Magyar Ujság, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)
1873-04-01 / 75. szám
d) arany- és ezüspénzeket, valamint veretlen nemesfémeket saját és idegen számlára vásárolni és eladni ; e) letéteményeket megőrzés végett átvenni; f) pénzeket átvenni folyószámlára, vagy határozott és hosszabb időre, az igazgató tanács által időnként megállapítandó feltételek mellett; g) a társulatnak szabadságában áll a folyószámlára átvett pénzek alapján befizetett részvénytőkéje kétszeres összegének erejéig kamatozó névre vagy előmutatóra és 50 o. é. forintnál nem csekélyebb összegre szóló bizonyos lejáratú, vagy meghatározott felmondási időhöz kötött pénztári jegyeket kibocsátani, melyeknek forgalomban levő összegéről havonkint kimutatás teendő közzé, és terjesztendő be a m. kir. földm. ipar-, kereskedelmi-és pénzügyi miniszterekhez. E jegyek forgalomban levő egész összegének mindig fedezve kell lenni készpénz, bel- vagy külföldi váltók vagy érczkészlet által; h) értékpapírokat idegen számlára bizomány útján kellő fedezet mellett adni vagy venni; i) folyószámla és giroüzletet folytatni a ciekrendszer alkalmazása mellett vagy a nélkül. Fedezetlen álfogadványokra (bianco-acceptationecredit) hitelt adni a társulat nincs feljogosítva. II. Szabadságában áll továbbá a társulatnak, k) úgy főszékhelyén Budapesten, valamint fiókintézetei és ügynökségeinél is hitelegyleteket alakítani, amelyeknek hatásköre s üzleti rendszabályai az igazgatót mács által állapíttatnak meg. 1) a társulat alapszabályaiban foglalt határozatok értelmében a magyar állam számára üzleteket teljesíteni. m) nyilvános vagy mgán kölcsönökben elárusítható részkötelezvények átvétele mellett résztvenni és ilyen kölcsönöket közvetíteni. n) ipar, kereskedelmi vagy más a közjó előmozdítására szolgáló vállalatokat támogatni, kölcsön adás vagy részvényeik és elsőbbségi kötvényeiknek bizományban eladása által. 3. §. Az intézet részvényei 200 frtra és előmutatóra szólanak. 4. §. A közgyűlésen gyakorlandó egy szavazatra 50 darab részvénybirtoka jogosít. Egy részvényes sem bírhat azonban ötvennél több szavazattal, akár saját nevében, akár meghatalmazás alapján. 5. §: Az intézet befizetett alaptőkéje erejéig a birtokában lévő váltók, előlegek, készpénz vagy érczkészlet által fedezett, előmutatóra, látra és 50 forintnál nem kisebb összegre szóló, kamatozó pénztári utalványokat bocsáthat ki. A kormány felhatalmaztatik, hogy a pénztári utalványokat a bank megkeresésére és annak terhére, előzetesen megállapítandó feltételek alatt s módozatok mellett, az e végre kijelentendő állampénztáraknál az előmutató kivonatára készpénzre felváltathassa. Ezen pénztári utalványoknak felváltása azonban minden esetben megszűnik, mihelyt azok az intézet pénztárainál bemutatáskor pontosan fel nem váltatnak, vagy ha a társulat mérlege veszteséget mutat, és végre, ha az utalványok beváltását illetőleg alapos aggályok támadhatnak. Ha a pénzügyminiszter a pénztári utalványok beváltását megszünteti és a megszüntetést a társulattal írásban közli, a társulat tartozik ezt azonnal a napilapokban köztudomásra hozni. 6. §. Sem az 5. §. értelmében kibocsátott kamatozó pénztári utalványok, sem a 2. §. g.) pontja értelmében kiadott kamatozó pénztári jegyek bíróilag meg nem semmisíthetők. 7. §. Az intézet az általa kibocsátott kamatozó pénztári utalványokat és jegyeket, amennyiben ezek a beváltásukra kitűzendő és nyilvánosan közzéteendő határidő eltelte után számítandó 6 év alatt be nem mutattatnak, beváltani vagy újakkal kicserélni nem köteles. 8. §. A magyar leszámítoló és kereskedelmi banknak biztosíttatnak mindazon jogok és kedvezmények, amelyek ezen törvény 2. §-ában körülírt üzletágakra nézve a hitel- és pénzintézeteknek — a jegybankokat és földhitelintézeteket ide nem értve — jövőben általában vagy azok bármelyikének megadatni fognak. 