Magyar Ujság, 1873. augusztus (7. évfolyam, 176-200. szám)
1873-08-01 / 176. szám
otiosus kérdés, de nézetem szerint bármikor is nem első rangú fontossággal bíró, hanem csak a körülményektől függő opportunitás és taktika kérdése. Most a fusióról van szó, a baloldal és a deákpárt közt csinálandó fusiónak szükséges és czélszerű voltáról. Ennek kimutatását kértük és vártuk Csernátonytól. Azonban , miután korábban mindig csak coalitióról beszélt s a fusió ellen nyilatkozott, most is húzódik a fusió szótól, ámbár minden szavával, minden okoskodásával bizonyítja, hogy tényleg a fusió terén áll. Ennek kimutatása érdekében legyen szabad nekem is egy rövid visszapillantást tenni a fusió-eszme fejlődésére. Helyesen mondja el Csernátony II. cikkében hogy ő már a választási mozgalmak idejében kifejezte azon nézetét, hogy új pártalakulás fog létrejönni a jövő országgyűlésen; nevezetesen „Quesque“ czímű czikkében júniusban elmondá, hogy a Lónyay-minisztérium megbuktatására kell alakulni egy új pártnak, a becsületes magyar emberek pártjának. Teljes joggal mondhatja tehát, hogy ő nem árult zsákban macskát. Ellenkezőleg dicséretes őszinteséget tanusított. Az új pártalakulás eszméje föltűnést okozott, de a közönség nem tulajdonította neki azon fontosságot, hogy a balközép bekövetkezendő űrszine változásának előrevetett árnyékául tekintse. A választások után mindinkább forgalomba jött a coalitio eszméje s én indokoltnak láttam már akkor felszólalni ellene, kifejezvén abbeli nézetemet, hogy a Deák pártal való egyesülés elvi áldozattal történhetnék csak, valamint azon nézetemet is, hogy nem látom jelentkezni a Deákpártnak amak,jobb részét,amelylyel a coaliciot megcsinálni lehetne, ha különben szabad volna is. Erre válaszolva fejtette ki bővebben Csernátony a coalitióra vonatkozó nézeteit. Elmondá, hogy elvek feladásáról szó sem lehet, hanem a Lónyay-minisztérium gazdálkodása, nevezetesen a választások alkalmával, egy új helyzetet hozott létre, hogy ezen gazdálkodás megszüntetése most a legfőbb, legsürgetőbb szükség, melyet eszközölni kell minden áron, egy más Deákpárti minisztérium létrehozásával, ha lehet s azt jobb szeretné, de ha másként nem lehet, akkor coalitio, egy coalitionális minisztérium útján. Szembetűnő volt már akkor is, hogy Csernátony túlságos fontosságot tulajdonít a Lónyay megbuktatásának, annyival inkább, hogy hiszen Lónyay eljárása a Deák-párt általános magatartásától talán quantitativ tekintetben igen, de qualitativ tekintetben nem különbözik, gyökeres javulást várni a Deák-párt részéről Lónyay eltávolítása után is alig lehetne s igy csupán e miatt a coalitió aggályos útjára térni nem volna czélszerű, medicina pejor morbo. Szembetűnő volt tehát, hogy Csernátony agitatiója mellett messzebb vág, többet involvál. Szeptemberben megjelent Ghyczy Kálmán híres nyilatkozata, ő már tüzetesen foglalkozva a coalitióval, kijelentette, hogy azt kivihetlettnek tartja, e helyett ő fusiót ajánlott az ismeretes elvi engedmények alapján Erre Csernátony egy czikksorozatban akként nyilatkozott, hogy miután ő a baloldali elveket fen akarja tartatni, a fusióhoz, mely csak elvi tranzactiók alapján jöhetne létre, nem járulhat, ő csak ad hoc a Lónyay-minisztérium megbuktatására kívánt kezdettől fogva coalitiót. Azonban itt már egy nevezetes fordulat látható, már ugyanazon czikksorozatban aként nyilatkozik, hogy a fusió lehetlen „legalább addig, míg a Lónyay kabinet fenáll,“ hogy a fusió „létesülhetne tán később egy új, bizalomgerjesztő és tisztességes minisztérium alatt.