Magyar Ujság, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1871-10-05 / 228. szám

ha az Orleans herczegek valamelyike a Thiers minisztérium ellen merényletet akarna elkövet­ni, úgy a parancsszóra én volnék az első, ki elfogná. Ami Gambettának cselszövényeit a hadseregben illeti, úgy az csak néhány franczia hírlapíró agyában él, kik nagy élvezetet talál­nak abban, nyílt ajtókat feltörni. Midőn Gam­­betta hadügyminiszter s a toursi kormánybi­zottság feje volt, a loirei hadsereg több táborno­kával s tisztjével ismerkedett meg. Ily körülmé­nyek közt mi volt természetesebb, minthogy későbben, mint egyszerű képviselő alkalmilag Párisban Durand vagy Boisin éttermében oly férfiakkal ebédeljen, kiknek barátságát a ve­szély órájában nyerte meg? Ami végre a bonapartista cselszövényekre vonatkozó leg­újabb híreket illeti, ezeket a Gambettáról szóló történetekkel egy sorba helyezhetjük. Nagyon jól tudom, hogy az egykori császári testőrség tisztjei közt számosan vannak, kik a császárság napjait vissza­­hajtják, mindamel­lett a császár még ama napok alatt sem volt annyira kedvelt a testőrségnél, amint azt néhá­­nyan állítják. Mindannyian láttuk, hogy min­den kitűnősége daczára mint a hadsereg feje, számos hibával birt, s a hadsereg vezérei na­gyon is jól látták, hogy a seregnél a fegyelem évről-évre miként fogy. Emlékezzék vissza, mi­dőn néhány év előtt ön Angliában létemkor en­gem Anderslottba vezetett s méltó büszkeséggel arra figyelmeztetett, hogy a kürt­jelre a csapa­tok mily gyorsan a hely­színen voltak, s a le­génység mily tiszta ? Én akkor hallgattam, de e jelenet mélyen meghatott, mert éreztem, hogy habár 20 év előtt mi hasonlót voltunk képesek tenni, fegyelmünk nagyon meglazult. Az olasz­­országi hadjárat kezdete volt sülyedésünknek adat katonai nemzet. Mindannyian gyűlöltük azt az ügyet, amiért harczba küldettünk. Mindamellett engedelmes­kedtünk.­­ Azóta mindinkább képtelenebbeké lettünk más európai seregekkel megmérkőzni. Fegyelmünk lazult s tágult, s csak most lehet ismét észrevenni. Ezenkívül én is, habár meg vagyok győződve, hogy kevés franczia tiszt van, kik oly elvetemedettek volnának, Rudri­­guez volt császárt vagy a sedani férfiút vissza­hívni, de másrészről bizonyos vagyok abban is, hogy eltekintve azoktól, kik személyes kitünte­tést várnak tőle, köztünk sokkal több orleanis­­ta, legitimista s köztársasági van, mint bona­partista. Van egy körülmény, amit a franczia hadsereg III. Napóleonnak soha sem bocsájtott meg s ez az, hogy a külsőségeket s egy tábor­nok parancsnokságát magához ragadá anélkül, hogy e tekintetben a rendes pályát megfutotta volna. Ismétlem, nincs nagyobb tévedés, mint azt hinni, hogy a volt császár még akkoron, midőn a trónon ült, a hadseregnél valami nagyon ked­velt lett volna. S ma, midőn nem uralkodik töb­bé Francziaországban s alattvalói hűséggel nem tartozunk neki, minden cselszövényes kisérlet azonnal tudomásra hozatnék. De ezt Napóleon is nagyon jól tudja s ő lenne az utolsó ember, ki pénzt pazarolna arra, hogy a lehetetlent megkísértse­ ?De — kérdé a tudósító — miként magya­rázza meg ön a decz. 2-ki államcsínyt. Akkori­ban a dráma főszemélyei mégis katonák vol­tak.