9 §■ Az állam rendes pénztári kezeléséből származó azon feleslegek, melyeket a kormány gyümölcsözőleg elhelyeztetni kíván, az alapszabályokban megállapítandó feltételek s az intézet részéről az állampénztárba leteendő teljes fedezet mellett az intézetnél fognak elhelyeztetni gyümölcsöztetésre. 10. § A társulat igazgatótanácsának, elnökének, alelnökének, igazgatóinak és helyetteseiknek megválasztása a magyar királyi kormány jóváhagyása alá terjesztendő. 11. §. Az igazgatótanács tagjai legalább felének — állandóan Budapesten lakó magyar állampolgárokból kell állani. 12. §. A kormányt általában megillető főfelügyeleten túl mindaddig, míg az előmutatóra s látra szóló pénztári utalványok, ha csak egy állampénztárnál is készpénzre váltatnak, jogosítva lesz a pénzügyminiszter, hogy kikeldendő biztosa által bármikor meggyőződést szerezzen a kibocsátott pénztári utalványoknak és pénztári jegyeknek nemcsak pontos beváltása, hanem alapszabályszerű fedezete iránt is. A kiküldendő biztos feladatát két igazgatótanácsosnak közbejöttével teljesítendi. 13 §. Az intézet illetékes bírósága, az általa vagy ellene indítandó minden perre nézve a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék. 14. §. Bírói foglalás eseteiben az intézet a foglalás alá vett pénzekből, értékekből és követelésekből visszatarthat annyit, amennyi saját követeléseinek teljes fedezésére szükséges, a többit a budapesti kf. váltó és kereskedelmi törvényszéknél letéteményezheti. 15. §. Az intézetnek jogában áll az adósok, vagy ezekért mások által az intézet biztosítása czéljából letett, vagy az alapszabályok értelmében kötendő üzletek folytán az intézet birtokába jutott pénzekből, köz- vagy magán-hitelpapírokból és egyéb értéktárgyakból magát minden más hitelező előtt kielégíteni. Ehez képest a készpénzt a követelés kielégítésére fordíthatja s a tőzsdeileg jegyzett értékpapírokat a tőzsdén a bíróság közbejötte nélkül eladhatja; oly értékpapírokra nézve pedig, melyek a tőzsdei forgalom tárgyát nem képezik, szabályszerűleg kiállított könyvkivonattal igazolandó követelései erejéig a budapesti k. kereskedelmi és váltótörvényszéknél az árverést kérheti, amelyet a törvényszék egyetlen határidő kitűzése mellett azonnal elrendelni tartozik. Ezen jogok gyakorlásában az intézet sem az adós ellen mások által intézett végrehajtás sem az adós halála, vagy csőd alá jutása által nem gátoltathatik. A követelés fedezése után fenmaradt összeg a fenforgó körülményekhez képest a végrehajtást elrendelő bíróságnak, az adósnak, a hagyatéki, illetőleg csődtömegnek kiszolgáltatandó. 16. §. Mindazon esetekben, amelyekben az intézet adósai ellen intézett keresetét könyveiből vett kivonatra alapítja, ha ezen kivonat a társulat aláírási czímével és azon hozzáadással, hogy az a társulat köny MAGYAR ÚJSÁG lova. ÁPRILIS 1. veinek hű kivonata, hagy nem különben a társulat pecsétjével is elláttatik, teljes bizonyító erejű okiratot képez, s annak alapján, ha a könyvkivonat biróságilag vagy közjegyző által hitelesíttetik, azonnal bírói fizetési meghagyás kibocsátása kérelmezhető. Ha az adós a fizetési meghagyásnak 8 nap alatt eleget nem tesz, ellene a végrehajtás minden újabb kérelem nélkül a fizetési meghagyás alapján foganatba lesz veendő. A végrehajtási eljárás az ingóságok tekintetében a váltó végrehajtási eljárás, az ingatlanokra nézve pedig az 1868 dik évi LIV. törvényczikk VIII. czimének 3. fejezete szerint lesz foganatosítandó 17. §. Az intézet által kiállított okmányok hamisítása vagy utánzása, a köziratok hamisítása vagy utálásának bűntettekként büntetendő. 