“ A fusiónak ezen föltételes concedálása nevezetes haladást jelez Csernátony nézeteinek fejlődésében vagy kibontakozásában. Míg korábban lehetetlennek mondta az elvi transactiót, most már bizonyos eshetőségekben ezt lehetőnek mondja. Nem volt tehát alaptalan a föltevés — s azok után amik bekövetkeztek, most már teljesen indokoltnak bizonyult — hogy a coalitió nem volna egyéb mint egy lépés tovább a fusió felé, a minthogy a közönség soha sem is distinguálta egyiket a másiktól A fusió indokolására voltak alkalmasak az említett czikksorozatban, valamint később „a helyzetről“ írt czikkében előadott fejtegetései. Most is, midőn már határozottan a fusió alapján áll, ugyanazon dolgokat fejtegeti és ismétli, melyeket akkor tüzetesebben előadott. Akkor adta elő, hogy „ellenzéki hitvallásunk értelmezésében van egy pont, melyet elejteni nemcsak lehet, de kell is, és ez nem más, mint a feltevés, hogy pártunk nem léphet kormányra a jelenlegi alapon, kivéve, ha a fejedelemtől előleges felhatalmazást nyer olyan törvényjavaslatok előterjesztésére, melyek által az 1867-iki 12-ik törvényczikkelyt programmunkhoz képest lehetne módosítani.“ Elmondotta, hogy 1867 — 8-ban helyes volt ezen elmélet, de azóta oly bűnhalmaz nőtt a kormány eljárásából, hogy ennek eltávolítása is elég tárgyat nyújt a parlamentáris ellenzék működésének, hogy ezen bűnhalmaz eltávolítása most a legfőbb, legsürgősebb feladat. Nagy súlyfektetéssel adta elő azon nézetét, hogy „minden kérdés reformkérdés“ s ő sohasem tartotta helyesnek a fenforgó kérdéseknek közjogi és reformkérdésekre osztályozását stb. Hosszas vitatkozás folyt ezen kérdések fölött az „Ellenőrben“ s részemről később a,,Szombati Lapokban“ is. Csernátony folytonosan csak a coalitió álláspontján állott állítólag, s azt, hogy a párt nem mondhat le elveiről, folyvást emlegette, de indokolásai és fejtegetései folytonosan tovább mentek egy ad hoc coalitiónál, mert folytonosan azt mondá, hogy a közjogi dolgoknál sürgősebb teendőink vannak, hogy közjogi programmunk érvényesítését elhalaszthatjuk a boldogabb időkre. Deczember elején Lónyay megbukott s létrejött a Szlávyminisztérium, ezen bukás a coalitió nélkül jött létre. Teljesedésbe menvén a coalitió czélra, az eszközre, a coalitióra, nem volt többé szükség. Azonban Csernátony nem szűnt meg azon eszméket fentartani,melyekkel addig a koalitiót akarta indokolni. De annál inkább állította előtérbe azon körülményt melynek beállásából korábban a fusió lehetőségét föltételezte. Ő és a balközép szívesen üdvözölte és pártfogása alá vette „az új, a bizalomra gerjesztő tisztességes kormányt“. A balközép egész magatartása az új minisztérium hivatalba lépte óta ismeretes . Az „Ellenőr“ kevesebbet politizált azóta, de valahányszor szólott , — folytonosan a fusió terén való tényleges állását jelezte, egyre kedvezőbben és szelídebben nyilatkozott a kormány felől, míg végre a legújabb időben, mióta tüzetesebb nyilatkozatokra jön késztetve, elmondotta a Deák vallásügyi beszéde ötletéből, hogy a jobboldal szabadelvű zöme és az ellenzéki balközép többsége közt nemcsak érintkezési pontokat, de valóságos egyesülést idézhetnek elő a hazafias irány és józan haladás követelményei, arról örvendetes