Magyar Ujság, 1872. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1872-09-28 / 222. szám

erőt, melyet vasúthálózatunk kiépítése — főleg kapcso­latban dél - kelet felé a nemzetközi nagy vasúthálózat­tal — úgy állami, mint közgazdászai szempontból rejt hazánk kül- és beléletére nézve magában. Mindazon­által nem titkoljuk magunk előtt aggodalmainkat azon közgazdászati bonyodalmak s pénzügyi hátrányok fö­lött, melyek nemzetünk vagyontőkéjét azon esetben fognák sújthatni, hahogy a termelés és kivitel azon nagy versenyében, melyet a szomszéd államok kifejte­nek, a kamatbiztosítással épített vasutaink igényelte roppant pénzáldozatok daczára sem lenne képes, kellő közlekedési vizút- és csatornarendszer hiánya miatt, termelésünk magát értékesíteni. Az, ami az eddigi sajnos mulasztásokat kárpótol­­hatandja, csakis vasút­rendszerünknek a kö- és vizút­rendszerrel kapcsolatos tervszerű törvényhozási meg­­állapítása leend, s a legszigorúbb takarékosság a netán még elkerülhetlenné válandott kamatbiztosításoknál. Valódi jótéteményt ígér a nemzetnek a legmagasb trónbeszéd azon előterjesztések jelzésében, a­melyek a közadóknak minél igazságosabb arányosítását, minél méltányosabb felosztását s az adóztatásnak minél he­lyesebb alapokra fektetését czélozzák. — Nem fogjuk egyébként elmulasztani Felséged kormányát arra figyelmeztetni, mennyire általános megelégedést fogna okozni az országban, ha némely adónemek — például az örökösödési százalék, s a szegényebb néprétegek élelmi czikkeit s nélkülözhetlen szükségleteit terhelő fogyasztási adók más adónemekkel pótoltatnának , s egyúttal az adóreform azon módozatok életbelépteté­sére is kiterjesztetnék, a­melyeknek,feladatuk lenne a jövedelmi adók bevallásánál űzött visszaéléseknek ele­jét venni. Tudjuk mily nagy felelősség terhel bennünket tör­vényhozókat az államháztartás berendezésének mun­kálataiban, és ez okból fokozott óvatossággal fogjuk megvizsgálni s ellenőrizni államkiadásaink s bevéte­leink részleteit, hogy lehetővé tegyük mindazon meg­takarításokat, a­melyek mellett államháztartásunkban s a mulaszthatlan korszerű beruházások nem fogják ve­szélyeztetni az egyensúlyt, nehogy oly örökséget szál­lítsunk már a legközelebbi nemzedékre, a­mely hazánk államhitelének jövőjét hátrányosan érinthetné. Hálával adózunk azon atyai gondoskodás iránt, melyben Felséged a vizsujtotta vidékeket részeltette s a szenvedő emberiség, nem különben a közgazdászat érdekében örvendetes lépésnek fogjuk tartani törvény­­hozásunk részéről, ha felséged legmagasb szentesítése alá oly törvényjavaslatokat fog minél előbb fölterjeszt­hetni, a melyek jövőre az ily károsodásoknak elejét fogják venni, s a társulati működés menetét biz­tosítani. Az 1868. XL. XII. XLII törvényczikkek meg­állapították az általános védkötelezettséget és az or­szág védrendszerét, nem is fogjuk elmulasztani méltó kifejezést adni áldozatkészségünknek és hűségünknek, melylyel a hazának és Felséged trónjának tartozunk, midőn majd Felséged kormánya eme törvénynek kellő végrehajtásának biztosítása végett, e törvények alapján és részben azok rendelete következtében, szintén