18. §. Ezen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi, igazságügyi és a pénzügyi miniszterek bízatnak meg. Buda-Pest, 1873. márczius 29-én. Csengery Antal s. k. az állandó pénzügyi bizottság elnöke. Széll Kálmán, s. k., az állandó pénzügyi bizottság előadója. ORSZÁGGYŰLÉS. A képvisrlati szülőn, a Márczius 30-án. I. e. 12 órakor. Isidó István elnök bemutatja Árva megye feliratát, melyben az országgyűlési nyomtatványokat a törvényhatóságok számára beküldetni kéri. Újvidék város feliratát a jezsuita szerzetnek Magyarországban való megszüntetése iránt, Liptómegye feliratát a jezsuitáknak Magyarországból kitilása iránt, Liptómegye föliratát a királyföld rendezése iránt és Zólyommegye föliratát a községi megadóztatásra vonatkozó törvény módosítása iránt. Mindez iratok a kérvényi bizottsághoz utasítlatnak. Prónay Dezső b, a főrendiház jegyzője jelenti, hogy a főrendiház a bélyeg-és illetékek, továbbá az első dunagőzhajózási társaság iránti törvényjavaslatokat változatlanul elfogadta, hozzájárult a képviselőház által a lószükséglet fedezéséről szóló törvényjavaslatban tett módosítványaihoz, végül elfogadta változatlanul a zalasdi jószág megvételéről és a Ferencz-csatorna kiépítése tárgyában hozott törvény módosítása iránti törvényjavaslatot. A jegyzőkönyvi kivonatok felolvastatnak, s a javaslatok szentesítés alá terjesztetnek. Felolvastatnak ezután harmadszor az előző ülésekben elfogadott javaslatok, úgymint a törvényhatóságok költségeiről, az adótörvények hatályáról, az 1873-as budgetről, a koronaőr választásának beczikkelyezéséről s a Montenegróval kötött szerződésről szóló javaslatok, s az ezekre vonatkozó jegyzőkönyv-részlet hitelesíttetik. Széll Kálmán benyujtja a p. v. és vasúti bizottság jelentését az 1869-ik évi 6-ik t. ez által beczikkelyezett engedélymány némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. A jelentés kinyomatik, szétosztatik és annak idejében tárgyalás végett az osztályokhoz utasíttatik. Következik a tiszavidéki vasúttársulat engedélyokmányának módosítására vonatkozó javaslat. Nagy György elfogadja a javaslatot átalínosságban, de a részletekre nézve nehézségei vannak, így a vasúttársulat részvényeinek adott bélyegmentességet nem helyeselheti. Tisza Lajos közlekedési miniszter rövid válasza után a ház az engedésokmány módosításait változatlanul elfogadja. Elnök- E szerződés tehát beczikkelyeztetett. A mai napirend ki van merítve. A tegnapi megállapodás értelmében holnap 10 órakor az osztályok fognak ülést tartani a leszámítoló és kereskedelmi bank iránti törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház megnyugszik benne, úgy a miniszterelnök úr kivonatára holnap 1 órakor zárt ülés fog tartatni és közvetlenül azután nyilvános ülés, melyben a tiszai vaspályatársasággal kötött szerződés iránti törvényjavaslat 3-szor fel fog olvasatni. (Helyeslés.) A mai ülést bezárom. A főrendiház márcz. 3- án tartott ülésében Tombor Iván, a képviselőház jegyzője áthozza a képviselőház mai üléseiben harmadik felolvasásra elfogadott törvényjavaslatokat tárgyalás végett és a Belgiummal közönséges bűntettesek kölcsönös kiszolgáltatása iránt kötött szerződésről szóló trezikkel kihirdetés végett. Az utóbbi kihirdettetik, a többi pdig az illető bizottságokhoz utasíttatván a holnap fél 1 órakor tartandó ülés napirendére tűzetik, a költségvetési tvjavaslat kivételével, mely a szünetek után kerül ksül napirendre. Ezzel az ülés feloszlott. A képviselőink, illése márczius 31 én. D. u. 1 órakor. Bibó István elnök megnyitván az ülést, bejelenti a miniszterelnök átiratát, melyben tudatja az elnökkel, hogy Gizella főherczegnő egybekelése alkalmából ő felsége szívesen fogadja a ház küldöttségét. Ennek következtében a küldöttség megválasztását ajánlja. Megválasztottak az elnök vezetése alatt tisztelgő küldöttség tagjaivá: Karácsonyi Guido gr., Ivánka Zsigmond, Zichy Imre gr., Máday Sándor, Festetich Pál gr., Lipovniczky Sándor, Apponyi Albert gr., Prandau Gusztáv br., Sachsenheim Albert, Szitányi Berna , Ugrón Gábor, Keglevich Gábor gr., Szentimrey Elek, Simonsich Béla és Nagy György. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter ez alkalomból indítványozza, hogy az ő felsége által engedélyezett harmadik jótékonyczélú sorsjáték, melynek jövedelme kincstári munkások javára fordittatik a főherczegnő nevéhez fűzessék és hogy eziránt fölkeressék. A munkásmenház számára a kincstár egy épülete alakíttatnék át. (Helyeslés.) Szlávy József kihirdetés végett átnyújtja a szentesített indemnity-törvényt. — Felolvastatik és a főrendekhez küldetik. Zsiskovics János Vukovár város két kérvényét nyújtja be, melyek elsejében a zimony-vukovár-barcsi vasútvonal engedélyezését és kiépítését kéri, másikában pedig a vukovár-sumáczi a Dunát és Szávát összekötendő csatorna engedélyezését és kiépítését kéri. Kármán Lajos: O-Wrbus község úrbéri választmányának, elöljáróságának és több lakosainak folyamodványát, melyben 1868-ik évben bács-bodroghmegyei úrbéri bíróságnál bejelentett úrbéri kiigazítási perük elintéztetés megsürgetéséért folyamodnak. Hajós József a folozs-dobok a megyei tankerületi néptanítók egyletének kérvényét terjeszti be, melyben a hazai néptanító-egyletek számára postadij -mentességet biztositó törvény alkotását kérik. A kérvényi bizottsághoz utasittató Szmrecsányi László interpellációt intéz a köztek, miniszterhez. Miután az eperjes-taralvi vasútvonalnak a galicziai határszélhez terjedő része majdnem egészen kiépült és miután különösen annak eperjes-rétháti részén a közlekedés minden fennakadás nélkül azonnal megindítható . Kérdi a minisztert, szándékozik-e különös tekintettel arra, hogy az Eperjessel, mint a megy székhelyével s egyedüli piaczával való közlekedés az oda vezetőként teljesen járatlan volta miatt egészen megszűnt, a közlekedés fennakadásából eredt nagy hátrányok megakadályozása végett oly módon intézkedni, hogy az eperjes-rétházi vonalrész a szrződésben kikötött határidő lejárta előtt a közforgalomnak azonnal adassék át. Tisza Lajos azt válaszolja, hogy engedély okmányszerűleg a megnyitás csak az egész vonalra kell, hogy megadassák. S semmi oly körülmény fenn nem forog, mely netalán a vonalnak vagy egy más vonalrésznek jövedelmezőbbé tétele szempontjából indokolhatná, hogy az államra nézve a kamatbiztosítás terhének megkezdését a kormány előbb engedje meg, mint arra engedély-okmányszerűleg kötelezve van. Szimrecsányi László a választ tudomásul veszi, bntartja azonban magának, hogy annak idében a szükséghez képest határozati javaslatot terjeszszen be. — A ház tudomásul veszi. Remete Géza Özv. Klap Ignáczné kérvényét adja be, melyben az 1848/49-diki hadjárat alkalmával a magyar hadsereg részére kiszolgáltatott 13.667 részlet kenyér árát, részletét 10 krajczárjával számítva, összesen 1366 rt.t. 70 sr. megtérittetését kéri. Schwarcz Gyula betújtja Szabó József volt adóhivatali tisztnek kérvényét, melyben az ellene véghezvitt igazságtalan eljárás orvoslásáért, vagy valamely törvényszéknél, egy járásbíróságnál írnokként- alkalmaztatásáért vagy pedig egy évi végkielégítésért folyamodik. Lázár :Vitám rövid indokolással következő interpellatiót intéz az igazságügyminiszterhez: Börtönügyünk gyökeres rendezéséig a fenálló helyiségek minősége kiváló figyelmet igényelvén, kérdem az igazságügyminiszter urat: 1-szer, van-e tudomása arról, hogy a marosvásárhelyi királyi törvényszék rendelkezésére ugyanazon épületben 23 szűk szoba börtönül szolgál, melyben átlagosan 230 egyén őriztetik, 2-szer. Van-e tudomása, hogy ezen börtönök térfogata, úgy az udvar területe, sem fogdái sem emberiségi szempontból a czélnak meg nem felelnek. 