Magyar Ujság, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-08 / 81. szám

nálná. Míg az albizottság dolgozott, a nemz. színház összes opera és zenekari személyzetétől (Odry kivéte­lével) nyilatkozatot vett, melyben a személyzet elő­adta, hogy csak a nemz. színházban való közreműkö­désre van kötelezve. Szigligeti s Erkel urak is egy munkálatot nyújtottak át, melyben kimutatják, hogy azon összegen, melyet a nemzeti szinház három éven át a részvény-színháznak fizetne (300.000 ft), egy ideigle­nes opera-szinházat már októberre föl lehetne épitni s az ideiglenes szinházban az opera haszonnal működhet­nek; mig a részvény-színházban való föllépte tetemes deficittel járna. Az enquéte mai ülésében vette tárgya­lás alá az albizottság e munkálatát s azt határozta, hogy a kormánynak az ideiglenes opera-színház fölépí­tését fogja ajánlani. Ugyanez ülésben az enquéte tár­gyalta azt a kérdést is, hogy az opera és dráma szétvá­lasztása esetében miként oszlassanak fel a színházi ala­pok. Véleményezése szerint a drámának jutna­: 1) az orsz. segély fele (16,000 ft), a régibb orsz. segély egé­szen ; 3) a Károlyi-féle alap egészen; 3) a Horváth Mária féle alapítvány; 5) a kisebb haszonvételi jogok. Az operának 1) az orsz. segély fele; 2) az egész királyi adomány. — Mint halljuk, mondja a „Ref.“ a franko-magy. bank holnap tartandó közgyűlésén a visszalépő gr. Károlyi Ede helyébe elnökké Bittó István, alsóházi elnök fog megválasztatni. (Reméljük hogy ez esetben Bittó István alsóházi elnök úr azonnal benyújtja lemondását­ alsóházi el­nökségéről.) — Az 1874-dik orsz. költségvetés már teljesen összeállittatott, s mint halljuk, mondja a „P. N.“ kel­lemesen fogja meglepni az országgyűlést. A rendes költségvetésben alig kétmillió defic­it irányoztatik elő, a rendkívüliben mintegy 10, s így összesen alig 12 millió rendkívüli fedezetről kell­ gondoskodni, bár a kiadásokba föl vannak véve a honvéd-lovas századok felállításának költségei is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a magyar delegáció szavazza meg készsé­gesen a költségvetési többletet, hanem az ellenkezőt, mert a defic­it fokonkénti elmellőzhetésének egyik föl­tétele az is, hogy a közösügyi költségek ne emelked­jenek. (Tehát csak (?) 12 millió deficit ? Na , ezen pedig, nincs mit örülni.) Az államkonzak tervezete. Az államkőutak 3 sorozatba vannak osztályozva. A minisztérium a vasutakkal párhuzamos utakat jövőre nem az állam, hanem az illető vidék költségén véli fen­­tartandóknak, másrészről az újabb viszonyok igényei­hez képest újabb vonalakat tervez, ezen tervezetek lé­tesítését azonban fokozatonkint akarja átvinni s mind­három sorozatban fordulnak elő, melyek kihagyandók s mely helyett uj vonalak létesítendők. I. Első sorozat A) A vidékiek kezelésébe adandók. 1. A buda-bécsi útvonalból, mely eddig egész hosszá­ban állami kezelés alatt volt, az ujszőny-mosonyi sza­kasz 10 és egynyolczad mértföld hosszban az illető vidék kezelésébe adandó át. 2. A buda-gráczi államutból, mely eddig egész hosszában állami kezelés alatt volt, a buda-eszéki ál­­lamut kiágazási pontjától, vagyis Promontortól kezdve a Veszprémig terjedő 120 mfld hosszú útszakasz a vi­dék kezelésébe adandó át. Ellenben állami kezelés alatt hagyandó ezen útvonalnak Veszprémtől Sümegh és Körmenden át a határszélig terjedő szakasza, mely a Balaton-vidék forgalmi csomópontjait köti össze. 3. A mohács-varasdi államútból a vidék keze­lésébe átadandó: a mohács-pécsi 5% mfd hosszú útrész. 