több rendbeli javaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni , meg vagyunk azonban győződve, miszerint benső­ meg­elégedéssel fogadná a nemzet a honvédtüzér és műszaki csapatok felállítását, s nem kevésbé növelné örömét, ha egyfelől törvényhozási intézkedések történnének az újonczozásnál előfordulható visszaélések meggátlására,­­ más részről pedig minél előbb behozatnék a lakta­nyarendszer, már csak azért is, hogy az összes magyar sorezredek haladéktalanul hazánkban nyerhessenek el­helyezést , s egyúttal a legénység kötelező oktatást — felnőtteink oktatásának ezen legnagyobb horderejű mozzanatát, népnevelésünknek ez elenge­dhetlen kie­gészítő részét — minden nehézség nélkül minél előbb létesíteni lehessen. Hálás elismerésünket jelentjük ki Felséged kor­mánya minazon intézkedéseiért is, melyek folytán úgy a határőrvidék polgárosítása, mint Horvátország méltá­nyos igényeinek kielégítésére csak imént közelebbről kilátásba lőnek helyezve; szabadjon remélnünk, hogy a még fenforgó kérdésekben is, mind a határőrvidék polgárosítását, mind Horvátországot illetőleg, Felsé­ged kormányának tapintatos eljárásánál fogva, az érde­kek oly összeegyeztetésére számíthatnak, melybe a szent korona népei lehetőleg bele fognak tudni nyugodni. — Szabadjon egyszersmind azt is reménylenünk, hogy Felséged kormánya a magyar korona igényeit Dalmá­­cziára nézve is a régvárt sikerhez vezérlendi. A legmagasabb trónbeszéd figyelmeztet, miszerint az elősorolt tárgyakon kívül egyéb halaszthatlan intéz­kedések is igénybe fogják venni törvényhozásunk szor­galmát. Valóban —Felség! nagy elégtételül szolgált volna e nemzet értelmiségének, ha Felséged kormánya részé­ről a vallásszabadság — és vallás-egyenlőség — pol­gári házasság, — egyáltal­án az egyház elválasztása az államtól már a legközelebbi beterjesztésekben találtat­tak volna fölvételre. — Közegészségügyi, kisdedóvási, szegényügyi törvényhozás, nemkülönben a regálék el­törlésének érdekében is jelezhetett volna más előter­jesztéseket. Sajnosan nélkülöztük a jelzett beterjeszté­sek között azon törvényjavaslatokat is, melyek egyfelől az államszervezet korszerű berendezésének még függő kérdéseit, minek az államtörvényszék és államtanács felállítása a miniszteri tárc­ák, s ezeken belül a szak­tárgyak okszerűbb csoportosítása a közigazgatási tör­vényhozás, államszámvitel, szolgálati ügyrend, tisztvi­selői pályázat — fizetés- és nyugdíjrendszer, — vala­mint a közigazgatásilag okozott magánjogi sérelmek kérdését, másrészről pedig a közgazdászat, jogélet és közerkölcsiség egy­némely ép oly mulaszthatlan, mint fontos kérdését lennének megoldandók. Ez utóbbiak közt különösen szükségesnek tartanák a részvénytársu­latok ellenőrzéséről a törvény alkotását, nemkülönben a közegészségügyi, kisdedóvási, szegényügyi törvényho­zást, amazok között pedig a vízjog szabályozását, a ki­sebb királyi haszonvételek eltörlését, a szigorú ügy­védrend, közjegyzői intézmény s államrendőrség beho­zatalát lennének megoldandók. Felséges császár és apostoli király! Ennyi nagy feladattal állunk szemben, midőn tör­vényhozói munkálatainkat megkezdjük. Beismerjük, hogy