Magyar Ujság, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)

1872-02-27 / 46. szám

fogadta az élvezetes s tanulságos felolva­sást. Az estélyt kedélyes tánczmulatság fe­jezte be. . — H­o­n­v­é­d m­e­n­b­á­z. Az 1848—49-ki rokkant honvédek mentázára adakozott a tisza-vidéki vaspálya igazgatósága 100 írt. Átvettem Vid­its János menházbizottsági elnök. — Mátyás király kardja. A Bu­karestben megjelenő„Trom­petia Carpatilor“ czimű­ politikai lap kiadó-hivatala sorsjá­tékot rendez. 1000 játszó szám között 3 nyerőszám van s egy egy számra a tétel 1 drb arany. A nyeremény tárgyai két fest­mény és Mátyás királyunk egy kardja (a XV-ik századból), melynek egyik lapján Mátyás király képe van bevésve, alatta pedig arany betűkkel vésett e szavak álla­nak: „MATHIAS HUNGÁRIÁÉ et BOHE­­MIAE REX.“ A másik lapján „pro merítő“ szavak után „M. CD. LXXV. STEPHANO H.IZDEO M. PATARIO MOLDÁVIÁÉ.“ Hogy e kard mikép jutott Bukarestbe s kü­lönösen a „T. C.“ kiadója tulajdonába, arról nem ad felvilágosítást a kisorsoló. — Részvéttel halljuk, hogy egy fiatal írónk, kinek pályájához többen re­ményt kötöttek néhány nap óta a csöndes téboly jeleivel aggasztja környezetét, oly­annyira, hogy a budai tébolydába kellene szállítani. A szerencsétlen legutóbb a „Fi­gyelő“ munkatársa volt, melynek lapszem­léit irta. — Egy körmendi előfizetőnk panaszolja, hogy a lapokat zsírosan kormo­san kapja mindig a postáról. Midőn ennek okát kérdé a postán, egy zsiros flistös zsá­kot mutattak neki, melyben a lapok szállít­tatnak. Fölhívjuk e rendetlenségre a posta­­igazgatóság figyelmét, a mely könnyen ki fogja tudni, hogy melyik hivatalát éri e miatt a megrovás. — A nemzeti kaszinó vasárnap márcz. 3-án d. u. 3 órakor tartja Széchenyi­­bankerjét. — S­z­a­l­a­y Z­s­i­g­m­o­n­d ingóságai közt Borsodmegye tiltakozása daczára is árverés alá került a becses régi könyvtár. Török János vette meg 220 írton. — A közoktatási tanácsban az egyetemi tanács következő tagok által lesz képviselve: a bölcsészeti kar Toldy Fe­­rencz, a jogi Kautz Gyula s az orvosi Rupp Nép. János által. — A szegedi bűn­perek e­l­inté­zésére az aradi királyi törvényszéktől delegált tanács vasárnap ment Szegedre hogy a jövő héten már megkezdhesse mű­ködését. E delegált tanács áll: Bodroghi István elnök, Kovács Zs., Újhelyi, Kövesi, dr. Back törvényszéki birákból, Weisz ál­­lamügyész, Földes János jegyző és a segé­d­­személyzetből. Az „Alf.“ értesülése szerint a szegedi bűnperek 3 csoportra osztják, egy-egy csoportban 150 bűneset és 400 vádlott van felvéve. A bű­nperekbe bevont egyének közül 900 fogva 1200 szabad­lá­bon. A delegált tanács működését az egész ország figyelemmel fogja kisérni, s oly eset, midőn ily roppant bűnhálózat szétbontásá­nak kell megtörténni, valóban páratlanul áll büntető igazságszolgáltatásunk év­könyveiben. — V­i­z­i kaland. Két szegedi halász múlt vasárnap egy halászbárkán lefelé eve­zett a jégtől már megszabadult Tiszán. Rö­vid időn azonban a partoktól elszakadozott jég körülvette a csónakot s majd annyira fölszaporodott, hogy a kis járművet maga alá sülyesztette. A két halász egy jégtáblá­ra ugrott. Szerencsére a sü­lyedő bárkáról megmentettek egy száll deszkát, s ezen a mint valamely uj jégtábla közeledett, átfu­tottak rá s ezt mindaddig folytatták, mig a part közelébe érve leugorhattak rögtönzött járművekről. Veszélyes utjuknak azonban még nem volt vége, mert a mint az övig érő vízből a partra gázoltak a parti gödrökben levő viz és jég állt ellenök, de a mentődesz­ka segélyével azokon is átvergődtek. — Erdélyben a lehető legzordabb tél van most is. Mint a „M. P.