Magyar Ujság, 1872. december (6. évfolyam, 276-299. szám)

1872-12-20 / 292. szám

CASHMAGYAR ÚJSÁG 187*. DECZEMBER *0. mint a mennyit azon összeg tesz, a melyet ő maga is mint maximumot állított föl. De hogy a közelebbi eseményekről szóljak, melyek talán inkább vannak még mindnyájunk emlékezetében, — emlékezünk még mindnyájan a feliratú vitára. Egy igen t. barátom azon alkalommal azon nézetét fejezi ki — nem emlékszem, hogy beszédében is — de minden esetre felirati javaslatában, melyet a ház elé terjesztett, — hogy a minisztérium alig tudná igazolni azt, hogy a kölcsön vett összegeket mindig azon czélokra fordí­totta, melyekre azok felvetettek, és a ház által utalvá­­nyoztattak. Nagy nehezteléssel fogadtatott ezen kije­lentés a minisztérium részéről, s maga Pulszky Ferencz t. képviselőtársunk azt egyenesen a minisztérium meg­sértésének vette. (Mozgás a baloldalon.) Most pedig a ház asztalán fekvő jelentésekből tudjuk mindnyájan, hogy a 30 milliós kölcsönből 20 millió, a gorsolási köl­csönből pedig legalább is 7 millió nem azon czélokra fordittatott,— legalább eddig, — melyekre felvétetett és melyekre a törvényhozás által utalványoztatok. (Hosszan tartó mozgás, helyeslés balról.) Még inkább fog a t. ház emlékezni azokra, a mik most legközelebb az 1873. évi költségvetés adása alkal­mával szeptember 17-én a pénzügyminiszter úr által ezen házban mondattak. — Ezekből is néhány igen rövid idézetet fogok felhozni, csupán a végett, hogy felvilágosítsam a t. ház előtt, hogy pénzügyeink való­ságos állapota még akkor sem volt a ház előtt kellően felderítve. Akkor a pénzügyminiszter úr refl­atált azon hírekre, melyek már akkor is keringtek pénzügyeink zilált állapotáról; azokat megc­áfolni igyekezett több számmal és conjecturával és e hireket alaptalanoknak nevezte. Többek közt a ház megnyugtatására ezeket mondá: „a hitel és pénztári műveletek czimü költségvetés, mint ismételve megemlíteni bátor voltam, teljesen rend­ben van.“ (Nagy mozgás balfelől.) Ezt mindnyájan úgy értettük, hogy nemcsak a költségvetés van rendben, hanem a pénz is megvan. (Derültség baloldalon.) És ugyanakkor, mikor a pénz­ügyminiszter úr ezeket mondotta, már a sorsolási köl­csönből 7 millió más czélokra ki volt adva. (Mozgás. Helyeslés baloldalról.) Azt mondotta tegnap a pénzügyminiszter úr, hogy joggal fordította a sorsolási kölcsön készleteit lebegő adósságra a ház megállapodása folytán, de legyen sza­bad nekem erre megjegyzést tennem. (Hal­juk!) Akkor, mikor az 1871. évi költségvetés megállapított, úgy a kiadásokra, mint a fedezetre nézve, a törvényhozás tudta, hogy a sorsolási kölcsönből bizonyos és jelenté­keny összeg készletben van, mégis nem azt mondta a pénzügyminiszter úrnak, hogy a sorsolási kölcsönből fedezze az állam kiadásait, hanem őt másnemű lebegő adósságra utalta, és ezt annyival inkább tehette és tette a törvényhozás, mert utoljára is még kérdés az, hogy maga a törvényhozás jogosítva tett volna-e oly köl­csönt, a­melyet bizonyos meghatározott czélokra vett föl, más czélokra fordítani. (Élénk helyeslés balfelől.) Azt mondá továbbá ugyan­azon alkalommal a pénzügyminiszter úr, hogy a saját birtokunkban levő ingó államvagyon meghaladja a 10 milliót, hanem azon alkalommal nem említette meg, a­mi később derült ki, legalább nem emlékszem, hogy megemlítette volna, hogy ezen ingó állam­vagyonból 4,700,000 el van zálo­gosítva , e szerint az ingó államvagyon a rajta fekvő teher levonásával legfeljebb 5 millió írtra megy csak. Azt mondta végre a pénzügyminiszter úr „azon kívül a közös activákból is igen jelentékeny rész illet meg bennünket.