Magyar Ujság, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1871-10-12 / 234. szám

egyike, melyek nehezen vihetők keresztül, mind­amellett Dovernek e tekintetben nagy könnyebb­sége van. A­mi az angol nyelvet illeti, az an­golokra szégyen volna, anyanyelvüket elhanya­golni, mely nyelv nemcsak az egész világon el van terjedve, hanem mely a kifejezés gazdag­sága s változatosság tekintetében egy német nyelvész állítása szerint minden más nyelvet, még a magáét is, fölülmúlja. A mi iskoláink uj, hagyományok s minden segély nélkül. A­mi az utóbbit illeti, ha kellően alkalmaztatnak, a nevelés terjesztésére nagy haszonnal lehet. Mindamellett nem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy ezzel veszélyek is járnak. Nagyon is alkalmas azok megválasztatásában, kiknek ta­nulni kell, a szabadságot korlátozni s mérsé­kelni kell a vágyat azoknál, kik érzik, hogy kenyerüket előbb meg kell keresniük, mielőtt megennék.“ Múlt pénteken Forster a manchesteri város­ban a tanítóknak egy száz tagból álló küldött­ségét fogadó, kik egy emlékiratot nyújtottak neki át, melyben a tanítók az új törvény követ­keztében támadt panaszaikat adták elő. Fors­ter előtt mintegy nyolc­ tanító fejezi ki néze­teit, kiket készségesen meghallgatott. Legelő­ször is örömét fejezte ki, hogy a tanítók hozzá jöttek s azt mondá, hogy őket mint munkás szö­vetségeseket tekinti, kik arra hivatvák, Anglia jövőjét megállapítani, tanítva a tudatlan gyer­mekeket, kik a jövőben mérvadók leendőnek. Mielőtt a tett észrevételek elemzésébe bocsájt­­kozzék, figyelmezteti a küldöttséget, hogy az iskolai törvényben — ez minden másnál fonto­sabb — a legnagyobb újítás az iskolák számá­nak szaporodása. Nem kell hinni, hogy a taní­tók rosz­helyzetbe jöttek, ellenkezőleg, az jobb leend. Midőn elkezdtek tanítani — folytatá Forster — nem volt okuk várni, hogy a kor­mány egy harmad helyett az iskolák költségé­nek felét átveendi, daczára azok s a tanítók szaporodásának. A parlament s a közoktatási minisztérium azon óhajt táplálták, hogy sok gyermek magán­iskolákba fog menni, s lehet, hogy a törvény újabb revistója alkalmából arra több fog fordíttatni; mindamellett várni lehet, hogy ez intézkedést valamely más tétel keves­­bítése vonandja maga után, mert aligha fogják a parlamentet rávehetni, hogy az iskolák ösz­­szes költségeinek felénél többet átvegyen. A tanítás elemeinek kell mindig a fődolognak ma­radni. Nálamnál az esti iskolák fontosságáról sen­ki sincs jobban meggyőződve, de eddig azokat kevesen látogatták, s bár­mily nagyok legye­nek is az előnyök, mégis oly helyeken, hol olya­nok voltak, nem igen voltak oktatók s a közön­ség pénzéért nem nyert kellő kárpótlást, mert épen a csekély részvét miatt a sikeres műkö­désre hiányzott a pénz. Örömmel látom, hogy azok száma, kik ily iskolákat óhajtanak, nem hogy fogyott, de szaporodott. Az angol miniszterek közvetlenül érintkezve a néppel ily módon beszélnek. Minden alkalmat megragadnak, hogy a tanulási vágyat föl­keltsék. A spanyol miniszterválság. A spanyol kongressus többségének két mee­­tingje és Ruiz Zorilla látogatása Lagastánál sem voltak képesek a kamarai elnökség kérdé­­sét tisztába hozni, ellenkezőleg az jött napfény­re, hogy a progressisták kebelében is nagy a szakadás, és hogy ennek nagyobb töredéke Ruiz Zorilla vezérlete alatt hű marad a még Prim idejében a demokrata párttal kötött egyez­ményhez, míg a másik kisebb töredék Sagastá­­val élén a conserv­ativekkel (unionistákkal) sze­rít kezet; mindkét töredék magát liberális mo­narchikusnak nevezi, de az egyik számára ki­indulási pont az 1869-ki alkotmányomig a má­sik meg akarná szorítani annak kivált a sze­mélyes szabadságra vonatkozó szabadelvű té­teleit. Ez a