Magyar Ujság, 1872. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1872-01-28 / 22. szám

miniszterrel egyetemben a kir. biztosságot még továbbra is fönntartani, bátor vagyok azt kérdezni tőlük, midőn négy éven keresz­tül dolgozik egy vizsgáló bíróság, a vizsgá­latot el­készítette és átadja az illető bíróság­nak, ez dolgozik 272 éven keresztül és ez a bíróság befejezett 270 ügyett, valami 400 ügy pedig becsomagolva ítélet alá bocsá­­tandó, hogyan lehet mégis az igazságügyér a belügyérrel egyetemben annyira rövid­látó. (Jobb felől ellenmondás.) Igen is rövid­látó, mert ennek nem akarok határozottabb nevet adni, hogy midőn ennyi munka, ennyi költsége fekszik az országnak­ e munkában, akkor a delegált bíróság tagjait, kik ez ügyet tanulmányozták és ismerik az egyes tetteseket és tanukat mind mellőzi, és úja­kat tesz oda, csak azért, mert azon szegény bírák épen esetleg nem osztják a magas kormány nézetét és nem tartoznak azon uralkodó párthoz, mely az előtt élet és ha­lál ura. Ezért mellőzték őket és egészen idegen emberekre bízták a pereket, kik kénytelenek lesznek azokat az A-tól, a Z-ig újra tanulmányozni, minden egyes bírói cse­­lekvényt, bűnvádi keresetet, a vizsgál­atot, a tanuk és a rabok kihallgatását újra esz­közölni. Ez eljárás tapintatosnak nem ne­vezhető. Méltóztassék Zeyk államtitkár úr megengedni nekem, hogy nevet adtam a do­lognak és nem nyilatkoztam erélyesebben. Szükségesnek tartottam ezen indokokat előre bocsájtani és ezek után kijelentem, hogy ily adminisztratív és eljárás mellett a királyi biztosságra egy krajczárt sem sza­vazok meg. Kállay Ödön: T. ház! Én sem vagyok barátja a királyi biztosságnak, de a­ki is­meri a jelenlegi helyzetet, az alföldön, és összehasonlítja azt a múlt helyzettel, annak azt kell mondani, hogy Ráday kiküldött biztos úr nagy érdemeket szerzett ma­gának. Mielőtt a biztosság az alföldön fennállott, naponként történtek rablások, sőt mondha­tom, hogy világos nappal jöttek be a go­nosztevők a gazdaságba, és búzát és más lelmi­szereket szemtelenül raboltak. (Igaz!) Nem tarthatott egy vásár sem az alföldön a­nélkül, hogy az utazók ki nem raboltat­­tak volna. (Úgy van!) Ma pedig mindezekről semmit sem hal­lunk. Én tehát te­hát ! lelkemből azt mon­dom, hogy a királyi biztosságot mindaddig, míg tárgyát be nem fejezi fenn kell tartani. (Élénk helyeslés jobb felől.­ Ha a biztosság tortúrákat alkalmaz, ez nagyon embertelen dolog lenne, és remé­lem, hogy ezen felszólalások következtében, melyek a t. képviselők által mondottak, nevezetesen Miletics, Huszár J. barátom ál­tal — remélem, hogy a belügyminiszter figyelmét erre fordítani fogja, mert nem szükséges e parlamentben mindjárt körira­tokkal előállani. Ha több képviselő felhoz valamely visszaélést, azt hiszem, hogy kö­telessége a belügyminiszter úrnak figyel­met fordítani ezen ügyre. A­mit azonban Majoros barátom állított, abban neki igaz­ságot adok, mert valóban nagyon kár volt a delegált bíróságot megváltoztatni, mert azok, kik eddig ez Ügygyel foglalkoztak, nagyon tapasztalt férfiak voltak, és igaza volt­­­ barátomnak abban, hogy az újonnan kinevezett bírák nem fognak kötelességük­nek úgy megfelelni, mint a régiek. Külön­ben a pénzügyi bizottság jelentését párto­lom. (Helyeslés.) Babes Vincze a kir. biztosságot ez idő­­szerint már anomáliának tartja s meghosz­­szabbitása ellen van. Tóth Vilmos röviden szól az intézmény szükségéről s hiszi, hogy ezentúl nem lesz szükség a további meghosszabítását kérni. — A többség ezután megszavazza a költ­séget. Következik P. Szathmáry Károly indítványa egy második hasonszenvi tanszék fölállítása iránt, melyet a pénz­ügyi bizottság mellőzni javasol. P. Szathmáry Károly indokolja javas­latát. Én — úgymond — ezen tanszék fel­állítását semmi más elvből nem sürgettetem mint a tanszabadság elvéből, mely okvet­lenül követeli, hogy bármely tudomány, mely már az életben érvényre jutott, sőt a mely még nem is jutott érvényre, a tudo­mány csarnokába belépést nyerjen, köve­teli, azt a köztudat hogy még ez elméletek is, melyek érvényre nem jutottak, mint pl. a Darwin elmélete, mi legalább azon hasz­not teremti a tudománynak, hogy az