“ írja, Brassó táján oly hósuvatagok vannak, hogy a Predjalon minden közlekedés megszűnt. A bukarest-plojasti vasútvonalon pár napig szintén meg volt akasztva a közlekedés. Művészet. (A színészkebélzet közp. kormányzó tanácsa) a leg­közelebbi színész kongressus határidejéül márczius 26 s következő napjait tűzte ki. A beérkező indítványok stb. gyűjtését egy két tagú bizottság eszközli, mely azok alapján reformtervet fog készíteni. * A magyar W­a­g­n­e­r­i­s­t­ák egye­sítésére ezélzó egylet tárgyában tegnap d. u. értekezlet volt a „Hungária“ szállodá­ban. A mintegy 40—45 résztvevő elfogad­ván a tervezők amaz indítványát, hogy a bayreuthi előadáson zenészvilágunk képvi­selve legyen, alapszabály tervezet beadására öttagú bizottságot küldött ki. * Az „Apollo“ zenemű folyóiratból, melyet Fellegi Victor gondosan szerkeszt, megjelent a 3. és 4-ik szám, melyekben a hazai és külföldi zeneszerzők egyaránt kép­viselve vannak. A havonkint kétszer meg­jelenő folyóirat előfizetési ára egy évre öt fit. * A nemzeti színház heti játék­rendje: Szerdán febr. 28. „Paul Jones.“ Csütörtökön 29. „Afrikai nő.“ Pénteken márcz. 1. „Színre szint“ először. Szombaton „Bánk bán.“ Vasárnap „Színre szint“ má­sodszor. * A drámabíráló bizottság „Két ki­rálynő“ szomorújátékot, és „Egy gyűlölő megtérése“ vígjátékot előadásra nem aján­lotta. A kéziratok a színházi könyvtárnok­tól visszavehetők. * „Le dernier des Napoleon“, ez czíme egy nagy föltű­nést keltett műnek, melynek szerzőjéül Kératryt s Beustot mond­ják ; kétségkívül e könyv nagy érdeket kelt tárgyánál fogva s ennek ügyes feldolgozá­sa, valamint Napoleon politikájának lelep­lezése s ennek Miksa volt mexicói császár szomorú sorsához való közeli viszonya foly­tán. Ez érdekes könyvet közelebbről nem mulasztjuk el részletesebben ismertetni, mely legközelebb német kiadásban P r o­­e h a s k a Károlynál Teschenben fog meg­jelenni. — Székely Imrétől megjelent Ró­zsavölgyinél „Chansous sans parols“ kitűnő műgonddal és szabatossággal szerkesztett zenemű. A dáljuk kivált azok figyelmébe, kik a balkéz technikáját igyekeznek kiképezni. Ára 1 frt. Tudomány és irodalom. (A föl­d­t­a­n­i társulat) e hó 28-án, szerdán dél­után 5 órakor tartandó szakgyűlésének tárgyai lesznek : 1. Dr. Hoffmann Károly: Ásványtani közlemények a Vihorlat-Gutin trachyt-h­egységnek délkeleti részéből.­­ 2. Abt Antal: A kristallitekről. 3. Dr. Posepny Erdély aranyterületeinek éreztetéseiröl czi­­mű értekezései. * P. S­z­a­t­h­m­á­r­y Károly „A fekete szekér“ czim­ű négykötetes regényre nyit előfizetést 3 írtjával, mely összeg márczius végéig szerzőh­ez küldendő (Mária-Valéria utcza 2. sz.) E regény mint szerző felhívá­sában mondja, hazánk politikai és társa­dalmi életének oly korszakát festi, midőn még kevesebben gondolkoztak azon, mit lehetne nyerni az országtól, s többen, hogy mit kell áldozni a hazáért. Nem lesz e visszaemlékezés kellemetlen azoknak, kik e korszakot megérték ; nem lesz felesleges figyelmeztetésül másoknak, kik elfeledték, vagy kik nem is mernek többé reágondolni; végre