Magyar Ujság, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)
1871-12-30 / 298. szám
resztury Alajos vasmegyei főszolgabírót, albirónak Augusztich Pongrácz vasmegyei alszolgabirót, Németujvárrra járásbirónak: Laky Ferencz vasmegyei szolgabirót, albirónak: Nagy Jenő sopronmegyei tiszteletbeli szolgabirót. a székely udvarhelyi törvényszék területén törvényszéki bíráknak: Ilyés Ferencz székely-udvarhelyi királyi úrbéri törvényszéki pótülnököt, Tibád Antal székely- udvarhelyi alkirálybirót, Tamás Károly székelyudvarhelyszéki ülnököt és Ádám Dénes székelykeresztúri egyesbirót, Székely-Udvarhelyre járásbirónak : Szabó Dénes székelyudvarhelyi egyesbirót; albiráknak: László Domokos udvarhelyszéki alügyészt és Sándor Albert székelyudvarhelyi városi törvényszéki ülnököt; Keresztúrra járásbirónak: Szász Dénes legfőbb ítélőszéki fogalmazót; albirónak: Sebestyén István udvarhelyszéki törvényszéki aljegyzőt; Etédre járásbirónak : Kassai Farkas Sámuel h.-oklándi egyesbirót; a székesfehérvári törvényszék területén törvényszéki bíráknak: Madaras Lipót fehérvárvárosi törvényszéki főbírót, Erős József, Horvát Dezső, Sárközy Kálmán, Mészöly Lőrincz, Zsömbery Ede és Gergely Károly fehérmegyei törvényszéki ülnököket és Mader Ferencz székesfehérvárvárosi tanácsost; Székesfehérvárra járásbirónak: Boros Mihály fehérvári ügyvédet; albiráknak: Tóth János fehérvárvárosi törvényszéki tanácsnokot, Hajranek József fehérmegyei szolgabirót és Scherer Kamil fehérmegyei esküdtet; Adonyra járásbirónak: Cserna Ferencz fehérmegyei szolgabirót; albirónak: Komócsy Pál fehérmegyei tisztb. szolgabirót ; Vaálra járásbirónak : Lechner Ignácz baranyamegyei tvszéki ülnököt; albirónak : Botka József fehérmegyei szolgabirót; Sárbogárdra járásbirónak : Décsey Lajos fehérmegyei szolgabirót; albirónak : Salamon Alajos pesti ügyvédet; Moórra járásbirónak: Dedinszky Viktor fehérmegyei szolgabirót; albirónak : Radnich János fehérvárvárosi főügyészt; a szilágysomlyói törvényszék területén törvényszéki bíráknak: Benkő Lázár, Doboly István, Bartha Sámuel és Maniu János krasznamegyei törvényszéki ülnököket; Szilágysomlyóra járásbirónak: Albach Géza krasznamegyei főszolgabirót; albiráknak: Boros Elek krasznamegyei törvényszéki pertárnokot és Major György krasznamegyei szolgabírót ; • a szolnoki törvényszék területén törvényszéki bíráknak: Hubay Ferencz, Ádám András, Kászonyi Antal hevesmegyei szolnoki törvényszéki ülnököket, Hegedűs János heves megyei egri törvényszéki ülnököt, Bárány Károly gyöngyösi ügyvédet, Schaffner Károly és Lévay Sándor egri ügyvédeket; Szolnokra járásbirónak : Kovács Ignácz heveskemegyei törvényszéki ülnököt; albiráknak: Debreczeny Miklós szolnoki ügyvédet, Wildenauer János aradi ügyvédet és Borhy Gyula gyöngyösi ügyvédet ; Mezőtúrra járásbirónak : Bolváry Antal mezőtúri ügyvédet; albirónak : Pavelkó Győző lőcsevárosi főjegyzőt; Kun-Szent Mártonba járásbirónak: Kósa Kálmán heves megyei törvényszéki ülnököt; albirónak: Csehfalvay Rezső kun-szent-mártoni egyesbirót; Abádszalókra járásbirónak : Vezekényi Gyula helv. kir. ügyészt; albirónak : Török Alajos hevesmegyei esküdtet; a szombathelyi törvényszék területéntörvényszéki bíráknak: Bárdossy László, Dongó Károly, Sohár Vincze, Horváth Mihály, Békessy Gyula vasmegyei törvényszéki ülnököket, Turcsányi Lajos kőszegvárosi helyettes polgármestert, Molnár István vasmegyei törvényszéki ülnököt, Szalay Sándor és Kránicz József szombathelyi ügyvédet; Szombathelyre járásbirónak: Tulok