három év alatt országgyűlésünk a felsorolt kérdéseket mind meg nem oldhatja. De két­ségbe vonjuk, hogy oly kormány vezetése alatt, mely tisztában lenne tervszerűleg megállapított reformpoli­tikájának irányával, s kellő időben s kellő sorrendben tenné meg rendszeres előterjesztéseit, a három év alatt is sokat, igen, sokat ne lehetne, alapos tanulmány vilá­gánál, a századok mulasztásainak pótlására végezni. Magyarország az európai nagy közművelődések legújabb fejlődési menetével szemben, nagy válság elé jutott. Most még felküzdheti magát a nemzet azon népek színvonalára, a­melyekkel ha Európában, mint nemzet élni akar, az életküzdelem végzetteljes versenyét meg kell futnia, ámde az évek, a melyek alatt nemzetünk ezt teheti már nagyon is megszámlálvák ! Fel akarjuk tehát használni ez éveket: társadal­ MAGYAR ÚJSÁG 1872. SZEPTEMBER 28. mink még gyengébb, hogy sem az emberiség érdekeit e haza földén egymaga sikerrel fedezhetné. Egyedül egy erős Magyar állam , tehát egy felvi­lágosult erős kormány, s mindnyájunk fáradhatlan, korszerű munkája az, a­mi a közművelődés, közerköl­­csiség és közgazdászat európai küzdelmében helyet vívhat ki hazánknak a művelődési államok sorában, je­lenben úgy, mint az utókor előtt. Hála a mindenhatónak, hogy miként Felséged leg­magasb trónbeszédéből megértettük a barátságos vi­szonyaink a külállamok irányában, legújabban még inkább megszilárdultak; a béke tehát, melyet Felséged kormányának bölcsessége hazánknak fentartott, osztat­lanul a belfejlődése. Vajha sikerülne megértetnünk e béke áldását,s menten a hagyományos előítéletektől, szintúgy mint az oly elméletektől, melyek magyar földben alkalmas ta­lajra minden népszerűségük daczára sem találnak, a tevékenységünk valamennyi ágában biztos irányesz­méül a korszerű haladást tűzve magunk elé, meg bír­­nak szerezni sz. István koronája birodalmának egy életképes államszervezetét, egy erős kormány jótéte­ményeit ! Vajha e sokat szenvedett nemzet összes értelmi, erkölcsi, anyagi erőinek lehető legjobb fejlesztése által, megközelíthetnek végre azon napokat, midőn egy szá­zadokon át megzsibbadt élet helyébe egy üde, gazdag élet kibontakozásának magasztos látványa fog majd fel­tárulni Felséged atyai szemei előtt: az, a­miért e nem­zet lekötheté magát a jövendőnek : Magyarszág rege­nerálója ! Császári és apostoli Felségednek hódoló hívei, a képviselőház. KRÓNIKA, Pest, szeptember 27. — A jogászgyűlésnek tegnap este tartott befejező ülésében a még hátralevő indítványok tár­­gyaltattal le mire kihirdették az állandó bizottságba való tagválasztás eredményét. Megválasztottak : I. Pesti tagok: Dr. Apáthy István, Bogisich Lajos, dr. Bróde Lipót, dr. Buschback Péter, Daruváry Alajos, dr. Dárday Sándor, dr. Győry Elek, Hodossy Imre, dr. Hoffman Pál, Horváth Boldizsár, Horváth Károly, Janitsek József, dr. Környei Ede, Kozma Sándor, Manojlovics Emil, Morlin Imre, dr. Pauler Tivadar, Pósfay Károly, dr. Pulszky Ágost, Rupp Zsigmond, dr. Sághy Gyula, dr. Schnierer Gyula, dr. Siegmund Vilmos, Szabó Miklós, Szentgyörgyi Imre, Szilágyi Dezső, dr. Szvetenay Miklós, Vajkay Károly, dr. Wen­zel Gusztáv, Zlinszky Imre. II. Vidéki tagok: Czenthe József Miskolczon, dr. Fischer Lajos Kolozs­várit, dr. Groisz Gusztáv Kolozsvárit, Horváth Lajos Miskolczon, Krisztinkovich Ede Győrött, Magyar János Szegeden, Nagy József Nagyváradon, Ritoók Zsigmond Nagyváradon, Simon Elek Kolozsvártt, Si­­monfy Sámuel Debreczenben, Szentléleky Gyula Kas­sán, dr. Teleszky István Nagyváradon, Tomcsányi Mór Turócz­ Sz.