főkülönbség a Zorilla és Lagasta párti progressisták közt. Itt tehát nemcsak sze­mélyi, hanem egyenesen elvi kérdés forog fenn, az : vájjon a kormány conservatív vagy radi­kális kezekbe kerüljön-e. Az október 3-ai cortes ülésben történt első szavazásnál nem esett általános többség sem Sagastára, sem a miniszteriális elnökjelölt Rive­­rora, csak a második szavazásnál, melyben már a carlisták is részt vettek, (az első szavazás­nál üres szavazójegyet adtak be) 113 szavazat volt Rivero és (123 unionista, carlista és elpár­tolt progressista) Lagasta mellett. Ruiz Zorilla tüstént kijelentette, hogy a kormány beadja le­mondását, mire a kamara magát összehivatásig elnapolta. Este­felé roppant néptömeg hullámzott a kor­tespalota előtt és várta a szavazás eredményét. Midőn a választás eredménye köztudomásra ke­rült volt és Ruiz Zorilla a palotából jött, lelkes kiáltásokkal fogadtatott: „Viva el Presidente del Ministerio de la moralidad y de las econo­­mias“. Zorilla a király előtt igazolta a kabinet lé­pését és a két kamara elnökeinek összehívását kérte. Lagasta azon véleményen volt, hogy most midőn az elnökség kérdése már el van döntve, nincs ok tovább dissidentiára, minthogy az ő progressistái készek támogatni az eddigi minis­­tériumot, melynek lelépése tehát szükségtelen, hogy azonban, ha az demissiónál megmarad, a király Esparterot szólítsa fel új kabinet alakítá­sára A senatus elnök Santa Cruz, kiről azt mondják, hogy egészen más szándékkal ment volna föl a királyi palotába, végtére Sagasta vé­leményéhez járult és igy szerkesztetett azután az Esparteronak küldött sürgöny. Madrid közönsége másnap ismét nagy tünte­téssel jelent meg a belügyér palotája előtt, él­tetvén az „erkölcsiség, igazság, és takarékos­ság ko­rmányát.“ Délután a radikálisok készül­tek nagy manifestatióra, így álltak a dolgok Madridban okt. 4-kéig. Kivonat a hivatalos lapból. Ő felsége Németh Mihály szántói plébánost s kerü­leti alesperest, Árvay Sándor dárdai plébánost s kerü­leti alesperest és Berecz József báttaszéki plébánost, a pécsi székesegyház tiszteletbeli kanonokaivá ne­vezte ki. Liptó megyébe kebelezett Csorba községe enge­délyt nyert, hogy évenkint négy, és pedig: január ha­vában Jézus napi vasárnapot követő hétfőn,­­­april havában cantate-vasárnapot követő hétfőn, — július havában a legelső vasárnapot követő hétfőn, és novem­ber haváben a legelső vasárnapot követő hétfőn orszá­gos vásárt tarthasson. A „Török-Bálinti segélyegyletinek alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. minisztérium által folyó évi október hó 6-án 10649. szám alatt a tör­vényes bemutatási záradékkal elláttattak. A magyar észak-keleti vasút mentében fekvő Maj­­tény, Zsadány és Szathmár-Németi vasúti távirda-állo­­mások a magán-sürgöny forgalom részére megnyit­­tattak. KRÓNIKA. Pest, October 11. — Debreczeni tudósítónktól a Csokonay szobor leleplezésről a következő táviratot kap­tuk : „A Csokonay szobor leleplezése kedvező idő mellett roppant közönség jelenlétében végbe ment. A beláthatatlan sokaság föllobogózva ta­­racz durrogások s harangozás közt ment át a főpiaczon az ünnepély helyére. A kert nemzeti lobogókkal volt földiszitve s a nagyobb emlék­kertben levő honvédemléket koszorúk borítot­ták. A színházi zenekar és főiskolai zenekar elő­adásai után Imre Sándor nagyhatású emlékbe­szédét fölolvasta Búzás Pál tanár. Az énekkar által előadott újabb dalrészlet alatt lelepleztetett a szobor. A művészi tökélyű szobormű rendkí­vüli jó hatást szült. A leleplezés után Szász Ká­roly pályanyertes költeményét közlelkesedés közt olvasta maga a költő.Az egész város méltó­­lag ünnepli a nemzeti jelentőségű kultureseményt. Tegnap este többen Csokonay lak- és halálozá­si helyét