4. A tapolcza-kanizsai államutból a keszthely­­kanizsai 6% mfd hosszú útszakasz a vidék kezelé­sébe adandó át. 5. A losoncz-zólyomi állami út 771g mfld hosszban szintén az érdekelt vidék kezelésébe átadandó. 6. vácz-selmeczi állami útból a tompa-rétsági 5 mfd hosszú útszakasz az érdekelt vidék kezelésébe adandó át, miután a sokkal fontosabb szebb-tompai útszakasz kiépítése, mely a felvidéket a Dunával, illető­leg az osztrák államvassúttal rövidebb irányban közvetlen összeköttetésbe hozza, alább javaslatba hozatik. 7. A pest-kassa-duklai államutból az érdekelt vi­dék kezelésébe első­sorban átadandó: a gödöllő-kassai 30% mfd hosszú útszakasz. 8. A torda-nagyszeben-brassói államutból a torda­­szászsebesi 11% mfld hosszú útszakasz az érdekelt vidék kezelésébe átbocsátandó. 9. A nagyvárad-brassói állami útból az érdekelt vidék kezelésébe első­sorban átadandó: a nagyvárad­­marosvásárhelyi 35 mfld hosszú útszakasz. 10. A segesvár-n.-szebeni állami útból átadandó az érdekelt vidék kezelésébe a segesvár-medgyesi 40 mfd hosszú útszakasz. 11. A kis-zombor-arad-dobrai 25% mfd hosszú államut az érdekelt vidék kezelésébe lesz átadandó, mert ugyanazon vonalon vasút fog épülni. 12. A piski-hátszegi 9%mfd hosszú államut az ér­dekelt vidék kezelésébe adandó. 13. A debreczen-fehértemplomi államutból az ér­dekelt vidék kezelésébe átadandók: a) A b.-ujfalu-szalontai 10% mfd és b) Az arad-verseczi 17 mfd hosszú útszakasz, mert ezek mellett párhuzamos vasutak vonulnak el, és mert ezen út forgalma alig 200-300 igavonó állat napon­ként. 14. A varasd-zágráb-károlyvárosi államutból érde­keltségi kezelésbe átadandó a zágráb-Károly­városi 7% mfd hosszú útszakasz, nem különben ennek folytatása a Luizaut Fiuméig. 15. A pozsony-varasdi államutból az érdekelt vidék kezelésébe első­sorban átadandó a körmen­y-soproni 11% mfd hosszú útszakasz. B) Az államutak sor­ába veendők. Az illető vidék kezelésébe bocsátandó utak helyett ellenben az államutak sorába felveendők lesznek. 1. A kis-czell-parndorfi 11% mértföld hosszú út­vonal. * Ezen út egészen újból leven építendő, mértfölden­­kint 80,000 forint, összesen 910,000 forint költséget igényel. 2. A barcs-kaposvár-paksi 21 mfld hosszú útvo­nal első­sorban állami kezelésbe veendő. Ezen útvonalból 19 mértföld újból építendő, mi mértföldenkint 160,000 frtot, összesen 3,040,000 frtot veend igénybe. 3. A keszhely-regedei útvonal 16% mértföld hosz­­ban első sorban állami kezelésbe veendő. Ezen útvonalból kiépítendő 119­ 8 mértföld, mely mértföldenkint 80,000 forintot, összesen 900,000 frtot igényel. 4. A rozsnyó-késmárk-szandeczi 15 mfld hosszú út első sorban állami kezelésbe veendő. Ezen vonalból 3% mértföld átépítendő lévén, ez mértföldenkint 8­0,000 forintot, összesen 225,000 frtot veend igénybe. 5. A szob-szemerédi 4% mfld hosszú útszakasz első­sorban állami kezelésbe veendő. Ezen at egészen újból lévén kiépítendő, mértföl­­denkint 80,000 frtba, összesen 360,000 frtba fog ke­rülni. 6. A kapi-swidniki 5% mértföld hosszú ut egye­nes összeköttetés létesitése által a mostani Bártfa felé kerülőt képező 8% mfld hosszú államutszakasz 3% mért­földdel megrövidithető s az illető érdekeltség kezelésébe lesz bocsátható és évenkint 12.000 frt fentartási költség megtakarítható. Az egész újból kiépítendő útszakasz, mértfölden­kint 60,000 forintba, összesen 322,500 forintba fog kerülni. 