tanúságot tett a képviselőház mai emlékezetes ülésének nagyszerű határozata. (Július 1.) Elmondotta végre, azon czikkében, melyben a közjogi titulust a „Magyar Ujság“-nak adja, hogy tartsa meg magának, hogy azok, kik a deákféle vallásügyi kérdésben együtt szavaztak, képezhetik az általa óhajtott liberális párt hatalmas alakulásának elemeit. (Julius 2.) Mocsáry Lajos: MAGYAR ÚJSÁG 1873. AUGUSZTUS 1 — A budapesti gőzmalmok igazgatói jul. 29-én testületileg megjelentek a kereskedelmi miniszternél, hogy az aldunai tanítmányokból behozott gabna vámjának eltörlését kérelmezzék. Fux Lajos, az „Árpád“ malom igazgatója, kifejtette a hátrányt, melyet ezen behozatali vám a hazai s különösen a fővárosi malomiparra fölidéz. Elégtelen termés esetén a malmok határozottan az oláhországi búzára is vannak utalva, de ha a 35 krajcárnyi behozatali vámtétel föntartatik, akkor a belfogyasztásnál nem állhatja ki a hazai lisztproductio a versenyt a Trieszten keresztül külföldről vámmentesen bejövő gabonából készült liszttel, úgy, hogy könnyen megesik, sőt ma közel is áll azon esély, hogy például N.Kanizsán a fővárosi gyárak lisztjét kiszorítja az idegen termék a piacról. Zichy József gr. kereskedelmi miniszter meleg érdeklődését fejezé ki a malomiparosok e kérelme iránt és kijelenté, hogy a gőzmalmok igazgatóinak egy korábbi idevágó előterjesztését közölte a pénzügyminiszterrel, ki ismét, miután a vámbevétel közös, az osztrák pénzügyminiszter figyelmét felhívta e fontos ügyre. Az aldunai tartományokkal egyre folynak az alkudozások egy kereskedelmi a vámszerződés fölött, és a magyar kormány az alkudozások folyama alatt nem teheti azt, hogy az oláhországi és szerbiai gabna behozatali vámtételét egyszerűen elejtse anélkül, hogy egyenértékű concessiót nyerhetne a másik féltől. A kereskedelmi miniszter azonban kijelenti, hogy addig is, míg a törvényhozás e részben intézkedik, megtesz a kormány minden könnyítést, mire közigazgatási úton jogosítva van. A fönálló vám fizetésétől fel nem mentheti egy maga a kormány az importeuröket, de miután a behozatali vámmal terhelt gabnából készült liszt kivitelével a vám visszatéríttetik, hajlandó a kormány a malomigazgatók azon kérelmét figyelembe venni, melynél fogva szabadságára hagyassák a malmoknak, hogy a vámot készpénz helyett szilárd értékekben biztosítsák a kincstárnak, amely biztosíték hat hóról hat hóra mindannyiszor prolongáltatnék. A jelen volt igazgatók megnyugvással távoztak a kereskedelmi minisztertől, ki nyilatkozatát azzal végző, hogy a pénzügyminiszterrel a legközelebbi napokban folytatandó értekezésének eredményéről tudósítani fogja az érdekelteket. („P. N.“) ------.................................................... — A horvát országgyűlés megnyitása zágrábi távirat szerint augusztus 20-kára tűzetett ki. — A királyi kisebb haszonvételek megváltása tárgyában az igazságügyminisztérium kebelében már készíttetik a törvényjavaslat, mely a legközelebbi időszak elején okvetlenül a képviselőház elé fog terjesztetni. E kérdésben mind a múlt, mind a jelen országgyűlés alatt egyes képviselők által már nyújtatott be törvényjavaslat. Horváth Boldizsár igazságügyminiszter is készített már egyet, mely azonban a minisztertanács által fölvetett nehézségek miatt a képviselőház elé nem juthatott. E javaslatban a megváltás az államhitel közvetítésével terveztetett. Később a