is megnézték fölkeresve az egyszerű nád fedeles házikót, melynek jelentőségére már­ványtábla figyelmezteti az idegent. A pesti ven­dégek az ünnepélyességek lefolyása után föl szándékoznak keresni Csokonay sírját is, mely a hatvani utczai temetőben fekszik. Két órakor díszebéd a kasinóban. Este a színházban dísz­előadás. — Desjardins keddi felolvasása a váloga­tott, mintegy hatvan egyénből álló közönség által tetszésben részesült. Nagy tanulmányokról tanúskodó előadásának egy részében adatainak forrásáról beszélvén, azt mondja, hogy ahol a könyvek hallgatnak, beszélnek az emlékek, s hogy e tekintetben a magyar nemzeti múzeum egyetlen a világon. Nem azért, mintha másutt nem volnának emlékek nagyobb számmal, ami háromszáz emlékünk számára nézve messzire mögötte marad a vatikáni 10 ezernek, de mig ezek a világ minden részéből összehordvák, a mieink mind Magyarországban ásattak s törté­nelmi egységüknél fogva annyira becsesek. — Ezeknek tanulmányozása által Pannónia pro­­vincziáinak és városainak szerkezetét, az akkori népek sajátságait fel lehet találni. Szerinte a múzeumokat oly tömegesen sehol sem látogat­ják mint nálunk ; a mi múzeumunknak egy-egy napon 5 ezernél is több látogatója van. Ked­ves kötelességünknek tartjuk felemlíteni, hogy Desjardins Ernő e kiváló franczia tudós, holnap délután fél öt órakor tartja második felolvasá­sát szintén a ref. iskola teremében. — Fővárosunknak egy érdekes vendége van jelenleg. Ez Szeremlei Miklós, aki Lon­donból rokonai látogatására hazajött és jelen­leg Pesten a váczi úti 60. számú házban szállá­sol. Szeremlei, kinek tevékeny rész jutott a 48/49-iki napokból, Londonban szép nevezetes­ségre tett találmányai után, melyek nagy részét magával hozta kiállítás végett.­­ Az igazságü­gyminiszter a Pesten fölállítandó kir. bíróságok és ügyészségek élet­­letbeléptetése czéljából miniszteri biztosokká Sárkány József törvényszéki elnököt és Bogisics Lajost fogja kinevezni.­­ A szervezendő kir. törvényszékek ré­szére Pesten felfogadandó helyiségek bérössze­gére nézve, az igazságügyminisztérium felkérte Pest városát, hogy ezen összeghez bizonyos részben ő is járuljon. A városi tanács mai ülé­sében azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a felállítandó királyi váltótörvényszék elhelyezési költségeihez 26,400 ft lenne megszavazandó. — A Dunaszabályozáshoz. Említettük annak idejében, hogy a folyammérnöki hivatal a foganatba veendő Dunaszabályozás miatt a Dunán lévő vízimalmoknak mostani helyeikről való eltávolítását követelte, mire egy bizottmány küldetett ki, melynek az új állomási helyeket kellett volna kijelölni. Uj állomási helyek azon­ban nem voltak kijelölhetők, s igy a dunai mol­nárok, kik keresetüktől teljesen meg vannak fosztva, f. évi szept. 11-én kárpótlásért folya­modtak a köztek, minisztériumhoz, honnan vá­laszt ez ügyben mai napig sem nyertek. Ma az­után a városi főkapitányság a folyam mérnöki hivatal újbóli megkeresésére utasitá a molnáro­kat, hogy malmaikat rögtön távolítsák el, külön­ben azok brachium által fognak eltávolittatni.A molnár-ezéd ezen felszólításra kijelenté, hogy addig mig ügyük a köztek, minisztériumnál el nem dől — önszántukból nem fogják eltávolítani malmaikat. — Városi dijak kijátszása. Számos há­ziúr házadó mentességért folyamodott a pesti pénzügyigazgatósághoz, mielőtt azokra nézve lakhatási engedélyt nyertek volna és midőn az adómentességet megnyerték, lakhatási engedé­lyért többé nem is folyamodtak, mi által az egész ügyrendőri­ felügyeletet kikerülték és a városi pénztárt a lakhatási engedély díjak le nem fizetés által megrövidítették. Ennek akadá­lyozására a tanács feliratot határozott intézni a pénzügyminisztériumhoz, utasítaná a pénzügy­­igazgatóságot, hogy a házadó mentességet csak azon folyamodóknak adja ki, kik igazolják, hogy házlakhatási engedélyük van. A főkapi­tány pedig utasíttatott, hogy az e tekintetben fennálló szabályok felett szigorúan őrködjék.