Magyar Ujság, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)
1871-11-26 / 272. szám
2/2-ik szám. Vasárnap, 1871. november 26. V. évfolyam. Szerkesztőségi iroda : Lipót utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Lipót-utcza 11. sz. földszint. Ide intézendő a lap anyagrészét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körül panaszok és a hirdetmények. POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben h hoz hordva. Egész évre . . . . 20 frt — k. Félévre...................10 „ — „ Negyedévre . . . 5 „ — „ Egy hónapra ... 1 „ 70 „ Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dij: 8 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 12 kr., többszörinél 10 kr. Bélyegdij minden hirdetésért, Külön 30 kr. Nyilttér : 5 hasábopetitsor 25 kr. Pest, november 25. Az osztrák válságra vonatkozólag ma nem érkeztek újabb hírek. Úgy látszik, hogy a megoldás most már nem fog sokáig késni, daczára annak, miszerint az eddig közlött teljes miniszteri névsort alig lehet hitelesnek mondani, miután az alkudozások még nem értek véget. Az említettek közül azonban a többség valószínűleg mégis be fog a minisztériumba jutni, kivéve Holzgethant, ki közös pénzügyminiszter lesz. Az Auersperg programmjáról közlött hírek részben valók, csupán a vallási ügyet illető pont lett elferdítve közölve. A programm szerint a vallási dolgokban nem fog szélcsend beállni, sem pedig nem szándékoltatik kiegyezési kísérlet létezni a syllabus embereivel, hanem egyszerűen a törvényhozás tovább halad a kijelölt után, hogy a konkordátum eltörlésével támadt hézag a törvényhozásban kitöltessék. A cseh, morva, felső-ausztriai, krajna, voralberg s bukovinai helytartók utasíttattak, hogy az új választást illető előkészületeket minél hamarább tegyék meg. A tiroli, galicziai s dalmácziai országgyűlések nem fognak föloszlattatni. Az országgyűlések feloszlatásával egyidejűleg azon rendelet is szét fog küldetni, miszerint az országok helytartói végleg nyugalomba helyeztetnek. Auersperg követelnének az képezte főpontját, hogy a hivatalnokok közt tetszés szerinti változtatást tehessen, amit csak nagy nehezen tudott kieszközölni. A belga kamra úgy szavazott, amint azt egy ultramontán többségtől várni lehetett, a helyzet ezáltal azonban csak bonyolultabb lett. Brüsselben a lakosság felháborodása nem ismer határt. A kamarai ülésben élénk vita fejlődött ki a polgármester és a belügyminiszter között a történt utczai demonstrációk miatt. — Bara a baloldal helyeslése mellett kívánja, hogy a minisztérium mondjon le. Jacobs pénzügyminiszter kijelenti, hogy a minisztérium a brüsseli nép egy részének véleménykülönbsége miatt nem fog lemondani. A kamara keddig elnapoltatott. Az est folyamában heves demonstrate fejlődött ki a Nothomb ház előtt, az ablakok kővel behajigáltattak; újabb és komolyabb manifestátiók miatti félelemben apolgári őrség egybehivatott. Thiers tegnapelőtt fogadá a chinai küldöttséget s ez alkalommal igy szólt: A császár mentegetéseit küldi nekem, de szükséges is, hogy a chinai kormány igazságot szolgáltasson a térítőknek, valamint nevezetesen a mi diplomatái és consuláris ügynökeinknek tiszteletet szerezzen a nép és a hatóságok előtt. Ez szükséges feltétel arra nézve, hogy a nyűgöt