ellen nézetüeket is tanulmányozásra serkentvén, vitát idéz elő az emberiség hasznára és a tudomány tovább fejlődésére; de e mellett miután a homoepathia már hazánkban épen úgy , mint Európában a legfelsőbb osz­tályoktól egészen a legmagassabbakig ér­vényt szerzett magának már politiális szem­pontok is követelik, hogy a kormány in­tézkedjék arról, hogy az egyetemen facul­­tatiójuk legyen épen úgy azon orvosoknak, sik homeopathice akarnak gyógyítani mint a többieknek. És most ehez járul egy har­madik érv t. i. a képviselőház előbbeni ha­tározata fentartásának érve. A pénzügyi bizottság két okot hoz föl az ellen, miért nem akarja a homeopathicai tanszéket fi­zetéses tanárral ellátni ? Egyik ok az, hogy az egyetemnek igen nagy szükségletei van­nak. Tökéletesen igaz- és egyebek közt hangsúlyozza, hogy nincs elegendő klinika felállítva , de hiszen a homeopathia is egy ily klinikai tanszéket kért és miután az or­szággyűlés meg is szavazta a klinika felál­lítását, és miután azt részint egy magán­intézetben, részint a városi kórházban már megnyerte, szerényen hallgat és csupán ezen klinikának megfelelő tanszéket kér, és bár ha homeopathia elve egészen paral­lel elvit képez az allopathiával, csupán egy tanszéket kér, hogy kiegészíttessék e tudo­mány előadása. Zsedényi Ede elvben szintén pártolja a javaslatot, de nem hiszi, hogy már elérke­zett a tanszék felállítására az idő, mivel az eddigi egy tanárnak is csak három rendes hallgatója van. Pauler Tivadar az orvoskari dékán je­lentése szerint mondhatja, hogy a hason­szenvi előadásnak szabályszerűen beírt egyetlen hallgatója sincs, de mivel a tan­szék a rendes beiratás után állítatott föl az illető tanártól is fölkérte a jelentést. E sze­rint most 27 hallgatója van, ezek közül csak három orvoshallgató, 2 tisztviselő kettő kép­viselő és 19 orvostudor. Váradi Gábor ennek ellenében elégsé­gesnek tartja a ház két év előtti határoza­tára utalni. Simonyi Ernő nem érti a p. U. bizottság­­jelentését. Olyasmiről ad jelentést, melyre megbízva nincsen. Nekem ez úgy tűnik elő, mintha valaki megbizatnék, hogy rendeljen ebédet, de nem rendel ebédet, hanem azt referálja, hogy a városligetben az utak po­rosak, a füvet öntözni és a virágdiszítmé­­nyeket rendbe kell tartani. Erre nézve egy­általában nem látom be, hogy ily önkényte­­sen adott véleményre a ház szavazhasson. — A többség ezután szavazással Szath­máry K. javaslata mellett nyilatkozik.­­ Végül vita nélkül elfogadtatik a bizottság jelentése a gyermekgyógyászati tanszék rendszeresítése s az egyetemi építkezések foganatosításra czélzó javaslatok s a most elfogadott második hasonszenvi tanszékére ugyanazon dotatió szavaztatik meg, mint az első széké. Elnök: A napirend befejeztetvén, most egy kérdést intézek a t. ház minden olda­lához. — A tegnapi, mai és holnapi napok alatt a tanácskozásokban azon tárgyak, melyek meg voltak nevezve annyira megvi­­tatvák-e már, hogy hétfőn lehessen azokat t. i. a választási törvényt, a két főváros egyesítéséről szóló törvényt az osztályokhoz utasítani? (Felkiáltások: Nem lehet!) Ha nem lehet, akkor másrészről értesítve lévén, hogy a költségvetési törvény csak kedden nyújtatathatik be, javaslatba hozom, — ha a ház elfogadja — hogy határozatilag ki­mondassák, hogy kedden 10 órakor legyen ülés, melynek egyéb tárgya nem lenne, mint a pénzügyi bizottság jelentése, a költ­ségvetési törvény fölött és ezen ülésben ha­tároznék meg a jövő napok teendőit. (He­lyeslés. — Ezzel az ülés véget ért. * • — A főrendiház mai ülésében napiren­den volt a közigazgazgatási kiadások ideigle­fedezéséről szóló törvényjavaslatot, mely vita nélkül elfogadtatott. Ezután a gazda­sági bizottság javaslatára a ház számadá­sai fogadtatnak el,s végül a házszabályokat vizsgáló bizottságba tagul Inkey Nándor választatott meg. KRÓNIKA, Pest, január 27. A „Szombati Lapok“ 4-ik száma méltó társa az előbbeni háromnak. Tartal­ma élénk, összeállítása tapintatos. Czikkei közül kiemeljük a franczia ügyekre vonat­kozót. Tárczája D­e g­r­é beszélyének foly­tatását hozza. —■ A Woronieczky-siremlékre eddig összesen 1760 frt 10 ka. gyűlt be. — Néh. Marczibányi Antal vég­rendelete ma délelőtt 