“ Megvallom, az időben én is így vélekedtem,később azonban kezemhez jött Lónyay volt pénzügyminiszter­nek már általam előbb is említett beszéde, melyet mint pénzügyminiszter 1870. május 21-én utólszor tartott e házban. E beszédből azt tanultam, hogy azon 60.835 ezer frt, a mely a közös pénztárban az előtt részint készpénzben meg volt, részint a közös pénztár activ követeléséből értékesíttetett, már az 1870. év május 20-én annyira el volt költve más, a törvény által meg­határozott czélokra, hogy ha, mint Lónyay akkori pénzügyminiszter úr mondá, fizetés végett praesentál­­tatnának a korábban lejárt államkötvények szelvényei és a kisorsolt államkötvények , a közös pénztár nem fe­lelhetne meg a törvény által reá ruházott ama kötele­zettségének, hogy eme már régebben­­ járt kötvénye­ket és szelvényeket beváltsa, hanem a közös pénztár­ban 7.847.000 frtnyi hiány mutatkoznék. Kitetszik Lónyay volt miniszter úrnak beszédéből az is, hogy azon, úgynevezett közös activák, már most csak azon követelésekből állnak, s melyeket a közös pénztár egy­részről a magyar, más részről az osztrák állam irányá­ban különböző tekintetekből formál, és hogy azt, hogy ezen közös activákból mi lesz tulajdonképen Magyar­­ország részére jutandó, csak azon computus eredményé­ből fog kitűnni, a­mely már több év óta folytattatik, de mindeddig befejezve nincs. Ezen közös activákhoz tartozik, te hát, az úgyne­vezett inségi kölcsön, vagyis azon kölcsön, a­melyet még az absolut kormány az 50-es és 60-as években 4 ízben az ország elemi csapások által károsított lakosai­nak, kölcsön adott. Ezen kölcsönből 1868. elején künn volt még az illető adósoknál 20 millió és 687,939 trt 880 kr. Ez összegből a magyar pénztárba befolyt 4 év lefolyása alatt 1868-tól 1871 ig 14 millió 472,023 frt és ezen összeg a pénztári készletek közé ele­gy intetvén, ezen években hasonlag elkövetett. És itt megjegyzem , hogy ezen inségi kölcsön az, a­melyre nézve a központi bizottság jelentésében azon jelzés foglaltatik, „az elő­irányzaton kívül befolyt készpénztőke.“ És megjegy­­zem még azt is, hogy az ekképen az inségi alapból el­fogyasztott 14 millió­ért nincs hozzászámítva azon 54 millióhoz, a­melyet a pénzügyi bizottság mostan köl­csön útján fedezni kíván. Ezekre nézve nekem te­hát az az észrevételem van, hogy először nem tudom, tudtomra legalább nincs, hogy valaha a házban a minisztérium által erőlíttetett volna, hogy ezen ekképen a közös pénz­tárnak úgynevezett készleteiből a magyar pénztárba befolyt összegek Magyarország állami szükségeire el­költöttek. Más részről meg kell még említenem azt is, hogy ezen közös activákat a minisztériumnak a­nélkül, hogy ez iránt a háznak jelentést tett volna, folyóvá tenni, nézetem szerint, joga nem volt, s ezt azon egy­szerű ténynyel bizonyítom, hogy