Magyar Ujság, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-09 / 6. szám

hat ránk, mint hall­ érzékünkre a fr­is, eredeti naiv nép­­­dalok. E gyűjteményt a pesti közönségnek ezúttal aligha fogják bemutatni, hogy a tárgyak egész tisztán legyenek kiállíthatók. A kiállítás után azonban ez fogja egyik főalapját képezni a létrehozandó iparmúzeumnak . Ugyancsak a débi világkiállításra Pulszky Ferencz egy gyönyörű rajzot küld fel: Sybilla-képet, Michel Angelo kezeművét, melyet a felküldő nem rég vett meg Bécsben 1000 foton. Megemlítjük egyszersmind, hogy fővárosunk műkincsei közül Bécsben nem sokat, hanem mind csak kitűnőt fognak kiállítani, hogy a Pestre jövő vendégek itt észre ne vegyék a hiányt. A múzeum régiségtárából csak aranytárgyakat, képeitől pedig egypár ritka régiséget küldenek föl; az Eszter­­házy-gyűjteményből mintegy hatvan elsőrangú kézi rajzot , egy csomó pompás metszetet. Fölküldik továbbá Ráth György becses bronz-gyűjteményét is. — A zenede hangversenye. Január hó 12-kén (vasárnap), 4 órakor, a nemzeti zenede nagyobb termében ugyanazon intézeti növendékek a magyar szavalati osztály megnyitásának évfordulati napja meg­ölésére hangversenyt adnak. Műsor: Első szakasz: 1. Az igazgató megnyitó beszéde a szavalati­ osztály múlt évi viszonyairól. 2. Rhode Eduárd kétszólamú ,,Tavaszi csolnakdala.“ Éneklik a 2-dik énekosztály növendékei. 3. Offenbach A. műve „Musette Air de ballet du XVII. siècle.“ Előadja gordonkán Kotraschek Károly, zon­­gora-kiséret mellett. 4. „A csillagjós király 1490-ben.“ Irta Szabó Nándor, szavalja Sárkány József. 5. Alard Delphin verseny-symphoniája két hegedűre; játszák Huber Jenő és Streliszky Dániel, a 4-ik hegedű-osztály növendékei. — Második szakasz : 1. Mendelssohn ve­gyes kara „Oh mily nagy hatalmú.“ Éneklik a 3. s 4-ik énekosztály növendékei. 2. Vieuxtemps „Reverie“ szer­zeménye. Előadja Vecsey Lajos, a 4 ik hegedű­osztály növendéke. 3. Zapf Antal magyar ábrándja. Előadja zongorán Jámbor Dezső, a kiművelési felső zongora­osztály növendéke. 4. Bernot kilenczedik hegedű-ver­senye. Előadja Huber Jenő. — Bemeneti dij nem fizet­tetik ; egyébiránt a t. vendégek szabad tetszésétől függ ez alkalommal a zenedei ház pénzalapjára bármily szi­ves adományt szentelni, mely hálás köszönettel fogad­tatván az előszobában leendő zárdákba tétetik. — Pályázati hirdetés. A Kisfaludy-Társa­­ság által múlt évi február 11-kén hirdetett két rend­beli jutalomkérdésre decz. 31-ig, mint a kitűzött ha­táridőig, a következő pályamunkák küldettek be: Az I. számú feladatra: „Kivántatik a drámai középfajok elmélete,“ érkezett egy, úgymint: 1. A drámai közép­fajok elmélete. Jeligéje: Medium tenuere beati. A II. számú feladatra: „Kivántatik költői beszély“ érkezett­­, úgymint: 1. A régi láng. Jeligéje: Alte Liebe­ros et nicht. 2. A délibábok hőse. Jeligéje: Szappanbuborék. 3. Sabácz eleste. Jeligéje : Nyugosznak ők, a hősfiak Dúló csaták után. Nyugosznak ők, sirjok felett Zöldes bokor, virány. Bajza. 4. Magyarokhoz, vagy: A tályai vérnász. Jeligéje: A múlt csak példa legyen most. Kisfalud! K. 5. Perényi Arthur. Jeligéje: És áll a két agg, ősi lak. Némák, setétek, zordonok. 