­ Ez — viszontá a tábornok — egészen más ügy volt. Mindenekelőtt is a herczeg mint elnök ama napok alatt az állam feje volt s hi­vatalába a franczia nemzet által létetett. Az államcsíny kétségkívül törvénytelen volt, de az állam legfőbb hivatalnoka által jön mun­kába véve s csupán mintegy három vagy négy katonai vezér tudta, mily szerepet kell játszani. A többiek csupán azt tették, a­mi parancsolta­­tott. Hasonló esemény ma is lehetséges volna, ha azt Thiers hozná a felszínre, de bizonyára nem sikerülne, ha oly valaki akarna kísérletet tenni, kinek nincs kezében a valódi hatalom. S higgye el, hogy azok, kik azt hangoztatják, hogy a hadsereg segédkezet nyújtana egy egyénnek — bárki legyen is az — hogy a leg­főbb hatalmat a kezébe ragadja, nem tudják, mit beszélnek. A franczia hadsereg úgy van szervezve, hogy senkinek másnak nem engedel­meskedik, csupán vezérelnek. Nem vagyok po­litikus. Szolgáltam az orleansok, azután a köz­társaság s ezután a császár alatt s most ismét a köztársaság alatt szolgálok. Minden kormány­forma alatt Francziaországot szolgáltam. Higg­ye el, franczia tábornokaink egyhangilag azon nézetben vannak, hogy kötelességük a hazának, nem pedig azon egyénnek, ki esetleg kormányoz, szolgálni. A béke és szabadságliga congressusa. A szeptember 28-ai negyedik ülés megnyi­tása után Lemonnier kijelenti, hogy Goegg mó­­dosítványában a tulajdon kérdését illetőleg nem lát ellenmondást saját maga felfogásával, csak­hogy ő nem látja a tulajdonban ama szentséget, melyhez nyúlni egyáltalában nem volna szabad. Anglia p. o. az ithoni bérlők érdekében nem tartózkodott régi jogokat megsérteni. Eytel elnök a lyoni politikai foglyok egy le­velét olvasta fel, mely a népek érdekegységé­nek létrehozását a gondolat és munka fölszaba­dítása által véli elérhetőnek ; azután több tag tiltakozását a halálbüntetés, kivált Chaudey ki­végeztetése ellen. Nem bizonyítható be, hogy ő a népre tüzeltetett volna és a communenek jo­gában nem állott oly dolgok felett mondani íté­letet, melyek márcz. 18. előtt történtek. (Nagy zaj, bravo kiáltások, fütyülnek és pisszegnek az egész teremben.) A tiltakozók a tiltakozás jegyzőkönyvbe vé­telét kívánják. Gaillard és több communista a bizottsági páholy párkányzatára lépnek, előbbi szólni akar; elnök megtagadja tőle a szót. A zaj folyton nő. Gaillard erőnek erejével szólni akar. Elnök a gyűlést megkérdezi, s ez azt határozza, hogy Gaillard (atya) a gyűlésből kiutasítandó. (Roppant zaj.) Elnök: Mi­­nem vagyunk . . . Gaillard: Önök rendőrök. Elnök: Igen,­­ mi magunk vagyunk a rend őrei oly zavargók ellenében .... (Rémítő zűr­zavar.) Marchard szólni kiván, de nem jut a szószék­re. Végre lecsillapul a zaj. Elnök: Ha a szónokok szabadon szólhatnak, mit mi se­mm­iké­p sem akadályoztunk, akkor a gyülekezet jogában áll követelni, hogy a napi­rend­jait üssék meg. — így tegnap a sok inci­dens miatt elmaradt a napirendről a sociális kérdés. Montant Eduard felolvassa a bizottság je­lentését a keleti kérdésről. Fölhozza Boszak- Hauke véleményét a mindig fenálló szent szö­vetség ártalmas voltáról; ennek köszönhető, hogy Francziaország, a demokratia oszlopa, ma­gára hagyatott.­­ A demokratia veszedelme abban áll, hogy Poroszország, Ausztria és Oroszország osztozkodnak majd a török biro­dalom hagyatékában, s azután majd Amerika egyedüli menedéke lenne a szabadságnak.­­ De a dicsszomjas kormányok közt ott állanak a népek, melyek már régóta szenvednek és küzdenek a nélkül, hogy eddig elnyomathattak volna. Az eszményi megoldás, a szabadság, a né­pek függetlenségében és egy vagy több szövet­ség alkotásában áll. A gyakorlati megoldás szempontjából a kö­vetkező megoldást ajánlja: „A kongressus egy bizottságot nevez, mely­nek feladata lesz nem csak valamennyi a len­gyel és keleti kérdésre vonatkozó okmányt ösz­­szegyűjteni, hanem érintkezésbe is bocsátkozni a különböző országok kitűnő és köztiszteletben álló demokratikus férfiúival , azokat egyesülés­re és közös eljárásra fölhívni, hogy igy megvet­tessék a népek önállóságainak alapja.