Magyar Ujság, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1871-10-12 / 234. szám
egyike, melyek nehezen vihetők keresztül, mindamellett Dovernek e tekintetben nagy könnyebbsége van. Ami az angol nyelvet illeti, az angolokra szégyen volna, anyanyelvüket elhanyagolni, mely nyelv nemcsak az egész világon el van terjedve, hanem mely a kifejezés gazdagsága s változatosság tekintetében egy német nyelvész állítása szerint minden más nyelvet, még a magáét is, fölülmúlja. A mi iskoláink uj, hagyományok s minden segély nélkül. Ami az utóbbit illeti, ha kellően alkalmaztatnak, a nevelés terjesztésére nagy haszonnal lehet. Mindamellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezzel veszélyek is járnak. Nagyon is alkalmas azok megválasztatásában, kiknek tanulni kell, a szabadságot korlátozni s mérsékelni kell a vágyat azoknál, kik érzik, hogy kenyerüket előbb meg kell keresniük, mielőtt megennék.“ Múlt pénteken Forster a manchesteri városban a tanítóknak egy száz tagból álló küldöttségét fogadó, kik egy emlékiratot nyújtottak neki át, melyben a tanítók az új törvény következtében támadt panaszaikat adták elő. Forster előtt mintegy nyolc tanító fejezi ki nézeteit, kiket készségesen meghallgatott. Legelőször is örömét fejezte ki, hogy a tanítók hozzá jöttek s azt mondá, hogy őket mint munkás szövetségeseket tekinti, kik arra hivatvák, Anglia jövőjét megállapítani, tanítva a tudatlan gyermekeket, kik a jövőben mérvadók leendőnek. Mielőtt a tett észrevételek elemzésébe bocsájtkozzék, figyelmezteti a küldöttséget, hogy az iskolai törvényben — ez minden másnál fontosabb — a legnagyobb újítás az iskolák számának szaporodása. Nem kell hinni, hogy a tanítók roszhelyzetbe jöttek, ellenkezőleg, az jobb leend. Midőn elkezdtek tanítani — folytatá Forster — nem volt okuk várni, hogy a kormány egy harmad helyett az iskolák költségének felét átveendi, daczára azok s a tanítók szaporodásának. A parlament s a közoktatási minisztérium azon óhajt táplálták, hogy sok gyermek magániskolákba fog menni, s lehet, hogy a törvény újabb revistója alkalmából arra több fog fordíttatni; mindamellett várni lehet, hogy ez intézkedést valamely más tétel kevesbítése vonandja maga után, mert aligha fogják a parlamentet rávehetni, hogy az iskolák öszszes költségeinek felénél többet átvegyen. A tanítás elemeinek kell mindig a fődolognak maradni. Nálamnál az esti iskolák fontosságáról senki sincs jobban meggyőződve, de eddig azokat kevesen látogatták, s bármily nagyok legyenek is az előnyök, mégis oly helyeken, hol olyanok voltak, nem igen voltak oktatók s a közönség pénzéért nem nyert kellő kárpótlást, mert épen a csekély részvét miatt a sikeres működésre hiányzott a pénz. Örömmel látom, hogy azok száma, kik ily iskolákat óhajtanak, nem hogy fogyott, de szaporodott. Az angol miniszterek közvetlenül érintkezve a néppel ily módon beszélnek. Minden alkalmat megragadnak, hogy a tanulási vágyat fölkeltsék. A spanyol miniszterválság. A spanyol kongressus többségének két meetingje és Ruiz Zorilla látogatása Lagastánál sem voltak képesek a kamarai elnökség kérdését tisztába hozni, ellenkezőleg az jött napfényre, hogy a progressisták kebelében is nagy a szakadás, és hogy ennek nagyobb töredéke Ruiz Zorilla vezérlete alatt hű marad a még Prim idejében a demokrata párttal kötött egyezményhez, míg a másik kisebb töredék Sagastával élén a conservativekkel (unionistákkal) szerít kezet; mindkét töredék magát liberális monarchikusnak nevezi, de az egyik számára kiindulási pont az 1869-ki alkotmányomig a másik meg akarná szorítani annak kivált a személyes szabadságra vonatkozó szabadelvű tételeit. Ez a főkülönbség a Zorilla