6. Az urfi. Jeligéje: Fennöl rontva a közerkölcs. 7. Az én herczegnőm. Jeligéje: Megszokást a szokás hallgat­hatja agyon. 8. A virágok között. Jeligéje : Érdekügygyé nőve megoldása Ily esetben mind a hány szó van, Annyi felé szalmagazzá rázza. 9. Garandy Béla: Jeligéje: Menjen-e futtatni gyönge . . . tollam '. Lesz-e erőm irni a hogy elgondoltam ? Arany J. Az elsorolt pályamunkákon kívül érkezett még, a „Kis­­faludy-Társaság“ műbiráinak czimezve, Rückert Hor­­musanjának fordítása, a fordító aláírásával. A pálya­munkák számbavételére s bírálat alá bocsátására kiren­delt , Gyulay Pálból és a titkárból álló bizottság az utóbb nevezett fordítást nem tekintvén pályamunká­nak, a beküldőnek visszaadni rendelte, s azt ezennel nyilvánosan föl is hívom, hogy munkáját tőlem átve­gye, vagy tudósítson, hová küldjem el neki. A fennebb elsorolt pályamunkák pedig rendes időben elküldöttek­­nek bizonyulván, a jeligés levélkék is rendben lévén, a bizottság e levélkéket a Kisfaludy-Társaság és Gyulai Pál pecsétjével lezárva, a titkár őrizetére bízta, a mun­kákat pedig a bírálóknak kiadta. Kelt Budán, 1873. jan. 4 én. Greguss Ágost, titkár. — Közlöttük kivonatban az „Ellenőr“ után Vámbéry Ármin panaszát durva bánás miatt Ráth Mór ellen. Most Ráth ur fordul neki Vámbérynek s vádol­ván őt, becsületbiróság iránt tesz javaslatot oly formán, hogy tegyen le mindenikök 300 ftót, s a kit a bíróság elitél, az veszítse el a letett pénzt, melynek fele az írói segélyegyleté, m­ásik fele a projectált népszínházé legyen. — Észrevétel nélkül közlöttük tegnap az észak-keleti pálya igazgatóságának felvilágosítását a perbenyiki váróteremre nézve. Ma azonban nem tehet­jük, hogy arra észrevételt ne tegyünk. Azt mondja az igazgatóság, hogy a nevezett állomáson két váró­terem van, az egyik a 3-ik és 2-ik osztályú, a másik az első osztályú utazók számára,­­ épen itt rejlik a hiba. A magyar művest középosztály rendesen a 2-ik osztályú kocsikat használja, s minthogy műveit, tehát ott, a­hol mindenik osztály számára nincs külön váró­terem, mindenütt az első osztálybeli utazókkal egy ugyanazon terem áll nyitva számára. Ha tehát ez Perbenyiben máskép van, azt nem lehet helyeselni, s habár minden első osztályú utas használhatja is e külön termet, de minthogy ilyen a nevezett bárón és bárónén kívül ott alig akad, azért csakugyan az övéknek nevezhette azt a közlő.Vagy minden rendű utasoknak csak egy ugyan­azon osztályú kocsi és váró­terem kell, mint Ameriká­ban, vagy a műveit osztály méltán kívánhatja, hogy ... a mágnások által háttérbe ne szoríttassék. — Békés városából azon örvendetes hírt veszszük, hogy ott a felnőttek oktatása esteli 5 órától 7 óráig november 25-e óta foly. A beltt­e még egyre je­lentkező hallgatók száma eddigelé­g másfél százat meg­haladja. Oktatás adatik : 1) a magyar nyelvből, jelesen a közéletben szükséges irály­tanból. 2) A természettanból. 3) Számtanból. 4) Gyakorlati mértanból. 