kormány a codificationális bizottság több tagjának közreműködésével különösen tanulmányoztatá e kérdést s az anyag, mely e tanulmány következtében összeállittatott, mind terjedelmére, mind érdemleges becsére nézve rendkivüli nagy és érdekes. Ki van ebben fejtve, a királyi kisebb haszonvételeknek mint földesúri kiváltságos jognak történelmi keletkezése, átalakulása s mai állapotára lett kifejlődése, egybehasonlítva az idegen államokban létezett hasonló természetű jogviszonyokkal. Ezenkívül statistikai kimutatásban részletesen össze van állítva, hogy e jog az ország területén az adóbevallások szerint mennyi magánértéket képvisel. Fölülhaladja csak így is a 300 milliót. Végre az eddigi törvényjavaslatok tarthatlansága részletesen van indokolva. A készítendő törvényjavaslat mint értesülünk azon alapelvre lesz fektetve, hogy a kisebb királyi haszonvételeket bizonyos feltételek korlátai között a községek az állam közvetítése nélkül megválthatják. E törvényjavaslattal egyidejűleg az italmérési jog és vendéglői üzlet gyakorlatáról szóló törvényjavaslat is fog készíttetni s az összeülendő országgyűlés elé terjesztetni. (P. N.) — A keleti vesztegzár megszüntetése érdekében. A török kormány tudvalevőleg legközelebb többféle rendeletet bocsátott ki, melyek ismét szigorú vesztegzári intézkedéseket léptetnek életbe, hogy velők a nyugaton uralkodó kolera járvány átvitele török területre megakadályoztassék. Egykor az volt sokásban, hogy a nyugati hatalmak tettek ily intézkedéseket nem a kolera, hanem más keleti ragályos járványok tovább terjedésének megakadályozása végett. Most a porta megfordítja a dolgot s ő hozza be a nyugati államok ellenében a vesztegzárt s ez intézkedését a kolera elleni rendszabálynak nyilvánítja. Ha a quarantaine csakugyan sikeres eszköz lenne a kolera terjedésének megakadályozására, akkor Német- és Francziaország bizonyosan alkalmaznák azt Oroszország és Ausztria-Magyarország ellen. De a vesztegzár nem óvszer a baj ellen s egyedül a kereskedelmi forgalom megnehezítésére és egészen czéltalan terhelésére vezet. A konstantinápolyi osztrákmagyar nagykövet helyesen cselekednék, ha a quarantaine ez esetben való alkalmazásának sikertelen és káros voltára figyelmeztetné a török kormányti Épen jelenleg tanácskozik Konstantinápolyban a nemzetközi egészségügyi bizottság, mely fölvilágosíthatná a portát, hogy a vesztegzár a kolera ellen mit sem használ s amint a többi államoknak nem jut eszékbe, hogy azt alkalmazzák, úgy ő is megszüntetheti, mi hogy mielőbb megtörténjék, különösen az osztrák-magyar kereskedelem és forgalom érdekében fölöttte kívánatos. ||| (P. N.) Eredeti levelek. Mehádia, jul. vége. A lapokban Mehádiára jöttem a „Hercules“ fürdőbe. A kolera elől ide futnak mindenfelől ezen védhelyre t. i. a Hercules fürdőbe. Most az 1700-at meghaladja a vendégek száma. Soha ennyi vendég nem volt egyszerre a világhirű Mehádia-Hercules fürdőjében. Pedig alulról Rumániából a vesztegzár miatt nehéz az utazás. És mégis a többség Rumániából telik ki! Hja — de a pénz a pénz! Ott bizony több a pénz, mint nálunk, és pedig csengő-pengő, mivel arany és ezüst. A fürdői tájék meglepőn szép, légköre egészséges, erdőboritotta magas kősziklák, s hűvös sétányok lent és fent. A víz maga is nagy hatályú. Oly betegek, kik 5 —6 héttel ezelőtt mozdulni sem tudtak: most mankón, vagy bottal járdogálnak, vagy legény