Magyar Ujság, 1874. március (8. évfolyam, 49-72. szám)
1874-03-01 / 49. szám
A fővárosi közmunkák tanácsából. — Február hó 26-kán — A fővárosi közmunkák tárcsából 1873. évi működésére vonatkozó évi jelentése 9 főrészre oszlik, nevezetesen : I. Budapest általános szabályozása, II. sugárút, III. belső körút (váczi ut, országút, mészáros utcza) IV. nagy körút, V. fővárosi középítési rendszabályzat, VI. egyes intézkedések és rendszabályok, VII. pénzügy, VIII. személyi ügyek, IX. statisztikai adatok. A nagyközönségre nézve különös érdekkel bírand a VI. rész, amennyiben ennek tartalma oly nagy fontosságú tárgyalások és intézkedésekről tesz említést, melyek közérdekű természetüknél fogva, az egész fővárosra kihatnak; ilyenek a dalműház és a magyar népszínház építése, a budai királyi várkert szabályozása, a budai Élipse rendezésére a várból, a Krisztina városba és Tabánba levezető főkocsiutak,és evvel kapcsolatban a királyi palota környékének rendezése, a Gellérthegy befásítása, a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút, az ördögárok beboltoztatása, az államvasút társulattal történt kiegyezkedés és ebből kifolyólag egy új pályaudvar létesítése, valamint a 2 szív utczának áthidalása, a városliget rendezése, a lóversenytér áthelyezése a lőportorony telkekre, emmlékszobrok felállítása (Eötvös, Petőfi,) a budai Kelenföld szabályozása, templomok díszítése stb. A fővárosi hatóságnak a kerepesi út szabályozási vonalának megtartása, valamint a városligetnek kibővítése tárgyában felolvasott átiratai örvendetes tudomásul vétetnek, ez utóbbira nézve elhatároztatott egyszersmint, hogy a munkálatoknak mielőbbi megindíthatása czéljából az illető tervek a fővárosi közönségnek, mint amely ezen munkálatokra 25.000 frtnyi költséget szavazott meg, mihamarább átküldettessenek. A Haas-palota előtt elterülő régi színháztérnek szabályozására vonatkozón a fővárosi hatóság és közmunkák tanácsa között eltérő nézetek forogván fen, amennyiben ez utóbbinak nézete oda irányult, hogy eme térnek azon része, melyen jelenleg az ideiglenes Bazár épület áll, beépíttettessék, míg ellenben a fővárosi hatóság azt szabadon megtartatni kívánta. Miután a fővárosi hatóság daczára az e tekintetben folytatott huzamosabb tárgyalásoknak saját nézetét — mely részben a közvélemény helyeslésével is találkozott — továbbra is fentartja, a közmunkák tanácsa indíttatva érezte magát a kérdéses tér szabályozására, illetőleg annak szabadon tartására nézve, egy ujóbbi tervezet kidolgoztatását elrendelni. Ezen ujóbbi tervezet értelmében, a Haas-palotával szembeni épületek egy egyenes vonalba hozatnának,miáltal az egész tér egy rendes négyszögű alakot nyerne, melynek közepén egy kertelménynyel környezeti szökőkút helyeztetnék el; ezen diszítmény a kocsi úttól egy magasabbra fektetett járda által fogna elválasztatni. Az ily formán kidolgozott terv a fővárosi hatóságnak lészen kiadandó. Egy kis észrevétel. Egri barátaim figyelmeztettek arra, hogy az „Eger“ lap szerkesztője, Szabó Ignácz úr, most ellenem közöl egy hazugságot lapjában, hogy én , az „Eger“ lap tulajdonosánál egykor „egreföldre kunyeráltam“ e lap szerkesztése megnyeréséért. Bajos ily emberrel, a ki társadalmilag minden lovagias beszámításon kivül áll, szóba állani efféle hazugságokért. Ezen itt már egyszer, gondolom 1863-ban, mint akkoron szintén az „Eger“ szerkesztője, engemet érdeklő szintén hazug állítást közölt lapjában. Én két tanút küldöttem hozzá, hogy állítását vagy igazolja, vagy vonja vissza — különben hazug, rágalmazónak fogom declarálni. Tanúimnak azt mondotta, hogy ezen követelést adják ki neki írásban. Ecsedy László és Derszil Ferencz tanúim nevemben kiadták azzal, hogy vagy igazolja állítását, vagy vonja vissza, mit ha nem teszen, hazug, rágalmazó. Ezen kicsalt okmány alapján, engemet bepörölt. A pert 1863-ban kezdte meg. Az első és 2-ik forum keresetével elutasította. 