Jánost, Szombathely városa biráját; albirónak: Dezse Gyula felsőeőri ügyvédet; Felső-Eörbe járásbirónak; Fülöp János vasmegyei szolgabirót; albirónak: Wagner Mihály vasmegyei szolgabirót; Vasvárra járásbirónak; Korcsmáros Gáspár tolnamegyei högvészi ügyvédet; albirónak: Nagy Pál sárvári ügyvédet; Körmendre járásbirónak ; Ajkay Sándor vasmegyei szolgabirót ; Kis-Czellben járásbirónak ; Kovács Antal vasmegyei szolgabirót ; Sárvárra járásbirónak ; Barthodeiszky Imrevasmegyei szolgabirót ; albirónak ; Megyessy Kálmán vasmegyei esküdtet; Kőszegre járásbirónak; Vajda József vasmegyei tiszt, főszígbirót; albiráknak: Szluha Dénes vasmegyei trvszéki aljegyzőt és Hochsinger Salamon vasmegyei esküdtet; a temesvári törvényszék területörvényszéki bíráknak: Preier János, Fischer István Steiner Ferencz, Stancsich Gy. Ritits János, temesmegyei törvényszéki ülnököket, dr. Despinits Péter temesmegyei központi főszolgabirót; Kövér Ignácz és Leövi Samu temesmegyei törvényszéki ülnököket; Temesvárra járásbirónak: Verzál József temesmegyei törvényszéki ülnököt; albiráknak: Weszelinovits Sándor temesvárvárosi tanácsnokot, Pichler Lipót temesmegyei aljegyzőt és Kracsuneszky László temesmegyei esküdtet; Lippára járásbirónak : Ányos Sándor temesmegyei szolgabirót ; albiráknak : Murgu József temesvári ügyvédet és Molnár László temesmegyei esküdtet ; Vingára járásbirónak : Frohmann Ödön temesvári ügyvédet ; albirónak : Bogma István temesmegyei esküdtet; Uj-Aradra járásbirónak Jakabffy Pál lippai ügyvédet ; albirónak : Medveczky János temesmegyei esküdtet ; Rékásra járásbirónak : Vaszilievits Döme temesmegyei szolgabirót; albirónak : báró Hiller Ervin temesmegyei tiszt, esküdtet ; Buziásra járásbirónak : Mihalovits Ádám temesmegyei főszolgabírót. ; albirónak : Pollist István temesmegyei esküdtet ; a tordai törvényszék területén törvényszéki bíráknak: Veres Károly kolozsvári úrbéri tvszéki ülnököt, Csegely Mihály aranyosszéki törvényszéki ülnököt, Székely Miklós tordamegyei egyesbírót és Sulutin Dénes dévai úrbéri törvényszéki ülnököt , Tordára járásbirónak : Abt Ernő tordamegyei egyesbirót ; albiráknak : Gál Géza aranyosszéki törvényszéki ülnököt, Nagy Zsigmond tordamegyeiszéki alügyészt ; Marosludasra járásbirónak : Laczhegyi Frigyes tordamegyei egyesbirót ; Felvinczre járásbirónak: Kovács Kelemen aranyosszéki egyesbirót ; Alsó-Jávára járásbirónak : Füzy Sámuel tordamegyei egyesbirót ; albirónak : Veszprémi László tordamegyei törvényszéki ülnököt ; a tornai törvényszék területén törvényszéki bíráknak: Mauks Ferencz, Dobronoky László tornamegyei törvényszéki ülnököket és Simon Endre tornamegyei tiszti ügyészt; Tornára járásbirónak : Ardényi Nándor tornai ügyvédet; Sepsire járásbirónak : Dióssy János tornagyei főszolgabírót ; albirónak : Szentpétery András abaújmegyei szolgabirót; a trencséni törvényszék területén törvényszéki bíráknak: Paskay Gyula, Androvich Sándor, Újhelyi István és Stűr János trencsénmegyei törvényszéki ülnököket; trencsénke járásbirónak: Lieszkovszky István trencsénmegyei főszolgabirót; albirónak : Vanko József trencsénvárosi törvényszéki tanácsost ; Baánna járásbirónak: Motesiczky Ernélt trencsénmegyei föszolgabirót; Illavára járásbirónak : Baross Antal trencsénmegyei főszolgabírót ; albirónak: Knüppel Gyula trencsénmegyei szolgabirót ; Puchóra járásbirónak : Bubla János trencsénmegyei törvényszéki ülnököt ; albiráknak : Nozdrovitzky István trencsénmegyei volt főpénztárnokot; a turócz-szent-mártoni törvényszék területén