viszonylatai a kelethez ne veszélyeztessenek. Thiers hozzátéve még, hogy a pekingi franczia követ által válaszoló levelet fog küldeni a császárnak. A radikális lapok felszólítják a fiatalságot, hogy vonuljon Versaillesbe és kérje Rossel büntetésének megváltoztatását. A tüntetés azonban meghiúsult, mindössze valami száz személy jelent meg, kik delegáltakat küldtek Thiershez. Midőn Thiers a kegyelmi bizottságba ment, a delegáltak megjelentek, de Thiers nem fogadta el őket. Barthelemy keményen megdorgálta a delegáltakat,kik erre a szándékolt gyülekezettől elváltak. A pápa 19 egyházmegyében nevezett ki püspököket, kik közül tizennégy olasz. Állítják, hogy a pápa ez alkalommal nem tartott allocutiót, hanem csak igen röviden beszélt Franchhi küldetéséről. Más hírek szerint a pápa az utóbbi püspöki kinevezések alkalmával allocutiót tartott, melyben kéré a püspököket, hogy nyájaikat az igazság utján a valláshoz vezéreljék és védjék meg a bajok ellen, melyek inkább mint valaha elárasztják a földet. A pápa mondá továbbá: Ha meg fognák vonni tőletek az eszközöket méltóságtokat könnyűséggel fentartani, nem fog hiányzani isten könyörületessége; menjetek, foglaljátok el székeiteket és járjatok el erélylyel hivatalotokban. Marsh amerikai követ Rómába érkezett. A „Fannilla“ tudni véli, hogy a conclavet szabályzó hullák megváltoztattattak, hogy a pápa jövendő kinevezése gyorsíttassék, mert azon hatalmasságoknak, melyek a kizárási joggal bírnak, beavatkozási jogától tartanak. Valamennyi az olasz kormánynál meghitelt követ, a parlament megnyitásán jelen lesz. A király meglátogatta a brazíliai császári párt. A „Indepberge“ tudni véli, hogy majdnem bizonyos, miszerint Francziaország felmondta az angol kereskedelmi szerződést. Az utrechti püspök kinyilatkoztatta, hogy ha az államkormány megengedi, ő kész Bajorország ó-katholikusainak a bérmálás szentségét kiszolgáltatni és a felszenteléseket eszközölni. — A 48-as párt ma, f. hó 27-én esti 6 órakor értekezletet tart. Törvénytelen adózások. Az országos magyar kir. statisztikai hivatal legközelebb megjelent számában (IV. év III. füz.) Beöthy Leo miniszteri titkár összeállította: „Magyarország áruforgalmát Ausztriával és a külfölddel 1869-ben.“ Messze távol áll ezen statisztika az igazi statisztika azon feladatától, miszerint belőle a napi, a jelenlegi forgalom, a nemzetközi anyagcsere mozgalmait látva, adásverésünket, szerződéseinket rögtön a jelen mozgalmakhoz idomíthatnánk, már csak azért is, mert 2 év előtti dolgokról beszél, holott azóta már kétszer arattunk, kétszer szedte be az adózsajonczot a kormány, és nem tudhatjuk volt-e még a jelen évben is annyi temérdek pénzünk idegen országbeli borra, dohányra, czukorra, prémekre, vasutakra és aprósáságokra, mint 1869-ben, midőn i. e. 150 millió frt áru gabonát adtunk el. De az eddig nyújtott statisztikai adatokhoz képest tetemes, üdvös haladást tanúsít eme füzet, mert több árufajt nagyobb részletességgel és pontossággal mutat fel, s az átviteli forgalomnak a tulajdonképeni forgalommal összezavarását maga is megsokalván, a következő ígéretet teszi: „A jövő évben a különválasztás meg fog kiséreltetni, ha a bécsi stb. központi bizottság közreműködése folytán idejekorán megszerezhetők lesznek a szükséges adatok, a mikor is az 1870-diki forgalom az 1868 és 1869-dikivel hasonlittatván össze, ez évekre is ki fog terjesztetni azon kiválasztás.