valahányszor még ed­dig a közös activákból az ország költs­­eire valamely kiutalványozás történt, az mindig törvény által, a tör­vényrendeletek következtében történt. Nem akarom még tovább igénybe venni a t. ház figyelmét. (Halljuk, halljuk!) csak azt vagyok bátor meg megemlíteni, hogy mindezeket mellőzve, a­miket mondottam, a pénzügy­minisztérium hibás eljárásának bebizonyítására, elég lesz a következőkre hivatkoznom. Elég hivatkozni pénzügyünk jelen állapotára, mert le­hetetlen volt a pénzügyminiszter úrnak előre nem látni azok után, a­mik eddig az ő pénzügyi kezelése alatt történtek, hogy pénzügyünk ezen nyomasztó állapota be fog következni, és a pénzügyminiszter úrnak nem volt szabad bevárni azon utolsó időpontot, a­melyben a bajon segítni lehet, hanem idejében kellett volna ez iránt a háznál jelentést tenni, hogy a bajon annak ide­járó fertős lehessen. (Helyeslés balfelől.) A pénzügyminiszter úrnak ezzel ellenkező eljárá­sát, kíméletes szóval élve, — részemről menthetőnek nem tartom. És ez eljárás hátrányát — nézetem sze­rint — még fokozta az, hogy a bank­kérdés tárgyalása pénzügyünknek épen ezen nehéz idejében indíttatott meg, hogy a pénzügyminiszter most volt kénytelen az osztrák­ nemzeti bankkal, illetőleg az osztrák kormány­­nyal a bankügyi kérdésre nézve értekezésbe bocsát­kozni. Mi ez értekezésnek eredménye ? azt mindnyájan tudjuk. Igen sajnos az, hogy a pénzügyminiszter úr pénzügyünk ezen nehéz állapotában volt kénytelen ezen egyezkedésbe bocsátkozni, hogy akkor kellett a tárgya­lásokat megindítania, midőn épen semmi készlete nem állott készen arra nézve, hogy a bécsi bank torzsalko­dás­ai folytán netalán beállandó pénz válság esetén az ország kereskedelmének segítségére legyen! És ha ne­talán a bankkérdés nem végeztethetnék be üdvös ered­ménynyel azon pressió folytán, mely alatt az ország ezen kérdés elintézetlen volta miatt áll, ez — úgy hi­szem — Kerkapoly pénzügyminiszterségének mindig keserű emlékét fogja a nemzet szívében visszaidézni. (Balfelől: Igaz !) Nem folytatom azonban tovább t. hát ezen észre­vételeket, a­melyeket csak annak bebizonyítására kí­vántam a t. ház elé terjeszteni, hogy pénzügyünknek jelen nyomasztó áll­­ota csakugyan nagy részben a mi­nisztérium eljárásának tulajdonítható. Ezek után talán nem kell már indokolnom azt,­­ hogy nincs bizalmam a t. minisztérium pénzügyi eljá­rása iránt, és ha csak egyenesen ezen szempontból ke­l­l­lene szavazatomat adni, lehetetlen volna a t. ház aszta­lán fekvő javaslatnak elfogadását ajánlanom. Van azon­ban a kérdésnek más oldala is. Világosan kifejtette Ti­sza Kálmán­t, barátom, hogy itt nem bizalmi kérdésről van szó, hanem szó van az ország hitelének kérdé­séről. Hogy akkor hozatott fel a bizalmi kérdés, midőn az úgynevezett indemnity törvényről volt szó, azt igenis értem , de az indemnity törvény azóta meg­hozatván, ezzel a minisztérium nemcsak arra hatalmaz­tatok fel, hogy kezelje az állam érdekeit, hanem kö­­teleztetett is egyszersmind arra, hogy teljesítse mind­azon kötelességeket, a­melyeket az ország pénztárára a törvény rótt.