karján tipegnek-topognak. Ilyen egy pár katonatisztet láttam az előbb. Valóban öröm látni az ilyen felombáskodó betegeket: az öröm csak úgy sugárzik a szemeikből, örülnek, hogy a remény valórá lön , ismét visszaadva lettek az életnek. A Hercules fürdő megérdemli régi hírnevét: erőt, életet ad egészséges és betegnek egyaránt. Csak figyelem legyen kellő a betegek iránt. Az épület ugyan tavaly bővíttetett, és valóban nagyszerű , de mégis úgy látszik, nem elegendő a vendégek befogadására. Szállást nem kaphatni. Sokan visszamennek : nincs hely. Hát még ha nyílik a közlekedés a Dunán, és Temesvártól Orsova-Verseczováig vasút, Báziástól Mehádiáig ismét vasút? quid tunc? Pedig hát úgy egyik mint másik vasút elkészítése égető szükség. Télen máskülönben nincs itt közlekedés, csak tespedés pangás. Jöjjön el tehát a te boldog időd is, temesvár-ó-orsova-verseczovai- és baziás-mehádiai vasút. — Különben is a dunai nyolcz kőpadi szoros gát eltávolítása — véleményem szerint, még nem ad elég biztosítást arra , hogy télennyáron egyaránt szabad, akadálytalan közlekedés legyen a Dunán, szükséges tehát a vasutak kiépítése, sőt a gr. Széchenyi műve jó karban tartása is : „Conditio sine qua non“. Szükséges, hogy ez legyen a magyar kormány egyik fő feladata, illetőleg az állammérnöki hivatal teendője, annyival inkább mivel közlekedési fővonal a szegényebb osztályok számára: Ó Moldova, Ó-Orsova, Turn-Severin közt. A mehadiai Herkules fürdőről még annyit kockáztatnék : igen üdvös volna a mostani „új korszak“ beálltával, ha a magas kormány választása fürdői főorvost illetőleg, a mostan itt időző magyar orvost. „Chevalier Dr. Maurice Herczeghy“-re esnék, ő világot látott, tapasztalt orvos, it Európai miveit nyelven beszéli, és ir. Ha valaki, tehát ő megüti a mértéket, és remélhető, hogy a reformokat, mik itt igen szükségesek, ő keresztül fogja vinni, mint ezt már más helyen is tette. N. S. Pest város közgyűlése. — Julius 30-án. — Elnök: Kada Mihály alpolgármester megnyitván az ülést, Havas Ignácz adott számot mindarról, mit a közkiállítási vendégek fogadásánál tapasztalt a rendező bizottság. Királyi Pál ez éljenzéssel fogadott előadást a maga részéről is megtoldván Tavaszi indítványára Havasnak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Következik a napirend: a vízvezetéki tanács előterjesztése a végleges vízvezetéki mű kiépítéséről, mely tárgy azonban nagy fontosságánál fogva rendkívüli közgyűlésen fog tárgyaltatni. Ezután olvastatott a budapesti iskolatanács jelentése három igazgatói állomás betöltése iránt, mely három állásra kijelöltettek: Sauersich, Vajdafy és Baumann. Havas Ignácz rögtön kíván ez ügyben intézkedni, de a közgyűlés Matolay és Dobos felszólalására elhatározza, hogy a választás hétfőn d. u. 3—4 óráig fog eszközöltetni. Fölmerülvén Tarczalovics Sándor városi mérnök hanyagságára vonakozó ügy, olvastatott a főmérnök nyilatkozata s a tanács megintése, melyben figyelmezteti Tarczalovics Sándor mérnököt, hogy engedelmeskedjék fellebbvalójának, különben a következményeket magának tulajdoníthatja. A közgyűlés erre elhatározza Haris indítványára, hogy egy három tagú bizottság vizsgálja meg az ügyet. Olvastatott Simon Florent indítványa Román mezei kapitány elmozdítása iránt, ki az ürülékek elhelyezésénél a legnagyobb hanyagságot mutatta, s ezáltal a közegészségügyet veszélyeztette. Az illető mezei kapitány iránt a fegyelmi vizsgálat elrendeltetik. Több kisebb érdkű tárgy elintézése után az ülés 6 órakor véget ért. Kivonat a hivatalos lapból. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél újonnan rendszeresített birói állomásokra: Steiner Henriket, Szenner Józsefet, Gobra Nép. Jánost azon törvényszéknél beosztott váltótörvényszéki birákat, Újhelyi Károly aradi törvényszéki birót, Tóth István balassagyarmati törvényszéki birót és Gerőmet a Titus budai aljárásbirót nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1873. évi julius 28-án. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Dr. Pauer Tivadar, s. k. Ő császári és apostoli királyi felsége folyó évi jul. hó 16-án kelt legf. elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy Fülöpp Ferencz temesvári főreáltanodai igazgató a nagyváradi, Hanthó Lajos lőcsei főreáltanodai igazgató pedig ugyanazon minőségben a temesvári főreáltanodához helyeztessék át. A vallás- és közoktatási m. k. miniszter megengedte, hogy Sémiér Mihály pestvárosi főreáltanodai rendes rajztanár által „Elemi rajzlapok“ czíme alatt készített és négy évi folyamra osztott mintarajzlapok a középtanodákban használtathassanak. A földmivelés, ipar- és kereskedelmi m. kir. miniszter Szatmáry Kornél m. kir. igazságügyminiszteri III-ad oszt. számtisztet, a földmivelés, ipar- és kereskedelmi m. k. minisztériumhoz II-ad oszt. számtisztté ideiglenes minőségben kinevezte. Maus Márton soroksári lakos, vezeték nevének „Egres“-re kért átváltoztatása folyó évi 29.256. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. A temesvári m. kir. pénzügyigazgatóság Popeszko Istvánt m. kir. vámtisztté, továbbá Barth Józsefet és Pitkovits Lázárt m. kir. vámsegédtisztekké, az elsőt végleges, az utóbbit pedig ideiglenes minőségben nevezte ki. A szerémi takarék- és kisegitő-egylet alapszabályai f. évi julius 11-én 10,255. sz. a. földmivelés, ipar és kereskedelmi m. k. minisztérium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Baranya megye alispánjának f. évi jul. 24-én 4504. szám alatt kelt jelentése szerint a baranyavári járás területén — Villány község kivételével — az országos vásárok és vásárokkal egybekötött búcsúk megtartása az uralgó kolerajárvány miatt betiltatott. Torontál megyében Törökkanizsán a folyó év augusztus hó 3 ára eső országos vásárnak megtartása betiltatott. A málta cs. és kir. consul távirati jelentése szerint, az angol kormány által az osztrák és magyar kikötőkből érkező hajók huszonnégy napi vesztegzár alá vettetnek. Hivatalos jelentések szerint a Triestből érkező hajók az olaszországi kikötőkben kolera gyanúja miatt 15 napi vesztegzár alá vettetnek. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, julius 31. — A balközép vezérei. Az „Eli.“ jelenti: Tisza Kálmán elhagyta Kissinget s orvosilag tanácsolt gyógyrendszer értelmében elutazott — családjával együtt — tengeri fürdőket venni, Ostendébe hol szeptemberig marad. — Ghyczy Kálmán nemsokára Karlsbadot fogja meglátogatni, — mint tenni szokta minden évben, — előbb azonban — ma vagy holnap — Budapestre jön s egykét nap itt marad. — Az egyetem köréből. A tegnapi rectorválasztást még csak azzal a megjegyzéssel kisérjük, hogy a „Magyar Állam“ „Éljen Kautcz Gyula!