7. A füzes­abony-pü­spökladányi 10% mértföld hosszú útszakasz első­sorban állami kezelés alá veendő. Ezen vonalból 7% mild újból építendő, melynek költsége mértföldenként 160.000 forintra, összesen 1.240.000 frtra rúg; a Tiszán át építendő állandó híd helyreállítására megközelítőleg 1.000.000 frt fog szükségeltetni. 8. Az ungvár-uzsoki 120 mfld hosszú útszakasz szintén első­sorban veendő állami kezelésbe. Ezen útvonal egészen ki lévén építve, annak csak további fentartása szükségeltetik. 9. A munkács-veresmarti 70 mfld hosszú útsza­kasz első­sorban állami kezelésbe veendő át. Ebből 17­ 8 mfld újból építendő, melynek helyre­­állítására mértföldenként 80,000 frt, összesen 150,000 frt szükséges. 10. A felsőbánya-bárdfalvi 4 mértföld hosszú út állami kezelés alá veendő. Ezen útszakaszból 1% mfld újból épitendő, mely­nek összes költsége 122,500 frtot­ tesz. 11. A huszt-toronyai 12% mfld hosszú útvonal azon indokból veendő állami kezelésbe, mert az ország határvonalon ez irányban 15 mfld távolságra nincsen kifelé vezető közlekedési eszköz. Ez útvonalból még 42/3 mfld újból épitendő, mi mfldenként 80,000 frt s összesen 660,000 frtot veend igénybe. 12. A nyíregyházi-n.-Károly-csucsai 250 mfld hosszú útvonal állami kezelés alá veendő. Ezen útvonalból kiépítendő 15% mfld, melynek kiépítése mértföldenként 120.000 frtot s így összesen 1.860.000 frtot igényel. 13. A moiszin-romuli-beszterczei 122/3 mfld hosz­­szú útvonal első­sorban állami kezelésbe veendő. Ezen útvonalból 8 mfld egészen újból épitendő, mely építés költségei a helyi viszonyok nehézsége miatt mértföldenként 150.000 frt, az egész vonalon 1.200.000 frtba fognak kerülni. 14. A szászrégen-tölgyesi 19% mfld hosszú és 15. du­re-csikszereda-kézdi-vásárhelyi 16% mfld hosszú útvonalnak állami kezelésbe leendő felvé­tele az ott létesítendő vasutaktól tétetvén függővé, bő­vebb tanulmányozás tárgyát képezik. A nevezett két út közül az utóbbi egészen ki van építve; az előbbiből ellenben még 2 mérföld újból lévén helyreállítandó, annak összse költsége száz­ezer frtot veend igénybe. 16. A nagy­várad-dévai 23% mfld hosszú és 17. A gyula-halmágyi 15% mfld hosszú útvona­lak állami kezelésbe veendők. A nagyvárad-dévai útból még 5% mértföld kiépí­tendő, melyre összesen 411,250 frt, a gyula-halmágyi vonalból még 10% mfld helyre­állítandó, erre összesen 1.680,000 frt lesz szükséges. 18. A radnót-medgyesi 6 mfld hosszú útvonal első­sorban állami kezelésbe veendő fel. Ezen útból 40 mfld újból építendő, mire mértföl­denként 140,000 frt és összesen 630,000 frt fog szük­ségeltetni. 19. A fehértemplom­ orsovai vagyis az úgynevezett Széchenyi-út első­sorban állami kezelésbe veendő, ez itt különben eddig is nagy gonddal tartatott fenn a határ­őrvidéki utakra szánt adományból. 20. A nagybecskerek-alibunári 77/1 mfld hosszú út­szakasz, mely Torontál megye és a határőrvidék for­galmi csomópontjait köti össze, s a­ vidék úthálózatát kiegészíti. Ezen egészen újonnan épitendő vonal költségei mindenkint 230,000 forintra s igy összesen 1.811,250 frtra rúgnak. 