1871-ik esztendőben, mely évben ellenem az ismert párbaj miatt épen fenyitőkereset is állott, a legfelső törvényszék, — tehát 7 év múlva, és micsoda indokolással! 100 frt birságban marasztalt, mint ki ezen urat jogtalan téren zaklattam. Ezen úrral szembe tehát nem beszélhetünk a lovagias becsület fogalmáról, ahhoz sem érzéke, se műveltsége. Csak most tett közzé Csiky Sándorról, s a 48-as pártról, egy országos hazugságot, amint azt érdemileg ismertettük. Hogy helyreigazítaná téves állítását, vagy beigazolná, ha tudja, vagy ha már annyira hiú személyére, hogy ilyet nem tesz, becses személye sérelméért elégtételt kérne — ő előtte a becsület és lovagiasság ezen útja ismeretlen; durvasága újabb hazugságok köpenyébe burkolódzik ; szemtelensége felülmúl minden fogalmat. És ezen új tanár, az ifjúság nevelője az egri gymnáziumban ! És tanártársai megtűrik maguk között az ily nemtelen lelkű embert! Ezennel hazugságnak nyilvánítom Szabó úr állítását, miután vele szóba állani nem lehet, mást nem tehetek, mint őt átadni a közmegvetésnek. Szederkényi Nándor: Kivonat a hivatalos lapból. — A kir. igazságügyminiszter Till Mihály földmivelési, ipar és kereskedelmi miniszteri III. osztályú számtisztet az igazságügyminisztérium számvevőségéhez II. osztályú számtisztté, a beregszászi kir. járásbírósághoz aljegyzővé Pataky Menyhért beregszászi kir. törvényszéki díjas joggyakornokot nevezte ki. Segesvárszék Erked nevű községében uj postahivatal állíttatik fel, mely működését f. évi márt. hó 1-én megkezdi, és a levél- és kocsipostai küldemények fel- és leadásával fog foglalkozni. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, február 28. — A köztisztviselők fizetésének le nem foglalhatása tárgyában majd minden nap meg-megújuló sürgető fölszólalásokat lehet olvasni s a fizetések lefoglalása miatt előforduló bűntények esete épen a magasabb tisztviselők soraiban szintén mintegy nógatásul szolgál arra, hogy e tekintetben kell valamit tenni s az igazságügyminiszter minderre még csak nem is hederít. Legújabban Weinman Fülöp kir. táblai biró közöl hosszabb értekezést az „Igazságügy“ czimű folyóiratban. Értekező előre bocsátván a korábbi törvényhozási intézkedéseket, melyek szerint a végrehajtás a köztisztviselők fizetésére nem volt kiterjeszthető, áttér a most MAGYAR ÚJSÁG 1874. MÁRCZIUS 1. érvényben levő polgári perrendtartás ebbeli intézkedé- isére s azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a helyes jogpolitika elodázhatlanul azt követeli, hogy a köztisztviselők hivatalos fizetése a végrehajtás alól egészen kivétessék. A hivatalos fizetések, amint azok nálunk rendszeresítve vannak, csekély kivétellel alig ütik meg azon mértéket, melyet a hivatalnok s illetőleg családja physikai szükségleteinek fedezésére igényel. Mindaddig tehát,míg a hivatalos fizetések ezen mértéket jóval felül nem haladják, a hivatalos fizetés, habár legcsekélyebb részének lefoglalása is,téyleges megcsonkítása leend a hivatalnok physikai szükségleteinek fedezésére rendelt vagyoni alapnak ; mindaddig ezen lefoglalás közvetlenül magát azon állami intézmény működését is hátráltatja,melyre az illető hivatalnok rendelve van, mindaddig tehát a közhivataloskodás szakadatlan és szabályszerű folytonosságának érdeke kivánja, hogy a hivatalos fizetések a végrehajtás alól elvonassanak. — A magyar tudományos akadémia tagjait emlékeztetem az ügyrend 33. c) pontjára, mely szerint a tag-ajánló levelek beküldésének határideje márczius 81-e, s azontúl el nem fogadtatnak. Budapest, 1874. márcz. 