­Mártonban, dr. Vavrik Béla Egerben, dr. Werner Rudolf Pécsett, ötven tag indítványa folytán határozatba ment ezután, hogy a jövő évi jogászgyülés májusban, lehetőleg a pünkösdi ünnepeken tartassék meg. Végül Szabó elnök zárbeszédet tartott s miután a gyűlés a tisztviselőknek egyenkint s össze­sen köszönetet szavazott, feloszlott. — A pesti női ipar­egylet, vasárnap, szept. 29-én, az állatkertben kerti mulatságot rendez. Miután a jogászgyülés az esős idő miatt a kerti mulat­ságot nem tartható meg, szives volt a készleteket a női iparegyletnek átengedni s igy a tervezett nagyszerű tűzi­játék vasárnap fog megtartatni. A mulatság d. u. 4 órakor kezdetik, belépti dij 50 kr. Figyelmeztetjük a közönséget e sokat ígérő ünnepélyre, belépti jegyek kaphatók a munkabazárban, országút 5-ik szám, a Károly kaszárnya épületben és az állatkerti pénztárnál. — A kiházasitó egyletek ügye kezd megint napirendre kerülni. — Mir szerint a belügy­­miszter jövő hétfőn szándékozik felelni az öt hó előtt hozzá intézett interpellácziókra s a mint Micskolczról jelentik a „Hymen“ nevű kiházasító egylet leszámítoló bizottsága a leszámítolási kulcsot megcsinálván — ebbéli munkálatát a kereskedelmi minisztériumhoz felterjesztette jóváhagyás végett, s azt meg is nyerte. A visszafizetési kulcs szerint, ott 3­4 kv. fog a részvé­nyeseknek visszafizettetni, minden — bármi néven — befizetett forint v­an. — A visszafizetés­i jelentési sorrendben, a „bors­ od-miskolczi hitel­bank“ helyiségé­ben, október 1-től mindenkor délután történend. — D e b r e c z e n lóvonata vasútja csakugyan létesül, a mennyiben a kibocsátott részvények legna­­gyobb része már el van helyezve. — A redout melléképülete már annyira készen van, hogy holnap tűzik ki rajta az Örömfáz. A tanács ez általamból a munkások közt jutalmakat fog kiosztatni. — Hevesmegye újabban bizonyságot tett, mennyire pártolja minden alkalommal a magyarság ügyét. Évnegyedes bizottmányi ülése a hó 13-án a nép­sz­in­ház részére 500 ftot szavazott meg. — Henrik főherczeg, ki tudvalevőkép azért tiltatott el az udvartól, mivel polgári leányt vett nőül, bécsi hirek szerint rehabilitáltatni fog s visszanyeri altábornagyi rangját. — Hogy milyen vizet ittunk mi pestiek, azt a medenczéknek tegnapelőtt Kőbányán végbevitt lecsapolásakor lehetett látni. A víztartók fe­nekén két hüvelyknyi iszap volt, a vízben pedig apró halakat fogtak. Mondják, hogy Lindley urnák tisztelegtek a ritka fogással. — Ösztöndíjak. A földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium az 1872/3-dik tanévre kitű­zött ösztöndíjak közül még rendelkezésre állott négyet Petheő Imre, Virágh Elek, Hensch Árpád és Friedrich Dezső uraknak adományozta. — Kérelem a nagyon tisztelt kö­zönséghez.