­­ A hivatalos lap közzé teszi, hogy a Pesten és Budán feladott, helybe szóló levelek kézbesítésének gyorsítása czéljából azok folyó hó­n­ika óta nem 3-szor — mint eddig történt — hanem naponkint 4-szer és pedig: reggeli 7, délelőtti 11, délután 4, és esti 6 h­ órakor csu­pán e czélra használt levélhordók által kézbe­­síttetnek.­­ A hivatalos lap tudatja a követségek útján, hogy a cholerabetegek száma az egész orosz birodalomban tetemesen csökkent, habár a kiewi, pultawai, volhiniai, prodnoi és ekate­­rm­ostani kormányzóság néhány kerületében a járvány terjedése állapíttatott meg. Egész Orosz­honban aug. 31-től szept. 7-ig a járvány állás a következő: Kezelés alatti régibb eset 5941, szapo­rodás 14279, összes beteglétszám 20220, ezekből meggyógyult 7476, meghalt 5582, gyógykeze­lés alatt pedig maradt 7162 egyén. — Persiá­­ban a cholera nagy mérvben dúl, s az oder­­heidsehami kerületben naponta elhalnak 300-an — Tamásban szintén nagy kiterjedést vett a járvány. — Német-, Angolországban s Hollan­diában csak kis mérvben jelentkezett, s a jár­vány folyton alább hagy; csupán Hamburgban észlelhetett a ch­olera-esetek szaporodása. — Nagy Sándor krajovai főgondnok e so­rok közlésére kérte fel szerkesztőségünket. Czel­­der Márton missionarius moldva-, oláh- és török­­országi első protestáns magyar missió kezdője a missió ügyét, melyben nyolcz egyházat, isko­lát szervezett, alapított, s azok közt négyet egé­szen beépített, a magyarhoni négy reform, egy­házkerület kezébe adván , október 1-én utoljára a krajovai reform, szabad magyar egyházat és iskolát nyitotta meg. — Adja isten, hogy ez utolsó szabad egyház is virágzó legyen, s hogy a térre, melyről Czelder lelépett, az evangélium és magyar nemzetiség szent érdekeiért külföl­dön mindent megtenni, az ő áttörésén munkál­kodni , lelkes követők találkozzanak!! —­ Uj tantermek. A kormány az egyetem orvosi fakultása részére a Károly-kaszárnya úton épitett szárnyában a rostély-utcza felőli részén az első emeleten két nagy termet bérelt öt évre 5000 forint évi bér mellett. — A bérleti idő lefolyása alatt talán csak felépül az uj kli­nika. — A pest-józsefvárosi újonnan alapított városi alreáltanoda f. é. okt. hó 9-én délelőtti 9 órakor nyittatott meg. Az igazgató Felsmann József megnyitó beszéde után a tanodai szabá­lyok felolvasása és értelmezése következett. — Jelenleg működő tanárok az igazgatón kívül: Sacher Gusztáv, Lengyel Géza Dezső, Orbán Antal és Sajóhelyi Frigyes. A hatodik tanár megválasztása szintén nemsokára meg fog tör­ténni. — A tanuló ifjúság száma a két első osz­tályban együtt véve 132, a II. osztályban 63, a III. 49 összesen 244. — Sajtóügyi tárgyalás lesz okt. 30-án d. e. 9 órakor Saphir Ede és Sándor, mint a „Styx“ szerkesztői ellen. Magánvádló Remark Micheline. — Váczi tudósítónk Írja: E hó 8­kán az itteni kereskedelmi kör, a „Mercur“ táncr­­estélyt rendezett, melyet szívességből dr. Kiss József ur az itteni baloldali kör elnökének fel­­felolvasása előzött meg. — Dr. Kiss ur a a nemzetgazdaságtan történetével kezdé felolva­sásait. Szólt a pénzhitel és bankrendezésről ál­talában mint a kereskedés fölvirágzásásának egyik legfőbb föltételéről és emeltyűjéről, mint a­mely nélkül élénkebb árucsere üzlet és forga­lom alig gondolható. Megemlíti, hogy a bankok és hitelintézetek korunkban valóban mérvadó szerepre jutottak a nemzetek háztartásában, és szólt ezek nagy fontosságáról a társadalomra és a kormányzásra. Kiemeli az országutak, pályák és csatornák