és Lagasta párti progressisták közt. Itt tehát nemcsak személyi, hanem egyenesen elvi kérdés forog fenn, az : vájjon a kormány conservatív vagy radikális kezekbe kerüljön-e. Az október 3-ai cortes ülésben történt első szavazásnál nem esett általános többség sem Sagastára, sem a miniszteriális elnökjelölt Riverora, csak a második szavazásnál, melyben már a carlisták is részt vettek, (az első szavazásnál üres szavazójegyet adtak be) 113 szavazat volt Rivero és (123 unionista, carlista és elpártolt progressista) Lagasta mellett. Ruiz Zorilla tüstént kijelentette, hogy a kormány beadja lemondását, mire a kamara magát összehivatásig elnapolta. Estefelé roppant néptömeg hullámzott a kortespalota előtt és várta a szavazás eredményét. Midőn a választás eredménye köztudomásra került volt és Ruiz Zorilla a palotából jött, lelkes kiáltásokkal fogadtatott: „Viva el Presidente del Ministerio de la moralidad y de las economias“. Zorilla a király előtt igazolta a kabinet lépését és a két kamara elnökeinek összehívását kérte. Lagasta azon véleményen volt, hogy most midőn az elnökség kérdése már el van döntve, nincs ok tovább dissidentiára, minthogy az ő progressistái készek támogatni az eddigi ministériumot, melynek lelépése tehát szükségtelen, hogy azonban, ha az demissiónál megmarad, a király Esparterot szólítsa fel új kabinet alakítására A senatus elnök Santa Cruz, kiről azt mondják, hogy egészen más szándékkal ment volna föl a királyi palotába, végtére Sagasta véleményéhez járult és igy szerkesztetett azután az Esparteronak küldött sürgöny. Madrid közönsége másnap ismét nagy tüntetéssel jelent meg a belügyér palotája előtt, éltetvén az „erkölcsiség, igazság, és takarékosság kormányát.“ Délután a radikálisok készültek nagy manifestatióra, így álltak a dolgok Madridban okt. 4-kéig. Kivonat a hivatalos lapból. Ő felsége Németh Mihály szántói plébánost s kerületi alesperest, Árvay Sándor dárdai plébánost s kerületi alesperest és Berecz József báttaszéki plébánost, a pécsi székesegyház tiszteletbeli kanonokaivá nevezte ki. Liptó megyébe kebelezett Csorba községe engedélyt nyert, hogy évenkint négy, és pedig: január havában Jézus napi vasárnapot követő hétfőn,april havában cantate-vasárnapot követő hétfőn, — július havában a legelső vasárnapot követő hétfőn, és november haváben a legelső vasárnapot követő hétfőn országos vásárt tarthasson. A „Török-Bálinti segélyegyletinek alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. minisztérium által folyó évi október hó 6-án 10649. szám alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A magyar észak-keleti vasút mentében fekvő Majtény, Zsadány és Szathmár-Németi vasúti távirda-állomások a magán-sürgöny forgalom részére megnyittattak. KRÓNIKA. Pest, October 11. — Debreczeni tudósítónktól a Csokonay szobor leleplezésről a következő táviratot kaptuk : „A Csokonay szobor leleplezése kedvező idő mellett roppant közönség jelenlétében végbe ment. A beláthatatlan sokaság föllobogózva taracz durrogások s harangozás közt ment át a főpiaczon az ünnepély helyére. A kert nemzeti lobogókkal volt földiszitve s a nagyobb emlékkertben levő honvédemléket koszorúk borították. A színházi zenekar és főiskolai zenekar előadásai után Imre Sándor nagyhatású emlékbeszédét fölolvasta Búzás Pál tanár. Az énekkar által előadott újabb dalrészlet alatt lelepleztetett a szobor. A művészi tökélyű szobormű rendkívüli jó hatást szült. A leleplezés után Szász Károly pályanyertes költeményét közlelkesedés közt olvasta maga a költő.Az egész város méltólag ünnepli a nemzeti jelentőségű kultureseményt. Tegnap este többen Csokonay lak- és halálozási helyét is megnézték