“ Indítványozó egy lengyel levelét olvassa föl ki Lengyelország üdvét csak a demokratiában látja s mint átmeneti eszközt az egyetértést Ausztriával ajánlja. Rövid szünet után a lengyel születésű Mink asszony kér szót. (E hölgy tegnap még mint franczia szerepelt.) E communista nő végnélküli felolvasást tart a földrajzból, történelemből. Mi­dőn a hírlaptudósítók az egész közönséggel együtt némi türelmetlenséget árulnak el, szónok­­nő azoknak ezt kiáltja: „Ti franczia hírlapírók! Rátok bizony férne egy kis geográfia!“ (Derült­ség). Azután következik a lengyel jellem dicső­ítése, a lengyel nemesség elitélése stb. — Elnök végtére, szónoknő nem juthatván beszéde fona­lának végéhez, elvonja tőle a szót. Miekowski Lengyelország üdvét az egyete­mes köztársaságban látja. Valamennyi nagy ember Washingtontól kezdve Garibaldiig és Ja­­coby-ig Lengyelország barátjai , míg a Bis­marckok és Thiersek mind ellenségei. Szónok azt óhajtja, hogy valamennyi nem­zet férjen meg egymás mellett, mint a szabad Svájczban ; a lengyeleknek kell hirdetni ez eszmét. Chamiewski: Francziaországtól a lengyelek mindig megmentésüket várták de hiába, 1. Na­póleon óta Thiersig. Utóbbi nem rég azt mond­ta­: „Lengyelország maradjon csendesen." Ha­zám tehát csak önmagára számíthat, s a pórnép és a népoktatás emelésében keresheti egyedül újjászületését. (Bravó!) Simon (Trier) feszülten várja, miképen fog sikerülni Ausztriában a foederatív rendszer. A Montant által tett bizottsági indítvány el­­fogadtatik, mire az ülés véget ér. Holnap az elsass-lotharingiai kérdés kerül napirendre. Kivonat a hivatalos lapból. Ő felsége Mikulich József fiumei révkalauznak, több embernek saját élete veszélyeztetésével a hullá­mokból történt megmentéséért az ezüst érdem­keresz­tet adományozta. A m. k. pénzügyminiszter Wolfm­an Károly szám­gyakornokot a beszterczebányai m. k. pénzügyigazga­tóság számvevő osztályához harmadosztályú szám­­tisztté,­­ Kozma János homonnai sótárnokot tokaji sótárnokká nevezte ki. A budai m. kir. pénzügyigazgatóság Czethofer Endrét és Balássy Mihályt itt-ad­oszt. ideiglenes és számfeletti adóhivatal segédtisztekké nevezte ki. A közös külügyi miniszter Sedlaczek Jánost, a kö­zös külügyi minisztérium tisztjét, a császári és királyi londoni nagykövetségnél irodatitkárrá nevezte ki. KRÓNIKA. Pest, October 4. — A pesti népszínházról. A „Hon“-ban ma két czikk is foglalkozik szívügyünkkel. Az egyik leginkább a nemzeti színház hiányait so­rolja fel, melyekre ezúttal nem terjeszkedünk ki. A másik — Tors Kálmán tollából — a népszínházról írt minapi czikkünkből ki­indulva, ez eszmét karolja fel s fejtegeti meleg hangon. Ő is az 1869. márcz. 14-én tartott ér­tekezlet határozatait ismerteti és a Pest városá­hoz intézett kérvény sorsáról ir. E folyamod­ványban a bizottság a népszínház eszméjének pártolását kérte, mire a közgyűlés 1869. aug. 4-ik ülésében elhatározta, hogy „méltányolva az előadott indokokat s a hazai nyelv és művészet érdekében a kérdéses intézet mielőbbi létesülé­­sét maga is óhajtván, elhatározza, hogy a Pes­ten létesítendő magyar népszínház ügyét morá­lis pártfogásába veszi és hasonló támogatásra a testvérhatóságokat köriratilag is felhívja.