*) Alólkrott elhatároztam dicsősség­­teljes szabadságharczunkat egy diszemlékkönyvvel meg­örökíteni, mely magában foglalandjó a nemzet szeren­csétlen véget ért vértanúinak arczképeit és életrajzait. Már minden kellő lépést megtettem s az album nagyobb része el is készült, csak e következő vértanuk arczké­­peinek nem juthattam birtokába u. m. Csernyus Emá­­nuel, Szacsvay Imre, Gyron Péter, Streit Miklós, Mednyánszky László, Noszlopi Gáspár, Abancourt Károly, Kilik Gáspár, Sárközy Sándor, Gaal Farkas, Herczeg Vorinieczky, Jubal Károly és Lenkey Mihály. Tisztelettel fölkérem a magyar nemzet azon tagjait, kik a nevezett vértanuk arczképeinek birtokában volnának, vagy arról utasítást adhatnának, szíveskedjenek bér­­mentetlen leveleikkel felkeresni s útbaigazítani. Legszi­vesebb hálám lekötése mellett kérelmem megnyitva­­maradtam Pesten 1872. évi szptbr. hó 27-én Halász István, műkiadó (dohány utcza 11 szám.) *) Nagyon kéretnek a fővárosi és vidéki szerkesztő urak je­len kérelem közlésére. H. I. — A mai kisajátítási esküdszéki eljárás tárgyát dr. Ghyczy Gyulának, mint a köz­­­munka és közlekedésügyi minisztérium jogi megbízott­jának Verzár Manó, mint néhai Nitta János hagyatéki gondnoka és Nitta Mihály és Nitta Stogan, illetőleg ismeretlen örökösei ellen a pe.-t-terézvárosi két szere­­csen-utczában 1385. sz. a. fekvő ingatlanára vonatkozó kártalanítási összegnek kisajátítás indokából esküdt­szék által 94,927 írtban megalapítása iránt beadott ke- s­e­resete képezte. Alperesek a felszólamlások alkalmával­­ kártalanítási összegül 124 ezer ftot kértek, a­mi az­­­­ ajánlott összeggel szemben 29.073 frt különbözetet­­ tüntet fel. A szemle elrendeltetvén, az esküdtek ennek megejtése után az ingatlan értékét , szavazatai 4 elle­­­­nében 120 ezer forintban állapították meg. — Visegrádra, a vasárnapi kéjutazáshoz­­ jegyeket kaphatni a „Magyar Ujság“-nál Lipót-utcza 11-ik sz. — A fényes nyomor városából. Tegnap­­­­előtt este egy rendőrbiztos a Petőfi-utcza sarkán egy­­ 16 éves fiatal embert talált, a mint éhségtől összero­­­­gyott s nem birt fölkelni.Galicziából vándorolt be szép­­ napok reményében de itt nem birt keresetet találni. A­­ rendőr vendéglőbe vitte a szerencsétlen ifjút, ott levest­­ adatott neki, de a kimerült nem volt képes megenni. Most kórházban ápolják.­­ A pesti állami főreáltanodában (Terézvá­ros, gyár utcza 25 szám) a tanulók fölvétele ,mind a 6 osztályba szeptember 30-án kezdődik s bezárólag októ­ber 4-ig tart. Ugyenekkor tartatnak a felvételi és ma­gánvizsgálatok is. A beiratás délelőtt 8 órától 12-ig az intézetben lévő igazgatósági irodában történik, fölvé­telre a tanulók szüleikkel vagy ezek helyetteseivel jelenjenek meg. A beiratásnál 3 f, 15 krnyi díj szede­tik be. A tandíj mely félévenkint 4 f 20 kr., a félévek két első hónapjában előre fizetendő. A belépni szándé­kozók fölhivatnak, hogy mihamarak jelentkezzenek, mert az egyes osztályokba csak meghatározott számú tanulók vétetnek föl s ha e szám eléretett, a beírás be­­záratik.­­ A budapesti szabósegédek segély-és önképző­­egylete vasárnap szept. 