1. Arany János főtitkár. — Magyar tudományos akadémia I-fő (nyelv- és széptudományi) osztálya márcz. 2-án d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők: I. Bartal Antal 1. t. „Az összehasonlitó árja nyelvészet művelése hazánkban.“ II. Bálint Gábor jelentése utazásáról. III. Folyó ügyek. — A szinészeti tanoda növendékei a budai várszínházban pénteken este szépszámú közönség előtt mutatták be eddig tett haladásukat. A közönség a fejlődés útján lévők iránt nem volt fukar a buzdító tapsokban. Különösen kitűntek Sziklay Emilia, Roth Amália kisasszonyok, kik a csütörtöki „Bűvös vadász“ előadásán is szépen énekelték a nyoszolyó lányi dalt. Bacsó Lujza, Bokrossy Leontin kisasszonyok szintén figyelmet keltettek. Lehet, hogy idővel ki fognak válni. — Nem nyest, hanem hermelin az, melyet Blaskovics úr erdejében, Erken fogtak. Ez még feltűnőbb jelenség itt nálunk mint amaz. — Az üllői úti laktanya a 40-es években azért épittetett, hogy a lakosság a katonaság beszállásolásától föl legyen mentve. Miután pedig a magyar s különösen a katonai dolgokat illetőleg Bécsben szoktak határozni s az üllői úti laktanyát a német urak nagyon alkalmasnak találták a katonaság rendes lakhelyéül, úgy erre a czélra minden teketória nélkül meg is tartották. Azt mondják, hogy a városnak valami bért fizetnek a laktanyáért. Ha csakugyan fizetnek, de azt nem kérdezték a várostól, hogy akarja-e azért az árért bérbe adni. Elég az hozzá, hogy a laktanya megvolt, de a beszállások kellemetlenségétől a polgárok azért mégsem szabadultak meg. Most azt tervezik, hogy e czélra az üllői úton lévő s munkáját nem folytató kézműipar részvénytársulat gyárépületet évenkénti 6000 frtért kibérlik, hogy a polgárok a katona beszállásolásoktól megmentessenek. — Majd csak ez is na nyerje meg a katona urak tetszését. Ennek a költségét úgy vélik födözni, hogy a háziurak minden bérforint után valamely csekélységet fizessenek, a mivel ez után több jönne be, az tőkésittetnék s ebből egy nagy laktanya építtetnék, s akkor e fizetés is megszűnik a háziurak részéről. Hanem legelső sorban azt az összeget kellene a bérfizetésre fordítani, amit az üllői laktanya után fizetnek, ha fizetnek. — A terézvárosi plébánián meg vannak akadva a sekrestyéssel. A város ugyanis a Terézvárosban plébánia házat épittetett, mely augusztus hóra fog elkészülni. A sekrestyés lakása szinte az épületben van a kapu mellett s a káplánok lakása ugyanazon folyosón van. A papság, miért miért nem, nyilván, hogy a sekrestyés vizsga szemeitől megszabaduljon, folyamodott, hogy a sekrestyés lakjék másutt, mert szerintük az egyház elég gazdag, hogy a lakbért megfizesse. A sekrestyés lakását a káplánok foglalnák el. Ha olyan gazdag az egyház, miért nem építtette hát meg a plebánialakot is? Vájjon mi lesz e harcznak a vége? — A közmunka tanács műszaki osztályának a lánczhídtér szabályozása tárgyában készített tervjavaslata nem tetszik senkinek sem. Ez nagyon természetes következménye eddigi alkotásainak, melyek sem a szépészetnek, sem az ízlésnek, sem pedig a czélszerűségnek meg nem felelnek. Egyáltalában az egész közmunkatanácsi intézmény haszontalan, fölösleges s draga sine cura. Semmi egyéb. Ez már sokszor be volt bizonyítva , hanem bizonyos embereket még sem akarnak kitenni annak, hogy hasznos munka által igyekezzenek maguknak jövedelmet szerezni. A legutóbbi botrányos tervjavaslatra nézve, melyről megmondtuk véleményünket, hogy a szabadság korszakának emlék által leendő föltüntetését készakarva