5) Földrajz­ból. 6) Történelemből. — Óhajtjuk, hogy e példa min­den város, sőt minden községben követésre találjon. — A pesti nemzeti zenede m. évi ápril­isban tartott közgyűlése alkalmával kir. tanácsos Weisz B. F. ur egyleti főpénztári igazgató s választmányi tagnak inditványa, mely szerint t. Mátray Gábor igaz­gató ur hervadhatlan érdemeinek némi elismeréséül annak arczképe avatott művész által készítve az inté­zet költségein megrendeltetvén, hálajelül az intéz© A MAGYAR ÚJSÁG 1878. JANUÁR 9. nagy termében foglaljon díszhelyet, egyhangúlag el­fogadtatván, a sikerült arczkép m. évi október hóban tartott rendkívüli közgyűlés alkalmával az indítvány­ozó úr által tartott és a nevezett igazgató úr érdemeit ki­tüntető beszéddel ünnepélyesen lelepleztetett. Miután pedig az alapszabályok értelmében ezen ünnepély vég­­bemenetele a föntebbi közgyűlés tárgyát, mivel az más czélból hivatott egybe — nem képezte, és így annak jegyzőkönyvébe fel mm­­­gyeztethetett, elhatározta­tott, hogy az a jövő ig. választmányi ülés jegyzőköny­vében örökittessék meg. — Közli Ritter Sándor, egy­leti titkár. — Békésmegye múlt évi decz. második fe­lében tartott közgyűlésének legfontosabb tárgyát egy a megye 1872. és 1873. évi költségvetései tárgyában érkezett belügyminiszteri rendelet képezé. A tárgya­lás folytán kiderült, hogy a megyének az 1872. évre mintegy 13,000, az 1873. évre pedig mintegy 38,000 frtra menő deficitje van, s igy miután a belügyminisz­ter leirataiban kijelenti, hogy nincs azon helyzetben, miszerint a szükségleteket fedezhesse, a megye azon a ponton áll, hogy administratiója fönakadjon. A dolog ily állásánál, minden oldalról tett megvitatása után el­határoztatott, hogy a mindkét esztendőbeli defic­it a közlakosságra az áll­ami adó arányában kivetendő adó által fog födöztetni, a belügyminiszter pedig felirati­­lag értesittetni fog, hogy miután a közigazgatási szük­ségletek czimén a közönség az állam által már úgy is megadóztatik s így a megye által is kivetendő adó igazságtalan, mert a közönség e czimén kétszer róva­­tik meg : tehát az e részbeni felelősséget magáról el, s a belügyminiszterre háritja. — Továbbá az orosházi szolgabiró ellen, ki az 1871. óta általa kezelt közmun­­kaváltsági pénzeket (7000 frt) be nem küldte, vizsgá­lat tartatik s a nevezett sz.biró hivatalától felfüggesz­­tetik. Végre a közgyűlés a községeket oda utasító, hogy a községi adót minden községbeli tagra egyaránt vessék ki. A Petőfi-szobor terve, Izsótól. Lehetetlen, hogy mindenkit meg ne lepjen a szo­bor nemes egyszerűsége, plasztikai szabatossága és ki­fejező volta: mindhárom igény öszhangban léte, miket a szoborműtől kívánunk. Izsó fölfogása egyike a legszerencsésebbeknek; a költőt, nemcsak mint lyrikust, hanem mint a nemzeti ébredéséé a forradalom költőjét fogta föl, s egy kor­szakos mozzanatban, márczius 15-én, Petőfi életének­­ magaslatán, kívánta föltüntetni. Azért az erőteljes, felhívó mozdulat, a szónokilag magasra emelt jobb kéz, mintha épen most harsogna ajkairól a „Talpra ma­gyar“ , baljában az irattekercs — jelvéül annak, hogy nem a kard, hanem a betű volt Petőfi fegyvere­s költe­­ményei azok a „rangy­os,“ de diadalmas vitézek, me­lyeket maga is megénekel egyik szép dalában : ezekkel