fölkeresve az egyszerű nád fedeles házikót, melynek jelentőségére márványtábla figyelmezteti az idegent. A pesti vendégek az ünnepélyességek lefolyása után föl szándékoznak keresni Csokonay sírját is, mely a hatvani utczai temetőben fekszik. Két órakor díszebéd a kasinóban. Este a színházban díszelőadás. — Desjardins keddi felolvasása a válogatott, mintegy hatvan egyénből álló közönség által tetszésben részesült. Nagy tanulmányokról tanúskodó előadásának egy részében adatainak forrásáról beszélvén, azt mondja, hogy ahol a könyvek hallgatnak, beszélnek az emlékek, s hogy e tekintetben a magyar nemzeti múzeum egyetlen a világon. Nem azért, mintha másutt nem volnának emlékek nagyobb számmal, ami háromszáz emlékünk számára nézve messzire mögötte marad a vatikáni 10 ezernek, de mig ezek a világ minden részéből összehordvák, a mieink mind Magyarországban ásattak s történelmi egységüknél fogva annyira becsesek. — Ezeknek tanulmányozása által Pannónia provincziáinak és városainak szerkezetét, az akkori népek sajátságait fel lehet találni. Szerinte a múzeumokat oly tömegesen sehol sem látogatják mint nálunk ; a mi múzeumunknak egy-egy napon 5 ezernél is több látogatója van. Kedves kötelességünknek tartjuk felemlíteni, hogy Desjardins Ernő e kiváló franczia tudós, holnap délután fél öt órakor tartja második felolvasását szintén a ref. iskola teremében. — Fővárosunknak egy érdekes vendége van jelenleg. Ez Szeremlei Miklós, aki Londonból rokonai látogatására hazajött és jelenleg Pesten a váczi úti 60. számú házban szállásol. Szeremlei, kinek tevékeny rész jutott a 48/49-iki napokból, Londonban szép nevezetességre tett találmányai után, melyek nagy részét magával hozta kiállítás végett. Az igazságügyminiszter a Pesten fölállítandó kir. bíróságok és ügyészségek életletbeléptetése czéljából miniszteri biztosokká Sárkány József törvényszéki elnököt és Bogisics Lajost fogja kinevezni. A szervezendő kir. törvényszékek részére Pesten felfogadandó helyiségek bérösszegére nézve, az igazságügyminisztérium felkérte Pest városát, hogy ezen összeghez bizonyos részben ő is járuljon. A városi tanács mai ülésében azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a felállítandó királyi váltótörvényszék elhelyezési költségeihez 26,400 ft lenne megszavazandó. — A Dunaszabályozáshoz. Említettük annak idejében, hogy a folyammérnöki hivatal a foganatba veendő Dunaszabályozás miatt a Dunán lévő vízimalmoknak mostani helyeikről való eltávolítását követelte, mire egy bizottmány küldetett ki, melynek az új állomási helyeket kellett volna kijelölni. Uj állomási helyek azonban nem voltak kijelölhetők, s igy a dunai molnárok, kik keresetüktől teljesen meg vannak fosztva, f. évi szept. 11-én kárpótlásért folyamodtak a köztek, minisztériumhoz, honnan választ ez ügyben mai napig sem nyertek. Ma azután a városi főkapitányság a folyam mérnöki hivatal újbóli megkeresésére utasitá a molnárokat, hogy malmaikat rögtön távolítsák el, különben azok brachium által fognak eltávolittatni.A molnár-ezéd ezen felszólításra kijelenté, hogy addig mig ügyük a köztek, minisztériumnál el nem dől — önszántukból nem fogják eltávolítani malmaikat. — Városi dijak kijátszása. Számos háziúr házadó mentességért folyamodott a pesti pénzügyigazgatósághoz, mielőtt azokra nézve lakhatási engedélyt nyertek volna és midőn az adómentességet megnyerték, lakhatási engedélyért többé nem is folyamodtak, mi által az egész ügyrendőri felügyeletet kikerülték és a városi pénztárt a lakhatási engedély díjak le nem fizetés által megrövidítették. Ennek akadályozására a tanács feliratot határozott intézni a pénzügyminisztériumhoz, utasítaná a pénzügyigazgatóságot, hogy