szerülteti velük a képzelt lojalitás, a lapok közül csupán az „Ellenőr“ merte azt az észrevételt tenni, hogy noha a közmunka-tanács indokolása azt hangsúlyozza, „mikép történelmi motívumok szerint akarják a tért szobrok által díszíteni, mégis ezekbe sem jutott a tervezőknek, hogy oly nevezetes történelmi korszakot, mint az 1848-iki, csak egyetlen tégladarabbal is jeleznének“ . Valóban szégyen, hogy oly magyar emberek vannak, kiknek az nem jut eszébe. — A közoktatási miniszter a vallásalapból öt ezer forintot utalványozott az Uj Pesten épitendő templom költségeire. — A „pesti első gyermekmenhelyegylet“ Budapesten az evang. iskola-épület üléstermében Deák-tér 2. sz. 1874. évi márczius hó 5-kán csütörtökön, délelőtt 11 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését, a következő tárgysorozattal: 1) Titoknoki jelentés. 2) Orvosi jelentés. 3) Pénztári számadások kivonatai. 4) Jegyzői kimutatások. 5) Bizottsági jelentés a számadások felülvizsgálatáról. 6) Intézkedés az 1874. évi számadások felülvizsgálata iránt. 7) Költségvetés 1874-re. 8) Alapszabályok változtatása. 9) Uj házirend megállapítása. 10) A választmány és tisztviselők megválasztása. 11) Netalánt indítványok. 12) Intézkedés a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése tárgyában. — Sikkasztás miatt ismét egy hivatalnok állt a fenyítő törvényszék sorompói előtt, kinek fizetése évek óta a törvényes 300 frtig le van foglalva és ki végre — fölhasználva az alkalmat — a reá bízott adópénztárt tetemesen meglopta. Kostenwein Károly a kőbányai adóhivatal ellenőre. 1873. év november és deczember havakban összesen 626 frt 96 kr. vett ki a pénztárból és a hiányt az adólajstromok meghamisítása által két hónapon át el tudta titkolni. Ez év elején azonban elő kellett terjesztenie a végszámadást és minthogy előre látta, hogy ez alkalommal sikkasztása nap, fényre jövend, elhatározta, hogy családja számára még egy összeg pénzt vesz ki a pénztárból és azután véget vet életének. Az alkalom újból megnyilt , midőn január hó 3 dikán a kőbányai adópénztárba váratlanul 4500 forint folyt be, mely összeget szokás szerint az ellenőr átvette oly czélból, hogy azt a pesti adópénztárba szállítsa. Kostenwein azonban a helyett ezen összeget több régi nyomasztó adósságainak kifizetésére használta fel, 3500 forintot pedig lepecsételve adott át egy ismerősének Budán azzal, hogy neje néhány nap múlva eletétért el fog jönni. Ő maga egy hónapi bujdosás után végre folyó évi február 5-kén önkényt jelentkezett a rendőrségnél. A kincstár kára összesen 1044 írtra rúg, minthogy 607 forintot vádlott hitelezőitől elszedett, 3500 főt pedig Budán találtatott. Ezen kárösszeg vádlott biztosítékának lefoglalása által 572 frt 80 krra apad le. Az ügyészi indítvány különös enyhítő körülményként kéri azon feltűnő könnyelműséget tekinteni, melylyel egy oly hivatalnokra, ki évek óta havi 25 írtból élni kénytelen, ellenőrzés nélkül ily tetemes összegek kezelése bízatott. Az ítélet hivatalos sikkasztás miatt 2 évi börtönbüntetésre szólt. — Egy erzsébetvárosi távirat jelenti, hogy Lázár Kálmán természettudós és iró, a madarak barátja, pénteken este meghalt. — A főváros képviselete pénteken rendkivüli közgyűlést tartott. Ráth főpolgármester bejelenti Perger Ignácz képviselő halálát. A napirend első tárgyát képezi a Dunapart beosztása és a partbér megállapítása. A főpolgármester indítványa, hogy az ügy halasztassék el a következő közgyűlésre, hosszabb vita után az indítvány a közgyűlés által elfogadtatott. — A második tárgyat képezi a gazdasági bizottsági és tanácsi előterjesztés az óbudai vásárjavadalom bérbeadása végett. A közgyűlés a bizottsági és tanácsi előterjesztést elfogadta. KÖZGAZDASÁG. — Kisbirtokosok orsz. földhitelegylete van alakulóban, nem részvényükre, hanem a kölcsönösség elvére fektetve. Ez ügyben tegnap Festetich Pál gr.