10 órakor h­irdettetett ki a pestvidéki királyi törvényszék előtt számos érdekelt fél jelenlétében. A nagy vagyont leányági rokonainak hagyomá­nyozta. A hazai intézetekre a következő összegeket hagyta: a magyar tudo­mányos akadémiának földtehermen­­tesítési kötvényekben 10,000 frtot azon ki­kötéssel, hogy ennek kamatai „a magyar tudományosságnak népszerűsítésére illető­leg a tudománynak a nép közt való ter­jesztésére“ fordíttassanak, a nemzeti s­z­í­n­ü­g­y előmozdítására hagyományo­zott 10.000 frtot azon meghagyással, hogy a módozatok fölött a m. t. akadémia intéz­kedjék, az írói segélyegyletnek 500 frtot, a nemzeti múzeumnak 5000 ftot. A végrendelet ellen kifogást gr. Karácsonyi Guido képviselője jelentett be. — A „Jó hazafiak“ szerzőjének minden nap más nevet kap fel a hir. Teg­nap mint mi is kétkedve említettük Titrr tábornok volt szóban, ma ismét más magas állású embert emlegetnek s igy alkalma­sint eltart ez még kis ideig. Részünkről csak annyit tartunk bizonyosnak, hogy a kormánynyal semmi összeköttetése a jó ha­zafiaknak. — Néh. b. Eötvös József halálának évfordulóját az akadémia február 1-én d. e. 10 órakor az egyetem templomában gyász­istentisztelettel, február 2-án d. e. 11 óra­kor pedig saját dísztermében emlékünnepély­­lyel üli meg, melyekre az akadémia tagjai s a közönség meghivatnak. Belépti jegyek nem adatnak ki. — A budapesti híd pályatervei kö­zül a bizottság hatot talált legjobbnak s ezek közül fogja a jutalmazandót kisze­melni. — A nemzeti színház drámabiráló bizottsága „A házasság az égben köttetik“, „Melyik a három közül“ eredeti darabokat előadásra nem ajánlotta. A darabok a szín­házi könyvtárnoknak adattak át.­­ A világkiállítási orsz. bizott­m­á­n­y végrehajtó bizottsága közbejött akadályok miatt hétfőn ülést nem tarthat­ván, kedden január 30-án délután 5 órakor tart ülést a földmű­ipar és kereskedelmi miniszteisztérium helyiségében. A napirend tárgya: az alelnök kijelölése.­­ A népszínházi bizottság két havi szünetelés után tegnap Lipthay Béla b. elnöklete mellett ülést tartott, melyen Szent­­királyi Mór, mint a pénzügyi bizottság el­nöke, jelentést tett a bizottság javaslatáról. A bizottság ketté választotta a színház föl­építésének és a színházi üzlet vezetésének kérdését. A fölépítés költségeinek beszerzé­sére három módot ajánl a bizottság: első helyen az aláírást, mely ismét hazafias ado­mányokat és kamat nélkül való kölcsönö­ket ölelne föl, továbbá a sorsjátékot pénz­nyereménynyel és ha mindez nem fedezné, esetleg országos segélyezés igénybevételét. Az üzlet kezelése bízathatnék azután rész­vénytársaságra.­­ Steiger Gyula első he­lyen a sorsjegyek kiadásának módját ajánl­ja, azután esetleg a közakadozást, az or­szágos segélyt határozottan ellenzi. E tárgy körül élénk vita fejlődött ki, melyben részt­­vettek Tavaszi Endre, Ballagi Mór, Ghyczy Samu, Gelléry Szabó János, Sebők Imre, Rákosi Jenő, Schweiger Márton, Milassin Vilmos ; határozott képen végül kimondatott, hogy kivántatos, miszerint a szükséges pénzösszegek és sorsjegyek kibocsátása után szereztessenek be. E határozat a pénz­ügyi bizottságnak kiadatott, hogy ez irány­ban a szükséges lépéseket megtegye s egy­úttal tervet készítsen a végleges szervezésre nézve is. — Egy tervrajz elkészítésével az elnök bízatott meg. — A tükrök ellen. „A mézből is meg­árt a sok“ közmondását Böttcher tanár, (a lögnapot föltalálója) a tükrökre alkalmazza. Szerinte sok nő halványsága egyenesen a tükrök higanygőzétől ered, melyet a boudo­­litokban levő sok tükör a nap vagy kályha melegére előidéz. Ennek hatásáról meggyő­ződhetni, ha a kályha közelében levő tükör fölé arany gyűrűt függesztünk, mely szap­­panvízzel meg lett tisztítva. Pár nap múlva a gyűrű­ aranya halvány fehér szint­ lesz. — Probatum est. — Mozart, a zene e nagy reformátora születésnapjának ma van 106. évfordulója s Németország különböző helyein zenemű­vei előadásával ünnepült meg. — Pióca-vadászat a postán. Debrecenben, mint a „Debr.