a házadó mentességet csak azon folyamodóknak adja ki, kik igazolják, hogy házlakhatási engedélyük van. A főkapitány pedig utasíttatott, hogy az e tekintetben fennálló szabályok felett szigorúan őrködjék. A hivatalos lap közzé teszi, hogy a Pesten és Budán feladott, helybe szóló levelek kézbesítésének gyorsítása czéljából azok folyó hónika óta nem 3-szor — mint eddig történt — hanem naponkint 4-szer és pedig: reggeli 7, délelőtti 11, délután 4, és esti 6 h órakor csupán e czélra használt levélhordók által kézbesíttetnek. A hivatalos lap tudatja a követségek útján, hogy a cholerabetegek száma az egész orosz birodalomban tetemesen csökkent, habár a kiewi, pultawai, volhiniai, prodnoi és ekatermostani kormányzóság néhány kerületében a járvány terjedése állapíttatott meg. Egész Oroszhonban aug. 31-től szept. 7-ig a járvány állás a következő: Kezelés alatti régibb eset 5941, szaporodás 14279, összes beteglétszám 20220, ezekből meggyógyult 7476, meghalt 5582, gyógykezelés alatt pedig maradt 7162 egyén. — Persiában a cholera nagy mérvben dúl, s az oderheidsehami kerületben naponta elhalnak 300-an — Tamásban szintén nagy kiterjedést vett a járvány. — Német-, Angolországban s Hollandiában csak kis mérvben jelentkezett, s a járvány folyton alább hagy; csupán Hamburgban észlelhetett a cholera-esetek szaporodása. — Nagy Sándor krajovai főgondnok e sorok közlésére kérte fel szerkesztőségünket. Czelder Márton missionarius moldva-, oláh- és törökországi első protestáns magyar missió kezdője a missió ügyét, melyben nyolcz egyházat, iskolát szervezett, alapított, s azok közt négyet egészen beépített, a magyarhoni négy reform, egyházkerület kezébe adván , október 1-én utoljára a krajovai reform, szabad magyar egyházat és iskolát nyitotta meg. — Adja isten, hogy ez utolsó szabad egyház is virágzó legyen, s hogy a térre, melyről Czelder lelépett, az evangélium és magyar nemzetiség szent érdekeiért külföldön mindent megtenni, az ő áttörésén munkálkodni , lelkes követők találkozzanak!! — Uj tantermek. A kormány az egyetem orvosi fakultása részére a Károly-kaszárnya úton épitett szárnyában a rostély-utcza felőli részén az első emeleten két nagy termet bérelt öt évre 5000 forint évi bér mellett. — A bérleti idő lefolyása alatt talán csak felépül az uj klinika. — A pest-józsefvárosi újonnan alapított városi alreáltanoda f. é. okt. hó 9-én délelőtti 9 órakor nyittatott meg. Az igazgató Felsmann József megnyitó beszéde után a tanodai szabályok felolvasása és értelmezése következett. — Jelenleg működő tanárok az igazgatón kívül: Sacher Gusztáv, Lengyel Géza Dezső, Orbán Antal és Sajóhelyi Frigyes. A hatodik tanár megválasztása szintén nemsokára meg fog történni. — A tanuló ifjúság száma a két első osztályban együtt véve 132, a II. osztályban 63, a III. 49 összesen 244. — Sajtóügyi tárgyalás lesz okt. 30-án d. e. 9 órakor Saphir Ede és Sándor, mint a „Styx“ szerkesztői ellen. Magánvádló Remark Micheline. — Váczi tudósítónk Írja: E hó 8kán az itteni kereskedelmi kör, a „Mercur“ táncrestélyt rendezett, melyet szívességből dr. Kiss József ur az itteni baloldali kör elnökének felfelolvasása előzött meg. — Dr. Kiss ur a a nemzetgazdaságtan történetével kezdé felolvasásait. Szólt a pénzhitel és bankrendezésről általában mint a kereskedés fölvirágzásásának egyik legfőbb föltételéről és emeltyűjéről, mint amely nélkül élénkebb árucsere üzlet és forgalom alig gondolható. Megemlíti, hogy a bankok és hitelintézetek korunkban valóban mérvadó szerepre jutottak a nemzetek háztartásában, és szólt ezek nagy fontosságáról a társadalomra és a kormányzásra. Kiemeli az országutak, pályák és csatornák fontosságát, mint