fontosságát, mint amelyek minden szabályszerű és sűrűbb árucsere és kereskedelem előfeltételei felolvasását zajos éljenzés között vé­gezte be. A válogatott és szépszámú vendégek kö­zött megjelent képviselőnk Degré­d. is. A táncz­­vrgalom is minden tekintetben sikerült és minden kívánalomnak megfelelt. A táncrestély az itt alakítandó tűzoltó egylet és könyvtára javára 65 frtot jövedelmeztt. — Felhőszakadás. Fiume megyében a sept. 25-ére következő éjjel vihar kíséretében nagy felhőszakadás történt, mely a Kulpa mel­letti Brood, Grbalj és Belo községekben nagy kárt okozott. A hegyszorosokból kirohanó vizár elpusztította a mezőket, elrontotta több helyütt az országutat, elragadott egy hidat a falazott hídfőkkel együtt. Brood egész környéke a pusz­títás szomorú képét nyújtja. — Pénzsikkasztás. A „Hervatska“ czi­­mü horvát lap szerkesztője, ki egy beteg posta­tiszt rokonát helyettesítette hivatalában, egy 15.000 forintos levelet elsikkasztott, s e pénz­zel Bosniába menekült. Kergetik bottal a­­ nyomát. — A „Kertész-Gazda“ utolsó száma szép mellékletet hoz, mely a babérkoszorúval sze­­gélyzett porosz katonai vaskeresztet ábrázoló szőnyegkert színezett rajzát mutatja be. Ebben culminál a műkertészet, midőn az már mintegy festészetté emelkedik , mivel a különböző szintű virágokat s növényeket oly ügyesen s művészi­leg csoportosítja, hogy távolról bizonyos csekély magaslatról tekintve inkább festésnek látszik, mint egyszerű fűnek s virágok csoportozatának. E rajzban bemutatott szőnyegkert becsületére válik készítőjének ; s ez Benda C. A. műkertész Berlinben, kinél természetben megtekinthető. — Ezen szőnyegkert, az általa ábrázolt kép által bizony egészen monarchicus jellegű, s a fran­­cziákra nézve épen nem hízelgő — ami nagyon természetes. A nagy kereszt szögleteiben ugyanis ott diszlik apró sempervivumokkal kirakva a négy franczia főerősség: Sedan, Metz, Strass­burg, Páris — gyászemlékü helyek — nevei; a barnás fekete kereszt közepén ott ragyog sárga­­aranyszinben a koronás W. (Wilhelm) betű két cserfalevél között, alatta a szerencsétlen évszám: 1870. Az egész vörös szárú szép zöld babérko­szorúval körítve.­­ Mindez különféle növények­ből, sok színben kirakva, beültetve , mely ma­gaslatról tekintete gazdag színpompájú festés­nek tűnik fel. A színgazdagságot csak azzal jel­lemezzük, hogy felemlítjük, miszerint e szőnyeg­kertben csak a zöld szín hét variatióban van feltüntetve a természetben és e rajzban, emel­lett van a fekete, (a sas) barnásfekete (a ke­reszt), piros, sárga, kék, fehér, ezüst-szürke stb. szin­t­mind növényekből. — E szép színezett rajzzal Girókuti Ferencz, a kertészeti múzeum ernyedetlen munkás igazgatója, az ügyesen szerkesztett „Kertész-Gazda“ előfizetőinek ked­veskedik. E lapot, melynek ára negyed évre 1 frt 50 kr, ajánljuk a közönség figyelmébe. — Jótékonyság. A „Pesti szegény gyer­mekkórház-egylet“ alaptőkéjét Almásy Móricz gróf ur ő excellentiája 200 frt készpénzzel, Szath­­máry Lajos úr pedig egy darab 100 frtos ma­gyar földhitelintézeti záloglevéllel gyarapítani kegyeskedtek. Van szerencsém továbbá az egy­let hálás köszönetét tolmácsolni a következő rendkívüli adományokért: Bartalits Imre úrnak, a­ki a kórház betegei részére a „Kis Lapok“ czímű újsággal kedveskedik; Brunner János ur­nák, 18 darab szalmakalapból álló ajándékáért; Dr. Feuer Dávid urnák 1 pár Scarpa-féle czipő­­kért; Keller Jánosnénak 3 db fél ingecske- és 3 rekliért; Knorr Lujza asszonynak két darab szines hosszú vánkos­ cziha- és két gyermekfe­­kötőért; nemkülönben a Zarzeczky-féle rész­vénytársulatnak, mely két nagy csomag gyufát, egy font pecsétviaszt, öt font keményítőt, és 60 doboz lámpagombot ajándékozott a kórház ré­szére. Kelt Pesten, 1871. évi október 6-án.