mulatságul szolgálhat azok számára, kik regényben a regényen kívül semmit sem keresnek. * N ő-t­ö r t é n é s z e k. Rothschild londoni bankár két leánya az izraeliták történetéről és irodalmáról két kötetes munkát irt, mely Londonban „The History and Literature of the Israelites“ czim alatt megjelent. A kri­tika kedvezően fogadta s főkép alapossá­gát valamint az írónők szabadelvű állás­pontját dicsérti. * Az egyetem vegytani intéze­tét tegnap d. e. mutatták be a legszéle­sebb körökből meghívott vendégeknek, a­mivel egyszersmind az intézet ünnepélyes megnyitása is végbement. A nagyszámú közönséget az egyetem rektora, Toldy Fe­­rencz üdvözölte, ki is aztán előadá az inté­zet történetét, kiemelvén az érdemeket, me­lyeket Than Károly az intézet élén álló je­les vegyészünk annak létesítése körül szer­zett. Tetszéssel fogadott beszéde után Than Károly mutatá a helyiséget, annak beren­dezését s egy-egy gyakorlati kísérlettel győzte meg a jelenvoltakat annak czélsze­­rűségéről. A kitűnő tudós azonban csak kö­zelebb épülvén fel súlyos betegségéből, gyengesége miatt kénytelen volt előadását félbeszakítani s Lengyel Béla magántanár fejezte be az élvezetes és tanulságos ismer­tetést. tetése stb. vagy a nyelv és széptudományi osztály közleményei jelentékenyen emelték „nemzeti“ művelődésünket. Legyen nekik az ő hitök szerint. De tény, hogy a zenészetet elhanyagolták. Pedig ké­rem kétféle nyelve van a magyar nemzet­nek, melyen eszméit s érzelem világa moz­galmait sajátszerűen tolmácsolja. Egyik a beszéd; a közönséges nyelv; másik a zenenyelv melyet szintoly gondosan kellene fejtenie művelnie mint az elöbbeni nyelvet. Ennek forrásait szintén keleten találhat­nék fel. De ezt ám nem kutatták. Vámbéry Ármin ugyan ismertette volt egyszer a­ „Urusztator elisbeji.“ Isztikhrads ejlaudsi Bin Vahab“ czimü északi tatár népdalok könyvét, de csakis „nyelvmutatványul.“ Aztán ezek a tudós urak csak maguk érzik magukat. Én bizony nem lettem okosabb az ő előadásaikból kivált a magyar zené­szekre s halászatra nézve. Ha ők szép gondosan összeszedték volna azt a sok ezerre menő magyar népdalt mely nemzeti dalzenészetünk zömét képezi, az­tán összeszedték volna a táncz zenét is nem csak a korcsmákból („csárdás“) de a palo­tákból is („palotás“) mindenek felett pedig mindazon táncz és „hallgató“ (t. i. hall­gatni való) darabot, mi kizárólagosan ami barna zenészeink kezében, és emlékezeté­ben él. Sőt elmentek volna a hegyek közé és meghallgatták volna, mit mikép dudál, furulyás az a csimpolyás, tilinkós öregdudás magyar székely vagy oláh pásztor oly keser­­vesen,hogy némely „régi“ magyar nótán sírva fakad nem egy „ujoncz“, mikor szép nyári estén a pásztortűz mellett „elméláz.“ El­mentek és meglesték volna azokat a pász­torokat, kik „reggeli nótára“ olyan valami csodálatos dolgokat kürtölnek, 5—6 láb hosszú, cseresznyehártyával bevont kürtjei­ken, hogy az ember nem mer felébredni fél­álmából, nehogy megszakítsa a nótáját vagy mijét, mire még a tehenek is elősiet­nek s szépen körbeállanak előtte. Aztán meg elmentek volna meghallgatni, mit mi­képen furulyál azon a macskabőrrel bevont 4 lyuku furulyán egy-egy „öreg ember,“ minőről az alföldön mesés dolgokat hall az ember. Ezek ugyanis azt az u. n. „öreg­ fu­­jorát“ alól bedugják s úgy szorongatják benne a levegőt, hogy néha visit, néha