amelyek minden szabályszerű és sűrűbb árucsere és kereskedelem előfeltételei felolvasását zajos éljenzés között végezte be. A válogatott és szépszámú vendégek között megjelent képviselőnk Degréd. is. A tánczvrgalom is minden tekintetben sikerült és minden kívánalomnak megfelelt. A táncrestély az itt alakítandó tűzoltó egylet és könyvtára javára 65 frtot jövedelmeztt. — Felhőszakadás. Fiume megyében a sept. 25-ére következő éjjel vihar kíséretében nagy felhőszakadás történt, mely a Kulpa melletti Brood, Grbalj és Belo községekben nagy kárt okozott. A hegyszorosokból kirohanó vizár elpusztította a mezőket, elrontotta több helyütt az országutat, elragadott egy hidat a falazott hídfőkkel együtt. Brood egész környéke a pusztítás szomorú képét nyújtja. — Pénzsikkasztás. A „Hervatska“ czimü horvát lap szerkesztője, ki egy beteg postatiszt rokonát helyettesítette hivatalában, egy 15.000 forintos levelet elsikkasztott, s e pénzzel Bosniába menekült. Kergetik bottal a nyomát. — A „Kertész-Gazda“ utolsó száma szép mellékletet hoz, mely a babérkoszorúval szegélyzett porosz katonai vaskeresztet ábrázoló szőnyegkert színezett rajzát mutatja be. Ebben culminál a műkertészet, midőn az már mintegy festészetté emelkedik , mivel a különböző szintű virágokat s növényeket oly ügyesen s művészileg csoportosítja, hogy távolról bizonyos csekély magaslatról tekintve inkább festésnek látszik, mint egyszerű fűnek s virágok csoportozatának. E rajzban bemutatott szőnyegkert becsületére válik készítőjének ; s ez Benda C. A. műkertész Berlinben, kinél természetben megtekinthető. — Ezen szőnyegkert, az általa ábrázolt kép által bizony egészen monarchicus jellegű, s a francziákra nézve épen nem hízelgő — ami nagyon természetes. A nagy kereszt szögleteiben ugyanis ott diszlik apró sempervivumokkal kirakva a négy franczia főerősség: Sedan, Metz, Strassburg, Páris — gyászemlékü helyek — nevei; a barnás fekete kereszt közepén ott ragyog sárgaaranyszinben a koronás W. (Wilhelm) betű két cserfalevél között, alatta a szerencsétlen évszám: 1870. Az egész vörös szárú szép zöld babérkoszorúval körítve. Mindez különféle növényekből, sok színben kirakva, beültetve , mely magaslatról tekintete gazdag színpompájú festésnek tűnik fel. A színgazdagságot csak azzal jellemezzük, hogy felemlítjük, miszerint e szőnyegkertben csak a zöld szín hét variatióban van feltüntetve a természetben és e rajzban, emellett van a fekete, (a sas) barnásfekete (a kereszt), piros, sárga, kék, fehér, ezüst-szürke stb. szintmind növényekből. — E szép színezett rajzzal Girókuti Ferencz, a kertészeti múzeum ernyedetlen munkás igazgatója, az ügyesen szerkesztett „Kertész-Gazda“ előfizetőinek kedveskedik. E lapot, melynek ára negyed évre 1 frt 50 kr, ajánljuk a közönség figyelmébe. — Jótékonyság. A „Pesti szegény gyermekkórház-egylet“ alaptőkéjét Almásy Móricz gróf ur ő excellentiája 200 frt készpénzzel, Szathmáry Lajos úr pedig egy darab 100 frtos magyar földhitelintézeti záloglevéllel gyarapítani kegyeskedtek. Van szerencsém továbbá az egylet hálás köszönetét tolmácsolni a következő rendkívüli adományokért: Bartalits Imre úrnak, aki a kórház betegei részére a „Kis Lapok“ czímű újsággal kedveskedik; Brunner János urnák, 18 darab szalmakalapból álló ajándékáért; Dr. Feuer Dávid urnák 1 pár Scarpa-féle czipőkért; Keller Jánosnénak 3 db fél ingecske- és 3 rekliért; Knorr Lujza asszonynak két darab szines hosszú vánkos cziha- és két gyermekfekötőért; nemkülönben a Zarzeczky-féle részvénytársulatnak, mely két nagy csomag gyufát, egy font pecsétviaszt, öt font keményítőt, és 60 doboz lámpagombot ajándékozott a kórház részére. Kelt Pesten, 1871. évi október 6-án. A fehér nő tegnapi előadása mutatta, hogy mekkora lehet a különbség egy jól betanított és animéval előadott s egy immel-ámmal, kötelességszerüleg eldudolt opera közt. — MAGYAR UJSÄG. 