29-én d. u. 2 órakor a Buzalka­­féle teremben (Terézváros, nagy­akáczfa utcza 9 sz.) közgyűlést tart. Napirend A jegyzőkönyvek felolvasá­sa és azok hitelesítése. Másfél évi számadás letétele. Egyleti tisztujítás. Indítványok és jelentések megtétele az alapszabályok korlátai között.­­ Tarka levelek. T. szerkesztő úr ! Azóta, hogy utoljára szóltam a játékbankokról, nagyon sok újabb érdekes adat merült föl, melyet bokrétába akartam fűzni, hogy a közönség­nek kedveskedjem. Hanem e szándékomról egyelőre kénytelen vagyok lemondani. A botrányok és társadalmi kinövések egy egészen új neme vonja magára figyelmünket. Persze, lesznek sokan, kik azt vélik, hogy a bözzefogások ezer mesterségének titkába fogom őket beavatni s e hit mél­tán jogosult is részünkről, mert hisz a börze minden játékbarlang fölött áll; hanem hát ne tessék elfeledni, hogy a börze már — hogy is szokták csak mondani, no, — salonképes, vagy tudom én, hogy miféle képes, elég az hozzá, hogy már olyan tisztességesnek mondják,­­ hogy biz’ az ellen már nem is szokás írni. Vagy tán azt hiszik, hogy kívánok figyelmeztetni, hogy mily sok visszaélés űzetik a hirdetésekkel a közön­ség rovására? Korántsem. Ez már régi baj, s úgy lát­szik, hogy megrögzött. Tán azért nem is veszik észre. Megszokták ezt is. Most azonban egy egészen új neme az üzérkedés­nek ütötte föl a fejét: a sajtóüzérkedés, mely a kihá­zasító egyleteknek méltó társa. Az új vállalat kétségkívül jövedelmező lesz, mert a közönség nem igen fogja tudni, hogy melyik lap van valamelyik társulat kezében, hanem venni fogja azokat a papírokat, a­miket az ilyen játékbarlang lap derűre­­korára ajánlgatni fog, hogy a princzipálisok minél na­gyobb perczentet dughassanak zsebre. A dolog így történt: A múlt nyáron eszébe jut egy úri­embernek, ki miniszteriális hivatalnok s egy kormány­párti lap mun­katársa volt, hogy megvásaralja a­­testi fileszterek né­met napi közlönyét. A vásár hamar meg volt kötve. — Föltűnt azonban, ho­gy az előbb kormány­párti lap az uj tulajdonos alatt ellenzéki húrokat kezdett pengetni. Voltak többen, kik már akkor azt mondták: értjük, hová czéloz. Ez io­v tartott néhány héttel, ekkor rögtön Ilire megy, hogy egy banküzlet igazgatója megvásárolta a föntebb már említett piac­ra vitt lapot s az ennek ver­seny­társ­á­ul keletkezett új vállalatot, s egy napi­lapot. A megjegyzendő, hogy ezek mind német nyelven megje­lenő lapok. A mint a vásár megtört, a legelőbb nevezett lap megszűnt s a szerkesztőség át­ment az uj vállalathoz. Miután azonban a megszűnt lap neve a városi alsóbb körökben nagyon ismeretes, fogja magát egy másik német lap szerkesztője, s lapja előbbi czimét elhagyva, fölveszi a régi nevét. Egy más, szintén élelmes úr azon­ban a megszűnt lap czimén egészen új vállalatot indít meg, így azután volt egy napon át három egy czimen megjelenő hírlap. Ez persze vitára adott alkalmat, s mint mond­ják, az lett a vége, hogy fölszaladtak a belügyminisz­terhez, s ez, ha igaz, azt válaszolta volna, hogy miért ne lehetne két lapnak egyforma neve, mikor azt a tör­vény nem tiltja. Erre még nagyobb lett a konfusió. Ucrczy neki, rögtön előáll egy consortium, s azt