21. Az illova-lipik-gradiskai 6 mfld hosszú útvo­nal, mely a bars­verőcze-pakráczi államutnak folyta­tása, szintén első sorban veendő fel az államutak sorába, miután a szlavón úthálózatot Török-Horvátországgal köti össze. Ezen útból 20 mértföld egészen újból építendő, mire összesen 220,000 főt szükségeltetik. Végre: A segesvár-fogarasi 7 mértföld hosszú útvonal szintén első­sorban veendő állami kezelésbe. Ezen útszakaszból egészen újból építendő 5 mfld, melynek helyreállítás költsége mértföldenként 80,000 forint, összesen 400,000 frtot igényel. Ezen fentebb részletezett változtatások lennének az államúthálóz­atban első­sorban eszközlendők. Ezen javaslat szerint a mostani összesen 832% mfd hosszú államúthálózatból első­sorban 209% mfd út volna az illető érdekeltségek kezelésébe bocsátandó, ellenben 278% mfd ut lenne államkezelésbe veendő. Ezen utóbbi 278% mfdből 141% mfd már ki lé­vén építve, újabb munkákat nem igényel, míg ellenben 136% mjd egészen újból lenne építendő, mely építke­zések összes költsége 17.242.500 frtot venne igénybe. II. Második sorozat. Másod­sorban vagyis a fentebbi részletezett módo­sítások megvalósítása, s a javasolt építkezések befeje­zése után a mostani államuthálózatból még a követ­kező vonalok lennének kihagyandók s az illető érde­keltségek kezelésébe bocsátandók: 1. A mohács-varasdi államutból (melyből az első sorban már a mohács-pécsi szakasz kihagyatni java­­soltatott) a kaposvár-csáktornyai egész a határszélig terjedő 16% mfld hosszú útrész is kihagyandó. Ellenben állami költségen tartandó fenn továbbra is a pécs-kaposvári útszakasz. 2. A kapi-bártfa-swidniki 8% mfld hosszú kerülő út, miután az egyenes rövidebb összeköttetés első sor­ban való megnyitása javaslatba hozatott. 3. A kasza-jabloniczai államutnak munkács-be­­regszász-­-ujlaki 60 mfld hosszú útszakasza, a mun­­kács-vörösmart-huszti egyenes irányú szakasznak ki­épültével, melynek létesítése első­sorban hozatott ja­vaslatba, az államutak sorából kihagyható és az ér­dekelt vidék kezelésébe átadandó,­­ mert az újonnan építeni javaslott rövidebb vonal a 2% mflddel hosszabb összeköttetést nélkülözhetővé teszi. 4. A sziget-u.-bánya-kolozsvári államutból a bártfalva-kapnikbánya-.-bányai 3% mértföld hosszú, jelenleg azonban csak Kapnik-Bányáig államilag ke­zelt útvonal az államutak sorából kihagyandó, mint­hogy ennek helyébe, a kedvezőbb viszonyú felsőbá­­nya-bártfalvi rövidebb vonal első sorban javasoltatott kiépittetni. 5. A n.-várad-brassói útvonalból (melyből első sorban a n.-várad-m.-vásárhelyi szakasz javasoltatott kihagyatni) másod sorozatban a héjasfalva-brassói 12 mfld hosszú útszakasz az érdekelt vidék kezelésébe át­bocsátandó. Ezen vonalak kihagyása ellenében másod sorozat­ban felveendőknek javasoltatnak : 1. A kaposvár-boglári 6% mértföld hosszú útsza­kasz, mint folytatása a pécs-kaposvári államútnak. So­­mogymegyét közepén metszi keresztül, s a Balaton vi­dékét a báttaszék-dombóvár-zákányi és a pécs-barcsi vasutakkal, s ezek által a Dunával hozza összekötte­tésbe. Ezen vonalból 2 mértföld újból épitendő, mely­nek helyreállítási költsége 280,000 frttal van előszá­­mitva. 2. A nyirbátor-t.-ujlaki 8% mfd hosszú útvonal másod sorban ajánltatik az államutak sorába felve­endőnek. Ez útvonal egészen újból épitendő, helyreállítási költsége mértföldenként 150,000 frtot s összesen 1 mil­lió 237,500 frtot veend igénybe. 3. A brád-tordai útvonal,szintén másodsorban épi­tendő ki. Ezen útvonal hossza 14 mértföld, melyből 9 mfd egészen újonnan épitendő, mi mértföldenként 70,000, összesen 630,000 frtba fog kerülni. 