“ Kormányunk s átalában az egész ország érdekeinek a bécsi urak önkénye alá rendeltségére nézve jellemző eme „ha“ miszerint, ha a bécsi stat. bizottság a tőle várt szívességeknek meg nem felel, maradunk ott hol voltunk , tájékozatlanságban s későn jutva saját hazánk életmozgalmainak adataihoz; s fizetjük az óriási java, néhány egyén kezében legyen, daczára bűneiknek, és minden nyomor s minden megalázás a többieket sújtsa, daczára érdemeik s erényeiknek. A nemzet azt isten törvénye ellenesnek tartja, és hogy a megváltoztatást kivívhassuk, meghalunk mind ha kell! Előbb senki sem felelt; a könnyedén horgas hajlott orra Schmidt komolyan nézte e nőt,nagy szürke szemeit jól kinyitván, ajkait összeszorítva, és gondolkozni látszott. A vakondász és Koffel egymással szemben, vizsgálódtak, Teréz asszonyság kissé föllelkesültnek látszott, nagybátyám pedig nyugodt maradt. Én elhagytam az asztalt, mert nagybátyám nem engedé, hogy kávézzam, mondván, hogy az ártalmas a gyermekeknek ; a kályha mellett húzódtam meg, és fülhegyezve néztem. Egy percz múlva Jakab bátyám így szólt, Schmidthez: — Az asszonyság markotányosnő volt a második zászlóaljnál, a moselle-i sereg első dandárcsapatjában. — Már tudom, orvos úr, felesé a vén katona, és tudom azt is hogy mit tett! Azután emelkedett hangon kiáltá : — Igen, asszonyom, ha szerencsém lett volna, a köztársaság seregében szolgálni, kapitány talán épen parancsnok lennék, vagy meghaltam volna! S kezét mellére téve: — Én ismertem a magam becsét, mondá ; anélkül, hogy magamnak hízelegni akarnék, nem hiányzott nálam a bátorság s egyszerre fölemelkedve szégyeltem volna alant maradni. A király több alkalommal kitüntetett engem, mi igen ritka dolog az egyszerű katonára nézve, nekem pedig megtiszteltetés. Rosbachnál, mig a kapitány hátunk mögött kiabált: „Előre!“ Schmidt Ádám volt az, ki a századot vezette. No! de ez mind nem használt semmit és most törvénytelen adót Bécs tőzsdéinek, iparának és kereskedelmének. Bármi hiányosan s késedelmesen jutunk kereskedelmi forgalmunk adataihoz, évről-évre megerősítik ezek, a következő tényeket , miszerint: 1. Magyarország gyarmatszerüleg függő viszonyban áll Bécs s illetőleg Ausztria pénzügye, ipara s kereskedelme irányában s ennélfogva óriási összegeket adózik azok táplálására. 2. Az osztrák ipar és kereskedelem, kivált a közügyes törvények hatalma, az egyenlő adóztatási rendszer kötelékei s a nálunk uralkodó folytonos pénzhiány nyomásánál fogva, egyrészt megmételyezi s a fényűzés mérvnélküli vágyára ösztönzi mindazokat, kik a műveltséget külsőségekben s főkép a bécsiek utánzásában keresik; — másrészt jelöli meg mezőgazdasági iparunk kifejlődését is, annyira, hogy ha egy teljesen szabadelvű s mindenben szabad tevékenységet engedő ipartörvényünk volna is, iparunkat s kereskedelmünket a bécsi bankok s börzék s az osztrák iparosok és kereskedők nyomásától, a közügyes törvények, az egyenlő adóztatási rendszer kötelékei s a folytonos pénzhiány az osztrák n. bank nyomása miatt meg nem óvhatjuk. Szóljanak itt a következő adatok: Magyarországba hozatik osztrák ezukor 471,942 mázsa 