mondja, hogy ő fog annyi lapot alapítani, hogy a közönségnek eláll a szeme szája. Sietett is a consortium embere a polgármesteri hivatalba s jelenti, hogy meg fog indítani egy „Hon“, egy „Pesti Napló“ s egy „Pester Lloyd“ czímű lapot. A kaueziót akkorra ígéri letenni, mikor a lapok meg­jelennek, íme, ennyire sülyesztik a sajtó méltóságát a ku­­fárok. Persze a kufárok arra számítanak, hogy ha akadt egy, majd akad egy másik bankár is, ki a lapokat meg­vásárolja, mert az első geschafttől vérszemet kaptak. Ismételve hangsúlyozzuk, hogy ezt a német sajtó emberei teszik, kik midőn már mindent megpróbáltak, most a corruptió korszakához méltó irodalmat akarnak teremteni. S midőn e lapok terjesztik a germanisatiót, ennek örve alatt egyúttal, üzérkednek a saját zsebükre. Hogy milyen állapotban van nálunk az erkölcsiség, kitűnik leginkább onnan, hogy a közönség tudva, hogy e lapok az üzérkedés nemeiből élnek, mégis hitelt ad­nak nekik. Már most tessék összehasonlítani a játékbarlan­gok működését, az ily nyíltan űzött hirlapi fáró játék­kal s akkor látni fogják, hogy azoknál mennyivel alan­tabb áll bizonyos­­ bankár. Ezt csak tájékozásul mondjuk. Ha azután a közön­ség zúgolódni fog, előre figyelmeztetve volt s köszönje magának, hogy hitelt adott a Bécsből ide vándo­rolt hirlapi g’schüftelőknek. Vas Borona. KÖZGAZDASÁG. — „Az Anker“ 1872-ik év augusztus havi üzletkimutatása. — E hóban a társulatnál benyujta­­tott összesen 1070 bevallás 1,424.011 frt biztosítandó összeggel, és­pedig: 649 bevallás 1,000.803 fatal halál­esetre, és 431 bevallás 424.008 frttal életesetre. Kiállítva jön 540 kötvény 779.700 frttal halálesetre, és 289 kötvény 343.641 frttal életesetre; összesen tehát 829 kötvény 1,123.341 frttal. A havi bevétel volt 123.951 frt haláleseti díj, és 80.682 frt betételekben, összesen: 204.633 frt. Ez évben benyujtatott 5916 bevallás, 9.937.195 frttal, és kiállíttatott 5380 kötvény, 8,823.281 frttal; ugyan­ezen időben bevézetett 1,879.466 frt, a halál­esetekért pedig kifizettetett: 281.452 frt. A társaság működése kezdetétől fogva halálese­tekért kifizetett 4.350.918 frt, és az 1872-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 605.146 frt volt, mely összeg 732 tag közt aránylagosan felosztatott. — Jelentés: Hogy a városi helyállás java­­dalmi bérlet elleni panaszok egyszer mindenkorra meg­szűnjenek a városi tanács f.­é. Július 12-én 23607 számú végzéssel ezen javadalom ellenőrzését elvileg elfogadta. E czélból Pettykó János városi vásár­felügyelő egy ezen ellenőrzésre vonatkozó szervezeti tervet és a szer­vezendő helyállás javadalmi bérleti ellenőrök számára utasítási rendszabályokat, kidolgozva i. é. szeptember hó 15 és 22-én a tek. tanácsnak tetsző használat végett beterjesztette. — Heti marhavásár. Eladatott 1051 darab ökör, párja 155—260 írtjával. — 992 darab tehén, párja 98 — 220 frtjával; — 76 darab fejőstehén, párja 60—217 frtjával; — 257 darab juh, párja 12—17 frtjával Marhahús mázsája 27%—28 frt. Sertésekből eladatott 6420 darab, és pedig élve mázsánkint 29­2—32% írtjával. Disznózsír mázsája 38 — 40 frt. Szalonna mázsája 36—38 frt. M­ai üzlet. Pest, szept. 