“ Írja, a posta­­hivatalon néhány száz pióczát adott föl va­laki, de ezek fogságukból szabadulni akar­ván, föllázadtak, s a ládácska födele mel­lett egy alig látható nyíláson desertiót kí­sérlettek meg, s egytől-egyig mind meg­szöktek. A csomagokon mászkálva élvez­ték a visszanyert szabadságot, a­mint egy hivataltiszt fölfedezte a szökést, s lett az­tán a postahivatal csomagszállító szobájá­ban nagy vadászat a szegény pióczák után. — A hivatalnokok egyesült erejének, s egymás kölcsönös biztatásának sikerült egy­­től-egyig kézre keríteni, s megfosztani őket az alig egy óráig élvezett drága szabad­ságtól. — A lipótvárosi bazilika is azokhoz a szerencsétlen „tervezetekhez“ tartozik, melyekből minden évnegyedben hallatszik, hogy na most lesz belőle valami. Pedig már tenger­pénzt nyelt el, mely hol­tan hever az éktelen kőhalmazban. Né­hány nap óta újra foglalkoznak vele már t. i. nem a kőművesek, hanem a lapok. Be­szélik, hogy egy izraelita társulat akarja képiteni. (Talán bizony még ki is keresz­­telkednek miatta, hogy nagyobb publikuma legyen.) Egy lap pedig azt ajánlja, hogy dalszínházzá alakítsák át. Formátlannak elég formátlan hesz­a. — Iskolaügy. 1871-ben Pesten a fő­­reáltanodába felvétetett 956 tanuló; a pol­gári iskolába 33 fiú, 46 leány; a rajzisko­lába 1403 fiú, 46 leány; a belvárosi elemi iskolába 868 fiú, 650 leány; a lipótvárosiba 436 fiú, 336 leány; a terézvárosiba 1474 fiú, 988 leány; a józsefvárosiba 1048 fiú, 881 leány; a ferenczvárosiba 607 fiú, 568 leány; a josefinum fiárvaházba 252 fiú; a városli­geti iskolába 55 fiú, 34 leány; a kőbányaiba 136 fiú, 138 leány; összesen 7268 fiú, 3641 leány és így összesen 10909. — Moszkvai kiállítás. A folyó évi június hó 11-én Moszkvában megnyitandó póktechnikai kiállításra, melyben külföldiek is részt vehetnek, vonatkozó bejelentés ha­tárideje jövő február 13-ig meghosszabbit­­tatott.­­ Az orsz. magyar iparegye­­sület nemzetgazdasági és kereskedelmi szakosztálya kedden jan. hó 30-ikán d. n. 6 órakor az egyesület helyiségeiben (Or­szágút 7. szám első e.) ülést tart, melyen a tagok részt venni keretnek. A napirend fon­tosabb tárgyai a következők : 1. A nagy vasúti üzlet iránti emlékirat tárgyalása. A terjedelmes emlékiratot az egyesület helyi­ségeiben féláron (30 km) megkaphatják a tagok. 2. Miniszteri leirat a Romániával kö­tendő keresk. szerződés tárgyában. 3. Szer­biai hitelviszonyokról. 4. A pesti hazai kiházasító részvénytár­sulat terve általános rokonszenvet keltett a vállalat iránt, miután a társulat többféle előnyön kivül minden telhető biztosítékot nyújt. Szer­kes­ztőifszenet.­S­i­k­­­ó s B. S. A küldött czikk nem közölhető. iVrni­.r.t­ színház. Vasárnap jan. 28-án „Liliomfi“. Énekes vígjáték 3 felv. Uj magyar daltársulat a Beleznay­­kertben mindennap újabb műsorozattal elő­adást tart, és Nagy Jakab tilinkós mint a daltársulat szerződtetett tagja szinte naponta vál­tozatos programmal, u. m. magyar, német, román és szerb dallamokkal mulattatja a t. ez. közönsé­get. A szüneteket jó magyar népzene tölti be. Végre bérletjegyek is adatnak el tizenkét elő­adásra 2 írtért, ekként 16 krba kerül egyszeri bemenet. Tudomány és irodalom. (Magy. tud. akadémia) hétfőn jan. 29-én havi rendes ülést tart, melynek tárgyai: I. Poor Imre r. t. emlékbeszédet olvas Flór Ferencz ak. lev. tag fölött. II. Folyóügyek. — Az akadémi kiadványai közül megjelent: „A középtanodai tanárok paedagogiai kiképe­­zéséről. Székfoglaló értekezés L­u­b­r­i­c­h­t Ágost lev. tagtól.“ Pest Eggenberger Fer­­dinándnál. Ára 25 kr. * „Éghajlati viszonyok Árva­váralj­án“ czimmel Weszelovszky Károly tr. húsz évi meteorologiai észleleteit teszi közzé gondos összeállításában. Óhajtandó volna, hogy a vidéki szakértők közül minél többen vállalkoznának hasonló munkára, mert csakis így lehet a fáradságos és lelki­­ismeretes gyűjtésnek hasznos eredménye. * „Ipoly“ ez­eű­ hetilap indul meg már­­czius 1-jétől B.