­­ A fehér nő tegnapi előadása mutatta, hogy mekkora lehet a különbség egy jól beta­nított és animéval előadott s egy immel-ám­­mal, kötelességszerüleg eldudolt opera közt. — MAGYAR UJSÄG. 1871. OCTOBER 12. Pauliné, Kocsis Irma és Pauli megtették ugyan a magukét, de az együttest csak az imádság tartotta össze. Az operának közvetlen hatása legélénkebben Éber Nándor uron nyilvánult, ki a con amore elaludt páholyában s legfölebb akkor fordult egyet a másik oldalára, mikor na­gyot ütöttek a czintányérra. Különfélék. — (A kakasviadal és a prédikáczió.) Lawrenceben (Kansas) nem kis érdekeltséggel viseltetnek a sport azon neme iránt, mely mű­szóval „kakasviadal“-nak neveztetik. Egy al­kalommal a templomban prédikáczió alatt az a hir terjedt el, hogy közelben két erős kakas vi párbajt s a hallgatóság kezdett egyenkint ki­­sompolyogni úgy, hogy csaknem egyedül volt már a szónok, midőn az ablakon át betörő uj­­jongásokból érte meg, hogy miben áll a dolog; nagyh­irtelen be is végezte azután a beszédet mondván : mindnyájan nyomorult bűnösök va­gyunk s nyomban kikiáltott az ablakon; me­lyik győzött? Egy kicsit amerikaias, de igy hordja a hit szárnya. — (Paprika Tinctura.) E név alatt egy élelmes hazánkfia Amerikában gyógyszert árul és dúsgazdag lett. A „V. U. “ new-yorki levele­zője Liptay Pál ennek történetét következőleg adja elő : Mielőtt „Magyar Amerikámat“ bevé­gezném, említést kell tennem valamiről, mit majd minden new-yorki magyar tud, de annál kevésbé tudják otthon, és ez a „Paprika Tinc­tura“ története. — Mintegy 20—22 éve lehet, hogy egy hazánkfia, mint egyszerű szűrszabó­­legény jött át Amerikába új hazát keresni. Eleinte New­ York mellett dolgozott, szerényen egy szabó műhelyében, de történt, hogy meg­­hitte magát ez uj amerikai polgártárs, hascsi­­karást kapott, s e nem óhajtott kellemes hely­zetben eszébe jutott a kedves magyar haza, an­nak egyik nemzeti orvossága , a paprikás pá­linka. Nosza egy pár percz alatt együtt volt a „remedy“ és a hasfájás elállt. Egy pár nap múlva a szomszédasszony panaszkodik hasonló bajról, megkínálja a menyecskét a magyar or­vossággal. A szer használt, s csakhamar hírre kapott, mert jöttek a szomszédasszonyok, s a flaskát egy párszor újrázni kellett az orvosi hi­vatást érző szabólegénynek. Többek tanácsára aztán táblát tett ki a műhely ajtajára, hirdet­vén több variáczióban, mint „Tincturus Papri­­kus“, „Tinctura Paprikus“, „Tincturus Papri­ka“ nevek alatt, a hascsikarás (kólika) újonnan feltalált megzabolázóját. Szerencse, hogy az amerikai minden után kapkod, a mi új. N. ha­zánkfia jó üzleteket csinált, ott hagyta a tőt, műhelyt és ollót, bement New­ Yorkba lakni, hol nagyban kezdő üzletet folytatni. Az üzlet pom­pásan ment, vidékre is nagyobb üzleti kirándu­lásokat tett a „Tincturus Paprika“ csodákat mivelt, talán nem annyira a betegeken, mint M. barátunk zsebeiben, hol a dollárok már alig fér­tek meg. Az eredmény az, hogy a volt szűrsza­­bónak az ötödik Avenue mellett gyönyörű nagy háza van a legpompásabb berendezéssel, több nagy olajzfestménynyel, melyek a doktor urat katonai öltönyben tüntetik elő, bár katona soha sem volt. Most, mint hírlik, 50 ezer hold földet vett a nyugaton, hol egy Attila nevű magyar telepet akar alapítani.“ — (A chicagói borzasztó tűzvészről), mely a fiatal s óriás gyorsasággal fejlődő város legnagyobb részét elpusztította, következő táv­irati közlések vannak előttünk. Hétfőn reggel tört ki a tűzvész. A városnak majdnem fele le­égett, a kereskedők városrésze, a hydraulikus művek elpusztultak. A tüzet egy óriási szélvihar kísérte, minélfogva a tűzoltók minden erőfeszí­­tése sikertelen volt. Hogy az égés terjedése meg­­akadályoztassék egész utczák lőpor­segélyével levegővel röpíttettek. A vendéglők, a legjelen­tékenyebb középületek, a távirdák, a hírlapok helyiségei, az indóházak mind leégtek. A tűz négyszögmértföldnyi területen dühöngött. A leégett házak számát tizenkét ezerre, a kárt 150 millió dollárra teszik. 