ri­­kit, sir s ő maguk is valami csöndes dalt dúdolnak „duruzsolnak“ hozzá, pedig an­nak a fujorának különben is nagyon mély mélabús hangja van ; a 4-ik lyuk már oly messze esik a szájtól, hogy alig lehet elérni a jobbkéz mutató ujjával. Szóval ha teremtettek volna nekünk a tudós urak egy dal és zeneirodalmat, mely­ben feltalálhatná az olyan szép tehetségű fiatal ember, mint mint a „Kunok“ szerzője Császár volt, mindazt mi hazánkban, az ér­zelmek kifejezésére valóságos nemzeti saját­ságokkal bíró modorban történik, akkor könnyű dolog volna már az itteni fiatal te­hetségeknek is e téren következetesen elő­­haladniuk. De bizony , mint látjuk, a tudós társa­ság kizárta kebeléből a zene osztályt. És nem sokkal több részvétet mutat iránta a közönség. A zene és dal tehát máshol kere­­resett menházat, hanem menháza még alig jutott közelebb czéljához mint például a honvédmenház. Igenis, mert bizonyos, hogy mind hiában igyekeznek egyes tehetségek egy „nemze­ti“ zeneirodalom megteremtéséhez önma­gukban anyagot keresni, ha az anyagok nagy része még ott hever, ki aknázatlanul a kőbányákban , az ősidőkor rétegeiben, s ha ezeket a társulatok és maga a nagy kö­zönség nem is kutatja, nem keresi. Elporla­­nak vagy átjárja őket más nemzetiségek üledéke s át­változnak mint valami mész vagy miféle képlet úgy, hogy reá sem isme­rünk. Az a mi fiatal császárunk, ki Kunok zené­jét í­rta, nem ismerte az említett anyagokat, rétegeket, melyekből operáját kellően fel­építhette volna. A mi nemzeti zenénk ábé­­czéje nem is az a mit­­ használt, nem a mos­tani nyűgöt vagy déleurópai zenészeié. — Nem kemény, hanem lágy hangnemekből, róm­ai, dáriai, phrigiai stb. lépcsőzetekből kellett volna azt az operát kiépíteni, át­törve, megszakítva egyes divatos kemény­­hangzatu skálákkal recitativokkal stb. A magyar nemzeti zene anyagán azon időtől fogva, midőn Lavotta Bihari nótái divatba jöttek midőn „Béla futását“ egész ország ifjai s leányai énekelték s midőn Csokonai Vitéz Mihály „Égiekkel játszó“ dalában már a külföldiek is észrevették, hogy van valamely magasabb irányzatú magyar nemzeti zene és dalzene sok szép anyag lerakatott egy-egy magyar nemzeti operához. Sok szép nemzeties zeneeszmét hozott létre egy-egy Bunkó, Boba, Fáy, Dobony, Ábrányi, Székely stb. Hiszen né­mely népdalunk is úgy tele van eszmékkel hogy concertdarabot lehet belőle csinálni — egész nyitányává lehetne felolvasztani, Erkl már ugyancsak szép sikerű előlépése­­ket tett a nemzeti dal s zeneanyagoknak operává alakitása terén. De mindhiában ha a közrészvét a közüzlet csak Bécs felé hajlik s onnan is nem a legüdvösebb irány­zatot honositja. Mindezen nemzeti zeneanyagokat össze­kellett volna már hordani, meg kellett vol­na menteni az enyészettől. De ime a „tudós társaság“ rangján aluli dolognak tartotta a nemzeties művelődés ily módon leendő előmozdítását s az eredmény az, hogy „bomlunk pusztulunk“ germanizálódunk. Vártam én a hunokban még más valamit is, mi nem volt benne t. i. a szemnek való olyan őstest, mi a magyar ember képzeletét kiragadja a színházból s a mostani nyomo­rúságos viszonyokból. Vártam például, hogy látni fogom a „szép alföldet“ délibábjával vagy malomkerék nagyságú nyugvó napjával kelő holdjával. Hogy látni fogok valami ős bölény vadá­szatot vagy hallani fogom az alföldi náda­sok