szolgálja a szabadság ügyét és segít széttörni az igát a nép nyakán, a bilincset s nemzet lábain ; im, a szobor lába alatt a szét,ört iga és béke hevernek s ő rajok teszi lábát, mint Mihály angyal a sárkányra. S ez erőteljes, lelkes, mozdulatos alakban mily egyszerűség, a legkisebb erőltetettség nélkül. A test alsó része, a magyar csizmákba szorult láb, biztos, fesz­telen állásával, a papírt tartó balkéz megfeszített, szo­ros, de természetes tartásával, a testre dobott köpeny, mely a mellett hogy Petőfinél némileg történeti — igy szokta akkoriban viselni — különösen művészi szem­pontból, mint öeszhanszatosb. lendü­let­enk im­mábot engedő a testre szorult ruházatnál, mindaz a mily kere­setlen, oly nemes és szabatos, s azonfelül a szobornak kellő tömörséget kölcsönöz s mindazáltal a test alakját is kitünteti. A büszkén emelt s kissé hátra vetett fej, nyilt ajkaival, beszélő kifejezésével, s a gyönyörű haj­­latu kéz mutatják a forró, tettdús életet, mit a szoborba lehelt a művész, a néző minden figyelmét az alak e felső részeire vonván. Az arczra Izsó alapos arczképtanulmányokat tett. Személyesen is ismerte Petőfit, a fáradalomban mint figyelő gyermekifju utazott egy ideig vele, s élénk em­lékben őrizte meg benyomásait: összeszedte s egybeha­­sonlitotta a költőnek összes fenmaradt arczképeit idő­szakonként , s végre elhunyt fiáról még életében min­tát vett, mi az arcz és koponya-csontok megállapításá­ban több szolgálatot tett neki, mint az arcz-hasonlatban. Ez alapokon több igen sikerült fejtanulmányt csinált, s a nemzeti múzeum számára oly művészi mellszobrot te­remtett, mely úgy a hasonlat, mint a kifejezés tekinte­tében minden igényeknek teljesen megfelel. A mellkép mintájának elkészítése után Izsó több vázlatot készített az álló szoborról, s azok közt a leg­utóbbit csak e napokban fejezte be. A mű­értők egy­hangú véleménye szerint ez a legsikerültebb valameny­­nyi között s ebben fog kétségkívül a szoborbizottság is megállapodni. Az álló­ szobor, mindenfelől tekintve egyaránt sza­batos és művészien szép alakokat mutat, s ez előnynyel fog bírni a debreczeni Csokonay-szobor fölött; ok van hinni, hogy egészben véve még annál is sikerültebb , s így a legszebb magyar szobor lesz. A szobor eddigi történetét olvasóink ismerik. Re­ményi Ede, művészi körútjaiban, néhány évvel ezelőtt pendítette meg az eszmét, számos hangversenye jöve­delmét áldozta reá, a mellett a gyűjtés más oldalon is folyt — s hiszszük — foly még s igy az országban senkitől nem volt s nincs elzárva az alkalom legnépsze­­rübb költőnk e szép és méltó emlékéhez járulni. A be­gyült összegek takarékpénztárba vannak — gyü­möl­­csözőleg elhelyezve. Közéhajtás s a bizottság czélja is az volt, hogy a szobor a költő születésének 50-edik évfordulójára ké­szüljön el. De egyfelől az adakozásoknak az utóbbi években lassabban gyűlése s cseppenként mégis szapo­rodása nem engedett biztos számítást tenni a szobor költségeire s mérveire; másfelől Pestjelén fejlődési ál­lapota, a sugárutak, népszínház stb., még készülőben levő tervei — nehezítették a megállapodást a szobor leendő elhelyezésére