törvényszéki bíráknak: Lehóczky Lajos, Soltész Károly turóczmegyei törvényszéki ülnököket, Zorkóczy Ede turóczszentmártoni ügyvédet; Znióváraljára járásbirónak : Záborszky Ferencz turóczmegyei törvényszéki ülnököt; albirónak: Nemes János turóczmegyei szolgabirót ; az újvidéki törvényszék területén törvényszéki bíráknak: Jakobey Sándor bácsmegyei törvényszéki ülnököt, Alexics György Újvidék városi törvényszéki tanácsost, Jerkovits Antal, Fatity Milutin bácsmegyei törvényszéki ülnököket, Vojtkó Frigyes bácsmegyei szolgabirót, Jezdimirovits Milos újvidék-városi tanácsnokot, Favisits Sándor bácsmegyei esküdtet; Újvidékre járásbirónak : Eremits György bácsmegyei törvényszéki ülnököt; albiráknak: Peck Béla és Sztratimirovits Tivadar bácsmegyei esküdteket; Palánkára járásbirónak: Nyityin Áron bácsmegyei szolgabirót; Ó-Becsére járásbirónak: Popovits Vazul bácsmegyei szolgabirót; albiráknak: Grosschmidt István básmegyei törvényszéki ülnököt, Zottományi Sándor bácsmegyei esküdtet; az ungvári törvényszék területén törvényszéki bíráknak: Madarassy Mór, Lám Vilmos, Berhelyi Ödön ungmegyei törvényszéki ülnököket, Danilovits Elek pestvárosi törvényszéki jegyzőt, Balogh Vincze ungvári ügyvédet; Ungvárra járásbirónak : Bekény Belizár ungmegyei központi főszolgabirót, albirónak : Kovács Bertalan ungvári ügyvédet ; Nagy-Bereznára járásbirónak : Bene Kálmán ungmegyei szolgabirót, albirónak: Petrik János ungmegyei esküdtet ; Nagy-Kaposra járásbirónak : Vékey Sándor nagy-kaposi ügyvédet, albirónak : Csonka Béla ungmegyei esküdtet és tiszteletbeli szolgabirót; Szobránczra járásbirónak: Nevitzky György ungvári ügyvédet albirónak: Gyöngyösi Pál ungmegyei szolgabirót. « (Folyt. köv.) A helységek beosztása járásbíróságok szerint. (Folytatás.: XXVII. GYŐRI KIRÁLYI TÖRVÉNYSZÉK. Törvényszéki kerület kiterjedése : 293094/10 nop mértföld. Összes népessége : 112,546 lélek. A beosztott királyi járásbíróságok. Folyó Járásbíróságok szék- A járás ki- Népesszám helye terjedése mértf.-benség 1 Győr f^aur.9 52,0382 Tóth ^193 24,1583 Szent-Márton 1^605 36,350 1) Győri kir. járásbíróság. Székhelye: Győr. Győr (Szabadhegygyeli, Abda, Ásvány, Ballony, Bácsa, Bezi (Hugót pusztával) Börcs, Czakóháza, Csiliz-radvány (K.-Füzes pusztával) Dunaszeg Dunaszentpál, Enese, Fehértó, Győr Sziget, Hédervár, Ikrény-Lesvár és Oszhely puszták, Kulcsod, Kapi, Kóny, Kisbajcs, Ládámér (Patkányos pusztával), Markota és Bödöge, Medve, Nagybajcs, Nyárad, Öttevény (Pilinger és Sándorház pusztákkal), Öttevény-Sziget, Pinynyéd, Pataház, Patas, Rába-Patona, Réti, Révfalu, Ráró (Zsejke pusztával), Sövényháza (Szapud pusztával), Szabadi, Szögye, Szap, Újfalu, Vének, Vámos (Szavas pusztával), Zámoly. 2) Téthi kir. járásbíróság. Székhelye: Téth, Csanak község és hegy: Csécsény (Fűd pusztával), Csikvánd, Felpécz (Hali pusztával), Gyarmat (Csikórét pusztával), Gyirmót, Gyömörő (Csigi pusztával), Kajás (Szőlőhegygyel), Kis-Babot, Kis-Móriczhida (Ferencz pusztával), Kis-Pécz, Koronczó, Malomsok-Uj (Felső- és Alsó- Ponyvád pusztával), Ménfő, Mérges, Nagy- Móriczhida (Teke, Tördemész, Kis-Árpás vagy Dombiföld pusztákkal), Ó-Malomsok, Pátka puszta (szőlőhegygyel), Rába Szt Miklós, Rába Szt Mihály (Ankhely pusztával), Szemere (Szt Pál pusztával), Szerecseny, Tényő (szőlőhegygyel), Tóth és Szentkút. 3) Szent-Mártoni kir. járásbíróság. Székhelye: Szent-Márton, Asszonyfa, Böny (Eörkény pusztával), Gönyü (Öreg-, Kis- és Majk-Szent-János pusztákkal), Gug puszta, Kis-Écs puszta, Kis-Baráth (szőlőhegygyel), Mező-Eőrs, Mindszent puszta, Macskalik puszta, N.