­­ Az, hogy miként kezeltetett az állam pénzügye, kérdése a magyar államnak, kérdés az ország­­gyűlés és a minisztérium között. E kérdés az állam hi­telezőit és azokat, a­kiknek joguk van az állam pénz­tára ellenében követeléseket formálni, nem illetheti;­­ azoknak követelései mindenesetre kifizetendők. A leszá­molás napja azonban a minisztérium és az országgyű­lés között, nézetem szerint nem ma van, az be fog kö­vetkezni a költségvetés rendes tárgyalása alkalmával, mert akkor már a t. ház minden tagjának kezében lesz a pénzügyi bizottság minden jelentése, akkor már a t. ház minden tagjának kezében lesz az összes költség­vetés. Akkor lesz ideje és helye annak, hogy a miniszté­rium eljárása a múltban és szándékai a jövőre nézve tüzetesen megbíráltassanak. Én részemről te­hát nem akarok lemondani a jogról, hogy a múltra nézve a mi­nisztériummal leszámoljon az országgyűlés. Fenn aka­rom ezen jogot tartani és meg vagyok győződve, hogy a t. ház maga is, maga a többségié, fenn akarja e jogot tartani, s azért egyáltalában nem látok semmi akadályt arra nézve, hogy elfogadt­assék azon határozati javas­lat, melyet Tisza Kálmán t. barátom beadott. Ennél­fogva én is ugyanazon értelemben, mint ő nyilatkozott, kérem a t. házat, méltóztassék azon határozati javasla­tot helyeselni, — egyszersmind mindazáltal a tárgya­lás alatt levő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Hosszas élénk tetszésnyilvánítások a baloldalon.) — A Pozsonyban megjelenő „Wentungari- Ocher Grenzbole“ czímű, hazafias szellemű és irányu lap szerkesztését véglegesen Si­mony­ Iván vette át, ki­hez Horn Ede levelet intézett, kijelentvén, hogy a nevezett lapnak szorgalmas munkatársa leend. A né­metajkú ellenzéki polgárok figyelmébe melegen ajánl­juk a deákpárti német lapok működését hatalmasan ellensúlyozó „Westung, Grenzbote“-t, mely minden számában híven követi kitű­z­ött jelszavát : „Szabadság és haladás!“ — A „W. Gr.“ megjelenik — hétfőt ki­véve— mindennap; előfizetési ára negyedévre 3 frt, félévre 6 frt. — A zágrábi horvát színház ez évben 14.000 frt adósságot csinált; ennélfogva az eddigi szín­házi bizottság feloszlott s az ügyek ideiglenes vezeté­sét Vardian J. vette át. — A „Független Somogy“ czimü kapos­vári hetilap egyelőre megszűnt, miután szerkesztője körülménye­inek megváltozása lehetetlenné téne, hogy a sz­rkesztést tovább is vezesse. A harmadik és negye­­dik negye­d előji elői a visszajárandó pénzt az eddigi szerkesztőnél átvehetik. — A ,,P­hilologiai Közlöny“ ez évi 6—7 - ik füzetei, melyek B­a­r­t­al Antal és H­o­man Otto szerkesztésében most­ jel­ntek meg gazd­ag tartalmuk­kal, méltán sorakoznak elődeikhez. — A jeles közlöny (4 írtjával) hatvani­ utcza 1. sz. a. levő kiadóhivatal­ban rendelhető meg. — Mű­sora a budai zeneakadémia által 1872. évi deczember 20-án, pénteken esti fél 8 órakor a pesti vigaz­da kis termében tartandó hangversenynek : 1 .„Te­leki László emlékezetére“, zenekari ábránd Feigler Géza. 2. „Naplemente“, kar, zenekarkisérette­l Niels Gade. 3. Aria: „Mentre ti lascio“, mély ferdhangra zenekarkisérettel, előadja Schmidt Ferencz, egyleti tag. Mozart W. A. 4. Erődal, kar, Goldmarck Károly. 5. 