nézve. De örülhetünk, hogy most már a szükséges összeg nagyobb része együtt van, s­­ mindenek fölött, hogy oly műmintával bírunk már Izsó tervvázlatában, mely egy nagy költő s egy nagy kor­szak méltó megörökitője leend minden bizony­nyal. Vas, Ujs­­oly megegyezők a Duna vizének szilárd testek marad­ványainak mennyiségeivel, s miután továbbá minden más, ez alkalommal elemezett kutviz szilárd testek ma­radványa mennyiségre nézve a vízvezetéki kutak szi­lárd test maradványainak mennyi­égétől nagyobb mér­tékben különbözik, s miután más víz Pesten sincsen mint Duna-, talaj- vagy forrásvíz, de a talaj vagy for­rásvizek szilárd maradványai többek, mint a Duna, azért nézetem szerint a vízvezetéki- és hengermalmi kutak vizeiket ha nem egészen, úgy minden esetre leg­nagyobb részét kapják a Dunából, önként érthetől­g, hogy a Dunából a szárazföld felé átszűrt vizek a Duna mentén a Dunával párhuzamosan folyván le, az ezen vizek hőmérséke Hawksley szerint különböző lehetett azon vizek hőmérsékétől, a­melyek közvetlenebbül a a Dunából juthattak a kutakba. Ezen állításomat, hogy t. i. a vízvezetéki kutak vizeiknek legnagyobb részét, ha nem egészen, a Dunából veszik, igazolja a henger­malmi tisztviselő nyilatkozata is, hogy a kutakban több víz van akkor, ha a Duna nagyobb s megfordítva; ugyanezt mondja a vizvezetéki gépész is, miből követ­kezik, hogy a Duna ezen kutakkal valóban közlekedik. Igazolja továbbá épen azon tapasztalás is, hogy a vi­déknek kutaiban a viz megapadt azóta, hogy ott több malom s a vizvezetéki kutak épültek, ez pedig azért van így, mivel az igen nagy mértékben fokozott vízfo­­gyasztás által a természetes szűrök, melyeken át az egész vidék vizét a Dunából nyerte, megerőltettek, minek folytán azok likacsai gyorsabban bedugultak, mint ez a rendes, természetes s lassú szűrésnél történ­hetett volna s talán csak későbben vagy nem is történt volna. Ezen bedugult, becsapolt szűrők most a vizet a Dunából csak lassan bocsátják át, minek következése az, hogy az egész vidék vízben tényleg most szegényebb, mint azelőtt. 3) A jelen jelentésből látni való, hogy a viz min­dig tisztább lett a mint a Dunának állása kisebbedett, — sőt a III-ik kút homályos szine is tisztult — miből következik, hogy a Dunának magas vízállása ká­ros befolyással van a viz jóságára, habár a mennyiségre jótékonyan hat. Ez ismét oda utal, hogy a vizvezetéki kutak vizei a Duna vizével azonosak. 4) Ezen épen mondott káros befolyása a Duna ma­gas vízállásának a vizvezetéki kutak vizeire főleg nagy a IV-ik kútra. A Duna magas állásánál ugyanis a sze­méttel megtöltött vidék szemét rétegei valószínűleg mosatnak a Dunának vize által, mely fertőzött s meg­romlott viz későbben, legalább nézetem szerint, akutba szivároghat; ezen kút vize ilyenkor dobos szagu és izü s keveredvén a többi kutak vizeivel, azokat is megfer­­tőzteti. 5) Kisebb vizállás mellett, h igy általában, legrosz­­szabb vizet szolgáltat a III dikkut. Ennek vize ugyanis mindig homályos, a legtöbb üledéket hagyja, dusázala­­kokban, benne van a legtöbb Ammonia, szaga és íze sem teljesen tiszta, habár akkor a mikor az egész viz rész volt, ennek vize nem tüntetett fel dobos izt és szagot. 