1871. OCTOBER 12. Pauliné, Kocsis Irma és Pauli megtették ugyan a magukét, de az együttest csak az imádság tartotta össze. Az operának közvetlen hatása legélénkebben Éber Nándor uron nyilvánult, ki a con amore elaludt páholyában s legfölebb akkor fordult egyet a másik oldalára, mikor nagyot ütöttek a czintányérra. Különfélék. — (A kakasviadal és a prédikáczió.) Lawrenceben (Kansas) nem kis érdekeltséggel viseltetnek a sport azon neme iránt, mely műszóval „kakasviadal“-nak neveztetik. Egy alkalommal a templomban prédikáczió alatt az a hir terjedt el, hogy közelben két erős kakas vi párbajt s a hallgatóság kezdett egyenkint kisompolyogni úgy, hogy csaknem egyedül volt már a szónok, midőn az ablakon át betörő ujjongásokból érte meg, hogy miben áll a dolog; nagyhirtelen be is végezte azután a beszédet mondván : mindnyájan nyomorult bűnösök vagyunk s nyomban kikiáltott az ablakon; melyik győzött? Egy kicsit amerikaias, de igy hordja a hit szárnya. — (Paprika Tinctura.) E név alatt egy élelmes hazánkfia Amerikában gyógyszert árul és dúsgazdag lett. A „V. U. “ new-yorki levelezője Liptay Pál ennek történetét következőleg adja elő : Mielőtt „Magyar Amerikámat“ bevégezném, említést kell tennem valamiről, mit majd minden new-yorki magyar tud, de annál kevésbé tudják otthon, és ez a „Paprika Tinctura“ története. — Mintegy 20—22 éve lehet, hogy egy hazánkfia, mint egyszerű szűrszabólegény jött át Amerikába új hazát keresni. Eleinte New York mellett dolgozott, szerényen egy szabó műhelyében, de történt, hogy meghitte magát ez uj amerikai polgártárs, hascsikarást kapott, s e nem óhajtott kellemes helyzetben eszébe jutott a kedves magyar haza, annak egyik nemzeti orvossága , a paprikás pálinka. Nosza egy pár percz alatt együtt volt a „remedy“ és a hasfájás elállt. Egy pár nap múlva a szomszédasszony panaszkodik hasonló bajról, megkínálja a menyecskét a magyar orvossággal. A szer használt, s csakhamar hírre kapott, mert jöttek a szomszédasszonyok, s a flaskát egy párszor újrázni kellett az orvosi hivatást érző szabólegénynek. Többek tanácsára aztán táblát tett ki a műhely ajtajára, hirdetvén több variáczióban, mint „Tincturus Paprikus“, „Tinctura Paprikus“, „Tincturus Paprika“ nevek alatt, a hascsikarás (kólika) újonnan feltalált megzabolázóját. Szerencse, hogy az amerikai minden után kapkod, a mi új. N. hazánkfia jó üzleteket csinált, ott hagyta a tőt, műhelyt és ollót, bement New Yorkba lakni, hol nagyban kezdő üzletet folytatni. Az üzlet pompásan ment, vidékre is nagyobb üzleti kirándulásokat tett a „Tincturus Paprika“ csodákat mivelt, talán nem annyira a betegeken, mint M. barátunk zsebeiben, hol a dollárok már alig fértek meg. Az eredmény az, hogy a volt szűrszabónak az ötödik Avenue mellett gyönyörű nagy háza van a legpompásabb berendezéssel, több nagy olajzfestménynyel, melyek a doktor urat katonai öltönyben tüntetik elő, bár katona soha sem volt. Most, mint hírlik, 50 ezer hold földet vett a nyugaton, hol egy Attila nevű magyar telepet akar alapítani.“ — (A chicagói borzasztó tűzvészről), mely a fiatal s óriás gyorsasággal fejlődő város legnagyobb részét elpusztította, következő távirati közlések vannak előttünk. Hétfőn reggel tört ki a tűzvész. A városnak majdnem fele leégett, a kereskedők városrésze, a hydraulikus művek elpusztultak. A tüzet egy óriási szélvihar kísérte, minélfogva a tűzoltók minden erőfeszítése sikertelen volt. Hogy az égés terjedése megakadályoztassék egész utczák lőporsegélyével levegővel röpíttettek. A vendéglők, a legjelentékenyebb középületek, a távirdák, a hírlapok helyiségei, az indóházak mind leégtek. A tűz négyszögmértföldnyi területen dühöngött. A leégett házak számát tizenkét ezerre, a kárt 150 millió dollárra teszik. 