42. ik zsoltár magánénekhangokra és karra, zenekar­kisérettel: a magánszerepeket előadják: Stegmann Hermina k. a, Bogisics Mihály, Szobovics Lajos, Po­­nori Trewrewk Árpád és Vendlik Károly urak. Hely­árak nem-tagok számára: zártszék 2 forint, bemenet 1 frt. Jegyek Rózsavölgyi és társa mű- és zeneműke­­reskedésben és este a pénztárnál válthatók. A Falu jegyzője (községi közlöny) czímű hetilapra hirdet előfizetést Nagy Antal. A program sze­rint e közlöny oda fog törekedni, hogy a tisztviselők teendőinek és kötelességeinek szabatos körülírásával, ezeknek a néphez való visszonya világosan meghatá­­roztassék, hogy így elvégre vége szakadjon azon súrló­dásoknak, melyeknek nemcsak a tisztviselők és község, de a közügy is kárát vallja, és melyek többnyire abból erednek, hogy a közönség nem ismervén a tisztviselők teendőit, kötelességeik, felelőss­gük súlyos voltát, őket gyakran félre­érti és balul ítéli meg. Közölni fog to­vábbá olyan kormány­rendeleteket, melyek a közsé­gekre és annak egyes tisztviselőire vonatkoznak. Lesz­nek továbbá e lapnak ismeretterjesztő s mulattató köz­leményei, gazdag hírrovata s a piaczi árakról és pénz­­árfolyamáról rendes tudósítása. A lap megjelenik 1873. január 1-től. Előfizetési ára egész évre 6 ft. Ajánljuk a közönség, különösen a falusi jegyzők figyelmébe. — Az a­k­adémia freskói. Az akadémia dísz­termébe nyolcz freskó van tervezve, melyek egyenkint 1500 frtba kerülnének, s melyek a magyar művelődés főbb mozzanatait tüntetnék elő. A ,,P. N.*‘ most arról értesül, hogy Hujnald érsek, a hg-primás. Samos­a Ipolyi és P­hier püspökök egy-egy ilyen freskó köz­­ségének fedezését magukra vállalták; így tehát öt fresco biztosítva van, sőt miután S­ia Simon báró ré­gebben az akadémia terem díszítésére 3000 frtot ado­mányozott, ha ezen összeg is a frescókra fordíta­nék, már hét kép lenne biztosítottnak tekinthető. A f­escók h­­ai művészek munkái lesznek, a terem összes díszí­tése pedig valószinű­leg de Pauli olasz művész terve szerint készülne, ki nemrég Berlinben és Stokholmban végzett ififéle diszitési műveket. — Adakozás. Sina Simon b. az uradalmához tartozó Duboujel község iskolájának áik­­­épzésére tel­ket, építési anyagot s ezeken felül 100 frtot adomá­nyozott. — A Tüköry-féle sörcsarnok, a fővá­rosi közönség ezen hires és egy időben kedvelt mulató­­helyének napjai megszámlálják. Gambrinus residen­­tiája helyén a közeljövőben palotaszerü ekházak fognak emelkedni, — ugyanis az egész t 1 k­omplexust, mely 13 335 □ ölből áll, az építő­társulat vette meg építke­zési czélokra, miután a sugárút a sörcsarnoknál veszi kezdetét. — A kolera állásáról folyó évi deczember 19-én beérkezett napi tudósítások szerint , Budán. Deczember 18-án 2 újabb kolera eset merült fel, ebből esik : a Tabánra 1, a közkórházra 1, összesen 2, hhz­z hozzá Számítván a gyógykezelés alatt maradt 40, az összes beteglétszám 42. — Ezek közül meggyógyult 6, m­eghalt —, október 18-ika óta összesen megbetegült 759, kikből meggyógyult 438, meghalt 285, gyógy­­ke­zelés alatt maradt 36. — A katonák között deczemb. 