3. Van-e tudomása, hogy a helyiségek elégtelensége miatt a különböző minőségű és állású vádlottak többnyire vegyesen záratnak be, mi sem az igazság, sem pedig az eljárás elveivel nem egyezik. 4. Szándékozik e ezen kirívó hiányokat alárendelt közegei által kinyomoztatni, s alkalmas a börtönhelyiség fölvétele iránt addig is gyorsan intézkedni, míg egy czélszerű hivatali és fogdás épület — már a jelenlegi túlzott bérlet megszüntethetése végett is — felállíttatnék. Pauler Tivadar igazságügyminiszter azt válaszolja, hogy ismert dolog, mikép börtöneink nincsenek abban az állapotban, melyben hogy legyenek kívánatos volna.. Ami a marosvásárhelyi börtönt illeti, annak viszonyairól oly részletes tudomással nem bír, de az illető törvényszéktől és a királyi főügyésztől, amennyiben ugyanis vizsgálati fogdáról vagy a már elítéltek börtönéről van szó, a szükséges fölvilágosítást meg fogja nyerni és ahhoz képest mindazt el fogja rendelni, amit ily körülmények közt elrendelni lehet. (Helyeslét.) Lázár Ádám a miniszter válaszában megnyugszik. — A ház tudomásul veszi. Nitol'Osst v hu : A napokban egy interpellációt intéztem a belügyminiszter úrhoz. Mivel a dolog igen sürgős, igen szerettem volna a t. miniszter úrtól minélelőbb választ nyerni. Részben megnyugtató is volt rám nézve, hogy azok után, amit részint a napisajtóban, részint a képviselőházban tett interpellációképen a nemzeti színház volt igazgatójának részkezelésére vonatkozólag felhozattak, örömömre és bizonyára mindnyájunk örömére úgy értesülünk, hogy végre a nemzeti színház azon egyéntől megmenekült. Reményem, hogy a holnapi ülésben a választ is meg fogom kapni. Van még egy más körülmény, mely a nagyközönségre nézve igen aggasztó. Ez a színház pénzügyi állapota, mely következő interpelláció beadására bírja. Az e folyó hó 27 én tartott országos ülésben a belügyminiszter úrhoz tett kérdvényemre a nemzeti színház ügyében még ekkorig választ nem kaptam, még azon reményt táplálom, hogy a holnap vagyis ez. év áprilisején tartandó ülésben választ nyerni fogok, de még újonnan is komolyan aggasztó azon körülmény, hogy köztudomásra az intendáns lemondása már elfogadtatván, és így ez idő szerint a nemzeti színház igazgató nélkül lévén, igenis óhajtandó lenne a nagyközönség részéről, hogy ezt értelmes és minden tekintetben a közbizalmat bíró egyén által töltessék be és pedig mielőtt és ez okból a t. miniszter úrhoz bátor vagyok intézni eme kérdvényt, az üresedésbe jött nemzeti színházi intendáns állomását egy minden tekintetben megfelelő értelmes és köztiszteletben álló egyéniség által szándékozik-e betölteni és pedig minél előbb ? Úgy az eddigi hiányos pénzkezelést és ellenőrzést kellő szigorú intézkedései ellátni fogja-e és mikor? — Az interpelláló közöltetni fog a belügyminiszterrel. Ilessy Ignácz Egy rövid felszólalásra kérek a t. háztól engedelmet. (Halljuk !) Február 26-án bátor voltam a t. miniszterelnök úrhoz egy interpellációt intézni a spanyol köztársaság elismerése tárgyában. Elismerem, hogy sürgős és fontos belügyeinkhez képest, e kérdés nem tekintethetik reánk nézve nagyon fontos és nagyon sürgősnek, elismerem azt is, hogy magára a spanyol köztársaságra nézve sem nagyon fontos és nagyon sürgős, tudni azt, váljon mikép vélekedik róla a tisztelt miniszterelnök úr (Derültség.) hanem én interpellátióra it nem is azért tettem, mintha valami nagyon sürgősnek tartottam volna, de tettem főkép azért, mert óhajtottam, hogy a magyar parlamentben minél többször sanctionáltassék azon elv, mikép minden népnek jogában áll saját ügyeit úgy rendezni, mint azt jónak látja, és tettem