4. A lugos-versecz pancsovai 18 mfd hosszú útvo­nal, mely a tervezett temesvár-orsovai vasutat az osz­trák államvasuttal Versecznél, és a kikinda-pancsovai vasúttal pedig Pancsovánál köti össze, szintén másod­sorban veendő fel az állami utak sorába. Ezen útvonal 105/8 mfd egészen újonnan épitendő, mire mértföldenkint 80,000 frt és összesen 850,000 frt szükségeltetik. Ezek azon változtatások, melyek az államútháló­­zatban másod­sorban eszközlendők, s melyek szerint a mostani úthálózatból 47 % mértföld lenne az érdekelt­ségek kezelésébe bocsátandó, míg ellenben ugyancsak 47% mfd más út volna állami kezelésbe veendő. Ezen utóbbi vonalakból 29 mfd egészen újra épí­tendő, mely építkezéseknek összköltsége 3.997.500 fo­rintra van előirányozva. — Végre: III. Harmad sorozatban. Az államutak sorából kihagyandók és az érdekelt­ségek kezelésébe bocsátandók. 1. A lugos-zsuppai 5 mfd hosszú államut. 2. Az eszék-vukovári összesen 4 mértföld hosszú, de jelenleg csak 3 mértföld hosszban állami kezelésben álló útszakasz. 3. Az eszék-pozsegai 10 mfd hosszú, és 4. Az illava-sziszeki 6­ mfd hosszú államutak. 5. A pozsony-varasdi államutból,(melynek körmend­­soproni szakasza első sorban kihagyatni javasoltatott) a sopron-pozsonyi 100 mfd hosszú útszakasz a soprony­­pozsony-lundenburgi vasút megnyíltával harmad sor­ban javasoltatik az érdekelt vidék kezelésébe átadatni. Ezen az államutak hálózatából kihagyandó útsza­kaszok helyett, következő új vonalaknak átvétele, ille­tőleg újbóli kiépítése hozatik javaslatba: 1. A szatmár-n.-bányai 9 mfld hosszú útszakasz, azon esetben, ha Szatmártól Deésen át Szászrégenig a vaspálya kiépítése mellőztetnék. Ezen 9 mfld hossú útvonalból 50 mfld lévén új­ból építendő, annak helyreállítási költsége mildenként 80.000 forintot, összesen 450.000 frtot veend igénybe. 2. A debreczen-miskolczi 12% mértföld hosszú út­vonal állami kezelésbe veendő azon esetben, ha itt vas­pálya nem létesíttetnék. Ebből 8% mértföld újból ki­építendő, minek helyreállítása mértföldenkint 120,000 frtot s igy az egész 1.065.000 forintot veend igénybe. 3. A dunavecse-bezdáni 16% mfld hosszú útvonal mely a most is államkezelésben levő pest-dunavecsei útszakasznak folytatása, szintén állami kezelésbe fel­veendő. Ezen útvonal egészen újból épitendő, melynek helyreállítása mindkint 160.000 frt s igy az egész 2.680.000 frtba fog kerülni. 4. Nasic-diakovári 5 mértföld hosszú útszakasz ál­lami kezelésbe átveendő. Az egész újból épitendő és helyreállítási költsége megközelítőleg 600.000 frtot veend igénybe. 5. A körös-belovár-daruvári 10% mértföld hosz­­szú útvonal szintén felveendő az államutak közé. Ezen útvonal egyébiránt teljesen ki van építve, s új építkezésekre ezen vonalon szükség nincsen. Végre 6. A fiume-zengg-karlopagói 18 mfld hosszú és szintén kiépített útvonal is az állami útvonalak közé veendő fel, miután a magyar tengerpartnak más álla­milag kezelt közlekedési eszköze nincsen. E szerint tehát a mostani államúthálózatból har­mad sorozatban 32% mfd lenne kihagyandó és az il­lető érdekeltségek kezelésébe átadandó, míg ellenben szintén harmad sorozatban 71% mfd lenne az állami kezelésbe veendő. Ezen utóbbi 71% mfd hosszú vonalak közül össze­sen 36% mfd lenne újra építendő, mi 4.795.000 frt költ­séget fog igényelni. A jelen javaslat szerint tehát a mostani 832% mfd állami útból az első sorozatban 209 % mértföld bocsát­­tatik az érdekeltek kezelésébe és 278% mfd vétetik államkezelésbe, úgy hogy az államúthálózat hossza az első sorozatba vett utak kiépítése után 900% mértföld. A második sorozatban az érdekeltség kezelésébe bocsáttatik 47% és felvétetik szintén 471­8 mértföld, úgy hogy az államuthálózat hossza megmarad válto­zatlanul; végre a