18-tól 19 é­g megbetegü­lt —, ehhez számít­ván a gyógykezelés alatt maradt 16, az összes be­­teglétszám 1ő, ezekből meggyógyult 1, meghalt —, további ápolás alatt maradt 15 — Pesten deczember 18-kától 19-éi­g m­egbe­tegült 13 ebből esik : a Teréz­városra 2, a Józsefvárosra 4, a közkórházakra 7, ehhez számítván az az ápolás alatt maradt 1­60, az összes be­teglétszám 181, ebből meggyógyult 8, meghalt 7, a jár­­vány kezdete óta összesen meg betűg,­ült 892, ezekből meggyógyult 370, meghalt 356, további gyrigykezelés alatt pedig maradt 166. — Árvamegyében. Alsó Kubin folyó hó 17-én 2, — s Zazrivan szinte 2 koleraeset merült fel, az utóbbi helyen 1 beteg m­g­­halt, a többi három gyógykezel­ő alatt­ van. — Z­e­m­­plén megyében, A.-Ujh­lyen december 17-én 34 betegedett meg, s 13 halt meg. Kivonat a hivatalos lapból. A hivatalos lap mai száma a következő legfelsőbb kézira­tot hozza.* Kedves miniszteri tanácsos Szende! Magyar miniszterel­nököm előterjesztése folytán önt ezennel magyar honvédelmi mi­niszteremmé kinevezem. Kelt Budán, 1872. évi deczember hó 16. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Szlávy József, 8. k. A cs. és kir. főudvarmesteri hivatal értesítése szerint Ma­gyarország­ és társországaiból gyakran érkeznek közvetlenül a felségéhez vagy az illető udvari hatóságokhoz különféle irodalmi munkák és műtárgyak, a­nélkül, hogy azok elfogadására az elő­leges engedély kikéretett volna. Minthogy ez a fenálló szabá­lyokkal ellentétben van, ennélfogva, a mondott főudvarmesteri hivatal megkeresése folytán, ezennel köztudomásra hozatik, hogy ily tárgyak benyújthatására mindenkor az ő felsége személye kö­rüli minisztérium utján előbb az előleges legfelsőbb engedély kies­zközlendő, különben ilyen küldemények mindenkor visszauta­­sittatnak és e beküldő költségén visszaküldetnek. A temesvári m. kir. pénzügyigazgatóság Féhn János iro­dai segédtisztet 11-ed­oszt irodatisztté és Márx Lajos gyakor­nokot irodai segédtisztté nevezte ki. KRÓNIKA, Pest, deczember 19 — Felkérjük a f. előfizetőket, hogy az előfize­­tési pénzek beküldését szíveskedjenek idejekorán eszközölni, nehogy az új év els­ő napjaiban a lap szétküldése körül késedelem és zavar támadjon, mit a kiadó-h­ivatal minden erőfeszítése mellett sem akadályozhana meg, ha a­z. előfizetők tö­megesen az utolsó napokra halasztanák meg­rendeléseiket. — A „­Hagyat* Újság“ kiadó-hi­vatala. — B­áx,a Radik Ádám n­ő, szül. Lázár Olga grófnő, hosszabb külföldi utazásai tflatt különböző or­szágokban többféle műtárgyakat vásárolt össze, s f­­e­­baráti nemes gondolkozásától és önzetlen áldozatkész­ségétől indít alva, pár nap előtt 200 darabból ál­l.Ju­­c es műgy­űjteményt küldött a kolozsvári nőegylet választmányához azon kívánsággal, hogy az sorsjáték útján az egylet pénztára javára értékesittessék. Síiért is a nev­zeti nőegylet választmánya, szenvedő ember­társai nevében, de köszönetet mond a nemeslelkü gróf­nőnek. — Stéger Ferencz hazánkfia, ki jelenleg a bukaresti színpadon énekel, jövő évi márcz. hóban lá­togatást tesz Kolozsvárott s egypár vendégszerepben valószinüleg fel fog lépni. — Ráth Mór kiadásában megjelentek: „Faust.“ Goethe tragoediája. Magyarra fordította Dóc­z­i Lajos. Diszkötésben ára 3 frt 20 kr. — „Wa­shington élete.“ Sparks Járed után Czuczor Ger­gelytől. Egy kötet, ára füzve 1 frt, díszesen kötve 1 frt 80 kr.— „A hóhér kötele.“ Regény. Irta Petőfi Sándor. És „Robin Hood.