15,102,151 frt értékig, holott ha ezukoriparunkat az adóztatási rendszer el nem ölné, bizonyára jobb s több répaczukrot termelhetnénk, mint Ausztria. Megjegyzendő, hogy a czukor és szörp kivitelileg is szerepel 48 millióig mit szintén saját iparunk útján fedezhetnénk, ha az ahoz kellő pénznek nem csupán Bécs volna forrása. Továbbá dohány gyártmányokat ugyan eladunk 3.976,818 forintig, nyers dohányt pedig 537,169 vámmázsát 6.631,941 frtig, de gyártmányt nem kevesebb mint 8.270,130 frt értékig kapunk Ausztriából, melynek súlya csak 30,258 v. m. s igy m. e. 18-szorta több nyers dohányt adunk el, mint mennyit veszünk és mégis majdnem két millió forintot veszítünk termelésünk s iparunk fejletlensége s a közösügyes monopólium nyomása miatt. A bőrök és prémek 18.569,361 frtig szerepelnek a bevitelben, s csak 6.281,612 frtig a kivitelben. A zsírok és olajok a bevitelben 81/2, a kivitelben csak 13 4 millióig szerepelnek, holott mezőgazdasági országnál mindkét országbeli czikkre nézve épen fordított kis beviteli viszonyoknak kellene létezniök, kivált oly erdőgazdag országban, minek hazánk hegyvidékei. Rendkívüli mennyiségben fogyasztjuk továbbá az idegen tűzifát, mű és épületfát kőszenet stb., mely anyagok értéke m. e. 4 millióra megy. Kivitelünk igaz , s félszeresen meghaladja e sommát, de hiszen az erdők eladásánál mindig az a panasz, hogy a fa több, mint mennyire vevőt lejóllehet a porosz királytól nyugdíjt kapok, kénytelen vagyok mondani, hogy a republikánusoknak igazuk van, íme véleményem. Ezzel hevesen kiürite kis poharát, s furcsa tekintettel hunyorítván szemeit, hozzá téve : — Jól harczolnak ... én azt láttam . . . igen jól harczolnak. Nem birják már a régi katonák szabályos mozdulatait, de jól tartják a sortüzet s ez a miről megismerik a szilárd embereket a katonák sorában. Schmidt apó szavai után, mindenki az új eszméket ünnepelte. Azt mondta volna az ember, hogy ő nagyobb bizalom jelét adta, s mindenki napvilágra hozta a régóta titokban tartott gondolatokat. Koffel, ki mindig azon búslakodott, hogy nem nyert nevelést, mondá, hogy minden gyermeknek az ország költségén kellene járni iskolába, s hogy isten nem adott több szivet s estet a nemeseknek, mint más embernek, a mindeniknek joga van a harmat és az égi világossághoz, e szerint a rozsnok nem nyomná el a jó magot, s nem vesztegetnék hasztalanul a bogáncsra a művelést, mely hasznosabb növényeket is tenyészthetne. Teréz asszonyság felelé, hogy a nemzetgyűlés ötvennégy millió frankot szavazott meg a közös nevelésre — azon szomorúsággal, hogy többet nem tehet —ama perezben, midőn egész Európa felkelt ellene, s a mikor 14 hadserget kelle készen tartania. Koffel szemei, ezt hallván, megteltek könynyel, s mindig fogok emlékezni, hogyan mondá reszkető hangon: — Tehát legyen áldott, legyen áldott! Annál roszabb ránk nézve, de ha bár mindent oda is vesztenék, értté van minden óhajtásom! A vakondász sokáig hallgatag maradt, de amint egyszer elkezdte, többé nem volt végehossza. Ő nemcsak a gyermekek nevelését kívánta, hanem tökéletes fölforgatását minden lehetne kapni, például csupán a határőrvidéken is. Fonalakat 4.605,686 frtig vásárlunk s egy millió értékűt sem adunk el, hanem szépen elfogyasztjuk, mert nincsenek szövő, fonó