“­­ E határozat folytán elkészült az ajánló átirat is, melylyel a törvényhatóságok Pest város kö­zönsége részéről felhivattak, hogy a pesti nép­színház alaptőkéjére saját köreikben részvény aláírásokat gyűjtsenek. De miután időközben a bizottság, mely ez ügy élére állott, életjelt sem adott magáról s a város hatósága annak sem székhelyét nem ismerhette, sem működéséről még hírlapok utján sem értesült, s az oly ked­vező elintézést nyert ügy darab expediálatla­­nul maradt s mai napig is ott van Pest város ügyiratai között. — íme az ügy állása mai nap. Mondható-e ezek után, hogy a bizottság telje­sítette a nemzet irányában elvállalt kötelessé­gét? Aligha, sőt örülhetünk, ha a tapasztalat nem azt fogja bizonyítani, hogy az életrevaló eszmét csírájában ölték meg vétkes közönyük­kel. Nem akarunk senkit sem meghallgatlanul elítélni, de annyit jogunk van a bizottságtól s jelesen annak elnökétől Szitányi Izidor úrtól követelni, hogy adjon számot harmadfél­éves működéséről. Jelentse ki akár, hogy a ha­zafias ügy érdekében nem tett eddigelé semmit és jövőre is megtagadja támogatását, ellehetünk nélk­üle is. De nyilatkozzék és ne álljon útjába azoknak, kik ha talán kevésbé tehetősek is, de mindenesetre nagyobb buzgalommal fognak a közéhajtott czél felé törekedni. A „Kossuth Lajos házi körében“ czímmel a „Hazánk és Külföld­ mai száma hosszabb czikket közöl Dunyov ezredes, Ihász Dániel és Kossuth turini lakásának sikerült és igen szép kivitelű képeivel. Olvasóink figyelmét erre felhíván egyszersmind felhasználjuk az al­kalmat e jó szellemű és jelesen szerkesztett he­tilap ajánlására. A mostani szám tartalmát a fentebbi czikken kívül „A váczi hadgyakorla­tokról“ (képpel), „Hová viszlek“ (Dalmady Győző hangulatos költeménye) „A levágott kéz“ (Elbeszélés), ezenkívül egy belletrisztikus s egy ismertető czikk, vegyes, hírek stb. képezik. Díszes kiállítását az „Athenaeum“ eszközli, melynél az előfizetés is történik. — A honvédmenház alapkőletételének ünnepélyéhez utólagosan megemlítjük, hogy az alkalmi költeményt Sárközy Ferencz volt hon­véd és budai hajógyári munkás irta s Pallós Antónia k. a. szavalta. — Középületeink a király mai neve­­napja alkalmából fel voltak lobogózva s a budavári templomban ugyanez okból istentisz­telet volt, melyhez a kormány és városi ható­ságok képviselői megjelentek. — A miniszterelnök visszatért Bécsből s ma délelőtt a budavári mise után kormányzó­­társaival tanácsot tartott. — A brazíliai császári pár, mint látszik, csakugyan megnézi poros fővárosunkat is s kk­ szerint már holnap érkezik ide a bécsi vonattal. — Vysoczky tábornok részére Kiss Lajos ur /Szeverinből nem egy, hanem két forintot adományozott. Mit miután a hiba a szedés alatt történhetett, kötelességünknek is­merünk helyreigazítani. — A Csokonay-ü­nnepély előkészületei nagyon foglalkoztatják most a Debreczenieket s az ottani lapok egyre hozzák az ünnepély pro­­grammjára vonatkozó részleteket. A színházi díszelőadásra Kisfaludy „A hűség próbájáét, továbbá „A toll hatalma“ czimű­ kis vígjátékot tűzték ki s végül allegóriás képlet lesz. A beér­kezett 53 pályaköltemény közül a díjt (40 ar.) Szász Károly nyerte el. — Kilépett a rendből. Páter Sidonius, fe­­renczi barát világi nevén Wimmer József köze­lebb kilépett az egyházi rendből s e tettét a po­zsonyi lapban többek közt így indokolja: „Az egész világ azt hiszi, hogy a zárdák falai közt szeretet és béke honol, de­­sem az egyik, sem a másik nem található ott. Önzés, irigykedés, örö­kös czivódás és nemzetiségi gyűlölet azon tu­lajdonok, melyek között a zárdái tökélyre töre­­kesznek. Lépésemnek azonban még ezeknél is inkább a józan észszel ellenkező s a szentírás­­ban sehol sem található pápai csalhatatlanság szolgál okul. E miatt azonban nem hagyom el vallásomat, hanem csak a jezsuita fanatismus­­nak szegülök ellen.