azért, mert nem akarom, hogy meghonosodjék a házban azon vélemény, hogy addig míg a delegáltak intézménye fenáll, a magyar országgyűlésnek nincsen joga a külügyekhez hozzászólni. Megvallom, hogy a t. miniszterelnök úrnak hosszas hallgatása arra mutat, miszerint csakugyan osztozik e véleményben és hallgatott annyival is inkább minthogy küszöbön állván a delegációk összejövetele, valószínű, hogy ő méltányosnak tartotta a dicsőséget a delegációnak, illetőleg a közös minisztériumnak fentartani. Ez ellen én tiltakozásomat fejezem ki, sajnálom, hogy a miniszterelnök úr jelenleg nincs a házban, ami egyébiránt természetes, mert az inderuytről szóló törvény már szentesitv lévén, elment, de reményem, hogy tudomására jutván mai felszólalásom a holnapi, ülés alatt szives Lend interpellatiómra választ adni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök. Következik a napirend vagyis a tiszavidéki vasút társulattal kötött szrződés módosításításának beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadjözori felolvasása. Wachter Frigyes jegyző: (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök- Elfogadja a t. ház az imént fölolvasott törvényjavaslatot? (Elfogadtatott s át fog küldetni a főj rendiházhoz.)Hitelesitetni fog az ezen pontra vonatkozó , jegyzőkönyv. Elnök: Ha nincs észrevétel, hitelesitetik. A mai ülés napirendje ki van meritva A holnap tartandó ülés idejét nnvagy képes meghatározni s ennélfogva a szokott módon fog közzététetni. A mai ülést bezárom. A főrendiház márcz. 31-i ülésében Cziráky János gr.a törvénykezési bizottság jelentését adta be a koronaőr választásáról és a montenegrói szerződésről szóló tvjavaslok tárgyában. Károlyi György gr. a hús-, bor s stb. adókról, továbbá a megyék, kerületek stb. közigazgatási költségeiről szóló törvényjavaslatokra vonatkozólag nyújtja be a pénzügyi bizottság jelentését. Napirenden a Dunagőzhajózási társulatra vonatkozó törvényjavaslat tárgyaltatott és fogadtatott el változtatás nélkül. Zichy Ferencz gr. a a kormány figyelmébe ajánlja a lobogó ügyet. Ő nem elégszik meg azzal, hogy e társulat magyar lobogót tűz hajóira míg a magyar Dunán van. Annak kell kifejezést adni, hogy magyar hajó az, melyeken a társulat a közlekedést eszközli és igy nemcsak a magyar Dunán egyebütt is megkivánja, hogy a nemzet színét viselje. Szapáry Gyula gr. belügyminiszter megígéri, hogy adminisztratív uton fog a dolgon segíteni. Ezután a koronaőr választásáról, a montenegrói szerződésről, a bor- hús- stb fogyasztásról szóló törvényjavaslatok fogadtatnak el némi felszólalások után, de változatlanul. A képviselőház jegyzője áthozván az indemnity-törvényt ez felolvastatik. A tiszavidéki vasuttársulattal kötött szerződést a pénzügyi bizottság öt percznyi szünet alatt tárgyalván és elfogadtán, ahhoz is hozzájárul. Hasonlókép hozzájárul a királynál tisztelgő bzottság küldéséhez és a munkásmenkáz alapításához s ezzel az ülés véget ért. Kivonat a hivatalos lapból. Ő Felsége, a közös külügyminiszter által tett felterjesztés alapján 1 évi mart. 2- ról kelt elhatározással egy a közös külügyminisztériumban üresedésbe jött udvari s miniszteri tanácsosi állást az udvari és miniszteri tanácsosi czimmel és ranggal felruházott, lovag Kremer Alfrédnek, az ezáltal szabaddá lett osztálytanácsosi állást Weiss Vilmos udvari és miniszteri titkárnak, s az udvari és miniszteri titkári állást az udvari és miniszteri titkári czimmel és ranggal felruházott riedenaui lovag Riedl Ferencznek adományozni méltóztatott. Ő Felsége, a közös külügyminiszter által tett felterjesztés alapján, 1873 márt. 26-tól kelt elhatározással lovag Schwegel József főconsulnak az udvari és miniszteri tanácsosi czimet és rangot díjmentesen adományozni méltóztatott. Ő