6) Ha szilárd maradványait a vizvezetéki kút vizeinek megnézzük, úgy tapasztaljuk, hogy még a NI­ik és IV-ia kút vizmaradványai is piszkosak, s izzításnál megszenesednek, halotr a viz maga kristály­tiszta, tehát szerves testeket oldva tartalmaznak, mit a jó vizben nem tapasztalunk. 7) Hogy a legtöbb vizben fordulnak elő ázalékok, az egészen jóban azonban alig. 8) Miután a vizvezetéki kutak vizeinek jósága a Duna állásától s igy az elsőktől, a légköri bővebb le­o­sttlán utés­tudó tényezőktől, millyen főleg az egész kezelése függ, világos, hogy állandó jó­­ságu vizvezetéki vizre az ideiglenes vízaknákból a jelen körülmények mellett számítani nem lehet, sőt a­mint a feljebb említett tényezők egyike vagy másika be fog állani, a vízvezetéki víz ismét oly rész lesz, a­mint azt tapasztaltuk. Úgy látszik, hogy a 8­­30-nyi Duna állása is volt befolyással. 9) Miután a vizsgálat azt mutatja, hogy ha a Du­nából közvetlenül szivattyúztatik víz, az iszapot hagy maga után, azért ez esetben indokolt a gyakoribb öble­­getés. Jobb volna azonban, ha nem kellene szüretien vizet szivattyúztatni. 10) Végre következik, hogy óvatosan megválo­gatva, szükséges egy vagy más viz szervezési módról gondoskodni, hogy ivásra és általában házi szükségletre kellő mennyiségű alkalmas, tehát egészséges vizet nyer­jen Pest városa, mert általánosan elismert tény az, hogy egészséges viz és jég elkerülhetlen kellékei az egészség fentartásának. — Vácz, jan. 6. (A „Merkur“ k. ifj. köre tudó­sítása) a hét elején néhány fokkal lejebb szállt a hév­­mérő higanya, s azt hittük, az anyira várt tél valahára itt leend. Azonban az újra beállott ködös, nedves idő kissé megkeményült utainkat újra meglágyitá, minek következtében múlt heti vásáraink nagyon gyengén vol­tak látogatva. Tegnapelőtti jegyzéseink szerint: Búza, 85 fás 6 frt 40—50. Rozs, 80 fns 3 frt 90 kr. Árpa, 72 fns 3 frt 40 kr. Zab, 50 fns 1 frt 70 kr. A mi borüzletünket illeti, pár hét óta lankadott­­nak mondható. A túlcsigázott árak, melyeket a szüret után mustért s félig kiforrott borért fizettünk, most egé­szen kiforrott borokért sem kínálhatnak, minek oka részint mert daczára csekély termelvényünknek a fo­gyasztás kielégítve van, részint mivel a pénzzavar ná­lunk is érezhető. — Időjárásunk nedves, ködös. Hő­mérő -(- 3 és — 1° R. közt ing. — Magyar nyugati va­sp­ály­a. A magyar nyugati vasp. társ. legközelebbi közgyűlésén tárgyal­tatnak a bulla-győri vonalra kinyerendő engedély és a bécsi commercial-bankkal kötött szerződés, melynek czélja a nem biztosított részekre szükséges építési tőke beszerzése. A magyar nyugati vasp. részvényeseinek a nem biztosított részvények szerzénél elsőbbségük van. A­z 1868. é­v­i XXIX. törv. cz. alapján kibocsá­tott szőlőváltsági államkötvényeknek m. é. decz. hó 31-én Budán a törlesztési terv értelmében tartott ne­gyedik kisorsolása alkalmával a következő 282 köt­vényszám sorsoltatott ki: .00 frtos kötvények: 46 590 911 1085 1089 1179 2130 2508 2519 sz. 100 frtos kötvények: 14 167 176 401 407 866 879 962 1124 1266 1362 1420 