concertjét, a hajlongó vadak sipegését, a bibiczek, vadonczek, nádiverebek, sirá­lyok csörgését, csufolkodó csicsergését, si­koltását, rikoltását, a bölömbika bus nótá­jával s a békasereg brekegésével és kuru­­tyolásával, melyek ám nem épen oly har­­móniátlan dolgok mint mikép azt a pesti urak gondolják. De hát kérem : Kirchleimer úr bizonyosan nem ismerte sőt az ifjú Császár sem ismerte a magyar alföld eme sajátságait, melyek pedig a kunok bejövetelekor t. i. azon idő­ben mikor : „a nyugvó ökröknek csak szar­vai látszottak ki a majdnem éles alföldi ős­­fűből, oly nagy mérvűek voltak, hogy most, legalább színpadon visszaadva gombolásra ragadhatnák a „magyar érzelmű­“ közönsé­get. (Ha volna!) Száz szónak is egy a vége. Én bizony szeretném ha valaki át meg át­alakítaná ezt a kunokat — a mai kor igényeihez — zenészeti és diszitményi előhaladásához ké­pest. Vagy írjon szebbet, jobbat — meg­tartva ennek alapeszméit: a nemzeti törté­nelmet a nemzeties jellegeket s mitől ez opera legtávolabb esik a nemzeties zenét, mert „bizony-bizony mondom néktek“ ha a magyar nemzetiség eszméjét, a nemzeti mű­velődés s illetőleg zeneművészet ügyét fel nem karoljuk, hát a jövő században, (mely pedig már közel van) nyoma sem lesz an­nak, hogy voltunk. Erdely János, gazda. Tarka levelek. Tisztelt szerkesztő úr! Csakugyan meg­néztem, meghallgattam a „Kunok“ czimü eredeti operát. Bizony középszerű darab ez. Hanem van benne néhány oly megragadó kellemü zene­eszme miaőt nem mindenik operában talál az ember s szép törekvés ám az „magyar nemzeti“ operát írni. Mi ezen opera „magyar nemzeti“ voltát illeti. . . . Van benne, van szövegében is némi magyaros, miről dicséretesen tudnék szólni. — Hanem még egyszer annyit tud­nék beszélni arról a mi nincs benne —• ki­vált zeneszerzeményeiben. Hogy is írhassanak magyar operát egyes bármily szép tehetségek, ha a nemzet zöme nem ad, nem szerez össze hozzá elég anyagot. Elsőben is ott van a tudós társaság, mely­nek a nemzet azért épített palotát hogy a „nemzeti“ műveltséget fejtse. Tesz — tesz — annyit a­mit kényelmesen tehet. Sőt némely irányban többet is mint kellene — de ha a zenészetet pláne ignorálja, soha sem fog czélt érni. Azt mondják a tudós urak, hogy az a sok szép könyv, melyet a m. tud. akadémia nyelvosztályának bizottsága beadott, az a cselekvést és egyszerűséget jelölő d, van, ven, és a képzőkről aztán a „Csuvasz köz­lések és tanulmányok“ a „Cseremisz tanul­­mányok“ a „Baszk“ és fin nyelvek ismer­ MAGYAR ÚJSÁG 1872. FEBRUÁR 27. „KRONOS" nyugdíj- és életbiztositó-társu­l­at PRESS,X*ESt*0'­. lét­ük­ irat mi irt I Iroda, V­áczi-utca, a „vastuskóhoz“ I. emelet. UCP’ Vezér-, fő- és kerületi ügynökségek után pályázók keretnek e részbeni ajánlataikat az igazgatóságnál s benyújtani. A „KHONOS“ nyugdíj- és életbiztosító TÁRSUI­AT, olcsó díjtételeire figyelmezteti a t. ez. közönséget n­yu­gd­íjak­ és járadékok biztosításánál; a biztosítás történhetik akár egyszeri betét, akár évi részlet díjfizetés mellett. Egyszeri betéteinek nem szükség épen készpénzben teljesítetni, a társulat fizetés fejében elfogad házakat, földbirtokot, úgyszintén állampapírokat és az illetőknek a megállapított járadékot vagy nyugdíjat élethosszáig cson­­kítlanul fizeti. Ingatlanok és állampapírok birtokosainak, kiknek egyetlen és gyakran nagyon változó jövedelme