Felsége, f. évi mart. hó 23-ról kelt elhatározással Löcert József kereskedő és községtanácsosnak a brodi-i határőrgyalogezredi kerületben, érdemes közhasznú működésének elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozni méltóztatott. Ő Felsége 1873. márt. 22-től kelt elhatározással Ljuboevics Sofronia főszerezsánnak s czimzetes őrmesternek, a rujevai állomás parancsnokának, all.sz. 2-ik báni határőrgy. e.nél, a közbiztonság érdekében tett kitűnő szolgálatainak elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozni méltóztatott. A közös külügyminiszter egy a közös külügyminisztériumban megüresedett udvari és miniszteri fogalmazói állást dr. Jettel Emil ottani fogalmazósegédnek adományozta. A közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter Appl Nándor III-ad oszt számtisztet Il-od osztályú számtisztté nevezte ki. Friderici Rezső szab. állományú hovéd-lovasfőhadnagy, a m. kir honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi minisztérium által elfogadtatott, Gombos Károly szab. állományú honvédfőhadnagy, a magy. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi minisztérium által elfogadtatott. A beszterczebányai kir. pénzügyigazgatóság Stnicsár Ferencz és Adamovszky Rezső VII. osztályú tizteket az aranyosmaróthi adóhivatalhoz VI. oszt. tisztekké nevezte ki. A győri m. kir. pénzügyigazgatóság Deutsch Imre VII. oszt. adótisztet Vlod osztályú, és Pauer Sándor m. kir. adóhivatali gyakornokot VII. osztályú adótisztté nevezte ki. A Budapesten megalakult „Ferencz- és józsefvárosi takarék- és hitel-egylet“ alapszabályai a földmivelés, ipar és kereskedelmi ra. kir. minisztérium által a törvényes bemutatási záradékkal ellátottak. Folyó évi ápril 1-vel nógrádmegye Lónyabánya helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsi-postai szolgálattal foglalkozik és gyalogposta-járatok útján a Budapest- Oderberg közt közlekedő 2. és 3. sz. vonatokkal összeköttetésben lesz. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik : Petruzsány, Szimbánya, Rózsa-Lehota, Kis-Tugár és Lónyabánya helységek. Folyó évi áprilió 1-én pestmegyei Vácz-Hartyán helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsi-postai szolgálattal foglalkozni s gyalogküldöncz-postajárat útján a váczi postahivatallal összeköttetésbe hozatni fog. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik : Kis Némethy, Bottyán, Kis-Szt.Miklós, Rátóth és Haraszti puszták. A f. évi áprilió 10-re tervezett dohánykiállítás nem fog megtartathatni, ennélfogva a kiállításra bejelentett termelők ezennel értesittetnek, hogy mustra csomagjaikat kívánságukhoz képest visszakaphatják, ha azokért legfeljebb 1, évi május hó 1-ső napjáig a pest feránczvárosi magy. kir. dohánygyár igazgatóságnál jelentkezendnek, ~ ellen estben mustra-csomagjaik a jövő évi kiállításra fognak eltétetni Buda-Pesten, 1873 évi márczius hó 22-én. A földmivelés-, ipar- s kereskedelmi magy. kir. minisztériumtól ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, márczius 31. A z 9 a 27 fia. Riz-Ott. p. g. mely néhány hét előtt a megyeház nagy termében választatod, a „központi ellenzéki kör“ választmányával egyesülten teg„Népkör“ helyiségeiben ülést 4t.n i M indítványára elhajtá.-. . .lenzék minden kerületben külön szervezkedjék a igy kisérjse meg a compromissumot a deákpárt szabadelvű elemeivel a municipalis várnap reggel 10 órakor a tartván, az elnöklerozta, hogy fusztások minden érdeket kielégítő megejtésére. ___ . nem sikerül a kíjegyezés s a főváros "emelkedését és fölvirágzását czéló és biztosító nemes szándék nem valósulhat, ugy a_ baloldal nem tehet egyebet, mint azt, •hogy netáni többségét egyes kerületekben szintén egyoldalúan érvényesíti, a felelősséget minden irányban