-nál értekezlet tartatott, melyben következő programm olvastatott fel: A tagok alapítók és rendesek ; alapítók lehetnek egyesek, községek és erkölcsi testületek 500 frt egyes alapítványnyal, melyből legalább 10°/o készpénzben fizetendő le, a többiről kötvény állítandó ki, további befizetés fentartásával; lehetők még teljesen befizetett 50 frtos részalapítványok is. A visszafizetés kezdődik, ha a tartaléktőke elérte az 500.000 frtot. Mindez alapitányok 5% kamatot élveznek. A rendes tagok törzsbetéttel (5 frt) tagdíjakat fizetnek. A kölcsön minimuma száz frt. Az egyesület saját tagjainak kölcsönöket ad : a) jelzálogi biztosítás mellett törlesztésre záloglevelekben; b) rövidebb lejáratú készpénzkölcsönt jelzálogi biztosítékra; c) mezőgazdasági előleg egyletek útján rövid lejáratú kölcsönöket készpénzben; d) községeknek készpénzkölcsönöket jelzálogi biztosíték nélkül is. A kisebb birtokososztály rövid lejáratú hitelszükségleteinek kielégíthetése, takarékossági hajlama élénkítése és a kisebb pénzösszegeknek összefolyásuk által hasznot hajtó forgalombahozása czéljából az egyesület pénzbetéteket is elfogad és pedig : a) folyószámlákra, b) pénztári jegyekre, c) betéti könyvecskékre. Az elnök előrebocsátotta, hogy a kormánynál ígéretet nyert arra nézve, hogy ha az egyesület létrejö, az ínségesek számára feltartott alapból támogatásra számíthat. Lónyay Menyhért gr. ezen szerkezetet nem mindenben helyeselve megjegyzi, hogy czélravezetőbb volna egyforma zálogleveleket bocsátani ki, és pedig hosszabb időre szóló törlesztéssel. Megpendíti a collectiv telekkönyvezés alapján; egy vagy több községben csoportosulhatnának, s azután a kölcsönt maguk közt osztanák fel; a közvetítő lehetne egy olyan intézet, mint a most tervezett. Végül egy kisebb számú bizottságot ajánl kiküldetni. A Lónyay által indítványozott bizottságba megválasztottak: Lónyay Menyhért gr., Lipthay Béla b., Móricz Pál, Huszár Imre, P. Szathmáry Károly, Lónyay Gábor, gr. Festetich Pál és Végh Ignácz mint titkár. E bizottság vasárnap d. e. 10 órakor tartja a gyűlését gr. Festetich Pálnál. — A hivatalos lapban olvassuk : A marhavész behurczolásának megakadályozása végett Magyarország határszélein életbe léptetett és már évi 18004. sz. a közhírré tett intézkedésekben annyiban történt változás, hogy a Gácsország fedől elrendelt határzár, miután a cs. k. belügyi miszteriumnak értesítése szerint Gácsországban a keleti marhavész Magyarország határától távol eső kerületekre szorittatott s ott is csekélyebb mértékben uralt, Mirmarosmegye kivételével a határos összes törvényhatóságok területén f. évi 2581. sz. a. kelt rendelettel megszüntettetett. — Az iparüzlet fővárosunkban folyvást pang — kevés kivétellel, mint azt a következő hiv. heti tudósításból láthatjuk : Az ipar helyzete átalánosságban nem javult, noha egyes üzletágak némileg élénkültek, mintegy előjeléül annak, hogy a hónapok óta nyomasztó pangásnak a tavasz és a hajózás nyíltával leendő javulására kilátás, noha eddig csak kilátás nyílik. Női divat- és pipere-üzletekben a tavaszi idényre az előkészületek megindultak, s máris gazdag mintaválaszték érkezett, vevők azonban még hiányzanak. Szabók és czipészeknél a megrendelés igen csekély és a készáruk forgalma mit sem javult. Kettyűs, kalapos és paszományosoknál a helybeli üzlet csekély. A fényűzési iparüzletekben a forgalom még mindig egészen pang. Esztergályos, könyvkötő, nürimbergi és