-Gyarmaton Pokorny Jenő szerkesztősége mellett. A megyei és helyi társasélet szemmeltartását ígéri. * A német tudományos világnak ha­lottja van. Trendelenberg Frigyes Adolt az ismert bölcsész és berlini tanár a napokban hunyt el. * A lengyel egyetemeket nagy csapás érte egy legközelebb kiadott rendelet által, melynek értelmében Oroszországban senki sem lehet főtanodai tanár, a­ki a tudori és tanári szigorlatokat nem tette le Pétervárott. Ebből a lengyel egyetemekre és lengyel tudományos irodalomra egyaránt nagy hát­rány háramlik. Először mindazok, kik főta­­nodai tanárokká akarják magukat képezni, Pétervárra fognak menni tanulás kedvéért; másodszor a promotio és habilitatio alkal­mával írott munkák, a lengyel tudományos irodalomnak nem csekély része ezentúl orosz nyelven fognak megjelenni. Kivonat a hivatalos lapból. Dr. Lumniczer Sándor egyetemi magántanár rendkívüli tanári czimet nyert. Schulek Vilmos kolozsvári szemészeti rendes tanárrá nevezte­tett ki. Különfélék. — (Birminghami izraeliták) társula­tot alakítottak, mely a zsidótéritések ellen fog működni. — (Leves á la Bismark.) Egy berlini vendéglőben közelebb valaki, a mint a megrendelt levest elébe tálaltak igy fordult a pinezérhez: Más levest adjon, mert nem szeretem a „Bismark levest!“ — Engedel­­met kérek, ez tiszta bouillon s Bismark le­vest nem is ösmerünk ! — De hiszen lát­hatja fölszinén még a három nevezetes hajszálat is! — mond a vendég, mire aztán a pinezér is megértette a dolgot. MAGYAR ÚJSÁG 1872. JANUÁR 28. —(Fénybogarak tojásai) villáznak. A „Compte­ rend“ irja: Múlt évi júliusban Jousset két igen élénken világitó fénybo­­bogarat lelt. Tudvalevőleg csak is a nős­tény fénybogarak világitanak. Jousset fény­bogarait nagy vigyázattal egy üvegcsőben haza vitte. Másnapra a fénybogarak mint­egy 60-at tojtak. A gomb­ostüfejnyi nagy­ságú fénybogártojások héjja oly vékony, hogy érintésre is elszakad. A csirapont ben­­nök jól felismerhető és sárgás színű. A tojá­sok nem csak megtojáskor hanem azután is világlanak. Ha egy eltörik, mindaddig világlik, miglen meg nem szárad. Ezen je­lenségből ítélve ama feltevés kétessé kezd válni, hogy a fénybogarak phosphor-essen­­cziája villanyos jelenség lenne. — (Nagy felrobbanás) volt a múlt héten Greenwichben Mr. Gladstone gyárá­ban, ki a franczia hadsereg számára chas­­sepot töltényeket készített. Az angol kor­mány először lefoglalta az egész gyártott készletet, majd azon ígérete mellett a gyá­rosnak, hogy a lőport megsemmisítendi s csak a golyókat használja fel, ennek visz­­szaállította. A gyárban ötven lány dolgo­zott a töltények felbontása körül, midőn eddig ismeretlen okokból felrobbant a ki­bontott lőpor. A gyárfelügyelő rögtön meg­halt, és 8 lány veszélyesen megsebesült. Azonban e szerencsétlenség még nagyobb mérveket ölthetett volna, miután ugyanazon teremben még 50­ láda volt elhelyezve, me­lyek mindenike 2000 töltényt tartalmazott. Szegedül bünperek 47. Bordás Pálné hantházi lakos ellen 1868. október havában elkövetett rablás. 1868-ik évi október havában Domanyik József­ és Rojcsik Mihály találkozván a kecs­keméti piaczon, onnan azon feltett szándék­kal, hogy valahol lopni fognak, elmentek a nagy­körösi határban fekvő hantházi pusz­tára, s ott, hogy magukat kellőleg tájékoz­hassák az iránt, hogy hol s mit lehetne lop­ni, felkeresték Rojcsik Mihály ismerősét,­­ Csircsi Jánost. Ez azon tanácsot adta nekik, hogy rabol­ják ki azon tót kertészt, Bordás Pált, kitől nem régen két lovat loptak el, minek foly­tán Domonyik és Bojcsik még azon este 10 óra tájban, bekötött arczokkal, és botokkal ellátva megjelentek Bordás Pál házánál, s miután a konyhaajtó még nyitva volt, aka­dálytalanul benyitottak a szobába, melyben a gazda otthon nem lévén, Bordás Pálnét, 17 éves fiát Bordás Mihályt, és 14 éves le­ányát Erzsébetet még ébren találták. A szo­bába felemelt botokkal, s fenyegető sza­vakkal léptek be s látva a házbeliek ijedtségét, kutatni kezdtek. Ezalatt a kis leány kiugrott az ablakon, s anyja is megkísértette ugyanazon után a menekülést, őket azonban Bojcsik Mihály lábánál fogva visszahúzta, s újólag a pénz előadására hívta fel. A szorongatott helyzetű asszony meg­mondta, hogy pénzes tárczájuk az asztalfi­ókban van, melyet azután vádlottak 2 frt s nehány krnyi tartalmával magukhoz vettek, ezzel és az elrablóit ruhanemüekkel, és egy kenyérrel eltávoztak. A ruhanemüek egy szűr, egy posztó mand- H, és egy mellény Rojcsiknak jutottak osz­tályrészül, s azokat Félegyházára vitte Eszig Guszti napszámoshoz, s ennek 9—10 foton elárusította. Az előadott rablás tényállása Bordás Pál­né, Bordás Pál és Erzsébet panaszelőadá­sai, s vádlottak beismerő önvallomásai által igazolva lévén, abban Domonyik József mint közvetlen tettes, bűnösnek kimondandó, s Bordás Pál részére a rablás által okozott 21 frt 70 kvnyi kárnak megtérítésében, és pe­dig a folyó évi 865. sz. Ítélet értelmében Eszig Ágostonnal egyetemlegesen elmarasz­talandó. Néhai Csircsi János és Rojcsik Mihály ha­gyatékai ellen a káros fél polgári perusra utasítandó. 