“ Angol regény. Irta James György. Fordította Petőfi. E két regény ára egy vas­tag kötetben, fűzve 1 frt 50 kr., angol kötésben 2 frt 20 krajczár. — „Jónás lapja“ czim alatt újévtől kezdve humoros politikai néplap fog megindulni Kolozsvárott. Szerkesztője Jónás, felelős kiadója K. Papp Miklós lesz. Előfizetési ára egész évre 5 frt. KÖZGAZDASÁG. — A magyar malomgy­ülés állandó bi­zottsága közelebb tartott ül­sében a lisztüzletet ne­hezítő némely körülménye­k orvoslását határozta el. Mi­vel több oldalról azt állították, hogy a liszttőzsdén azért nem fejlődhetik ki élénkebb forgalom, mert az egyszer történt kötés át nem ruházható, a bizottság beható ta­nácskozás után megváltoztatta régi nézetét s a kötés át­ruházhatósága mellett nyilat­kozott. Azon kérdés, váljon a tiszttőzsdén foglaló adása mellett vagy a nélkül köt­tessenek-e az üzletek, akként dönte­tett el, hogy foglaló adassák és pedig minden lisztcsomag után két forint. Továbbá a lizsttőzsde szabályzat némely pontja válto­­zás alá vétetett, több uj pont hozzátoldatott s többféle r­óhaj is nyilváníttatott, melyek közül kiemeljük azt, hogy a pesti tőzsdéin­ jövőre két különböző példány­ban adassák ki, melyek közül az egyiken az értékpapí­rok, a másikon az áruk, illetőleg termények és lisztne­­műek ára­t­gyeztessék. — Oroszország kivitele. Szent-Pétervá­­rott a földrajzi társaság gyűlésén megdöbbentő hatást Szült azon tény honsutalása, hogy Oroszország nyers­terménykivitele­ a krími háború óta nagy mértékben ha­nyatlott. Vas- és vasgy­ártmányok tekintetében Angol- Svéd- és Poroszországok messze fölülken­kedtek, mert Anglia és Poroszország gazdag kőszé bány­áik segé­lyével jobban és könnyebben gyárthatnak. Sv­édország­­ból pedig könnyebb az elszállítás Len és kender, mely­­ly­el a krími háború előtt Oroszország majdnem kizáró­­lag látta el Európát, most már szintén kevesebb vitetik ki, Olaszország és Ausztria pedig a phillipi szigetekről látja el magát.Gyapjú és faggyú tekintetében Ausz­trália és Amerika szorította háttérbe Oroszországot, míg a gabnakivitelnél most már Egyptommal, Romániával, Amerikával és Magy­arországgal kell kezde­ni­. — Mindezt számokkal mutatták ki s a hatás igen leverő volt, mert ip.a terméke­k kivite­léről Oroszországból szó sem tehetvén, a nyerste­rmények kivitel­nek apadását az ország termelő erejének hanyatlásából vélik magya­­rázhatónak. Al­a­i üzlet. Pest, decz. 19. A gabonaüzletben semmi­­ ivadás, a forgalom folyvást korlátolt, az árak azonban mit sem változtak, mert külföldről m­­grendelés sem gabonára, sem terményekre nézve nincs jelentékeny, a malmok pedig szintén tartózkodók a­­ vásárlásban s csakis a helybeli szükséglet fedezésére szorítkoznak . Az értéktőzsdén­ a tegnapi pénzszökség kissé enyhült s ma az üzlet élénkebb volt, a forgalom nagyobb m­rvü s többféle érték jegy­eztetetett. Magy. hite bank 138, 50. franco-m gyár bank 101 50, anglo­­magyar bank első kibocs. 10l 25, másod, kibocs. 91 25. municipális bank 93 fizetve, osztr. hitelintézet 329,60, takarék- és hitelü­gylet 122,50 -123 véve, pesti közúti vaspálya 370, orsz. közp. takarékpénztár 116 adva, ki­rályserfőzde 230 zárva. Egyéb értékben nem volt üzlet. Valuták szilárdak : napoleond­or 8.79, cs. arany 5.14,­­ tallér 1,54. Útmutató.