gyáraink. Sőt vászon és lenárukat 20.065,216 forintig, pamutárukat 26.959,420 frtig, gyapjú árukat 26 millió 230,379 frtig vásárlunk ugyanezen ok miatt, s alig adunk tovább a lenárukból 2, a gyapjúárukból 61/, a pamutárukból 4 millió értéket. Öltönyöket,divat-, pipere és selyemárukat pedig a déli vaspályán hozott 152 millió értékű szőtt, s kötött árukkal együtt nem kevesb, mint 85 mill. 546,346 frt árut vásároltunk,csupán 152 milliónyit adtunk el, s igy 70 millió frt értékűt fogyasztottunk el eme „árva hazában“, melynek a divatot, a fényűzést, ha iparviszonyaihoz mérné saját igényeit, csak híréből kellene ismernie. Jelentékeny kiadásunk van bőrökért 24.965,609 frt, holott csak 52 millió értéket adunk el; továbbá bútorok és házieszközökért 12.174,913 frt, melyekből mégis m. e. 7 millió árut tovább adunk, — de melyeket mint szintén a nálunk bőven találtató bőrneműeket önmagunk gyárthatnánk, így vagyunk a szárazföldi és vízi járművekkel s gőzmozdonyokkal. Csupán ez utóbbiakért 4,737,705 frtot adtunk ki; gépekért és gépalkatrészekért pedig 16 millió 302,614 frtot s ebbeli kivitelünk egy milliót sem tesz, mert jó vasunkhoz s fanemüinkhez nincsenek megfelelő gépgyáraink , a melyekkel étkeznek, a drága forgó tőke miatt alig versenyezhetnek a már régóta feltollasodott, megerősödött s olcsó üzleti pénzekkel dolgozó osztrák gyárakkal. Vas és aczél árukat ugyan kivittünk vagy inkább kivittek az osztrák gyárosok m. e. 6 millió frt árut, de behoztunk: vasúti felszerelésekre u. m. sínek, kerekek, tengelyek stb. 17,280,244 frt árut, különféle vas és aczélárukat 33,986,937 forint s egyébb fémárukat 2,895,962 frt árut. Ezekre azt mondhatja a m. k. pénzügyér, hogy ezek: a magyar állami vasúti kölcsön aequivalansei. De bizonyára ő is jól tudja, hogy mily veszélyes aequivalensek ezek, mert hiszen nem csupán adópénz ez, melylyel a külföld iparának adózunk, hanem eszköz, fegyver a külföldiek kezében hazánk kizsákmányolásához. És azt hisszszük, hogy ezzel már kimerült adózási képességünk a külföld irányában. Pedig, dehogy merült. A fényűzés szenvedélye nem ismer kimerülést, áldozatkész rabja ez mindenkinek, ki szenvedélyeit kielégíteni képes. Csupa apróságokra a m. nürinbergi diszmó árukra ugyanis 61,009,138 frtot adtunk ki m. e. 3 V2 millió áru lett továbbítva s igy elfogyasztottunk m. e. 672 millió frt árut. nek. Soha sem lehetett volna hinni, hogy egy ilyen békés ember, hasonló eszméket forralhat magában. — Mondom, hogy szégyenitő, ezredeket eladni, mint ökör csordákat, kiáltott komoly hangon, kezét végig nyújtván az asztalon; — mondom, hogy még szégyenítőbb bírói helyeket eladni, mert a bírók, hogy pénzt kapjanak, eladják az igazságot, mondom, hogy a republikánusok jól tették, hogy eltörölték a zárdákat, ahol ápolják a röstséget és minden bűnt, mondom, hogy mindenkinek szabadon kellene jönni-menni, kereskedni, előlépni minden tiszteletfokon, anélkül, hogy valaki akadályozná. — S végül hiszem, hogy ha a herék nem akarnak sem elmenni, sem dolgozni, a jó isten akarja, hogy a méhek tőlük megmenekedjenek, ez amit láttak, s mindig látni fognak az emberek a századok végéig. A vén Schmidt ekkor kedve szerint mondá, hogy neki is hasonló gondolatai vannak, mint a vakondásznak és Koffernek, s