-Baráth község, N.-Baráth hegy, Nagy-Nyul (szőlőhegygyel), Kis-Nyul (szőlőhegygyel), Káptalan-Nyul, Nagy-Écs (hegygyel és Mesterfa pusztával), Nyalka, Peér, Pázmánd, (hegygyel), Püspök-Alap puszta, Ravazd (Tarján pusztával), Rétalap és Selyemtelek puszták, Szentiván (Hecse, Kismegyer, Sashegy, és Likócs pusztákkal), Söptér puszta, Sághalom (Sághegygyel és Ságh pusztával), Szent-Márton, Szent-Márton szőllőhegy, Szent-Márton-Váralja, Taáp-Szent-Miklós, Táplány puszta, Töltéstava, puszta, Taáp (Borba pusztákkal). Veszprém megyéből : Bánk-K. (Tóth-Réde-Hoják), Licz (Aranymajor, Gerencsér, Póstelek), Lázi-Leányfalu, Péterd, Bársonyos Pervát Kút, Gyirót, Sikátor, Teleki (Alsó-Felső-Börcsháza, Öreg és Kis Szolgagyőr, Nyeskenye, Tarcs, Mihálfa), Románd (Püspökmajor, Liki,Varsány), Varsány (Kenyéri pusztával). XXVIII. KOMÁROMI KIR. TÖRVÉNYSZÉK. Törvényszéki kerület kiterjedése: 41 1,,59/1 pooo mértföld. Összes népessége : 141,838 lelk. A beosztott kir. járásbíróságok. Folyó Járásbíróságok szék A járás ki- Népesszám helye terjedése mértf.-benség 1 Komárom 118769 42,435 2 Tata *^6943 32,715 3 Perbete 1 ^7323 33,543 4 Nagy-Igmánd 1'^9994 33,145 1 Komáromi kir.járásbiróság. Székhelye: Komárom, Aranyos, Bogya (Nemes és Vári), Csicsó, Ekets, Ekel, Füss, Gellér (Alsó), Gellér (Felső), Guta, Izsa (Örs Harcsás pusztával), Izsap, Keszi (Nagy), Keszi (Kis), Kamocsa, Keczegfalva, Komárom, Lééi (Érsek), Lééi (Nagy,) Megyer (Nagy), Megyeres, Néma (Kolozs), Ocsa (Nemes) Szimó, Szakállos (Apácza) Szakállos (Túri), Szakállos (Lak), Szilas, Tány (Lágy), Újfalu (Duna), 2) Tatai kir. járásbíróság-Székhelye: Tata, Agosztyán, D.-Almás, Baj, Bánhida, Galla (Alsó-) Galla (Felső), Gesztes, Zsemle, P.-Gyarmath, Gyermely, Héregli, Kecskéd, Környe, Naszály, Neszmély, Oroszlány, Szent-Miklós, Szomód, Szomor, Szőllős, Tata, Tóváros, Tarjány, Tardos, Tolna, Tagyosi puszták. 3) Perbetei kir. járás bíróság. Székhelye: Perbete, Bagotta(Bajcs pusztával), Bajomiak, Csebi, Csuz, Für, Ó-Gyala, (Álomszeg, Aba, Vék), Uj- Gyalla, Hetény, Imely, Jászfalu, Kolba, Kurtakeszi, Kürth, Madar, Marczelház Rath és Virt pusztákkal), Martos (Agyagos pusztával), Naszvad (-Guta, Czuzföld, Csörgő, Angyala és Farkasd pusztákkal), Perbete (Szt.-Miklós pusztával), Duna-Radvány, (Zsitvatő pusztával), Szemere, Szent-Péter (Várföld és Sándor pusztákkal), Udvard. 4) Nagy-Igmándi kir. járásbíróság. Székhelye: Nagy-Igmánd, Ács (Vasi pusztával), Ászár, Bana Bábolnával, Bököd, Császár (Makk pusztával), Csep, Dad, Ete, Kéthely, Kisbér (Nagybér pusztával), Kis-Igmánd, Szt.-Mihály, Kocs, Kömlöd, Mocsa (Csém Tömörd pusztával), Nagy-Igmánd (Csanak pusztával)) Ó-Szőny, Füzitő (Herkály pusztával), Szák, Szend, Tárkány, (Őrbő pusztával), Uj-Szőny. XXIX. SZÉKESFEHÉRVÁRI KIR. TÖRVÉNYSZÉK. Törvényszéki kerületi kiterjedése: 71 12p/toooo mértföld. Összes népessége: 196,234 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok. Folyó Járásbíróságok szék- A járás ki- Népesszám helye terjedése ség mértf.