48. Szabad Szálláson egy eddig ismeretlen gazda ellen 1868. évi ősszel elkövetett rab­lási kísérlet. Az 1868. évi ősszel Tükör Gubicza, Jó­zsef megtudván azt,­ hogy szabadszállási gazda-embernek néhány frtnyi kész­pénze van, annak elrablása végett czimborákul Bajdor Jánost, Spányik Istvánt és id. Vikor Andrást nyerte meg, s ezekkel egy éjjelen Szabadszállására menvén, ott a kiszemelt háznak udvarában a házi­gazdát, a ki vád­lottak megjelenésére felébredt, megragad­ták, s bottal fejbe ütötték, mire az összero­gyott, a vádlottak pedig a támadt lárma és kutyaugatásra megijedvén, további mű­ködésükkel felhagytak s eredménytelenül tértek haza. Vádlottak ezen rablási kísérletben beis­­merő önvallomásaik alapján, mint közre­munkáló tettes társak bűnösöknek kimon­dandók, s büntetés kiszabásnál e miatt is beszámítás alá vonandók. A felsorolt bűntettekhez járulnak még azon esetek, melyekre vonatkozólag a te­kintetes törvényszék által Tükör Gubicza József ellen folyó évi 727, 730, 732, 733, 771, 799, 801, 802, 843, 852, 854,880,881, 894 és 897. — Muzslay Gyarmathy János ellen 739. — Bajdor János ellen 740, 764, 773, 774, 799, 802, 803, 810, 816, 817, 818, 833, 835, 836, 838, 842, 943, 844, 851,­­ 852, 853, 854, 856, 857, 864, 880, 881, 883, 884, 894, 911 és 920. Borbély Isstván ellen 771 és 814, — Habrán György ellen 772, — id. Vikor András ellen 775, 813, 818, 833, 834, 838, 856, 857, 859, 883, 894 és 911, — Kovács Gergely és Spányik István ellen 799; Kuthy István ellen 806,815, 867 és 860; Füles Faragó József ellen 813; Domonyik József ellen 814 és 902, s végre Surányi György ellen 819, 847, 867, 868, 869 és 896 f­ő számok alatt a megelőző sommás szóbeli tárgyalások alkalmával a bűnösség kérdését illetőleg már jogerejü ítéletek hozattak, s melyek e szerint a bün­tetés kiszabásánál mint súlyosító körülmé­nyek a jelen per tárgyalásánál szintén fi­gyelembe veendők. Jegyzetek a múltból. Jan. 28. 814. Nagy Károly római csá­szár halála Aachenban. 1485. Corvin Mátyás magyar király Bécs ostromát kezdi. 1547. VIII. Henrik angol király halála. Zsarnokságának áldozatja volt 2 királyné, 2 bíbornok, 3 érsek, 18 püspök, 13 apát, 500 perjel, barát és lelkész, 14 fődiákon, 60 kanonok, több mint 50 tudor, 12 herceg határgróf és gróf fiaikkal, 29 báró és lovag, 335 kisebb tekintetű nemes, 124 polgár és 110 más kitűnő férfi. 1576. A lengyel követek a Medgyesen tartott erdélyi országgyűlésen megjelennek és Báthory István fejedelmet a lengyel trón­ra meghívják. 1704. A békealkudozások Lebény-Szent- Miklóson Széchényi Pál kalocsai érsek mint a császár meghatalmazottja és Károlyi s Bercsényi grófok mint Rákóczy küldöttjei közt, eredménytelenül befejeztetnek. 1738. Rákóczy József, II. Rákóczy Fe­rencz fia (kényszeritett névvel Marchese Santo Carlo József) Widdinból a magya­rokhoz és erdélyiekhez szózatot intéz, mely­ben szabadságuk visszaszerzését ígéri, és hadrakészültségét a császár ellen jelenti. 1790. A zsidók polgári jogot nyernek Francziaországban. 1805. Csokonai Vitéz Mihály népszerű magyar költő halála Debreczenben. 1850. A menekült magyarok óvása Éj­­szakamerikából Ferencz József császár ren­­delményei ellen. Jan. 29. 1499. Bora Katalin, Luther neje, születik. 1523. Zwingli nagy vallásvitát tart Zü­richben, és a helvét hitvallás alapját le­teszi. 