1648 1722 1750 1796 2170 2461 2643 2846 3073 3246 3362 3596 3715 3813 3826 3830 3886 3900 3944 4119 4129 4178 4533 4837 4896 4963 5086 5282 5361 5562 5604 5804 5950 5988 6034 6532 60­15 6836 6948 7109 7162 7355 7398 7510 7654 7934 7976 8271 8486 8547 8713 8827 8866 9289 9571 9859 9952 9984 10043 10131 10267 10651 10682 10726 10759 10839 10928 11114 11504 11637 11720 11797 11818 11990 12130 12362 12385 12389 12421 12582 12619 12779 12994 13000 13306 13356 13373 13768 13803 1399­0 13994 14148 14166 14376 14553 14560 14624 14819 14878 15003 15129 15439 15514 15536 15564 157­22 15822 16014 16039 16267 16386 16514 16517 17286 17356 17465 17528 17602 17603 1790 17819 17850 18202 18365 18415 18467 18617 18647 18771 18887 18898 19255 19303 19317 19384 19472 19567 19636 19728 19820 19825 19890 19909 19972, 500 fitos kötvények : 137 159 199 256 353 480 499 511 807 991 1081 1143 12,37 1361 1464 1468 2061 2076 2530 2564 2580 2957 3126 3145 sz. 1000 fitos kötvények. 38 385 451 503 515635 646 688 744 944 1525 1576 1797 1798 1302 1826 1988 2052 2104 2432 2466 2509 2551 2654 2753 2738 2790 2980 3510 3772 3795 3905 4078 4498 4591 5736 4752 4777 5068 5173 5256 5325 5342 5352 5364 5378 5471 5501 5555 5598 5816 5985 5­­96 6137 60­68 6308 6384 6639 6659 6877 7084 7102 7166 7422 7634 7637 7691 8­81 8311 8571 8661 8674 8819 8931 9052 9202 9288 9294 9386 9403 9766 9893 9915 9950 10101 10124 10179 10226 sz. Névre szóló kötvények: 330 szám 10520 forint értékben 528 „ 6700 542 „ 3130 Az 1798. számú 1000 forintos kötvény, mint utol­sónak kisorsolt szám, — csak 950 forint erejéig sorsol­tatok ki. A kihúzott számokat viselő, előmutatóra vagy névre szóló kötvények a „Buda­pesti Közlöny 1871. évi 141. számában ugyanazon évi jul. 22-én a szőlő­­válttági államadósság törlesztési tárgyában közzétett hirdetmény értelmében 1873 dik évi juliushó első nap­ján és azontúl fognak az esedékes szelvényekkel együtt — az adóhivatalok bizományos közreműködése mellett — s pénzügyminiszteri hitelszámvevőség érvé­nyesítése alapján a m. k. központi állampénztárnál Bu­dán teljes névértékükben beváltatni. Budán, 1873. jan. 3. A m. k. pénzügyminisztériumtól. KÖZGAZDASÁG. — A pesti vízvezeték kutait, összefüggés­ben több helybeli kuttal Aujeszky Lipót, a természet­tan tanára megvizsgálván terjedelmes előterjesztést készített, melynek lényegét e következő pontokba fog­lalta: 1) Hogy a Duna állása, kivéve november 16-át, folyton kisebb lett és a szilárd testek valamint az áza­­lékok és algák is kevesbültek. 2) Hogy miután a szilárd testek maradványainak mennyiségei a vízvezetéki és a heogermalmi kutakban Mai fiziét. Pest jan. 8. A gabonatőzsdén m. e. 35,000 mázsa gabona adatott el következő árakon. Búza, tiszavidéki 1800 mérő 847­2 fns 7 frt 35 kr; 600 m. 841/t fns 7 frt 40 kr; 300 m. 85 fns 7 frt 50 kr; 3800 m. 82% fns 7 frt; 1800 m. 81 % fns 6 frt 65 kr. Székesfehérvári 1800 m. 74% fns 7 frt 20 kr ; 400 m. 87 fns 7 frt 50 kr. Bánsági 1000 m. 8475 fns 7 frt 20 kr. Árpa: 1200 mérő 72 fns 2 frt 70 krjával. Zab: 1000 m. 50 fns 1 frt 75 kr; 1500 m. 50 fns 1 frt 72% kr. Tengeri: 600 vámmázsa 3 frt 50 kr; 1000 v. m. 3 frt 57 */a kr. Az értéktőzsdén: Magyar hitelbank 178, franco magyar bank 99 75 —100, anglo-magyar bank első kibocs. 