bőrdíszművesek, üveg, porczellán, papírkereskedésekben, aranyozó, kefe és konárkötőknél, órás, arany- és ezüst műveseknél a kereslet igen gyönge. Paplanos és derékaljkészítők, kárpitosoknál, bútorkereskedésekbn kevés a megrendelés. Asztalos, lakatos, bádogos, mázoló, fényező, szobafestőknél a munka kevés, s a munkáslétszám a lehető legkisebbre van apasztva. Nemkülönben nyergesek, szij- és kocsigyártók megrendelések dolgában nagyon gyöngén vannak ellátva. Bodnároknál készletre foly a munka lassú erővel, s február hóban alig 28,000-nyi akó hordó hitelesíttetett. Kőművesek a kedvező időjárás folytán hozzáláttak e héten a munkához, de eddig nm sok munkás nyert alkalmamat, minthogy eddig kevés jel mutat arra, hogy az épitkezési vállalkozás ez évben nagy mérveket fogna érteni. — A pénzbehajtás nem kielégítő. A salgótarjáni vasfinomító iparvállalatot nagy csapás fenyegeti, mely a bécsi uraktól jön. A f. hó 26-án tartott közgyűlés mint említettük elhatározta, hogy az alaptőkét 100,000 írttal alább szállítja, ezen alábbszállítás ellen erélyesen felszólalnak némely részvényesek. Tudja azt mindenki, miszerint ezen osztozkodás a részvénytőke fölött csakis azért szándékoltatik, hogy az angol-magyar bank tartozását a vállalat irányában ily könnyű szerével rója le, mégpedig azon részvénytőkét, melyet annak idejében a nevezett bank elkerülhetlennek állítván, annak megszerzéséért 200,000 frt provisiot tett zsebre, s ekkor az első részvényjegyek 20% veszteséget szenvedtek. De legszebb illustratiója e tőkeleszállításnak a gyűlés elnökének azon érvelésében van, miszerint jobb részvényenként 12 frt 50 frt elfogadni, mely ha zsebbe kerül, onnan ki nem kerül, mint az egész tőkét reszkírozni. Tehát némely urak nem hisznek a vállalat fennállásában. Sajnos, hogy többen, kiket a részvényesek ezen ügy legbuzgóbb híveinek vélt — épen megbuktatásán dolgoznak. — A londoni borkiállításra jelentkezett magyar kiállítók száma 57, az üvegeké 21,700. A borok elszállítását illetőleg azt határozta az orsz. gazd. egyesület, hogy a nagyobb kiállítóknak az átrakodásokkal járó kiadásokat megkímélendő, a 300 üvegnél többet kiállítók boraikat egyenesen küldhetik Londonba; a többiekre nézve föntartatott azon határozat, hogy a borokat az egyesülethez kell beküldeniök. Az egyesület kollektív kiállításának képviseletével Schiefner Gyulát, a bécsi közkiállítási magyar bizottság volt titkárát bízta meg. A 75 milliós magyar kölcsön ügyében egy bécsi lap híre ellenében a „P. Lt.“ jelenti, hogy ezen consortium, melylyel a 75 milliós magyar kölcsön köttetett, az optió jogát a harmadik harmadrészre is tényleg már gyakorolta és pedig február 20-án az utolsó 25 millióból 500.000 irtot adott át. Napi üzlet: Buda-Pest, febr. 28 A légmérséklet mint volt e héten átalában úgy most is 4—5 fok, szeles, száraz, mi a vetéseknek nem ártalmas, sőt ott hol bó volt hasznos. A vetések azonban most nagyon távol állanak a fejlődés azon fokától, melyen a múlt évben ilyenkor állottak s bár árviz vagy járvány által sújtva nincsenek, nem nyújthatnak biztos támpontot a spekulatióra. Szerződések tehát most nagyon gyéren köttetnek, pedig a forgalom és készlet egyaránt csekély. Szerződések köttettek ma is 3 havi határidőre, nagyobb menynyiségben biztosított jó minőség mellett búzára 805 — 810 kr; rozsra nem találkoznak ajánlatok: zabra 224— 225 kr ; tengerire 487—489 kr. Eladatott: 10,000 v. m. bánsági tengeri 487%—488 krjával máj—júniusban átadva, továbbá 5000 mérő zab 50 fontjával 225 kr Győrben. Repcze s más mezei termény nem adatott el. Az értéktőzsdén, az ultimo daczára szilárdan volt hangolva, bankpapírokban élénk forgalom fejlődött ki. Zárjegyzéseink ezek: m. vasúti kölcsön 96.50, m. sorsjegy 78.57 -79 . Unió viszontbizt. 