1858. Lendvay Márton hires magyar színművész meghal Pesten. Utolsó posta. A „Times“-nak e hó 24-ről Kon­stantinápolyból távírják, hogy az osz­trák kormány azt tanácsla a szerb kormánynak, hogy álljon a szláv nemzet élére s tegye Belgrádot a panszlavismus központjává. Ez indit­­vény hidegen fogadtatott, Szerbia a Törökországgal való unió fentartását szükségesnek tartja. KÖZGAZDASÁG. Heti szemle. Régóta nem történt, hogy a gabonacsar­nokban egy héten át oly csekély legyen a forgalom, mint volt e hét folytán s különös tüneménynek mondható, hogy minél keve­sebb termény aláltatott eladásra, annál le­­jebb szállott ára 5—10—15—20krral. Tehát nem az, hogy szükség volna azon kevés terményre, mi érkezett s nem is a külföldi gabona és lisztcsarnokok tudósítá­sai hanem az átalános lehangoltság a tő­kéknek a nyerészkedési vállalatok felé özönlése idézte elő az üzlet lanyhaságot. Búza: i. e. 60,000 mázsa adatott el egész hét folytán, holott jobb napokban két ennyi kelt el egy-egy nap alatt s a silá­nyabb, csekélyebb minőségűek árfolyama 25—30 krral is alább jegyeztetett mint a múlt héten. Rozs: hasonló mérvben csak i. e. 5000 mérőnyi adatott el szintén hanyatló árakon. Árpa: főkép serfőződék s a kőbá­nyai társulat által vásárolva m. e. 10,000 mérő kelt el 20 krnyi árveszteséggel. Zab: meglehetősen tartotta árát; el­kelt m. e. 8000 mérő helybeli fogyasztás­ra még. • Tengeri: 10—12 ezer mázsányi ér­kezett s 15—20 krt részitett eddigi árából, miszerint ezen termények most következő­leg jegyeztetnek. Szerződés szerint: búza tavaszkor átadva 615—620 kr.; rozs jan.—febr. 355—360 kr.; 365—370 kr.; tengeri máj.—jun. 385 —390 kr.; zab jan.—febr. 186—187 kr.; tavaszkor átadva 186­2—18772 kr. R e p c z e: nem fordult elő a gabonacsar­nokban s szerződések a tél kétes kimenetele miatt nem köttetnek. Liszt: szintén hanyatló árakon kevés jött forgalomba: egyik legkapósabb czikk a malompor 6 frt 30 kr., s finom korpa 3 írtjával. Gyapjú: élénk üzlet tárgya. Poroszor­szágból, Ausztriából, Hamburgból stb. vevők érkeztek s közelebb 2500 mázsát vásárol­tak, következő árakon: finom posztógyapju: 144—147 frt.; középszerű 130—132 frt.; ho­moki uraságiak 101—103 frt.; középszerű 88—90 frt.; Tisza-vidéki kétnyiretű­ 105— 106 frt.; közönségesek 96—98 frt.; Oláhor­szági hosztigyapjak 103—104 frt.; Erdély­­országi 90—95 frt. Szerződések köttettek Zi­chy N.-féle 400 m. 155 frt.; és egy ár 200 m. 200 frt.; és 1 arany; Döry-féle 155 frt.; és egy pár arany 105 frt. és 1 arany. Más terményekre nézve az adásverés cse­kély mérvű és az árak hanyatlók. Hüvelyesek: az alvidéki ínséges né­pek számára ugyan kezdenek forgalomba jönni de csekély árakon: uj fehérbab 5­/4 frt.; tavali 570 frt.; törpebab 6 frt. Vám mázsája. Lencse igen különböző minőségben: 3—6 frt. Borsó 5—8 frt. Kása 6 frt 20—30 kr. v. m. Szilvanemüek: még jelentéken meny­­nyiségben találtatnak kivitelre azonban a forgalom a hajózás megindulásáig aligha ölt nagyobb mérvet. Bosnyákországiak hor­dóstul 11­4—127* zsákban 11—117*, szerbországiak lig2—113/* írtjával jegyez­tettek. Lekvár maradt 1272—13 frt. Disznózsír: nem igen jelentékeny forgalomban részesül; hordóstul 351/11 hor­dóstul 35­72, hordó nélkül 333/* frt. Pesti áruczikkek 3572—353/4, vidékiek 3272— 33 frt. Szalonna 3072—31 városi légenszá­­ritott 313/4—32 frt, füstölt 34—3472 frt. Gubacs: néhány száz köböl külföldre adatott első rendű magyar, 131/1—15 frt, szerbországi 12—1270 frt köbsönként illető­leg 120 frtjával. Borkő: elsőrendű fehér 24—85 frt, má­sodrendű 28—30 frt, veres 30—32 frt al­sóbbrendű 25—25 frt. P­a­p­p­r­i­k­a: 23—25 frt, hüvelyes 22— 28 frt. H­a­m­u­z­s­í­r: fehér,magyar 22—2272 frt, kékes 20—21, házi 1oga—1772 frt. Szesz: folyton csekély mérvű üzlet mellet ujmodoru 45 74—662/*, ó modorú 54—60. Szilvapálinka 24—25, uj 22. Szappangyökér: kevés van. Debre­­czenből váratik; kisebb részletben: 30—32, barna 17, őrlőtt 22—23 frt. Sertésvásár. A kőbányai szállások­ról jan. 19—25 röl vett hivatalos tudósítás szerint. A középszerű jószágok kerete emel­kedett. Azon jószágok, melyek Debeczenben Gyulán eladottak makkos vidékekre lettek hajtva. Hivatalosan jegyzett árak : bécsi 250— 400 fontos jószágok 30—32 kr ; élesfesté­­süek 29­4—292/4 kr. kiviteliek 327.