-ben1 Székes-Fehérvár 208722 65,2142 Adony 117437 20,1443 Vaál 13 1,134,u 42,4134 Sárbogárd 1,139 30,7905 Moór 8?241 28,673 Székes - Fehérvári kir. járásbiróság. Székhelye: Székes-Fehérvár. Aba (Báránd, Kajtor és Szent-Iván pusztákkal), Csoór, (Csoór, Guszon és Móritő pusztákkal), Csősz, Falu Battány, (Kis-Öreg Szárhegy pusztával), Szabad-Batthyány (Csabda pusztával), Füle, Gárdony (Agárd és Dinnyés pusztákkal), Inota és pusztái, Jenő, Jácz és pusztái, Iszka Szent-György (Hosszú-hegy és Atya pusztákkal), Kis-Keszi, Keresztes, Móka, Nadap, Nyék és Pettend, Nádasd, Ladány, Nagy- és Kis-Láng (Loob, Jánosmajor, Péterszállás, Tarnócza, Csőszi, Világos kis pusztákkal), Pákozd (Csala-Kisfalud pusztával), Pátka (Mária, Fülöpmajor és Kőrakás pusztával), Polgárdi és Cséri, Felső-Kis-Somlyó pusztákkal), Székes-Fehérvár, Szentmihály (Zichyfalva, Livia, Pálmajor, Saág, Urhida és Sár Pentele pusztákkal), Soponya, Sukoró (Jánosmajorral), Velencze, Zámoly, Seregélyes (Szerecsen, Börgönd, Újfalu, Hypolitmajor, Selymes). 2) Adonyi kir. járásbíróság. Székhelye: Adony, Adony és pusztái, P.Szabolcs és majorságai, Baracs, Batta, Dunapentele (Pálhalma és Ápostag pusztákkal), Ercsi (Krizsándolina, Sándorszállás, Agg és Rácz-Szt.-Péter, Malonta, Rohoda, Alsó-Felső- és Kis-Besnyő, Göbölyjárás pusztákkal), Érd (Benta, Simonmajor, Erlakokovecz, Fülöpmajor, Ilkamajor, Kutyavár, Téglaház, Hidegcsárda , Csillagcsárda), Iváncsa, Kis-Perkáta , Nagy-Perkáta , Rácz-Almás és Daja, Rácz-Keresztur (Szent László és Rácz-Sz.Miklós pusztákkal), Szolgaegyháza. 3) Vaáli kir. járásbíróság. Székhelye: Vaál, Ácsa, Alcsuth és pusztái, Baracska, Bicske (Nagy- és Kis-Németegyháza, Csordakut, Ujmajor és Tornya pusztákkal), Both és majorságai, Bodmér, Boglár, Csabdi (Vasztély), Gyúró, Kuldó, Kajászó-Szt.-Péter, Lovasberény és pusztái, Martonvásár és pusztái, Mány (őrs), Pázmánd, Soóskut, Szár, Torda, Tárnok (Berki, Orház, Anasztázia és Kis-Tárnoki pusztákkal), Tabajd, Uj-Barok, Vaál és pusztái, Vereb, Puszta-Zámor. 4) Sárbogárdi kir. járásbíróság. Székhelye: Sárbogárd. Alap és pusztái: Alsó-Szent-Iván, Czecze (Menved és Hard pusztákkal), Előszállás (Kelemen-N.-K. Venyim, Kakasd, Mélykút és Bernátkut pusztákkal), Hantos-Nagy, Kis és Közép Herczegfalva (Sismánd, Nagy és Kis Karácsony, Róbertvölgy, György pusztákkal és Ménesmajorral), Igar (Vám, Nagy- és Kis-Dád pusztákkal), Kálóz (Bel- és Kül-Majorral, Nagy-Hörcsök, Ödönmajor, Hatvan, Kis-Hörcsök és Jenőfalva pusztákkal), Loók(Nagy és Kis), Puszta Egres (Fáncs, Bacs és Örs pusztákkal), Sárosd (Sárosd, Csillag, Tükrös, Daru, Andormajor és Jakabszállás pusztákkal), Sár Egres, Sárbogárd (Körtvélyes és Töbörzsök pusztákkal), Sár-Szent-Miklós (Szarvas, Mindszent és Rétszi- Szegedi bünperek. 75. Tarisznyán Kovács Imre, kecskeméti lakos kárára 1864. november 28-kán elkövetett rablás. 1864. évi november 28-án id. Vikor András, Lantos Lajos és Forgó József előlegesen összebeszélvén arra, hogy Tarisznyás Kovács Imre kecskeméti lakosnak birkáit ellopják, miután a nevezett azon időben özvegy Bandzsal Vinczéné született Szappanos Erzsébetnek u. n. czethali szőlőjében lakott, s a kérdéses napon ott épen disznótort tartottak, a tervet akként főzték ki, hogy Vikor András a mulató nép közé vegyülve azokat borozás végett egy szomszéd korcsmába csalja, társai pedig azalatt T. Kovács Imrének birkáit az istáléból kieresztik és elhajtják. Az est beálltával tehát Vikor András — kezében boros palaczkkal — beállított a tározó házhoz s rövid idei ott mulatásai után csakugyan sikerült neki T. Kovács Imrét és férfi vendégeit egy közeli korcsmába elcsalni, ahol azután az ajtóba kiállva elénekelte azon dalt, mely előleges megállapodásukhoz képest társainak jeladásul szolgált. Mikor ezt Lantos Lajos és Forgó József hallották, bementek a kiszemelt házba, és onnan, mialatt Lantos Lajos Laboda-Veres István kisbojtárt, ki a kamra ajtó előtt feküdt, a konyhába