házbér vagy értékpapírok kamataiból áll, ezen biztosításmód saját érdekükben és megnyugtatásokul nagyon ajánlatos. Továbbá elvállalunk még h­alál és életesetre szóló tőkebiztosításokat úgyszintén kih­á­­zasítási biztosításokat minden eddig használatban volt módozatokban nagyon ajánlatos föltételek mellett és f. é. január 1-én életbe lépett a legjobb pártfogásnak örvendő hat gillffire t kölcsöniPH túlélési es kppesü­le­te­in­ke­t különösen ajánljuk a t. ez. közönség becses figyelmébe. Bővebb felvilágosításokkal szolgálnak a vezér-, fő- és kerületi ügynökségek. Jegyzetek a múltból. Febr. 23. 537. A Sofia templom alapí­tása Konstantinápolyban. Febr. 24. 509. (Kr. sz. e.) Tarquinius Superbus római király a nép által egész családjával Rómából kiűzetik, és a király­ság eltöröltetvén, Róma köztársasággá ala­kul, melynek első consulai Brutus és Colla­­tinus. 1382. XIII. Gergely pápa új napjára ki­­hirdettetik Lilio Alajos és Antal calabriai csillagászok javítása szerint. 1688. Janicsárok nagy forradalma Kon­stantinápolyban. A lázadók a miniszterek palotáit és a háremet megrohanják. Febr. 25. 922. A magyarok Apuliába törnek. 1814. Fulton Robert a gőzhajók feltalá­lója meghal Philadelphiában. 1831. Kiinger Frigyes Miksa német költő a legjelesebb prosaisták egyike meghal. Febr. 26. 747. (Kr. sz. e.) Nabouasser időszámításának kezdete. 29. (Kr. sz. e.) Cleopatra, mérges kígyót hagyván keblén mardosni, öngyilkolással kimúlik. 964. Vili. Leo pápa concilium által le­tétetik. 1074. Csata Kemencse mellett Szabolcs megyében Salamon magyar király és Gejza testvére közt. 1849. Guizot minisztériuma vád alá véve. KÖZGAZDASÁG. Heti szemle. A bécsi s így a pesti tőzsdén is az aggo­dalmak és remények főtárgya az új vasúti szerződés volt. Arra nézve, hogy a magyar országgyűlés ugyancsak erélyesen felszólalt Magyarország bankügyének önállósítása iránt, a tőzsérek úgy látszik azon előhitben élnek, hogy a kormány nem fog tenni sem­mi olyast mi az ő circulusaikat megzavarná. A bankügyben tartott velős beszédek nem zavarták meg az osztrák pénzkirályok ál­mait, sőt a vasúti szerződés létrejövén, mind­azon értékpapír, mely a vállalkozó bankok­kal összefüggésben van s különösen ezen bankok s hitelintézetek papírjai tetemesen emelkedtek. Oly mérvet ért Bécsben a vállalati s bank­alapítási szédelgés, hogy például az „Inter­ventions-Bank“ papírjai 80 frt befizetése után csakhamar 264 frtra emelkedtek, mi­dőn egyszerre 220-ra estek s midőn egy­­egy pénzintézet jön létre, mint most az „osz­trák-magyar“ leszámítoló bank, tízszeresen tolakodnak a tőzsérek. A pesti tőzsdén kevesebb izgalom mellett következő árak jegyeztettek: Magyar vasúti kölcsön 110*/4, szőlővált­­ság 763/4, keresk.-bank záloglevelei 91 Vas jelzálogbank kötvényei 843/4, magyar hitel­intézet zálogkötvény­ek 893/4, földteherment kötvények 805/4—81 frt. Biztosítási részvények közül első magyar 845, Pannónia 512, Hunnia 215, Unió 324, Haza 147 frt. Vasúti részvények közül : Alföldi 184, Északkeleti 166, Keleti 154­/2 frt. Pesti közúti pálya 338 frt; budai 112 frt. Bankrészvények közül: Magy. hitelbank 171, Francohung első kibocs. 116, második 108 ’/a? Anglomagy 119 frt. Helyi bankok közül: Pesti keresk. 