98, máodik kibocs. 88, Magyar földhitel 115 50, takarék- és hitelegylet 123.52, osztr. hitelinté­zet 330.30, adva, pesti közúti vaspálya szilárd 390 fizetve, orsz. közp. takarékp. 114 kínálva, egyleti bank 88, második kibocs. 83 fizet­ő, Gwindt-féle szeszgyár 265, Ganz-féle vasöntöde 495. A hanaeu­m 280 zárva. Valuták változatlanok, Napoleonhoz 8­64, cs. arany 5.11, tallér 1.62. Útmutató. — Január 9. — Nemzeti színház : „Teli Vilmos.“ Nagy opera 4 felv. Budai várszínház : Zárva. Mik­lósy színház az Istvántéren. „A­ három csőrű kacsa.“ Víg operette 3 felv. A­­nagy. tnd. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy társaság minden hő utolsó szerdáján, a történelmi társu­lat minden első csütörtökön, a természettudományi tár­­sulat minden hónap első és harmadik szerdáján tart népszerű előadásokkal egybekötött szakgyűlést, mindig d. u. 6 órakor az akadémia palotájában. Pestváros közgyűlését minden szerdán d. u. 4. Buda­­város pedig csütörtök d. u. 6 órakor tartja. Állatkert a városligetben. Beléptidij 20 kr. Országos képzőművészeti társulat. (Akadémiai palota 2ik emelet, bejárat az akadémia utczából.) Naponként nyitva van. Nemzeti múzeum. Télen csak a könyvtár van nyitva 9-től 2 óráig d­r. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9—1 és 4—6 óra közt. A redout terem 80 kr. díjért szemlélhető meg. Bécsi börze, jan. 8. (Távirati tudósitás.) Hi­telrészvény 330 00. Északi vasút—. Államvasut 338.00 Lombardok 189.— 1860-diki 102.50. 1864-diki 143.—. Magyar hitelsorsjegy 185.—. Napoleondor 866.—. Magyar hitelrészvény —. —. Galicziai 228.—. Angol Ausztriai 304.—. Franczia-magyar —.—. Tramway 375.00. — Magyar földhitelintézet. —. Főmunkatárs: Áldor Imre. Táviratok. Páris, jan. 8. Jól értesült forrásból merített londoni hírek szerint Napoleon állapotában nem csekély roszabbulás állt be. London, jan. 8. A „Daily News“ jelenti: Schuvaloff gróf, Pétervárott a titk.­iroda harma­dik osztályának főnöke,ide érkezett; hírlik, hogy fontos politikai küldetésben jár. BOCS, jan. 8. A mai „Abenpost“ szerint a Beust gr. visszalépéséről vagy visszahívásáról fölmerült hírek alaptalanok. Pétervár, jan. 8. A koronaörökösnek csendes éje volt, s állapota javul. Strassburg, jan. 8. A főparancsnokság köz­hírré teszi, hogy a franczia és német határon megszűnt az útlevél-kényszer, azonban az illető utazó nevét és nemzetiségét kimutatni köte­lezve van. BéCS, jan. 8. A hivatalnokok egyletének fo­lyóirata a fizetésszabályozás kérdésében történt lépéseket jelzi, s ezek eredményét egy a kor­mányhoz és a képviselőházhoz intézendő terve­zetben mutatja be. Koppenhága, jan. 8. A hadügyminiszter be­­terjeszté a haderőre vonatkozó tvjavaslatot, ez a száraz­földi seregre 220,000, a tengeri haderőre 73,000 tallér többletet kivárt, mint szintén erődí­tésekre és hadi­hajókra 17 milliót nyolcz évre felosztva. Hangsúlyozá a hadügyér, hogy terve­zete a béke és semlegesség politikáján alapszik. Felelős szerkesztő: Irányi Dániel.

Next