­ ­ Decemb. 20.— Nemzeti színház : „A tündér ujjak.“ Vigj. 5 feb­. Budai várszínház : Zárva. I Miklósy színház az István téren. „Tannhäuser vagy : a warthburgi kontár dalnokok.“Nagy románt­i-tragi­komikus opera 4 képben. A magy. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társu­lat minden első csütörtökön, a természettudományi tár­sulat minden hónap első és harmadik szerdáján tart népszerű előadásokkal egybekötött szakgyűlést, mindig d. u. 6 órakor az akadémia palotájában. Állatkert a városligetben. Beléptidij 20 kr. Országos képzőművészeti tar­ulat. (Akadémiai palota kik emelt te­bt járat az akadémia urczából.) Naponként nyitva van Nemzeti laureumi. Télen csak a könyvtár van nyitva 9-tól 2 óráig d­r. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9—1 és 4—6 óra közt. A redout terem 80 kr. dijért szemlélhető meg. Pentváros közgyűlését minden szerdán d. u. 4. Buda­­város pedig csütörtök d. u. 6 órakor tartja. Vízállás. Bécsi börze, decz. 19. (Távirati tudósítás.) Hi­telrészvény *2.1.00 Északi vasút —­ Állam­asut 331 — Lombardok 185 50. I8tin­ diki 1­2 00 1864-l­ ti 142.—. Magyar hitelsorsji­gy 188.50. Napoleondor 879 00. Magyar hitelrészvény —.—. Galicziai 227 50 An ol A­sztriai 317 25. Franczia-magyar —. —. Tramway 337 50. — Magyar földhitelintézet. —. | decemb. !| Névszerint láb I o j föl. H­a ja 0 vo Ng al.­­ ■a M Időjárás 19 Pesten.........................8 6— felhős V Pozsonyban . . .6 8 — — 9 18 Marmar­os-Szigeten4 0 -9 V Szál hínáron . . .3 3 — — 9 v­ Tokajban .... 173 — — esős 19 Szolnokon .... 1114— — felhős V Szegeden .... 131—— 9 18 Aradon........................9 N­­Becskereken . .1 9 9 V Bezdánban . . ._ —p.9 V Verbászon . .—_ 9 Bárdion ....— — 9 Eszéken .... 810— száraz 17 Mitroviczon 14 119 V Sziszeken .... 200 _ V Zim­onyban . . . 14­6— 9 D-Orsokán . . .­­106 9 ———* Főmunkatárs : Áldor Imre. Táviratok. BéCS, decz. 19. Az urak háza az elnöki jelen­tés és a/, uj tagok eskü letétele után, vita n­élkü­l, hirm­aila fel-Jr­sá­ban elfogadta az 1873. első negyedére Szóló mdei­ni­y-t, és a Németországgal kötött posta szerződés tárgyalásának sürgőssé­gét. Holnap ülés. Versailles, decz. 19. Thiers 22-től jan. 5-ig Párisb­a teszi székhe­zét. Berlin, de­z. 19. A képviselőház mai ülésén egy vasut­vonal tervezet, terjesztetett elé, mely szerint Engelkuchen Metztzel egyenes összt köve­tésbe házal­ik, a tervezet, költsége körülbelül 184­­j millió tallérra rúg. Prága, decz. 19. A tegnapi „Politikának egy a korona ellen intézett czikkére constatá­ja a „Narodny Listy“, hogy a feudálusok és a csehek belátják, miszerint a passiv ellenállás eredmény­telen s feszólítják az ellenzéket, hogy lépjen aktióba, oly módon mint az iskola­tanács válasz­tásakor történt. Berlin, decz. 19. A porosz bankot illetőleg történt interpellálióra azt válaszolta a bank el­­­­nöke, hogy a bank egyetlen váltót sem utasított vissza, mely elegendő biztos­ágot nyújtott; to­vábbá, hogy a diskontó fölemelése szükségtelen , a bank ig­y kedvező helyzetben van, s végül,­­ hogy újévkor a szövetségi kölcsön beváltásából 8 az osztalékból mintegy 61 millió fog befolyni. — Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz.

Next