26. A gabonacsarnokban csekély mérvű üzlet mellett 10—12 mázsa búza s pár ezer mérő más­féle gabona adatott el, következő hivatalosan jegyzett árakon: Búza, tiszavidéki 84 f­s 7 frt; 85 f­s 7 frt; 83 f­s 6 frt 75 fr; 83 fns 80 kr. Székesfehérvármegyei 85% fns 7 frt 6 kr; 853/4 fns 7 frt 22% kr. Pestmegyei 85 fns 7 frt, mind idei búza 3 hóra vámmázsáskint. Z a­b: 50 fontja 1 frt 521/2 kr — 1 frt 57*/2 kr készpénzért. Kása: 82 fontjával 3 frt 32%—35 kr. készp. Tőzsdei szerződések köttettek búzára szept.—okt. átadva 660—662­/,, okt.—nov. 663—665 kr; tavaszkor 690—693 kr; rozs szept.—okt. 385 — 387% kr ; tengeri máj.—jun 365—367’/s kr; zab szept. —okt. 155 — 25 kr; tavaszkor 165—166 kr. Az értéktőzsdén­ ismét pénzszűke állt be, mindazáltal a papirok ára nem szállt alább. Hivatalo­san jegyeztettek: Dijsorsjegyek 106, magy. hitelbank 142.50, franco-magyar bank 100.50, anglo-magyar 112.50, municipalis bank 87.50, takarék- és hitel-egylet 133, pesti népbank 110.50, Drasche-féle téglagyár 207.50—209 frton véve, osztr. hitelrészv. 331.50, pesti közúti vaspálya 358 frton adva, budai keresk. bank 269 frton véve, királyserfőzde 240 frton adva. Valuták vál­tozatlanok. Napoleond­or 8.75, cs. arany 5.24%, tallér 1.63%. Utolsó hírek. — A német a németen is kifog. A napokban Pesten a magyar államvasutak, a kassa-oderbergi, a felső-sziléziai, alsó-szilézia-marki és a többi ezek mögött levő pályák igazgatóságai között egy egyenes hamburgi árszabály létrehozása ér­dekében tanácskozás folyt, s valószínűleg ez ár­szabály létre is jó. De miután az alsó-szilézia­­marki vonal az éjszaki és osztrák államvasút­­társulattal már régebben egy más szerződést kötött, most úgy segítenek a dolgon, hogy a szer­ződésnek ez lesz a czime: Árszabály Rákos és Hamburg közt. Hiába, csak furfangos a német! — Hír szerint a magyarországi dohány egyedáruság haszonbérbe fog adatni s a kor­mányhoz közel álló bankok ez iránt Párisban tanácskoznak is már. Zágrábból távirják, hogy Erdődy István gr. országgyűlési képviselői állásáról lemondott. Jellasics Gyula szintén le akar mondani. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz. Főmunkatárs: Áldor Imre. • Táviratok. London, szept. 27. Glasgow városa díszpol­gári oklevelének átnyujtásakor Lowe igy szólt a küldöttségnek: az Alabama kérdés megoldása után Angolország és az Egyesült­ Államok között minden viszály megszűnt s mindkét állam verse­nyezni fog a béke fentartásában. BéCS, szept. 27. A „Pressernek távirják Prá­gából . A lelki gyakorlatok alkalmával fölhívta az érsek a lelkészeket, hogy az iskolatanácsi ta­gok választását szorgalmazzák, mert ez az egyet­len mód arra nézve, hogy befolyásukat az isko­lákra megnyerhessék. Paris, szept. 17. Thiers fogadta a német küldöttet, Araim grófot, s kölcsönös barátság­­biztosításukat fejezték ki. Madrid, szept. 27. A képviselőház Riverot elnökké választotta. Berlin, szept. 27. A „Norddeutsche Zig‘* egy , a kultuszminiszter által az ermelandi püspökhöz intézett iratot tesz közzé, melyben ennek javai lefoglalása adatik tudtul. Lugai IO, szept. 27. A béke-liga gyűlése be­záratott.

Next