100.000 ember lakás nélkül maradt. A borzasztó szerencsétlenségnek számos emberélet esett áldozatául. Mint a legújabb sürgöny mondja, az égés még mindig pusztít, s a város kétharmadát elhamvasztotta. Irodalom. — Megjelent és beküldetett „Pesti lakás-reform. “ Irta Tasner Dénes. Kiadja Kilián Frigyes könyvárus Pesten. Ára 80 kr. Jegyzetek a múltból. 1848. okt. 12. Karger alezredes, Zichy Manó és Kovács Zsigmond őrnagyok 1800 emberrel Todorovich tábornok seregét d. u. 11 órakor Horpács és Salamonfa közt Sopronmegyében megtámadják és hátranyomják, d. u. 4 órakor azonban a túlnyomó ellenség ágyutüze elöl a magyar sereg visszahúzódik, de majd Vidos József vasmegyei nemzetőrvezér s hadparancsnok három uj zászlóaljjal Csepreg alá érkezvén, ennek hírére az ellenség Peresznyére az erdőkbe, s innen másnap Kőszegen keresztül Ausztriába szalad. Veszteség részünkről 5 halott s 4 sebesült, az ellenségnél 200 halott, sok sebesült s 38 fogoly. ifi a i u z l e t. Pest, okt. 11. A gabonaüzlet ma meglehetős élénk volt: 25.000 mérő búza adatott el. Hivatalosan jegyzett árak: Búza: tiszavidéki 871/1 ms 7 frt 45 kr, 85 fns 7 frt 15 kr, 85 fns 7 frt 30 kr, 845/A fns 7 frt 122/2 kr, 84 fns 7 frt 5 kr, pestmegyei 8672 fns 7 frt 32 kr, 85 fns 6 frt 85 kr, 84 fns 6 frt 70 kr, felvidéki 847* fns 7 frt 20 kr, 84 fns 6 frt 70 kr, székesfehérmegyei 847* fns 7 frt 35 kr, bánsági 847 7 frt 27 kr, 85 fns 7 frt 15 kr, mind 3 hóra v. m. Rozs: 78—80 fns 3 forint 78—85 krajczár készpénz. Árpa: 72 fns 2 frt 70—95 kr. Szerződések: búzára tavaszkor átadva 670—675 kr ; rozsra nov.—decz. 3 frt 97 kr, 4 frt ; tengeri máj.—jun. 3 frt 97 kr, 4 frt. Zabra okt.—nov. 1 frt 84 kr, tavaszkor 1 frt 97 kr. Az értéktőzsdén, aforgalom jelentékeny. M. sorsjegyek 97.50, m. hiteleek 107.15, franco-magyar bank 91.75, osztr. hitelr. 286.80 adatik. Pannónia visszbizt. 394 frton kel. Pesti közúti 298 kináltatik. F. keresk. bk. záloglevelei 98.75 adatik. Bp. főv. takarékp. 175 frton fizettetik. Concordia malom 280 keresett. Gschwindt-szeszgyár 198 vetetik. P. népbankból a teljesen befizetett rézvények 73 kelnek. Készpénz és váltó valamivel lanyhább. Napoleon 9.47, arany 5.71, tallér 1. 777. — Az egyesült dunai fejedelemségek kocsipostai tarifája a következő változásokat szenvedett. Sulydij minden egyes küldeménynél számítandó a) alapdij 30-bani (12 ujkr.), b) minden 2 font és minden egyes távolsági vonal után 10 bani (4 ujkr), minden 500 frank (200 frt) és minden egyes távolsági vonal után 10- bani (4 ujkr.) Átalános dijrendszabály. Értéknélküli küldemények egyátalán sulydij, értékes küldemények pedig az értékdijszabás szerint számítandók, ha az értékdij nem csekélyebb a sulydijnál, mely esetben az utóbbi alkalmazandó Ha egy kisérő levélhez több szállítmány tartozik, akkor minden egyes db után sulydij vagy értékdij fizetendő, az alapdij azonban csak egyszer számítandó. — Ipariskolai ügy. Az orsz. m. iparegyesület kezdeményezése folytán létesült pesti ipariskolák száma a jelen tanév kezdetén ötre szaporodván, szükségesnek mutatkozott a helyi felügyeletet gyakorló bizottság tagjainak számát szaporítani. E czélra az ipartestületek elöljárói e napokban a pesti városház nagy termében gyűlést tartottak, mely alkalommal az ipartestületek részéről a következők választottak bizottsági tagokat: a belvárosban Balogh Ferencz,Hill Jak, Arbauer Jós. aTerézvárosban Nerhaft Ant., Zettner Ede, Stock Endre; a Józsefvárosban Kollár Márt, Böhm Sam, Klement Ján.aFerenczvárosban: Boldog Laj, Miksics Károly, Nagy István, végre a Lipótvárosban: Mayer Albert, Schlik Henrik és Janicsek Károly. A bizottság tagjai a nevezetteken kívül az iskolai igazgatók és minden iskolából egy-egy tanár, végre Pestváros képviselője dr. Havas Ignácz és az iparegyesület képviselője dr. Szabóky Adolf. Utolsó posta. A cseh kiegyezési javaslatról már a külföldi lapok is nyilatkoznak. Ezek sorát a „Nordd. Alig. Zeit.