100.000 ember lakás nél­kül maradt. A borzasztó szerencsétlenségnek számos emberélet esett áldozatául. Mint a leg­újabb sürgöny mondja, az égés még mindig pusz­tít, s a város kétharmadát elhamvasztotta. Irodalom. — Megjelent és beküldetett „Pesti la­kás-reform. “ Irta Tasner Dénes. Kiadja Kilián Frigyes könyvárus Pesten. Ára 80 kr. Jegyzetek a múltból. 1848. okt. 12. Karger alezredes, Zichy Manó és Kovács Zsigmond őrnagyok 1800 em­berrel Todorovich tábornok seregét d. u. 11 óra­kor Horpács és Salamonfa közt Sopronmegyé­­ben megtámadják és hátranyomják, d. u. 4 óra­kor azonban a túlnyomó ellenség ágyutüze elöl a magyar sereg visszahúzódik, de majd Vidos Jó­zsef vasmegyei nemzetőrvezér s hadparancsnok három uj zászlóaljjal Csepreg alá érkezvén, ennek hírére az ellenség Peresznyére az erdők­be, s innen másnap Kőszegen keresztül Ausz­triába szalad. Veszteség részünkről 5 halott s 4 sebesült, az ellenségnél 200 halott, sok sebesült s 38 fogoly. ifi a i u z l e t. Pest, okt. 11. A gabonaüzlet ma meglehe­tős élénk volt: 25.000 mérő búza adatott el. Hivatalosan jegyzett árak: Búza: tiszavidéki 871/1 m­s 7 frt 45 kr, 85 fns 7 frt 15 kr, 85 fns 7 frt­ 30 kr, 845/A fns 7 frt 122/2 kr, 84 fns 7 frt 5 kr, pestmegyei 8672 fns 7 frt 32 kr, 85 fns 6 frt 85 kr, 84 fns 6 frt 70 kr, felvidéki 847* fns 7 frt 20 kr, 84 fns 6 frt 70 kr, székes­fehérmegyei 847* fns 7 frt 35 kr, bánsági 847­ 7 frt 27­ kr, 85 fns 7 frt 15 kr, mind 3 hóra v. m. Rozs: 78—80 fns 3 forint 78—85 krajczár készpénz. Árpa: 72 fns 2 frt 70—95 kr. Szerződé­sek: búzára tavaszkor átadva 670—675 kr ; rozsra nov.—decz. 3 frt 97 kr, 4 frt ; tengeri máj.—jun. 3 frt 97 kr, 4 frt. Zabra okt.—nov. 1 frt 84 kr, tavaszkor 1 frt 97 kr. Az értéktőzsdén, a­­forgalom jelenté­keny. M. sorsjegyek 97.50, m. hiteleek 107.15, franco-magyar bank 91.75, osztr. hitelr. 286.80 adatik. Pannónia visszbizt. 394 frton kel. Pesti közúti 298 kináltatik. F. keresk. bk. zálogleve­lei 98.75 adatik. Bp. főv. takarékp. 175 frton fi­zettetik. Concordia malom 280 keresett. Gsch­­windt-szeszgyár 198 vetetik. P. népbankból a teljesen befizetett rézvények 73 kelnek. Készpénz és váltó valamivel lanyhább. Napoleon 9.47, arany 5.71, tallér 1. 777­. — Az egyesült dunai fejedelemségek kocsipostai tarifája a következő változásokat szenvedett. Sulydij minden egyes küldeménynél számítandó a) alapdij 30-bani (12 ujkr.), b) minden 2 font és minden egyes távolsági vonal után 10 bani (4 ujkr), minden 500 frank (200 frt) és m­inden egyes távolsági vonal után 10- bani (4 ujkr.) Átalános dijrendszabály. Érték­­nélküli küldemények egyátalán sulydij, értékes küldemények pedig az értékdijszabás szerint számítandók, ha az értékdij nem csekélyebb a sulydijnál, mely esetben az utóbbi alkalmazandó Ha egy kisérő levélhez több szállítmány tarto­zik, akkor minden egyes db után sulydij vagy értékdij fizetendő, az alapdij azonban csak egy­szer számítandó. — Ipariskolai ügy. Az orsz. m. iparegye­sület kezdeményezése folytán létesült pesti ipar­iskolák száma a jelen tanév kezdetén ötre sza­porodván, szükségesnek mutatkozott a helyi fel­ügyeletet gyakorló bizottság tagjainak számát szaporítani. E czélra az ipartestületek elöljárói e napokban a pesti városház nagy termében gyűlést tartottak, mely alkalommal az ipartes­­tületek részéről a következők választottak bi­zottsági tagokat: a belvárosban Balogh Fe­­rencz,Hill Jak, Arbauer Jós. aTe­rézváros­ban Nerhaft Ant., Zettner Ede, Stock Endre; a Józsefvárosban Kollár Márt, Böhm Sam, Klement Ján.aFerenczvárosban: Boldog Laj, Miksics Károly, Nagy István, végre a Li­pótvárosban: Mayer Albert, Schlik Henrik és Janicsek Károly. A bizottság tagjai a neve­zetteken kívül az iskolai igazgatók és minden iskolából egy-egy tanár, végre Pestváros kép­viselője dr. Havas Ignácz és az iparegyesület képviselője dr. Szabóky Adolf. Utolsó posta. A cseh kiegyezési javaslatról már a külföldi lapok is nyilatkoznak. Ezek so­rát a „Nordd. Alig. Zeit.