nagybátyám, ki eddig megtartá nyugodtságát, nem tarthatá viszsza legigazabb, legtermészetesebb s legigazságosabb érzelmeit. Csak, mondá, a helyett, hogy mindent egy nap alatt akarnánk megtenni, jobb volna lassabban és fokozatosan haladni, fel kellene használni a képzelődés és szelídség módjait, a mint Jézus Krisztus. Ez okosabb volna, s ugyanazon eredményt nyernek. Teréz asszonyság mosolyogva viszonzá: — Ah ! Jakab úr, kétségkivül. Kétségkívül, ha mindenki önhöz hasonlítana, de hány száz év óta prédikálta Krisztus a jót, az igazságot és a szelídséget az embereknek ? És mégis látja-e ön, hogy nemesei meghallgatják-e ; azt látja-e, hogy a parasztokkal úgy bánnak mint testvéreikkel . . . nem . . . nem ! . . . Ez szerencsét-ily óriási törvénytelen adót fizetünk az idegen ipari kereskedelem számára egyrészt azon kényszerhelyzetnél fogva, mely iparunk és kereskedelmünk kifejlődését lehetlenné teszi, másrészt a közüzlet megmételyezettsége, a fényűzési vágy miatt, melyet kis önmegtagadás mellett megtagadhatnánk, életünk, egészségünk s művelődési fejlődésünk veszélyeztetése nélkül. Kubinyi Lajos, a Veszprém megye Enying mezővárosában tökéletesen győzött az ellenzék a bizottmányi tagoknak f. hó 20-án végbement választásánál . Krisztinkovich Aladár ügyvéd, Bocsor Péter mérnök és Cseh István földmivelő polgártársakat választván meg a jobboldali jelöltek ellenében. Az „E 1 1 e n ő r“ Írja: A baloldali kör egy rövid értekezletet tartott, melynek határozata értelmében Ghyczy Kálmán értesíteni fogja Lónyay kormányelnök urat, hogy pártunk imparlamentáris eljárásnak tekintené a budget-tárgyalás iránt megszorító alkudozásokba s előleges — úgy szólva zárt ajtók mögüli — szabályozásokba ereszkedni, s hogy — ezen véleményénél fogva — nem teljesítheti a miniszterelnök kívánságát, miszerint magánértekezletben időztessenek el a költségvetés iránti kiegyeztethető nézetkülönbségek. Egyébiránt a párt nem idegenkedik attól, hogy más kérdéseknél speciális esetekben értekezzék a kormánynyal, ha ennek valamelyik tagja által evégre alkalmilag felszólíttatik. A„Szabadelvű ipartörvény.“ E szép szavakba burkolva ajánlotta Erkövi a központi előadó, részletes vita alapjául a 15 bizottság munkálatát, amely a nyomdák s hírlapok biztosítékai ellen a balközép, egyebekben főleg a 48-as párt támadásai következtében egész heti vitát idézett elő. A „Magyar Újság“ nov. 21-i számában kimutatta már Irányi Dániel, minő szabadelvűség az ami e javaslatban többször még a balközép által is védve, megszavaztatott. Az azóta keletkezett elhatározások, kivéve a nyomdai hírlapok biztosítékai eltörlését illetőt, a szabadelvűtlenség kiáltó tényei, s jeleznünk kell néhány szakasz elleni küzdelmeinket azért is, mert az iparosok ügyét hazánk főbb belélet kérdései közé sorozzuk. A viszonosság, szabadelvűség, emberiség ellenében elkövetett bűntényéül rovom fel a kormánynak, s az őt e részben pártolt jobboldali és balközépi képviselőknek a 89., 94., 93., 94. szakaszoknak módosításaim ellenében, a szerkezet szerinti megszavazását, s ezeken túl még lélekismeret elleninek azt, hogy a jobboldal az Irányi Dániel által 88-ik szakasznak ajánlott indítványt elvetette. Viszonosság-e az ? amidőn a gyáros ellenében, ha az jogtalanul bocsátja el