betaszigálta, a szobából kikiabáló asszonyokat pedig fenyegetődzések közt, miközben egyik ablakot is betörte, a kijöveteltől visszariasztotta, ez alatt Forgó József az istálóból 27 db birkát és két szamarat kieresztett, s ezeket aztán társával együtt elhajtotta. Az ekként elrablott birkákat Forgó József másnap Hullai János bojtár társával a szentlörinczi pusztára hajtotta, a honnan azután Hullai János és Nani Belford István később ugyan azokat a szegedi földre vitték elárusitás végett, s ott egy részét Czipő Erdélyi Istvánnak, más részét Czernyák Vinczének kezére juttatták. Az előadott rablási bűntettre vonatkozólag, melynek tényállása tárgyilag T. Kovács Imrének panasz előadása, továbbá a kecskeméti főtvszéknek 1865. évi 711. számú ítéletében hivatkozott tanuk vallomásai, nem különben Forgó József önvallomása által is igazoltatik, idősb Viktor András beismeri azt, hogy előlegesen összebeszélt társaival az iránt, hogy ezek mialatt ő T. Kovács Imrével a korcsmában borozott, annak birkáit elhajtják, továbbá beismeri, hogy miután ez megtörtént, az osztályrész fejében Lantos Lajostól öt frtot kapott, azonban tagadja, hogy társaival arról, miszerint ők valaki ellen erőszakot is alkalmazzanak, előlegesen beszélt, vagy hogy csak utólagosan is megtudta volna, miszerint társai rablás útján jutottak hozzá a birkákhoz, miért is, tekintve, hogy ezen tagadásának ellenkezője igazolva nincsen, reá nézve a vádbeli bűntett csak mint tolvajság esvén beszámítás alá; vádlott mint annak bűnszerzője, és egyik közremunkáló tettese bűnösnek kimondandó, s Tarisznyás Kovács Imre részére az általa megitéltetni kért kárban jelesül az elveszett, de később megkerült birkáknak időközi haszna, és szaporításának megtérítésében, és birka gyapját párja után évenkint 2 forintra, a szaporulatot pedig összesen 60 írtra számítva, továbbá ugyan annak részére 8 írt utánjárási költség megfizetésében esetleg többi társaival egyetemlegesen elmarasztalandó. Forgó Józsefre nézve, tekintve, hogy ellene egy önálló rabló gyilkosság, és több rablási bűntett miatt legközelebb külön per lesz megindítandó, ezúttal az ítélethozatalt a jelen esetre vonatkozólag is elhalasztatni kérem. Néhai Lantos Lajos hagyatéka ellen a káros fél polgreraira utasítandó. A Hullai János, Náni Belford István, N.Belford János és Czipő Erdélyi János ellen felmerült vádakra nézve a teketszék már sommás után hozott ítéletet. 16. A kecskeméti törökfái pusztán eddigi ismeretlen káros ellen 1857-ik évi télen elkövetett rablás. Az 1857. évi télen Muzslai János, és hasonnevű apja, Miksi T. Gergely, és Kasza József, társaságában a kecskeméti úgynevezett törökfái pusztának egyik tanyájáról, miután egy tanyai lakost, ki őket észrevette, a konyhába visszahajtottak, mintegy 20 db birkát elraboltak, s azokat a két Muzslai először Kámpli Azél Pálhoz hajtották, és megnyúzták, onnan pedig a húst utóbb nevezettnek kocsiján beszállították Izsákra, a hol azután id. Muzslai János házasulása alkalmával annak lakadalmán elfogyasztották. Ezen rablásra vonatkozólag beismerő önvallomásaik alapján Muzslai János mint közvetlen tettes, Kámpli Aczél Pál mint orgazda bűnösöknek kimondandók, s a netalán felfedezendő káros részére az ez által polg. peruson felszámítandó kárnak megtérítésében egyetemlegesen elmarasztalandók; néhai idősb Muszlai János, Miksi Tóth Gergely és Kasza József ellen a további eljárás megszüntetendő lévén, vezetni, Napobrát levetteti s állítja helyére, az akadémiát, a poli iskolát, a becsületrendet elpusztitandja hadság, testvériség, egyenlőség !