“ nyitja meg, s közölvén a cseh javaslatot, arról politikai szemléjében ezeket mondja : „E javaslatok érdemleges bírálatát e pillanatban nem lehet kívánni, minda­mellett azok sokkal messzebb túl mennek mindazon, a­mitől itt a cseh javaslatokat illetőleg félni, ott pedig várni lehetett. A cseh kiegyezési javaslat valósítása, nem módosítása, hanem teljes lerombolása az alkotmánynak s egyúttal a Magyaror­szággal kötött kiegyezésnek tagadása, mert eltekintve ezen kiegyezésnek ismé­telten hangsúlyozott elismerésétől, azon intézményekben legfontosabb előfeltételei meglennének semmisítve, melyeknek té­telétől a magyarok bizonyos ügyek közös elintézését függővé tevék.­­ Bevárandó azonban, mily állást fog a Hohenwarth minisztérium a cseh javaslatok ellenében elfoglalni, s váljon e javaslatok szerzőik által oly messzemenőleg nem-e azért ké­szíttettek csupán, hogy későbben az attól való eltéréseket mint engedményeket ér­vényesíthessék. De még a legmagasabb v­áltoztatások után is a cseh programm alig nyújthatna alapot, melyen Ausztria kormánya az eddigi hagyományok sze­rint tovább folytathatnék.“ TÁVIRATOK. Bécs, okt. 11. Az „Abendpost“ kimutatja, hogy a cseh kiegyezési munkálat félre nem is­merhető haladást képez a declaratióval szem­ben, a­mennyiben a declaratió a per­sonál ti­m­é álláspontjához ragaszkodott, Magyaror­szággal a kiegyezést föltételesen ismerte el, s csak a landtagot s birodalmi delegátiót ismerte; míg az előttünk fekvő kiegyezési munkálat a reál­unió álláspontján áll, a Magyarországgal való kiegyezésnek feltétlen elismerését foglalja magában, és ajánlja az erre vonatkozó közös viszonyoknak részenkénti feltétlen elismerését. Regensburg, okt. 11. A Mariort melletti vasúti híd állványa 16 munkással a Dunába zuhant. 3 halott és 6 sebesült huzatott ki eddig a Dunából. München, okt. 11. A „Vaterland“ ultra montán lapnak szerkesztője az ó-katholikus bi­zottság elöljárósága elleni becsületsértés miatt 8 napi fogságra és 25 forint bírságra ítéltetett. New-York, okt. 10. Chicagóban az égés romjai alól 40 holttest vonatott elő, 8 egyén, kik a tűz alatt raboltak, felakasztatott. A dockok és gabnaraktárak megsemmisülése folytán a legnagyobb felindulás uralkodik. Bern, okt. 11. A tárgyalások berlini discon­­to-társulattal, a darmstadti bankkal, a schaaf­­haus­scheini bankegylettel, továbbá Rotschild­­dal Frankfurtban, Oppenheimmel Kölnben, és Bleichröderrel Berlinben — a Szt-Gotthard-vas­­pálya építési tőkéjének előállítása végett — egy schweiczi-olasz-német csoport nemzetközi consortiumára vezettek. Berlin, okt. 11. Camphouse pénzügymi­niszter és Delbrück elnök tegnap délután meg­látogatták Pouyer-Quertiert; délelőtt Pouyer egy conferentiában vett részt a külügyi hivatal­ban , délben pedig császár által fogadtatott. — A császár személyesen fogja a birodalmi gyűlést megnyitni. Páris, okt. 11. A franczia-német szerződé­sek feletti tárgyalásokban a legutolsó nehézség abban feküdt, hogy Bismarck kívánta, misze­rint a garantírozó bankok nyilatkoztassák ki kezességüknek érvényét a franczia politikai kormány változtatására vonatkozó minden eset­legességgel szemben. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz.

Next