­ Létszám. Multheti maradék 24, 840 db. Ér­kezett az alföldről 5,720. Erdélyből 600, Szerbországból 240, Oláhországból 2,120, az északi pályán 620 összesen 9,300 db. Elhajtatottt: a felvidékre 300, Bécsbe 3790, Prágába 430, Bodenbachon át kül­földre 610, Pestbudán elkelt 2270, a kőbá­nyai gyárban 230, átvitel 100, összesen 8730 db. Készlet 25140 db. Ebből a szállásokon 12,430 db, Bécsben a csütörtöki vásár élénk oda hajtatott 1486 darab 20—297* kraj­­czárjával. Mai üzlet: Pest, jan. 27. A gabona­csarnokban je­lentékeny szerződés nem köttetett, a termé­nyek ára nem változott. Áss értéktőzsdén: Jutalomsorsj. 112.50 szöllő vált. kötv. 76.76, m. földhitelint. 136.50, franco I. kib. 113.50, II. kib. 105.75 főv. takarékp. 209, m. kel. vasp. 155, egy görh. 100 zárva, osztr. hitelr. 349.30. Val­uták lanyhák. Napoleon 9.11, arany 5.45, tallér 1.717a fizetve. Táviratok: Versailles, jan. 27. A kormány a he­lyettes elnök kinevezés kérdésével foglal­kozik, s mindeddig elhatározásra nem ju­tott. — A kormány több figyelemre méltó ajánlatot kapott a három milliárd adósság fizetésére nézve. — Az ajánlatok megvizs­gálása májusra halasztatott. London, jan. 27. A brazíliai kormány elfogadta Kitts tervezetét Dél-Brazilia na­gyobb mérvű gyarmatosítására nézve. — Oran városa Chyliben földrengés által szét­dulatott. Róma, jan. 27. Azon hír, hogy a fran­­czia kormány Rómába interpellate küldött volna az olasz katonai javaslat tárgyában, hivatalosan megc­áfoltatik. Prága, jan. 27. A peser­egeri vasútvo­nal megnyitása holnap menend végbe. Bécs, jan. 27. IA „Tagespresse“-nek je­lentik Párisból, hogy a katonai fegyelem, mely Thiers visszalépésének nyilvánítása óta teljesen fenntartatott, az által szaporít­­tatott, hogy az összes őrség kemény töl­ténynyel láttatott el. Berlin, jan. 26. A „Kreutzig.“ tudósí­tást közöl a tanácsosok a közoktatási mi­niszter által tett fogadtatásukról. A közok­tatási miniszter oda nyilatkozott, hogy a közoktatási miniszter állása jelenleg sok nehézséggel van egybe kötve, mely csak a hivatott munkatársak alkalmi segítsége által győzhető le, bizalmat s tartózkodás nélküli támogatást már onnan is, hol ne­tán azok alapelvei s fölfogásaik az övével minden pontban nem is egyeznének meg. Pária, jan. 26. Valentin lyoni prefektus elbocsájtatásáról szóló hír valósul. — A „Agence Staves“ tudósításai egy porosz katona ellen Lunneville-ben intézett gyil­­kossági merényletet megczáfolják; az elfo­gott Cremel egyszerű veszekedésért lett el­fogva, a miért néhány napi fogságra ítél­tetett. Azon hir, hogy a német kormány a megszálló sereg létszámát szaporítani akar­ja s a tola erőműveket védelmi állapotba helyezi, egészen alap nélküli. A nemzetgyűlés a haditengerészeti javas­lat első szakaszát, mely az idegen hajók­nál a bevitt áruktól, kivéve a franczia gyar­matok vidékeit, magasabb lobogóbért vet ki, 406 szavazattal 265 szavazat ellenében elfogadta. Páris, jan. 27. A Nancyban, a franczia területeknek aláírások útjáni felszabadítá­sára alakult consortium, egy tervezetet szán­dékozik kibocsátani, mely szerint a kor­mánynak 500 millió frank rendelkezésére bocsáttathatnék. — Több képviselőgyű­lé­­sen az elnökhelyettes kinevezése ellen emeltek szót. Konstantinápoly, jan. 27. Kiamyl pasa Fazyl basa helyett igazságü­gyminisz­­terré neveztetett ki. Továbbá kabinet vál­tozásokra van kilátás. Felelős szerkesztő : Helfy Ignácz Nyílt tér. *) I Talmi arany ékszer erős aranykéreggel bevonva a khinai ezüst módjára úgy hogy maga az ékszerész is alig ismerhet rá, a legújabb minták szerint. S valódi s alább megnevezett árjegyzék szerint megren­delhető If­­­IS­EK­­ különlegességek gyári raktárából, váczi utczán a zsibárus­ utczával szemközt. Különösen említendők új szabadalmazott tal­mi arany kézelő gombjaim, melyek könnyű mó­don begombolhatók anélkül, hogy a kézelőt ösz­­sze kellene gyűrni. Figyelmeztetni bátorkodom tehát ezekre a t. uraságokat, a t. ez. közönséget s tisztelt veveimet és számos megrendelésért esdek. Tisztelettel , BAUSER PÉTER Váczi-utczán szemközt a zsibárus-utczával. Á­RJEGYZÉK. Hölgyi készletek 80 krjával 1 frt 50 krtól, 15 írtig. Úri „ 50 „ 1 „ 10 „ Óralánczok rövid 1 írtjával 1 „ 50 krtól, 4 „ ,. hosszú 3 „ 4 „ — „ 5 „ Kézelőgombok 50 krjával 1 ,. — „ 3 „ „ szabadalm. 1 frt 50 krjával 3 frtól, 5 írtig ME Minden nemű­ megrendelés és kijavítás legpontosabban eszközöltetik. *) E rovatban közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.

Next