748, budai 212, nép­ 80, iparbank 34 frt. Takarékpénztár részvényekben mindig élénk üzlet mellett: Pesti első 3850, Buda­pesti 230, Terézvárosi 77, Ferencz és Jó­zsefvárosi 81—82 frt. Malmok közül: Lujza 117, gyártelep 44, első budapesti 415 frt. Más részvények közül említendő még: Kőbányai serfőzde 511, Drasche féle tégla­gyár 226,salgótarjáni bányák 170,Gschwindt féle szeszgyár 222, egyesült gőzhajózási részv. 95, bőrgyár 152 ft. Mai üzlet: Pest, febr. 26. A gabonatőzsdén a for­galom igen csekély mérvű, az árak nem változtak. Az értéktőzsdén: Dissors I. 109 frton, magy. hitelr. 171.58, franco I. 118 frt, II. 109 frton, hazai takarékpénztár 4000 frton, terézv. takarékp. 72.50, külvárosi 108 fton, ferencz-józsefvárosi 81 frton, főv. takarékp. 240 frton záratott. Osztr. hitelr. 252 frton maradt. Athenaeum 210 frton, Gschwindt­­féle 222 frton adatott. Valuták változatla­nok. Napoleondor 9.98, arany 5.36, tallér 1.68 */*• Bécsi börze, febr. 26. (Távirati tudó­sítás.) Hitelrészvény 350.s/4 Északi vasút 350.— —. Államvasut 398.— Lombar­­dok 209.80 1860-ik 102.s/4 1864-diki 14760 —. Magyar jutalomsorsjegy 13674- Napo­leondor 900.— Magyar hitelrészvény 1347*• —. Galicziai 261.— Angol Ausztriai 363.J/g Franczia magyar 116.*/a Tramway 242.— Magyar földhitelintézet 134.7*. Útmutató. — febr. 27. — Nemzeti színház. „A fekete domino“, opera 5 felv. irta Auber. Budai várszínház , zárva. A redout terme 30 kr. díjért szemlélhető meg, Pest város közgyűlését minden szerdán d. u. 4, Buda város pedig csütörtök d. u. 5 órakor tartja. A magy. tud. akadémia minden hétfőn, a Kis­faludy társaság minden hó utolsó szerdá­ján, a tö­r­té­n­e­l­m­i társulat minden első csütörtökön, a természettudományi tár­sulat minden hónap első és harmadik szerdá­ján tart népszerű előadásokkal egybekötött szak­­gyű­lést, mindig d. u. 5 órakor az akadémia palo­tájában. Állatkert a városligetben. Beléptidij 20 kr. Országos képzőművészeti társulat. (Akadémiai palota 2-ik emelet, bejárat az akadémia utczából.) Naponként nyitva van. Nemzeti múzeum. Télen csak a könyvtár van nyitva 9-tól 2-ig. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9—1 és 4— 6 óra közt. Táviratok. Konstantinápoly, febr. 26. (Eredeti sürgöny). A szultán és kormány ellen inté­zett összeesküvésben előkelő, elmozdított főtisztviselők vettek részt, kik közül sokan elmenekültek ; a nagyvezér állása megren­dült, a szultán igen kedvetlennek mutatja magát. Páris, febr. 26. Gambetta a baloldal tag­jait a bonapartisztikus Üzelmekkel szemben pártértekezletre hívja meg, hogy a köztár­saság végleges szilárdításának módját meg­állapítsák. Antwerpa, febr. 25. A liberálisok gyű­lése Thiershez tiltakozást határozott külde­ni Chambord grófnak Antwerpenben való tartózkodása ellen; este a tüntetések és ellentüntetések folytattattak, egy népcso­port a katholikus munkáskaszinó házá­nak ablakait beverte, éjjel ismét csend volt. München, febr. 26. A képviselőház a hadsereghez szükségelt lovak mozgósítás esetén miként leendő kiegészítéséről szóló­­javaslatot i­s többséggel elfogadta. Bécs, febr. 26. Az alkotmány­bizott­mányban a galicziai határozat felett a rész­letes vita kezdődött. Breszl előadó kiemeli, hogy az albizottság azon elvhez ragaszko­dott, miszerint a lengyel országgyűlés az ál­lam alaptörvényeket sohasem módosíthatja, miért ahhoz csak oly tárgyak utasítatnak, melyeket a retekszab­ maga egyszerű szó­többséggel elintézhetne. Grocholszki