harmadik sorozatban 32% mfd bocsáttatik az érdekeltség kezelésébe, míg 71% mfd új államut vete­tik fel; úgy hogy az államuthálózatnak hossza a har­madik sorozatba felvett vonalak kiépítése után lesz 940 mértföld vagyis 107% mértfölddel több a mos­taninál. A magyar delegátivból. Bécs, ápril 5-én. Az albizottságok ma délelőtt 10 órakor Per­cz­el Béla elnöklete alatt közös értekezletet tartottak a kö­zös hivatalnokok és szolgák illetményeinek szabályo­zása kérdésében. Zsedényi általában ellenezte a fizetéseknek ez­úttal való felemelését. Kemény Gábor b. méltányosnak tartja, hogy a műszaki személyzet jobban dijjaztassék. Rövid vita után Senyey Pál b. indítványa fo­gadtatott el, mely szerint a közös hivatalnokok fizeté­sének rendszeresitésébe, illetőleg felemelésébe a delega­tió nem bocsátkozhatik, mielőtt a magyar törvényho­zás az országos hivatalnokok illetményeit szabályozta volna. Ellenben elfogadtatott a drágasági pótlék a vi­lágkiállításra való tekintettel e folyó 1873. évre. A hadügyi albizotság nem tartott ma teljes ülést, hanem azon szűkebb választmány, melyet az albizottság tegnap kiküldött, vizsgálta a hadügyi rendes kölségvetés 18 , 19. és 20. czimeit. Eczimek ter­mészetbeni élelmezés : 16.518,290 frt, legénységi elede 17.783,774 frt, ruházat és ágyneműk 8.903.573 frttal. A választmány e czimek m­­latt összesen 1­1.000 f­rtot törölt a rendes költségvetésben. A rendkívüliben pedig az említettekkel rokon czimek alatt 220.000 frtot törölt A választmány előadója Pulsz­ky Ágost a holnap d. e. 10 órakor tartandó albizottsági ülésben fogja ezeránt­ megtenni jelentését. A külügyi albizottság a közös értekezlet után szintén tartott ülést, melyben mindenekelőtt ma­gáévá tévén az értekezlet által kimondott határozatot a hivatnokok illetményeinek szabályozása iránt, befe­jezte a külügyi költségvetés tárgyalását. Az albizott­ság előadója S­z­őgy­é­ny László a hétfőn d. e. tartandó ülésében hitelesítés végett fel fogja olvasni jelentését. Ugyanekkor remélhetőleg bemutatja Andrássy Gyula gr. a vörös könyvet néhány magyarázó észrevé­tel kíséretében. A te­ngerész­eti albizottság ma nem tar­tott ülést, hanem előadója Kemény Gábor b. a ten­gerészeti osztályban kikérte mindazon felvilágosításo­kat, melyek az ezúttal előirányzott költségeket indo­kolják. Holnap d. e. a delegáció gazdasági albizottsága tart ülést, a­melyben a házi költségvetést összeállítja. Ezen költségek megszavazása végett a delegátió hétfőn d. e. 10 órakor rövid nyilvános ülést tart. Bécs, ápr. 6. A hadügyi albizottság ma d. e 11 órakor tartott ülésében jelen volt a köz­ös hadügyminiszter Kuhnb. Benedek Sándor alegy. s a minisztériumból Früth Péter és Arnoldt. Az albizottság áthaladt a rendes költségvetésen, s azt részletesen tárgyalván, a következőkben állapo­dott meg: 1. Központi vezetésre előirányzott 2.710,817 frtból törölt 81,465 frtot. 2. Felsőbb parancsnokságok, előirányzat 1.929,377 frt, töröltetett 81,416 frt. 3. Csapattestületek, előirányzat 24,577,247 frt, tö­röltetett 277,744 frt. 4. Katonai szekerészet, előirányzat 343,453 frt, tö­röltetett 25,000 frt. 5. Katonai képzőintézetek, előír. 1,140,566 frt, tö­röltetett ,10,340 frt. 6. Élelmezési raktárak, előír. 608,458 frt, törölte­tett 24,667 frt. A 7. 8. 9. 10. 11. czimek megszavaztattak az elő­irányzat szerint: Ágyraktárak 36,804 frt. Ruházati lakhelyek, 131,044 frt. Szekerészed szerlakhely 110,467 frt. Műszaki tüzérség, 2.864,543 frt. Utászati hadszer, 32,000 frt. 12. Katonai hadmérnöki és építészeti igazgatóságok előír. 