. aux Cheves ismert nevű franczia borász által az idei szüret alatt okt. hó 23-ka körül Vaálon Fehérmegyében Örményi Pál cs. k. kamarásnak e czélra szívességből átengedett szőlőjében gyakorlati útmutatások tartása útján bemutattassék. Terrel e czélból a következő műveleteket fogja a magával hozandó eszközök segítségével bemutatni. 1. Előkészület a szüretre, a pincze, edények, sajtok s hasonlókra fordítandó gond. 2. Szüretelés, a fürtök válogatása, zúzása és edényekbe rakása. 3. Az erjedésre fordítandó gond és felügyelet. 4. Az erjesztő edényekből kirakás, sajtolás, bordóba töltés. 5. Lehúzás, derités, melegítés, palaczkokba töltés. Vaál a martonvásári déli vasúti állomástól kocsival egy óra távolságra fekszik. A műveleteket megtekinteni szándékozók a vasúti állomástól leendő elszállíttatásuk ügyében, és egyéb értesités-adás végett előzetesen Örményi Pál uraáli tisztségéhez forduljanak. Pesten, 1871. szept. 30-án. — Marmaros-Sziget, szept. vége. Pozsonyi mérőnként. Búza 1. rendű 5 ft 50 kr. II. rendű 5 ft. — kr. Kétszeres I. rendű 5 ft. — kr. II. rendű 4 ft 80 kr. Rozs I. rendű 4 ft. — kr. II. rendű 3 ft 80 kr. Árpa I. rendű 3 ft 40 kr. II. rendű 3 ft — kr. Zab I. rendű 2 ft — kr. Kukoricza I. rendű 4 ft 50 kr. II. rendű 4 ft — kr. Burgonya 2 ft — krös bükkfa 12 ft — kr. Egy mázsa montliszt 15 ft — kr. Zsemleliszt 13 ft — kr. Kenyérliszt 11 ft — kr. Disznózsír fontja 70 kr. Marhahús 16 kr. — Nagy-Kanizsa, szeptember végén. Búza 83—85 font 5 frt 50 kr. 85—86 font 5 frt 80 kr. 87—88 font 6 frt 10 kr. Rozs 79—80 font 3 frt 20 kr. 80—81 font 3 frt 30 kr. Árpa serfőzésre 70—71 font 2 frt 80 kr. 71—73 font 3 frt. Kukoricza 3 frt 90 kr, 4 frt 25 kr, Zab 45—47 font 1 frt 60 kr, 47—48 font 1 frt 70 kr. Bab, fehér 8 kr, bab tarka 6 kr. Kenyérliszt 10 frt 75 kr, lángliszt finom 13 frt, királyliszt finom 14 frt. Marhahús fontja 22 kr, borjú hús fontja 30 kr, sertéshús font 26 kr, juh hús fontja 14 kr. Szalonna fontja 44 kr. zsir fontja 50 kr. Csibe párja 60—70 kr. Kacsa 50—50 kr. Lúd sovány 1 frt 50 kr. Lúd hízott 3 frt. Puska 2 frt. Tyuk tojás 3 db 10 kr. Burgonya mérete 1 frt 50 kr. Egy mázsa széna 1 frt 50 kr. — Egy kéve zsúp 14 kr. Szalma mázsája 1 frt 20 kr. Ujbor vidékünkben akója 5 frt 80 kr. TÁVIRATOK. Madrid okt. 4. A cortes elnökké Lagastát választotta. A kormány jelöltje kisebbségben maradt. A ministerelnök kijelenté, hogy a minisztérium lemond. A kortes a miniszterválságig elnapoltatott. Páris, okt. 4. A hivatalos lap közli a hadügyminiszternek Thiers által megerősített jelentését , mely Baraguay-Hilliers-t vizsgálati bizottsági elnöknek, Charon, Thiry és Aurelle tábornokokat pedig bizottsági tagoknak kinevezni ajánlja. E vizsgálati bizottság előtt tartoznak megjelenni a kapitulatiók aláírói. Bréma, okt. 4. A discont 4%-ról 47, százalékra emeltetett. Bécs, okt. 4. A nemzeti bank az ezüst és arany fedezetet az estéknek negyedrészére határozta fentartani. Berlin, okt. 4. A „Prov. Corr.“ irja: A birodalmi gyűlés megnyitása október közepén történik. — A legjelentékenyebb előterjesztés leend az 1872. évi birodalmi költségvetés, amidőn a bírodógyűlés először határoz a birodalmi hadsereg kiadásai felett; egyéb előterjesztések lesznek a birodalmi hivatalnokok állásáról, az érczpénzreformjáról, a hadisarck hová fordításáról és egy birodalmi hadi kincstár felállításáról. Marseille, okt. 4. Az előbbeni nizzai praefect, Baragnon és Geoffroy szerkesztő, kik hamis hírek terjesztésével voltak vádolva, a haditörvényszék által fölmentettek és szabadon bocsáttattak. Laibach, okt. 4. (Landtag ülés.) Bleiweisz indítványozza, hogy a császár névünnepe alkalmából a tartományfőnük által a krajnai landtag a császárnak jelentse ki azon óhajtását, bár sikerülne a császárnak, Ausztria népei közt a belbékét helyreállítani s fentartani. Darmstadt, okt. 3. Az ötödik német protestáns gyűlés a csalhatlansági dogmára vonatkozólag következő határozatot hozta: Amenynyiben a dogma arra szolgál, hogy a modern államnak, főleg a német birodalomnak és a német államok souverainitását megtámadja, s Németországnak vallási békéjét veszélyeztesse, a lélek és öntudat szabadságát, valamint az öszszes műveltséget fenyegesse; a német protestánsok és az egész német nemzet indíttatva érzi magát, sőt kötelessége is, ez ellen tiltakozni, annak ellenállani, s ennek komoly veszélyei ellenében folyton erélylyel működni. A tiltakozási javaslat továbbá a jezsuita rendre nézve következő határozatot hozta: A jogrend biztonsága, a törvények és államhatalom tekintélye, a polgári társadalom jóléte, a vallási béke megóvása, a lelkiismereti szabadság védelme megkövetelik a jezsuita rendnek állami kitiltását Németországban. Komoly kötelességük a német protestánsoknak és az egész német nemzetnek, minden erővel odaműködni, b°8gy a jezsuiták hatása az iskolákban, templomokban kizárassék. Darmstadt, okt. 4. A protestánsgyűlés a csalhatatlansági dogma ellen, s a jezsuita rend állami betiltása mellett indítványozott határozatokat elfogadta. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz. Az altesti sérvbajokban szenvedők figyelmeztetnek Sturzenegger G.-nek mai számunk hirdetésére.