“ — Különös passió. Hajósnak a nemzeti színház szép hangú fiatal tenoristájának­ meg­van az a rögeszméje, hogy a színpadon is úgy a legszebb, amint arczát az isten megteremtette, így aztán játszik proconsult, papot, hőst, vagy szerelmest. — arczán és természetes frizuráján nem változtat semmit, daczára annak, hogy minden egyes fellépése után büntetik ezért. Meg akarja mutatni, hogy rajta nem fog ki az igazgatóság. — A „Honi közlöny,“ melynek már elő­fizetési fölhívása oly csendes volt, megjelent és beküldetett szerkesztőségünkhöz. Tartalma vál­tozatos, de ez épúgy, mint a lapnak magának formája is merőben elüt az eddig megszokotta­kétól. Ósdinak lehetne mondani, habár megint igaz, hogy a sok hóbort mellett van benne érde­kes közlemény is, különösen az, mely a bibliai fordításra vonatkozik.­­ A történelmi társulat csütörtökön okt. 5-én d. u. 5 órakor tartja első ülését a szünidők után, az akadémia Kisfaludy-termében. B­o­­­k­a Tivadar fog értekezni „A vármegyék első ala­kulásáról és ősi szervezetéről,“ Frankl Vil­mos pedig II. Ulászló és II. Lajos királyok egykorú miniatűrarczképeit mutatja be a gr. Sztáray-féle levéltárból. — A műegyetem áthelyezésére nézve a pestvárosi tanács tegnap azt határozta, hogy a közgyűlésnek 100.000 frt építési költség, és öt­­évig tiz-tizezer frt segélyezés megszavazását fogja ajánlani. — Sajtóü­gyi statistika adatkép meg­említjük, hogy a pesti sajtóbiróság a legutóbbi két hónap alatt 13 sajtóügyi vizsgálatot indított meg s ezek közül kilenczet el is intézett. — Egy viszonyainkat igen sajátszerüen jellemző kőnyomatu lap fekszik előttünk, mely­nek bekezdő sorai ekkor hangzanak: „Einla­dung zur feierlichen Eröffnung der Sonntags­schule des bürg. priv. Pester Handelstandes für das Schuljahr 18772­ Alájegyezve: Der Prises Stefan Kerstinger, der Director Jakob Lewin.“ Megjegyzendő, hogy ez az „Einladung“ Magyar­­ország fővárosában, Pesten kelt, és abba a „Handels-Akademie“-ba hivja a közönséget, melynek részére segélyösszeg van megszavazva az évi költségvetésben. — Az orsz. izr. m­agy. tanitóegylet ma folytatta közgyűlését. Elnökké Schweiger Már­ton, alelnökké Seligman El., második alelnökké Friedman Mór­s pénztárnokká Kohn Salamon választatott. A bizottságra is beadattak a sza­vazatok, de ezeknek eredményét csak később teszik közzé.­­­ A magyar közgazdasági gyűlés lé­tesítésére kiküldött bizottság október 2-án az orsz. m. iparegyesület helyiségében ülést tart­ván, végleg elhatározta, hogy az első közgazda­­sági congressus Pestre f. é. decz. 11—14-ik napjaira fog összehivatni. A tárgya­landó kérdések is kijelöltettek, nevezetesen: 1) az iparügy rendezése, 2) a bankkérdés, 3) a közutak ügye, 4) a lakáskérdés, végre 5) a me­zőgazdasági oktatásügy szervezése. Referensek gyanánt hazánk első rangú szakférfiai fognak működni.­­ Elhatároztatott továbbá, hogy a congressusban résztvevő vidékiek részére a vas­úti igazgatóságoktól szállítási engedmények esz­­közözöhtessenek ki. Mihelyt ez ügyben a kellő lépések megtétettek, a meghívó és programm közzé fog tétetni. — Bácsbodrogmegye tanítói Zomborban egyletet alakítottak, melynek a megye kisebb városaiban is lesznek fiók-társulatai. A köz­ponti egylet elnöke Graeff Nikos zombori nép­tanító lett. — Nagyváradon két nap előtt az Orsolya­­szüzek örömünnepet ültek. Zárdái kifejezéssel élve — írja az ottani lap, melynek sorait ma­gunkévá teszszük — egy egyedül istenének élni kívánó leány jegyeztette el magát Krisztus mennyasszonyává, vagyis a mi világis szavaink­kal fejezve ki: egy élet veszett el az emberiség a világ számára, egy életnek a teremtés által kitűzött czélja lett megsemmisitve, a társadalom egyik ép, életerős tagja lett egyetlen lehelet, egyetlen szó által élettelenné, holttá változtatva. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. OCTOBER 5. Lehet, hogy az égben nagy öröm van az angya­lok között, hogy egy lélek ismét biztosítva van az örök üdvösség számára, de mi, a föld gyarló reális emberei, mi őszinte könyet hullatunk ez újabb halottunk fölött. — A nemzeti színház igazgatója igen helyes eszmét pendített meg. A minapi tűzvész tanulságait az intézet hasznára kívánván fordí­tani, miután az eddigi tüzérség elégtelennek­ bi­zonyult; a színház számára külön kis tűzoltó­­egyletet szervez, hogy netáni vész esetén az első segélyt nyújthassák. Ez egylet önkényte­­sekből fog állni s tagjaivá már többen ígérkez­tek a fiatalabb színészek közül, valamint mások is, kik a színházzal gyakrabbi érintkezésben vannak. — A nemzeti színház műsora 1871. okt. hó 5-től, 1871. okt. hó 9-ig. Csütörtök, okt. 5. A fekete dominó. Péntek, okt. 6. Báró és ban­kár. Regény vége. Szombat, okt. 7. Lohengrin. Uj betau, és Richter J. karnagy vezetése alatt 1-ér. Vasárnap, okt. 8. Dalos Pista. Hétfő, okt. 9. Tartuffe. Jövő heti előkészületre kijelöl­tetnek . Kedd, okt. 10. Dinorah. Szerda, okt. 11. Angelo. Uj fordítással és betanulással j­ör. Különfélék.­ ­ (Tizenegyezer okka elkobzott do­hány.) Galaczról Írják szept. hó 14-én. Pár nap óta a török hadi­hajó a galaczi kikötőben hor­gonyoz, hogy a román kormánytól elégtételt vegyen az őrkatonáknak f. hó 19. éjjelén elkö­vetett merényéért, a­mely abban állt, hogy egy, a török partról jövő csempész hajót a román ka­tonaőrök a Dunáról egész e partig lövöldözve üldöztek, s a lövöldözést még akkor is folytat­ták, midőn a hajóból a csempészni akart do­hányt kivették, s a török őrkatonaság fegyveres tiltakozását tapasztalták. Ezen román éji őrjá­rat a Dunán, kifolyása azon nagyszerű dohány­­csempészetnek, mely szept. 4-én fedeztetett föl. Ugyanis egy görög alkusz jelentést tett a vá­rosi hatóságnál, hogy ő sok ezret hajtó csempé­szet nyomára vezeti a hatóságot, ha neki, mint titkos kémnek havonkint 30 arany fizetést biz­tosít. A városi hatóság megígérvén a biztosítást a rendőrséggel egyetértve, egy, a Dunasoron levő csapszékbe, hova szoktak gyűlni a több­nyire görög csempészek, küldte megbízottait, kik egy mellékszobában kihallgatták a csempé­szek beszélgetését, s hogy czért érjenek, a je­lenvolt csempészek tanyáját az előre elrendelt katonasággal körülvették, úgy, hogy a 16 sze­mély közül egy sem szabadulhatott meg, s a nagy meglepetésben, görög szokás szerint, kés­hez kapni csak kettő ért rá, s ez is sikertelenül. A hatóság e szerencsés s valóban ügyes cselfo­gás következtében egyes kereskedőknél depo­nált mintegy 14 ezer oka dohánynak, melyből 1600 oka a román hadi­hajóban volt, 70 ezer db szivarnak, mely a gőzhajózási agentián mint más portéka volt raktárban, jutott birtokába, s ennek folytán rendelte el azon éji őrjáratot, mely a török partig üldözte az említett csempész hajót, s igy a casus bellire szolgáltatván alkal­mat, most a polgári és katonai hatóságnak há­romszor kell meghajtani a román zászlót a török zászló előtt, bocsánatkérés gyanánt. (Szerencsétlenség­ egy állatsereglet­ben.) Őreiből Oroszországban írják: szeptem­ber 1-ére Heidenreich állatszelidítő nagy mu­tatványokat hirdetett állataival. Közönség igen nagy számmal jelent meg. Heidenreich meg­kezdte mutatványait, kezéből etette a szelídí­tett nagy kígyókat, játszadozott az amerikai medvékkel s aztán az oroszlán fogdájához kö­zeledett. Az állat épen egy nagy darab húson rágódott, melyet H. kirántott szájából. Erre az bühös lett, szemeit elfutotta a vér és iszonyú or­dítással a tulajdonosra rohant s oldalába verve karmait, a ruhával nagy darab húsokat is tép­ve ki a szerencsétlen állatszeliditő testéből. Az állatszeliditő segéde és a szolgák odasiettek és ki is ragadták az oroszlán karmai közül, de későn volt, még ugyanazon éjjel meghalt. A tanuk természetesen el voltak rémülve, a nők elájultak s azután mindenki rohant kifelé. A nagy tolongásban ismét történtek kisebb na­gyobb sérülések, nem is említve az ellopott tár­­czák és órák számát. Jegyzetek a múltból. 