2.556,912 frt, töröltetett 80,903 frt. 13. Katonai földr. intézet, előír. 399,293 frt, töröl­tetett 36,648 frt. 14. Katonai egészségügy, előir. 3.316,783 frt tö­röltetett 28,801 frt. 15. Nyugdíjügy, előirányzat 10.133,467, töröltetett 133,467 frt. 16. Katonai fegyintézetek, előir. 57,401 frt, megsza­vaztatott. 17. Különféle kiadások, előir. 303,000 frt, törölte­tett 38,000 frt. 18. Természetbeni élelmezés, előir. 16.518,290 frt, töröltetett 518,290 frt. 19. Legénységi eledel, előir. 11.783,774 frt, töröl­tetett 14,100 frt. 20. Ruházat, ágyneműek, előir. 8.903,343 frt töröl­tetett 603,543 frt. A 21.­ czim. Pótlószerzés 1.428,421 frt és a 22. czim. Altiszteknek járó szolgálati jutalomdijak 1.900,000 frtban megszavaztattak az előirányzat szerint. Az albizottság holnap a rendkívüli költségvetést veszi tárgyalás alá. A vörös könyv, bár kilátásba helyeztetett, holnap még nem fog kiosztathatni. A holnapra jelzett nyilvá­nos ülés, melyen a bizottság házi költségeire nézve volt jelentést teendő a gazdagsági bizottság, holnaputánra halasztatott. A kedden tartandó ülésen az albizottsá­gok jelentéseiket beadni szándékoznak és ünnep utánig szünetre van kilátás. j­­elentése a bankügyi albizottság által az élelmezési, felszerelési és ruházati rendezés rendkívüli szükséglet tárgyában kiküldött választmánynak. A közös hadsereg élelmezési, fölszerelési és ruhá­zati rendes és rendkivüli szükséglete tárgyában kikül­dött választmányok az 1874. évre szóló hadügyi költség­­vetés 18., 19. és 20. rendes, valamint 3. és 18. rendkivüli czimei alatt előirányzott összegek iránt véleményes je­lentését következőkben terjeszti a t. hadügyi albizott­ság elé: A rendes szükséglet 18. czime alatt az intercalaris megtakarítás előző levonása mellett előirányoztatik: kenyérre 258,861 egy évre . . . 6.128,285 frt. Takarmány és szalmára 53,340 lóra 9.020,740 frt. Tüzelőre és világítóra 206,999 egyénre 1.369,256 frt. Összesen 16.518,290 frt. A kiküldött választmány, e tételeket tárgyalás alá vevén, szükségesnek tartotta mindenekelőtt a létszám kimutatásokat, mint a számítás alapját vizsgálni. Ez alkalommal meggyőződött arról, hogy a hadügyi elő­irányzatban foglalt létszám több bár csekély tételt tar­talmaz, melyhez a­z. albizottság hozzá nem járult s en­nél fogva ezek kihagyásával megfelelő helyesbítést eszközölt az előirányzati összegben, mely e szerint kö­vetkező módosítások mellett szolgált a választmány tárgyalása alapjául: Kenyérre 258,787 egyénre .... 6.126,097 frt. Takarmány és szalmára 53,040 lóra 9.020,740 frt. Tüzelő és világitóra 206,965 egyénre 1.369,165 frt. Összesen 16.516,002 frt. • Ezen összegek az 1873. évi előirányzatban ugyan e czim alatt megszavazott összegekkel összehasonlítva, a kenyérnél 743,636 frt csökkenést, a takarmány és szalmánál 994,004 frt szaporulatot, a tüzelő és világító­­szernél szintén 78,286 frt szaporulatot, összesen tehát 328,664 frt szaporulatot tüntetnek föl, mely különböze­tek indokolásukat részint a létszám bekövetkezett vál­tozásában, részint az árak eltérő számításában lelik. Az első tényezőt illetőleg a tüzérezredek 13-ik üteges kereteinek teljes ütegekké rendszeresítése foly­tán bekövetkező létszám emelkedés a kenyérnél 21,656 frt, a takarmány és szalmánál 111,369 frt új szükség­letet idéz elő, a tüzelő és világitó szernél ellenben a MAGYAR ÚJSÁG 1878. ÁPRILIS 8.

Next