munkásait, semmi fogsági bírság nem rendeltetik, de igen a segéd vagy gyári munkás ellenében, miért szavaztatott tehát le azon óhajtásunk, hogy fogsággal ezek se büntethessenek. Szabadelvűség-e az ? a 93-ik §. szerint 300 frtig pénzbírsággal és 2 hónapig fogsággal büntethetni a munkaadókat, munkásokat és segédedeket, fenyegetés, vagy csak akadályozni törekvés esetében is; a midőn a 91. §. szerint, a mások tulajdona ellenében bűntényt követő zsibárisok, cselédszerzők, a midőn a közerkölcsiség ellen védő tiltó TERÉZ ASSZONYSÁG. — Regényes korrajz. — Az első franczia köztársaság idejéből- írta Erkmann-Chatrian. (Folyt.) Akkor mindenki leült, s Teréz asszonyság mosolyogván ezen derék emberekre. — Engedjék meg, hogy szolgáljak önöknek uraim! — mondá. Schmidt apó a kezét rögtön füléhez emelvén felelé: — Katonai tisztelgés önnek! Koffel és a vakondász csodálkozó tekintetet váltottak, s mindenik gondolá : Ez a Schmidt apó épen jókor és józan észszel mondá ezt! Teréz asszonyság megtörté tehát a findzsákat, s mig csöndesen ittak, nagybátyám kezeit Schmidt apó vállára helyezvén, mondá: — Teréz asszonyom, bemutatom nagy Frigyes egyik vén katonáját, egy embert, ki daczára hadjáratainak és sebeinek, bátorságának s jó magaviseleténél, csupán egyszerű őrmester lett, de akit a falu minden derék embere, többre becsül, mint egy kapitányt. Ekkor Teréz asszonyság Schmidt apóra nézett, a ki egyenesen tarta magát székén, telve a természetes méltóság érzésével. — A respublika seregében ön, uram, tábornok lett volna, mondá a hölgy. Hogyha Francziaország most egész Európa ellen harcol, azért van, hogy nem akarja tűrni, miként a tisztességek, a vagyon és a föld minden ! ■■MIM.............................. Etlenség, de a háború szükséges. Az elmúlt három év alatt, a köztársaság többet tett az emberek jogaiért, mint a tizennyolczszáz év. Higgyen nekem, orvos úr, a becsületes emberek önmegadása nagy baj, merészséget ad a léháknak és semmi jót nem idéz elő ! Mindazok, kik ott voltak, úgy gondolkoztak mint Teréz asszonyság, Jakab bátyám épen felelni akart, midőn a nagy, viaszos vászonnal bevont kalapú, réztarsolya Kelemen küldöttez kinyitá az ajtót, benyújtván az újságot. — Nem iszik kávét Kelemen? mondá nagybátyám. — Nem, Jakab úr, köszönöm... sietek, minden levél elkésett... Máskor. Kiment, s láttuk ablakunk előtt futvást elhaladni. Nagybátyám felszakitotta az újság czimszalagját, s komoly hangon kezdte olvasni e távoli idők újságait. Bár nagyon fiatal voltam, mégis emlékemben tartottam; ez hasonlított a vakondász prédikáczióhoz , s bennem valódi érdekeltséget költött fel. A vén „Zeitblatt“ a republikánusokat bolond fajtának nevezte, mivel azon merész szándékkal állottak elő, hogy a természet örökös törvényeit megváltoztassák. Kezdetben ama rettenetes módra hivatkozott, melylyel Jupiter legyőzte a trónja ellen fellázadt titánokat, a hegyek mélyébe csapván őket úgy, hogy azóta e szerencsétlenek hamut és tüzet okádnak a Vesuv és Retna sírjából. Azután beszélt a harangok elolvasztásáról, s ágyukká öntéséről. Ez, úgymond, egyike a legnagyobb megszentségtelenítéseknek, mit csak képzelni lehet, mivel az, amely a léleknek kellett hogy életet adjon, most arra van szánva, hogy a testet megölje. (Folyt köv..)