1848. okt. 5. Fehérmegyében Báránd pusztán, Roth osztrák-horvát tábornok előhada (mintegy 1500 ember) Perczel Mór ezredes és Görgey Arthur őrnagy által fenyegetett állásá­ban, előbbinek önként megadja magát. Kolozsvár a pesti kormánytól oltalmat, és Vay helyett erélyesebb kormánybiztost kér Ur­­bán cs. ezredes és Puchner hadparancsnok erő­szakoskodásai ellen. Latour bécsi hadügyminiszter Majthényi ez­redest, Komáromvár parancsnokát felszólítja, hogy a vár kapuit Jellacsics katonái előtt fel­nyitni kötelességének ismerje. KÖZGAZDASÁG. fit­a­i üzlet. Pest, okt. 4. Az üzlet meglehetős mérvű. Búza 12,000 mérőnyi adatott el 5—10 krral emelkedett áron. Hivatalosan jegyzett árak: Búza, tiszavidéki 8672 ffos 7 frt. 86 futs 7 frt 15 kr; 85 V2 ffos 7 frt 127, kr; 847* futs 5 frt 92 V2 kr; 847* ints 8 frt 90 kr. Fehérme­gyei 86 ints 6 frt 2272 kr; 8475 fnts 7 frt 5 kr ; 81 ints 6 frt 55 kr. Felvidéki 8374 ins 6 frt 85 kr. Bánsági 86 ins 6 frt 95 kr; mind 3 hóra v. m. Árpa: 72 fontos 2 forint 85 kr; 72 ins 3 frt 67­72 kr. Szerződések köttettek, búzára: okt. 664 kr; tavaszra 665 kr; rozsra 37778—380 kr; no­vember—decz. 385—390 kr. zabra okt.—nov. 182—183, tavaszra 193—194 kr. Az értéktőzsdén: magy. sorsj. 96 frt, m. hitelek 109 frt, francolok 90.50 fizettetik. Osztr. hitelr. 288,20, Pannónia malom 525 frton kinál­­tatik. Bp. röv. takarékp. 153,50 adatik, pesti népek 47 frton kináltatik. Pesti közúti 292 frton kel. Készpénz emelkedik. Napoleon 9.45, arany 5.62, tallér 1.767* kel. Ezüst 1177*. — A fö­ldmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi m. k. minisztérium a franczia szüretelési módot és beterjesztési és kezelési eljárást az érdekelt szőlőmüvelő közönséggel közelebbről megismertetni szándékozván, intézkedett azt iránt, hogy a Terres E. aux Cheves ismert nevű franczia borász által az idei szüret alatt okt. hó 23-ka körül Vaálon Fehérmegyében Ör­ményi Pál cs. k. kamarásnak e czélra szíves­ségből átengedett szőlőjében gyakorlati útmuta­tások tartása útján bemutattassék. Terrel e czélból a következő műveleteket fogja a magával hozandó eszközök segítségével bemutatni. 1. Előkészület a szüretre, a pincze, edények, sajtok s hasonlókra fordítandó gond. 2. Szüretelés, a fürtök válogatása, zúzása és edényekbe rakása. 3. Az erjedésre fordítandó gond és fel­ügyelet. 4. Az erjesztő edényekből kirakás, sajtolás, bordóba töltés. 5. Lehúzás, derités, melegítés, palaczkokba töltés. Vaál a martonvásári déli vasúti állomástól kocsival egy óra távolságra fekszik. A műveleteket megtekinteni szándékozók a vasúti állomástól leendő elszállíttatásuk ügyé­ben, és egyéb értesités-adás végett előzetesen Örményi Pál ur­­aáli tisztségéhez forduljanak. Pesten, 1871. szept. 30-án. — Marmaros-Sziget, szept. vége. Pozso­nyi mérőnként. Búza 1. rendű 5 ft 50 kr. II. rendű 5 ft. — kr. Kétszeres I. rendű 5 ft. — kr. II. rendű 4 ft 80 kr. Rozs I. rendű­ 4 ft. — kr. II. rendű 3­ ft 80 kr. Árpa I. rendű 3 ft 40 kr. II. rendű 3 f­t — kr. Zab I. rendű 2 ft — kr. Kukoricza I. rendű 4 ft 50 kr. II. rendű 4 ft — kr. Burgonya 2 ft — kr­ös bükkfa 12 ft — kr. Egy mázsa montliszt 15 ft — kr. Zsemleliszt 13 ft — kr. Kenyérliszt 11 ft — kr. Disznózsír fontja 70 kr. Marhahús 16 kr. — Nagy-Kanizsa, szeptember végén. Búza 83—85 font­ 5 frt 50 kr. 85—86 font 5 frt 80 kr. 87—88 font 6 frt 10 kr. Rozs 79—80 font 3 frt 20 kr. 