“ feliratú czikkel üdvözli eredményét. — Az egyetemi tanács egész terjedelmében hozzájárult a politika tanszékére nézve azon candidatióhoz, melyet a jogi facultás taári testülete terjesztett föl, s mely szerint Horn Ede e tanszékre jelöltül egyedül terjesztetik a miniszter elé, s csak az esetre, ha ezt a miniszter el nem fogadná, hozatik három más jelölt javaslatba. A tanácsban a szavazatok egyformán voltak s az elnöklő Hatala szavazata döntött a jelöltség javára. Ugyanily szavazati számaránynyal a rector indítványára eltöröltettek mindazok a formalitások, melyekkel eddig a rector az ügyvezetést utódjának átadni szokta. — A nőiparegylet báljairól elég annyit jelenteni, hogy lesznek és mikor lesznek. Közönségünknek nem kell már ajánlani. Tudja mit várhat e derék egylet buzgó választmányától. Most is tehát csak anynyit, hogy az egylet harmadik balja ipartanodája és munkabazárja javára aug. 4-én hétfőn lesz a császárfürdőben. Jegyek a meghívó előmutatása mellett válthatók : az egylet elnökénél (Császárfürdő 32. sz.), az egylet munkabazárjában (Országút, Károlykaszárnyaépület), a „Családi kör“ szerkesztőségénél (Kristóf-tér 2. sz.) a bál estéjén a császárfürdői pénztárnál. Jegyek ára : Családjegy 3 személyre 5 frt. Személyjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hírlapok utján nyugtáztatnak. Társas kocsik egész éjen át közlekednek. A hajó éjfél után 3 órakor indul vissza. — Orientalisták congressusa 1873-ban. E franczia indítványra keletkezett nemzetközi tudományos gyülekezet folyó évi sept. 1-én ül össze Párisban. Anglia, Belgium, Luxemburg, Spanyolország, az amerikai Egyesült Államok , Holland , Olaszország, Svájcz, Portugál, Poroszország hírneves orientalistái írták alá az indítványt s fognak részt venni a munkálatban. Sőt Japánból is az igazságügyminiszter aláírta. Kiterjednek a tárgyalások nemcsak a nyelvészetre, hanem a szokásokra, régiségekre, iparra, nemzetek származására, politikai szervezetre stb. De a congressus első szakában a japáni, chinai, tatár és indochinai szakok vétetnek elő. Külön helyi bizottságok alakulnak, sőt már tizenkettő, azon elősorolt országokban munkálkodását meg is kezdte, — ami azonban nem zárja ki, hogy új bizottságok ne alakíttassanak. Sptember 7-én rendeztetik egy orientális kiállítás Párisban, mely mint mondják, mindent homályban hagyand ami ezen nemben eddig létrejött. A magyar tudományos világ — jegyzi meg a hivatalos lap — mivel legalább franczia lapok Magyarország részvételéről nem szólnak, úgy látszik, nem vett tudomást e nevezetes congressusról, mely kétségkívül érdekel bennünket oly közelről, mint bármely más nemzetet. Kár lenne kimaradnunk ebből. S nemcsak egy Szilády Áron és Vámbéry, gr. Kun Géza, hanem speciális magyar nyelvészeink és ethnographjaink is méltán részt vehetnének benne. — Szent László palástját a „Narodny Novine“ szerint Tkaleic Iván a zágrábi káptalan könyvtárnoka az ottani székesegyházban megtalálta. — A szekrényen, melyben fölfedezte, tisztán olvasható : „pallium sancti Ladislai.“ — A középtanodai tanáregylet közgyűlése aug. 4—6 napján lesz a fővárosban az akadémia Kisfaludy termében s részben a fővárosi főreáltanodában. Aug. 3-kán estve a Hungáriában lesz találkozás. A közgyűlés tárgyai között az új középtanodai törvényjavaslaton kívül a gymnasium és reáliskola új tantervei is tárgyalás alá fognak vétetni. A vagyongyár égéséhez több adatot közölnek. A gyártelepből mint tudva van, sikerült a legértékesebb épületet megmenteni, mely a gépmühe-