195, anglo-magyar 35—35.25, munk. 34 25—34, m. hitel 154.50 — 1.55, franco-magyar 59, földhitel 59.50, takarék és hitel 62.25 — 62.75 , buda óbudai népbank 38, budai keresk. 190, orsz. közp. 81.25, első hazai 2400, külvárosi 66, első budapesti gőzm. 638, Athenaeum 248 -250, egy. gőzh. 850. Valuták szilárdabbak,20 frankos arany 896, porosz pénztári utalványok 1.66.75 köttettek. — Nemzeti színház: Vasárnap, márcz. 1-én: „A székelyföldön,“ népszin. 3 felv. — Budai várszínház: Vasárnap, márcz. 1-én: „Házasság XV. Lajos alatt,“ vigj. 3 felv. Felelős szerkesztő : Szederkényi Nándor. * TÁVIRATOK. Bécs, febr. 28. A bírod. tanács mai ülésén Sehvenerer egy bizottság kiküldését indítványozó, hogy az a marhavész okainak kifürkérzésével foglalkoznék; a katonai nyugdíjazásról szóló előterjesztés egy külön bizottsághoz utasíttatott. Ezután a törvényi bizottság tett jelentést s megváltoztatni véleményezte a hadseregnek szükséges felszerelés tárgyában 1873. decz. 15-én kibocsátott hadügyminiszteri pályázatot; miután több szórzok a bizottsági vélemény elfogadása mellett nyilatkozott. Banhans keresk. miniszter helyetés közt kijelentette, hogy elfogadás esetén a kormány a megváltoztatást melegen fogja ajánlani a hadügyminiszternek — a bizottsági vélemény majdnem egyhangúlag elfogadtatott. Barcelona, febr. 27. A carlisták kardcsapás nélkül bevonultak Ampostába. Torto-ja fenyegetve van. Bayonne, febr. 27. Mariones tábornok terve, hogy a carlisták vonalát áttörje, nem sikerült, s valószínűleg megveretett vihar következtében kénytelen volt a hajóhad San-Sebastianba, viszszavonulni. Loma kiüríté Tolosat s San-Sebastianba vonult vissza. Madrid, febr. 28. Serrano a végrehajtó hatalom fejévé, Zabala pedig miniszterelnökké neveztettek. Bécs, febr. 27. A „N. Fr. Pr.“-nek sürgönyzik Prágából, hogy Schwartzenberg bibornok herczeg Bécsbe utazik, hogy az egyházi előterjesztések elleni kérvényeket személyesen nyújthassa át a császárnak. Bukarest, febr. 28. A kamara 8 milliót szavazott meg laktanyákra s más katonai épületekre. Páris, febr. 28. A „Liberté“ szerint egy Thiersnél tartott gyűlés elhatározta, hogy Ledru Robin megválasztása ne akadályozza az egyesült baloldal törekvésének czélját, mely új választás vagy plebiscitum. London, febr. 28. A Tischburne-perben ma hirdettetett ki az ítélet. Blaiment 14 évi kényszermunkára ítéltetett. London, febr. 28. Az edinburgi herczeg s herczegnő bevonulása márcz. 12-re van megállapítva. Bécs, febr. 28. Umlauft és elvtársai indítványt nyújtottak be a képviselőházban a hirlapcautios colportage-tilalom megszüntetése tárgyában. Lisallon, febr. 27. Egy madridi sürgöny szerint Morionest a carlisták megverték; vesztesége 3000 főre rúg. Serrano és Topete az északi vidékre utaznak. Bécs, febr. 28. Hitelrészvény 243...—Angol-osztrák 153.50.— Galicziai 232.50. — .— Lombard°159.50 Államvasut 32050— Tramway 164.—.— Rente 69.85 Hitelsorsjegy 169.50. 1860.— 104.251.— Napoleon’dor 893.—. — 1864. 141.—.— Arany530.50.— Ezüst 105.25 — Frankfurt 94.— — London 111.50.___ Porosz pénzutalv. 166—. — Unió-Bank 137.50._Török-sorsjegy 46. — .— Alti. épitő bank —.-----Angol épitő bank —.—. Bécs, febr. 28. M. földteherm. kötv. 75.25. Magy. vas. kölcsön 96.50. Salgó-Tarján 103. — Anglo-Magyar 34.50. Magy. hitel. 154.—. Franko magyar b. 59.—. Magy. záloglevél 86.50. Alföld 144.—. Erdély 138.50. Magy. éjszak-kel. vas. 111.50. Magy. kel. vas. 57.—. Kel. vasúti elsőb. kötv. 70.70. Magy. sorsjegy 78.— . Tiszai vasút 212. — . Magy. földhitel 59.25. Municipal. Bank.34.25.