80—81 font 3 frt 30 kr. Árpa serfő­­zésre 70—71 font 2 frt 80 kr. 71—73 font 3 frt. Kukoricza 3 frt 90 kr, 4 frt 25 kr, Zab 45—47 font 1 frt 60 kr, 47—48 font 1 frt 70 kr. Bab, fehér 8 kr, bab tarka 6 kr. Kenyérliszt 10 frt 75 kr, lángliszt finom 13 frt, királyliszt finom 14 frt. Marhahús fontja 22 kr, borjú hús fontja 30 kr, sertés­hús font 26 kr, juh hús fontja 14 kr. Szalonna fontja 44 kr. zsir fontja 50 kr. Csibe párja 60—70 kr. Kacsa 50—50 kr. Lúd sovány 1 frt 50 kr. Lúd hízott 3 frt. Puska 2 frt. Tyuk tojás 3 db 10 kr. Burgonya mérete 1 frt 50 kr. Egy mázsa széna 1 frt 50 kr. — Egy kéve zsúp 14 kr. Szalma mázsája 1 frt 20 kr. Ujbor vidé­künkben akója 5 frt 80 kr. TÁVIRATOK. Madrid okt. 4. A cortes elnökké Lagastát választotta. A kormány jelöltje kisebbségben maradt. A ministerelnök kijelenté, hogy a mi­nisztérium lemond. A kortes a miniszterválsá­gig elnapoltatott. Páris, okt. 4. A hivatalos lap közli a had­ügyminiszternek Thiers által megerősített jelen­tését , mely Baraguay-Hilliers-t vizsgálati bi­zottsági elnöknek, Charon, Thiry és Aurelle tá­bornokokat pedig bizottsági tagoknak kinevezni ajánlja. E vizsgálati bizottság előtt tartoznak megjelenni a kapitulatiók aláírói. Bréma, okt. 4. A discont 4%-ról 47, szá­zalékra emeltetett. Bécs, okt. 4. A nemzeti bank az ezüst és arany fedezetet az estéknek negyedrészére ha­tározta fentartani. Berlin, okt. 4. A „Prov. Corr.“ irja: A birodalmi gyűlés megnyitása október közepén történik. — A legjelentékenyebb előterjesztés leend az 1872. évi birodalmi költségvetés, ami­dőn a bírodó­gyűlés először határoz a birodalmi hadsereg kiadásai felett; egyéb előterjesztések lesznek a birodalmi hivatalnokok állásáról, az érczpénzreformjáról, a hadisarck hová fordításá­ról és egy birodalmi hadi kincstár felállításáról. Marseille, okt. 4. Az előbbeni nizzai prae­­fect, Baragnon és Geoffroy szerkesztő, kik ha­mis hírek terjesztésével voltak vádolva, a hadi­­törvényszék által fölmentettek és szabadon bo­csáttattak. Laibach, okt. 4. (Landtag ülés.) Bleiweisz indítványozza, hogy a császár névünnepe alkal­mából a tartományfőnük által a krajnai landtag a császárnak jelentse ki azon óhajtását, bár sike­rülne a császárnak, Ausztria népei közt a bel­­békét helyreállítani s fentartani. Darmstadt, okt. 3. Az ötödik német pro­testáns gyűlés a csalhatlansági dogmára vonat­kozólag következő határozatot hozta: A­meny­nyiben a dogma arra szolgál, hogy a modern államnak, főleg a német birodalomnak és a né­met államok souverainitását megtámadja, s Né­metországnak vallási békéjét veszélyeztesse, a lélek és öntudat szabadságát, valamint az ösz­­szes műveltséget fenyegesse; a német protestán­sok és az egész német nemzet indíttatva érzi magát, sőt kötelessége is, ez ellen tiltakozni, annak ellenállani, s ennek komoly veszélyei el­lenében folyton erélylyel működni. A tiltakozási javaslat továbbá a jezsuita rendre nézve következő határozatot hozta: A jogrend biztonsága, a törvények és államhata­lom tekintélye, a polgári társadalom jóléte, a vallási béke megóvása, a lelkiismereti szabad­ság védelme megkövetelik a jezsuita rendnek állami kitiltását Németországban. Komoly köte­lességük a német protestánsoknak és az egész német nemzetnek, minden erővel odamű­ködni, b°8gy a jezsuiták hatása az iskolákban, templo­mokban kizárassék. Darmstadt, okt. 4. A protestánsgyű­lés a csalhatatlansági dogma ellen, s a jezsuita rend állami betiltása mellett indítványozott határoza­tokat elfogadta. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz. Az altesti sérvbajokban szenvedők figyelmeztetnek Sturzenegger G.-nek mai számunk­ hirdetésére.

Next