kijelen­ti, hogy a galicziaiak az országgyűlés tör­vényhozói jogát úgyis csak az államalap­törvények határán belül követelik. Miután Grocholszki kijelenti, hogy a kereskedelmi kamrák feláll­­ása az országgyűlés részéről bizonyára nem reactionárius szellemben fog történni, s miután a miniszterelnök kijelen­té, hogy a kormány nagyjából és egészben az albizottság javaslatait pártolja, hogy a kie­­egyezés Galicziával sikeres befejezéshez ve­zettessék, a kereskedelmi kamrák szervezé­sének a galicziai országgyűlés hatáskörébe leendő átengedése elfogadtatik. A második pont a kormány beleegyezésével Giskra módosítványával következő szövegezéssel elfogadtatik. A birodalmi törvényhozáson belül a kereskedelmi ügyben átalánosan, részvénytársaságok felett részletezve, to­vábbá illeték ügyekben, törvényhozás hitel és biztosító társulatok felett a jegybankok kivételével. A harmadik pont az oktatás­ügyi törvényhozás elveinek megállapítása a népiskolák, gymnasiumok és egyetemeket illetőleg az albizottság munkálata szerint elfogadtatik. Hasonlag elfogadtatik a rend­őri büntető törvényhozást illető pont. Vízállás. Felelős szerkesztő Kelly Ignác­z. Nyílt tér. *) Talmi arany ékszer erős aranykéreggel bevonva a khinai ezüst módjára úgy hogy maga az ékszerész is alig ismerhet rá a legújabb minták szerint. Valódi -a­­s alább Megnevezett árjegyzék szerint megren­delhető Mii IJ&MUMA i*MHrS'l­JM$ különlegességek gyári raktárából, váczi utczán a zsibdrus-utczával szemközt. Különösen említendők új szabadalmazott tal­­mi arany kezelő gombjaim, melyek könnyű mó­don begombolhatók anélkül, hogy a kézelőt öss­­ze kellene gyűrni. Figyelmeztetni bátorkodom tehát ezekre a t. uraságokat, a t. ez. közönséget s tisztelt vevőimet és számos megrendelésért esdek. Tisztelettel BAUSEK PÉTER Váczi-utczán szemközt a zsibárus­ utczával. ÁRJEGYZÉK. Hölgyi készletek 80 krjával 1 frt 50 kr­től, 15 frtig ári „ 50 „ 1 „ 10 „ Óralánczok rövid 1 frtjával 1 „ 50 krtól, 4 „ hosszú 3 „ 4 „ — „ 5 „ Kézelőgombok 50 krjával 1 ,. — „ 3 „ .. szabadalm. 1 frt 50 krjával 8 frtól,6 frtig, WS“ Minden nemű megrendelés és kijavítás a legpontosabban eszközöltetik. DH £* Árleengedés. ►A Wheeler és Wilson­féle varrógépek New York­­ban tisztelettel jelenti, hogy ké­szítményei­nek árát leszállí­totta és hogy Pesten OHM C. 0. főképvise­lőjénél, Jó­zsefnél' 15. szám, legjobb hírben álló családi varrógépei 70 kezdve valódi minőségben beszerezhetők. Figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, hogy minden más ajánlat valódi készítményünk­nek csak csaláson alapszik és intéssel va­gyunk lelkismeretlen gépkereskedők ellené­ben, a­kik nem ártalanak védbélyegünket meghamisítani. Képes árjegyzékek kivonatra kiszolgáltatnak és elküldetnek. 3 I Bsfe. •sapaSxrooprv -3&0 *) E rovatban közlöttekért, a szerkesztőség nem vállal felelősséget. 3 a \$ | 152 xz. iS­­o Időjárás Február. I Névszerint 0 föl. 0 al. 26 Pesten .... 3 2 felhős Pozsonyban . . i n! ködös 25 Marmaros­,Szigeten 0 8 —— havazás Szathmáron . . 1 4 — felhős Tokajban . . . 8 6 —— »» Szolnokon . . . 15 0 —­» 20 Szegeden . . . 17 5 — esős 25 Aradon .... 23 1 N.­Becskereken , Bezdánban . . . Verbászon . . . 2 8 —— 1) Barcson ....— — w Eszéken .... Sziszeken . . . Mitroviczon . . 1 7 — 1— felhős 24 Zimonyban. . . 12 3 —— V 6­ Orsován . . . 9 10 —n

Next