“fens szavához azon átkos választást: „vág, teendi; a gazdagokat megrontja a nél a szegényeket meggazdagitaná, a hite, mindnyájunk vagyona, s a munkát megse, sitendi, a tulajdonost s a családot erőlteti, enberfőket fog a lándzsákon hordani, a börtönöket megtölti a gyanúsítás folytán, s kiüríti mészárlások útján, Európát felgyújtja s a műveltséget hamuvá hamvasztja. Francziaországot a sötétség hazájává teendi, a szabadságot lemészárolja, a művészeteket elfojtja, a gondolatot lefejezi, istent megtagadja, a két válságos gépet, melyek egyike a másik nélkül nem működhetik, a bankóprést s a guillotint ismét mozgásba hozandja. Szóval, mit ■’z 1793-ki férfiak pusztító hevükben tettek, azt ez hideg vérrel teendi s a nagyban űzött borzadályosság után, melyet atyáink láttak, megmutatja nekünk a borzadályost kicsinyben. A másik köztársaság, mostantól fogva minden franczia szent egyesülése lesz s egy napon minden nemzetek egyesülése a demokratikus elvben, szabadságot fog megalkotni bitorlás és erőszakoskodás nélkül; egyenlőséget, mely a természeti növekedést mindenkinek megengedi, testvériséget, nem a kolostori barátokét, hanem szabad emberekét. Mint a napvilágosságot, úgy fog ő ingyenes oktatást adni, a büntetőjogba könyörületet, a magánjogba engesztelékenységet hozni, az ország egy részén az erőt, másik részén a szántóföldek értékét meg fogja tízszerezni, azon alapelvből fog kiindulni, hogy minden embernek a munkával kell keresni s a tulajdonnal végezni , ezért a tulajdont mint a végzett munka képét biztosítani fogja, az örökjogot tisztelendi, mely nem más, mint a kéz, melyet az atya sirjából nyújt s hogy az általános jóllét dicsteljes feladatát megvalósítsa, az ipar és tudomány, a művészet s a gondolat folytonos növekvését egyesitendi anélkül, hogy földről távoznék s a hihető, igaz alapját elhagná; a bölcsek minden nagy álmainak megvalsitására fog törekedni, a hatalmat ugyanaalapokon, mint a szabadságot, azaz a jog fogja felépíteni, a hatalmat alárendeli a lemnek, a lázadást s a háborút a barbárság két formáját elpusztitandja: a rendet a polgár törvényévé teendi s a bírót a néniek törvér őrévé, élni és ragyogni fog, Francziaorszá nagggyá teendi, a világot meghódítja, szóval emberi nem fenséges ölelkezése lesz a megelégedett isten szemei alatt, ezen két köztársaság egyike „polgárosodásinak, a másik „rém“-nek nevezendi magát. Kész vagyok életemet az egyik felépítésére a másik megakadályozására szentelni. Victor Hugo. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. DECZIMBER 30. sas pusztákkal), Sárkeresztur és pusztái, Szent- Ágotha, Vajta. 5) Moóri kir. járásbíróság. Székhelye: Moór, Bakony-Sárkány, Balinka (Eszény, Gyón és Mecsér pusztákkal), Bodajk (N.-K.-Tárnok és Varjuvár pusztákkal), Csákvár (Forna pusztával), Csákberény és pusztái, Csóka Csurgó (Gaja, Igar és Szilvakut pusztákkal), Gánth (Kápolna pusztával), Guth (Tamási), Isztimér és pusztái, Kuti, Kozma (Köhányás pusztával), Magyar-Almás, Moór és pusztái, Ondód (Nána pusztával), Seréd, Veleg. (Folyt. köv.) KÜLFÖLD. Hugo Viktor programmja. Hugo Viktor Páris egyik kerületében a jan. 7-én tartandó képviselőválasztás alkalmából jelöltnek jön fölléptetve, s választóihoz a következő programmot intézé: Polgártársak ! Válaszolok a 60,000 választó felhívására, kik saját jóakaratukból szavaikkal tiszteltek meg (februárban.) A mostani politikai helyzetben érzelmeim kifejezését kívánják tőlem; itt van ! Két köztársaság lehetséges; az egyik eldobja a háromszinű zászlót a piros előtt, a Vendome oszlopból vastag sousdarabokat fog KRÓNIKA. Pest, deczember 29. — A miniszterelnök megbukott. Egy Sátoraljaújhelyről vett távirat jelenti, hogy a mai képviselőválasztásnál a baloldal jelöltje ,a to ay 37 szavazattöbbséggel megválasztatott Lónyay gróf ellenében. No, de áll még Versecz. — Magyarok Bécsben. Ily bekezdésű sorokban a bécsi új „Presse“ kifejezést ad abbeli dühének, hogy most annyi a magyar a császári városban. Nevezetesen elősorolja, hogy ott járnak Andrásyn kívül Lónyay, Kerkápoly, Tisza Lajos, Pejacsevits, Bedekovics,Rajner, Horváth, Lévay, Kohen, Halász, Reviczky stb. Ne féljen a koma, többet visznek azok oda, mint ami jót nekünk onnan hozhatnak. — A sajtóbeli szédelgésekről itt minapi soraink közt fölemlítettük, hogy a „P. Lloyd“ is azon lapok közt volt, melyek a bécsi „Raten und Renten“-banktól, reklám- vagy hallgatási díjt kaptak. A nevezett lap mai esti számában Csernátonynak egy újabb felszólítására felelve kijelenti, hogy amaz intézet alapítása idejében a Lloyd szerkesztője nem volt Pesten s mihelyt a hír fölmerült, azonnal kérdést intéztetett, hogy kinek és mikor szolgáltatott ki a szóban levő összeg. E kérdésére ma kapott választ, melylyel bizonyítja, hogy „a „P. Lloyd“ számára sem ezen, sem más összeg nem vétetett föl.“ — Az 1871. év halottak Az évi szemlék közül a mienk a legszomorubb és gyászos ut az, melyet a halál nyomdokait követve ez alkalommal megteszünk. A művelt világ sok nagy embere hullt ki ez évben s érdemeik, jelentőségük ismertetésére szűk e keret, tehát csak egymás mellé állítjuk e neveket, melyeknek viselői ez évben sírba szálltak. Nemzetünk, tudományunk, művész és társasvilágunk halottai: Eötvös József b., Nyáry Pál, Pataky Dániel, Gálfy Sándor, Körmöczy Imre, dr. Flór, Árvay Gergely, Lőrinczy Lehr Zsigmond, Szűk Mátyás, Érdi János, Hollósné-Kendelényi Fanni, Fábián Gábor, Bitnicz Lajos, Fekete Mihály, Illésy György, Trausch József, Szilády Károly, Zay Károly és Farkas Gyula. A külföld nevezetesebb halottai ez évben: Gervinus, Opolzer, Tegetthof Ditrichstein, Meusdorf, Murchison, Herschel, Kork Pál, Auber, Omer basa, Ali basa, Flourens, Taussig, Halm Frigyes, (Münchb.) Löwe, Hesz Péter, Lampert és Hugó Károly. A lajstrom távolról sincs kimerítve, csak mintegy ráutal a nagy veszteségekre, melyeket az emberi szellem ez évben szenvedett a test porhadása által. — Simola prímás, mint a „Magyar Állam“ nagy örömmel jelenti, újabb főpásztori levélen dolgozik, melyben a csalhatatlansági bizonyítékok felsorolását folytatni fogja. Mire nem adja magát az ember, ha nincs semmi dolga. — A gyóntatószékben, Linczből egy förtelmes történetet irnak, melynek undorító hőse az ottani karmelita-zárda Gábor nevű gyóntatója. Ez a szent ember magához csábított egy szép fiatal leányt, s miután ördögi ravaszsággal sikerült neki a szerencsétlen képzeletét vakhitü meséivel túlcsigázni, megfosztotta ártatlanságától. Midőn a leány haza ment, a téboly jelei már ézrevehetők voltak rajta s azóta teljesen megörült. Folyton azt panaszolja, hogy a kaján pap elrabolta lelkét s éjjel-nappal imádkozik, hogy a szent szűz adja neki vissza. A szerencsétlent tébolydába szállították, de a bűnös csábitó ellen még nincs megindítva a vizsgálat. — Jubilaeum. A budai műegyetem jövő, héten ünnepli huszonötéves fenállását. Ez egy- s szersmind József nádor emlékünnepe is, kinek nádorsága alkalmából alapittatott a politechnicum.