“ nyitja meg, s közölvén a cseh javaslatot, arról politikai szemléjében ezeket mondja : „E javaslatok érdemleges bírálatát e pillanatban nem lehet kívánni, mindamellett azok sokkal messzebb túl mennek mindazon, amitől itt a cseh javaslatokat illetőleg félni, ott pedig várni lehetett. A cseh kiegyezési javaslat valósítása, nem módosítása, hanem teljes lerombolása az alkotmánynak s egyúttal a Magyarországgal kötött kiegyezésnek tagadása, mert eltekintve ezen kiegyezésnek ismételten hangsúlyozott elismerésétől, azon intézményekben legfontosabb előfeltételei meglennének semmisítve, melyeknek tételétől a magyarok bizonyos ügyek közös elintézését függővé tevék. Bevárandó azonban, mily állást fog a Hohenwarth minisztérium a cseh javaslatok ellenében elfoglalni, s váljon e javaslatok szerzőik által oly messzemenőleg nem-e azért készíttettek csupán, hogy későbben az attól való eltéréseket mint engedményeket érvényesíthessék. De még a legmagasabb változtatások után is a cseh programm alig nyújthatna alapot, melyen Ausztria kormánya az eddigi hagyományok szerint tovább folytathatnék.“ TÁVIRATOK. Bécs, okt. 11. Az „Abendpost“ kimutatja, hogy a cseh kiegyezési munkálat félre nem ismerhető haladást képez a declaratióval szemben, amennyiben a declaratió a personál timé álláspontjához ragaszkodott, Magyarországgal a kiegyezést föltételesen ismerte el, s csak a landtagot s birodalmi delegátiót ismerte; míg az előttünk fekvő kiegyezési munkálat a reálunió álláspontján áll, a Magyarországgal való kiegyezésnek feltétlen elismerését foglalja magában, és ajánlja az erre vonatkozó közös viszonyoknak részenkénti feltétlen elismerését. Regensburg, okt. 11. A Mariort melletti vasúti híd állványa 16 munkással a Dunába zuhant. 3 halott és 6 sebesült huzatott ki eddig a Dunából. München, okt. 11. A „Vaterland“ ultra montán lapnak szerkesztője az ó-katholikus bizottság elöljárósága elleni becsületsértés miatt 8 napi fogságra és 25 forint bírságra ítéltetett. New-York, okt. 10. Chicagóban az égés romjai alól 40 holttest vonatott elő, 8 egyén, kik a tűz alatt raboltak, felakasztatott. A dockok és gabnaraktárak megsemmisülése folytán a legnagyobb felindulás uralkodik. Bern, okt. 11. A tárgyalások berlini disconto-társulattal, a darmstadti bankkal, a schaafhausscheini bankegylettel, továbbá Rotschilddal Frankfurtban, Oppenheimmel Kölnben, és Bleichröderrel Berlinben — a Szt-Gotthard-vaspálya építési tőkéjének előállítása végett — egy schweiczi-olasz-német csoport nemzetközi consortiumára vezettek. Berlin, okt. 11. Camphouse pénzügyminiszter és Delbrück elnök tegnap délután meglátogatták Pouyer-Quertiert; délelőtt Pouyer egy conferentiában vett részt a külügyi hivatalban , délben pedig császár által fogadtatott. — A császár személyesen fogja a birodalmi gyűlést megnyitni. Páris, okt. 11. A franczia-német szerződések feletti tárgyalásokban a legutolsó nehézség abban feküdt, hogy Bismarck kívánta, miszerint a garantírozó bankok nyilatkoztassák ki kezességüknek érvényét a franczia politikai kormány változtatására vonatkozó minden esetlegességgel szemben. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz.