Magyar Ujság, 1874. március (8. évfolyam, 49-72. szám)
1874-03-14 / 60. szám
lenne senki más megbízva, hanem a mostani minisztérium az ügyeket egyszerűen tovább vezetné. A „Pesti Napló“ ma ezeket mondja: „Ha létesül a koalitió, az nem létesülhet máskép, mint részletes programm, s a közjogi kérdésre vonatkozólag minden kétértelműséget kizáró megállapodások mellett.“ Ez határozottan van mondva. Néhány nap múlva a homály el fog oszlani. Az alkudozások tegnapi roszul állására nézve a „Reform”" mai számában ezeket irja: „Andrásy Gyula gróf ma reggel megérkezett Bécsből s személyesen aktióba lépett a válság elintézése siettetésére. Ő exczellentiáját állítólag a coalitióra tegnap hirtelen támadt veszély hozta le, s valószínű, ha a dolgok sima lefolyása oly értelemben, ahogy az Andrásy gróf által inspirált körök tervelték,— biztosítva lett volna , — nem is lép a gróf a cselekvő személyek közé. — Tény, hogy tegnap rész rendbe került a coalitio szénája, s ezt helyrehozni Andrásy gróf van „hivatva“ a szó szorosabb értelmében. A gróf ur ma délelőtt fogadta Keglevich Béla grófot s vele együtt jött át Pesre. Ma egész nap folytak az alkudozások s holnap délben fog Andrásy gróf a dolog sikeréről ő felségének jelentést tenni. Természetes, hogy addig minden érdeklettel leszen találkozása. Sennyeyvel is lesz-e, az más kérdés. Bizonyos, hogy lépések létettek, sőt nagy erőfeszítések arra, hogy Zemplén „másik nagy fia“ megnyeressék a countióba, de hogy Zemplén „egyik nagy fia“ tett-e ez érdemben személyesen lépéseket, ezt nem tudjuk, nem merjük hinni. Mindenesetre azon dolgok közé sorolnék, ha tett volna, melyek legjobban jellemzik a kormányalkotók kétségbeesett nehézségeit.“ Egy másik híre is van a „Reforménak, melyet egy előkelő politikustól, ki a Tisza Kálmán által a kihallgatáson mondottak lényegét így adja elő: „Tisza Kálmán engedelmet kért ő felségétől mindenekelőtt annak kijelenthetésére, hogy a kiegyezési törvény is csak oly természetű, mint minden más törvény, azon egy különbséggel, hogy megváltotathatására nem kiít, hanem három faktornak (a monarchia Lajthán túli részének is) hozzájárulása szükséges. Engedelmet kért továbbá, mint a kormány eshetőleges tagja, annak kinyilváníthatására is, hogy a közjogi alap mgváltoztathatására nézve a monarchia túlsó felével már most megkezdetnek az alkudozások. Tisza Kálmán nagy súlyt fektetett arra, hogy ezen alkudozások sikertelensége esetében legalább azok is — szerinte az ország birtokos és műveit osztályának nagy része — meg lesznek a közjogi kiegyezés számára nyerve, kik eddig nem voltak meggyőződve annak helyességéről, vagy legalább azon hitben éltek, hogy a kiegyezési kérdés czélszerűbben is meg lett volna oldható.“ A mai nap reggeli hírei közt fölemlítjük, h°gy a jelen kormány válságos időben egyik-másik lap miről ír? A ,,Hon“ „a pártalakulás“ czikkében azt mondja, hogyha a coalitionális kormányt támogató pártcsoportokból akarnak egy szabadelvű pártot teremteni, akkor szövetségesül nem lehet fölvenni sem Sennyeit, sem híveit. És szerinte, mert ezt akarják termni, nem a pártviszonyok tisztázása, nem az egészséges parlamenti élet megállapítása a cél, hanem az, hogy a conservatív iránynak engedményeket csikarjanak ki a szabadelvűektől a coalitió fentartása ürügye alatt. Ez alapon kétségbe vonja, hogy a jobboldal képes legyen szabadelvű pártot alakítani, sőt inkább annak ellenkezője fog elévetni. A „Pesti Napló“ ma kiváló helyen beszél azon sebhajgásáról, melyet a szász képviselők kilépésükkel a jobboldali párton ütöttek. A ,,P. N.“ úgy tesz, mintha e szakadást semmibe sem venné, de nem tudja elleplezni a keserűséget, mely minden sorából kini. Fölhozza a viszály okát, a szász egyetemkérdést, mely a szászokat kilépésre birta s ha — mondja — az a meggyőződés dolga, hogy ők ezen incidensből kilépnek a párt keretéből, a pártból kilépett képviselők akkor cselekedtek az ellen, midőn a párthoz csatlakoztak. Különös, hogy a „P. N.“ nem tudta, hogy a szászok miért csatlakoztak az ő pártjához. Persze csak teszi magát. S most nagylelkűen hálájáról biztosítja a szászokat, hogy elmentek, mert ez által szerinte „épen az eldöntés perezében, egy példa által oly világosan előtűntetek azt, ami a múltban elkorhadt, a jelenben fentarthatlan, a jövendőre veszedelmes.“ Bizony nagyon sok elkorhadt ott, azért kell coalitió. Ha oly erős volna a jobboldal, mint csak év előtt, hallani sem akarna a coalitióról. Úgy tudjuk, hogy ép e napokban volt egy éve, hogy a coalitionális hírek legelőször szárnyalni kezdtek. Valaki megírta akkor ezt a miniszteri combinatiót az aradi „Alföld“-be, ami most valósulni készül. S mi történt? Egy jobboldali lap e hírt farsangi bohózatnak mondá. S mi történik egy év múlva? Ezt csak a történet számára mellékesen említettük föl. A „Pester Lloyd“ sajnálatát fejezi ki a szászok kilépése fölött. Azt mondja, hogy elhamarkodva, meggondolatlanul cselekedtek. A „Reform“ Andrásy közös külügyminiszternek a jelen válság ügyébe való avatkozásával foglalkozik. Andrásynak e lépését nem helyesli, s azt hiszi, hogy „ő exczellencziája nagy politikai hibát követett el. Igaz — úgymond — egynél több okunk van hinni, hogy a gróf úr lejövetele csak kényszerű folytatása eddigi szereplésének e válságban s abból, hogy Andrásy Gyula immár nyíltan lép föl kormánycsinálónak, meg is ítélheti mindenki, mily nehézségekkel jár a kormányt megalakítani. De ez még mind nem indokolja ilyetén beavatkozását. Meg kell emlékeznünk Beust grófra, Andrásy Gyula hivatalbeli elődére, a kinek bukása a nap óta, a melyen egy meghasonlott osztrák minisztérium sorsát személyes beavatkozásával eldöntötte, csak idő kérdése lett. Egész Európát és azonfölül még Magyarországot is kormányozni egy kissé sok — egy embernek.“ A „Pester Lloyd“ tegnapi számában a következőket írta: „Ami az államjogi kiegyezést illeti, magától értetődik, hogy Tisza úr eddigi magatartását csak a kiegyezés czélszerűsége feletti nézetének nyílt kifejezése által igazolhatta, amint ezt kétségkívül meg is tette. Arról azonban, hogy a jövendő kormánynak első fellépése alkalmával ki kell jelentenie, hogy kötelességének tartja annak idején törvényjavaslatokat terjeszteni elő, az államjogi kiegyezés megváltoztatására, annál kevésbé lehetett szó, minthogy Tisza úr is épen olyan jól tudja, mint mindenki, hogy a kiegyezés kétoldalú szerződés, mely csak mindkét szerződő fél és a korona hozzájárulásával változtatható meg. Minden amit praktikus államférfi ma e tekintetben óhajthat és amit bizonyára Tisza úr is óhajt abban áll, hogy annak idején tárgyalások indíttassanak meg a két szerződő fél között, annak vizsgálására, várjon a Tisza által is elismert közösügyek elbánására az 1867. évben megállapítottnál jobb módus található-e vagy sem. --- Ha igen, úgy e jobb modus elfogadása bizonyára egy oldalról sem fog elleneztetni, miután az 1867-ki kiegyezés úgysem állíttatott fel senki által örök időkre változhatlannak és képzelhető legjobbnak; ellenkező esetben pedig az 1867-ki kiegyezés a nyert tapasztalás által csak újabban megszilárdulhat.“ Az „Ellenőr ” ma kijelenti, hogy a „Pester Lloyd“ ama közleményében foglaltakkal mindenben egyetért. Valószínű, mint a „Hon“ mondja, hogy a coalitionális minisztériumnak az programmjává lön. A „Peder Corr.‘ a következőket írja : „ A „R.-form“ minden eszközt megragad, hogy a coalitió ellen harczoljon. A nevezett lap még Andrásyt is, kit ezelőtt mindig melegen pártolt, keserű szemrehányásokkal illeti, mert állítólag a coalitió érdekében működik. Andrásy, úgymond, ne legyen olyeszélytelen, hogy egy kormány fenállásához kösse magát, mely már alakításánál a dissolutio magvát hordja méhéhez. Ily dolgokba avatkozni a külügyminiszter részéről politikában eljárás, miután ez állását is veszélyeztetheti. Ennek ellenében határozottan állíthatjuk, hogy ő felsége Andrásy grófot maga rendte le Pestre ; különben kicsinyes és politikában volna feltennni azt, hogy Andrásy Gyula grófnak valamely magyarországi miniszterválság alkalmával nem szabad Budapestre jönnie, ha ő felsége hosszabb idig tartózkodik is itt.“ Ma délutánig nem merültek, föl fontosságot érdemlő hírek. A „P. Napló“ a válságra vonatkozólag értesülése alapján a következőket írja: Andrássy Gyula számos politikai notabilitással beszélt, s a kormányba való belépésre vonatkozó tárgyalásokat Szlávy mint elnök, mint az ő fége által erre meghatalmazott kormányfőfia folytató Sennyeyvel és Tisza Kálmánnal. Ghyczyről több mai lap azt jelenti, hogy Szlávy vele tegnapelőtt conferált. A Sennyeyvel való tárgyalások, amennyiben arra vonatkoztak, hogy egy koalitiós minisztériumba lépjen, eredményteleneknek bizonyultak be. Tisza Kálmánnal tegnap még nem történt semmi végleges megállapodás, Tisza Kálmán barátjai , az „Ellenőr“ mai nyilatkozatából azonban azt következtetjük, hogy e tárgyalások sem vezetnek azon eredményre, hogy Tisza a kormányba lépjen. Ma Szlávy és Tisza ismét megbeszélik ez ügyet, igen jól informált körökben azonban nagyon valószínűtlennek tartják, hogy a mai tárgyalások több eredményre vezessenek, mint a tegnapiak. Várjon Sennyey és Ghyczy hajlandók-e a kormányba lépni, ha abban Tisza nem vesz részt, s így a minisztérium nem bírja a koalitió jellegét, arról forrásnak hallgatnak ; úgy látszik azonban, hogy a jelen pillanatig e részben semmi tárgyalás nem történt. Valószínűnek látszik, hogy Szlávy a legközelebbi órákban, minden körülmény között, megbizatik az új minisztérium alkotásával. Andrássy Gyula holnap d. u. Bécsbe utazik, hétfőn reggel azonban ismét visszatér Budapestre. A misztérium megalakulása minden körülmény között hosszabb időt fog még igénybe venni s a legjobb esetben is elhúzódik a jövő hét közepéig. A szászok érezni látszottak, hogy a Deákkörből való kilépésük joggal adhat az oly következtetésekre indokot, aminek a mai reggeli lapunk czikkében kiejezésre találtak. Ennek következtében, ha jól vagyunk értesülve, illetékes helyen kijelenték, hogy ők a közjogi alap rendületlen hívei s csak az oly coalitiós minisztériumban nyugodhatnának meg, mely a közjogi alapot semmi irányban sem veszélyeteti. Kijelönék azt is, hogy az esetben, ha a coalitiós minisztérium létesül, mint orsz. képviselők, ők is, ez ügyre vonatkozólag felvilágosítást fognak kérni.“ A „P. Lloyd“ esti lapjában bevallja, hogy a tegnap és ma folytatott alkudozásokról nincs semmi tudomása s azzal vigasztalja magát, hogy e tekintben az egyes miniszterek sem tudnak többet. Szerinte a politikai biztos hírek hiányában annál nagyobb tere van a pletykának. Tegnap, mondja, Majláth Györgynél estély volt, melyen a fővárosi arisztokrata körök nagy számmal képviselve voltak. Ott volt Bittó képviselőházi elnök s néhány képviselő, a miniszterek közül Weickheim és Szapáry. A főpapság, élén Simorral nagy számmal törte meg a termeket. A válság képezte a beszéd tárgyát és pedig a coalitióra nézve nem kedvező értelemben. Mint beszélték, Szlávynak nem sikerült megnyerni a kabinetbe lépésre, úgyszintén Tisza sem akar azon feltételtől elállni, hogy az annak idejében megváltoztatandó 67-ki kiegyezés most határozottan kiköttessék A vérmesebbek a coalitiót már megidásuknak látják s úgy okoskodnak, hogy a mostani minisztérium megmarad s Horváth Lajos s Széll Kálmánban nyerne két uj tagot. Az alkudozások főpontja tehát az, mennyeit a kormányba lépésre megnyerni. E körül látszik öszpontosulni minden. A fentebbiekben hiven összeállítottuk, a mi az utolsó huszonnégy óra alatt a kormányválság ügyében fölmerült. Várjon mit hoz a holnap ? MAGYAR ÚJSÁG 1874. MÁRCZIUS 14. Fővárosi közmunkák. A fővárosi közmunkák tanácsának 65 lapra terjedő jelentése beküldetett hozzánk. A jelentés előrebocsátván Budapest általános szabályozásának és beosztásának tervezetét, részletesen előadja a sugárút, a belső körút, és a nagy körút munkáinak jelenlegi állását. Azon egyes intézkedések és szabályozásokat, melyek a város fejlődésével és emelkedésével legszorosabb összefüggésben állanak, és azzal összehangzólag eszközö indok, a közmunkák tanácsa a következőket sorolja fel és indokolja: 1. az operaszínház; 2. a népszínház 3. a kir. várkert rendezése; 4. a várból a Krisztina városba és a Tabánba levezető fő kocsiutak, és ezzel kapcsolatban a királyi palota környékének rendezése; 5. a budai elipse rendezése; 6.az alagút melletti telkek rendezése; 7. a budai lánchídfő melletti telkek rendezése; 8. az ördögárok beboltoztatása ; 9. a svábhegyi vasút; 10. a Normafától a János hegyig vezető út; 11. a Gellérthegy befásítása; 12. a Kelenföld (Lágymányos) szabályozása; 13. a budai Dunapart festőszigetnek a Margitszigethez csatolása; 15. a lóversenytér elhelyezése; 16. a városliget rendezése; 17. az államvaspálya-társulattal történt kiegyezkedés ; 18. szobrok felállítása; 19. templomok díszítése. A pénzügyi kimutatásból érdekesnek tartjuk kiemelni, hogy a fővárosi házipénztárból a fővárosi pénzalapba szállíttatott 1873. évi decz. végéig 175,859 frt 59 kr; ellenben a főváros emelésére a közmunkák tanácsának intézkedései folytán 1873. évi decz. hó végéig összesen 1.335.931 frt 12 kr. fordittatott. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy a folyt évben 205 épitési engedély adatott ki, és pedig uj épitkezésekre : a város pesti oldalán 15 négyemeletes, 28 háromemeletes, 42 két emeletes, 44 egyemeletes, 69 földszintes, összesen 198 épületre, a budai oldalon 1 négyemeletes, 1 kétemeletes, 5 egyemeletű, 11 földszintes, összesen 18 épületre, az egész városban 216 új építkezésre. Továbbá építtetett gyár Pesten 3, Budán 2 , továbbá Pesten vasház 2, templomtorony 4, színház 1, vasúti alagút 1, vasúti áthidalás 1 , Budán fogaskerekű vasút 1. Toldalék- vagy ráépítkezés volt háromemeletes 3, kétemeletes 4, egyemeletes 9, földszintes 28, összesen 44, végre átalakítás volt összesen 19. A jelentést a tanács zárszámadásai fejezik be. A bevételek összesen 1.828,794 frt 81 krra, a kiadások 1.824,833 frt 18 krra rúgtak, úgy hogy 1873. deczereber végével a pénztármaradvány 3861 frt 63 krt tett. A külön alapok bevételei és kiadásai következőleg vannak kimutatva : a pesti sugárúti alapra 4.372,446 frt 50 kr, a nagy körúti alapra 655,253 ft, az Albrecht fő - és Ilona úti alapra 35,040 ft 69 kr, a budai összekötő úti alapra 65 kr. A jelentés részleteire még bővebben visszatérünk. Eredeti levelek: Marosvásárhely, márcz. 11. A székely vértanuk: Török - Gálfy-Horváth évfordulati emléke tegnap a postaréten megünnepeltetetett,- mint rendesen minden évben, úgy most is nagyszámú polgárság zarándokolt ki a végzetteljes helyre, hol a polgári dalárda megható éneke után Vass Tamás ev. ref. lelkész tartott egy jeles imát, mit Dobolyi Sándor beszéde, és végül egy fiatal iparos zárszavai követtek, — a tömeg a hazafias kegyeletérzettől áthatva tért vissza. Ezen városi és a marosszéki honvéd-egylet f. hó 8. tartón gyűlésében a budapesti honvéd-menház fentartása érdekében kibocsátott fölhivás tárgyaltatván, adakozás gyűjtése rendeltetett el, mit Szőllősi Samu rögtön 50 írttal kezdet meg (éjen!) egyúttal e czélra eljárással többek megbizattak, — reméljük és elvárjuk, hogy városunk és a szék lelkes fiai és leányai sietni fognak a haza és szabadság körül érdemeket szerzett régi honvédeink végnapjait megkönnyíthetni. A jótékony nőegylet f. hó 14-én és 21-én a Transilvánia táncztermében saját czéljára sétahangversenyeket rendez, óhajtandó, hogy a közönség ezen nemes időtöltőt minél számosabban látogassa. A helyi takarékpénztár f. hó 8-án öt évi fennállását a fentebbi tánczteremben egy lakomával ülte meg, melyen derült hangulat és jó kedv uralgott, igen természetes, hogy fölköszöntésekben sem volt hiány, leginkább annak örvendünk, hogy nem báró Krach tartott halotti tort ezen jóravaló intézet fölött, mely eddig élő józan és becsületes kezelés mellett számos polgártársainknak nyújtott segélyt. Jelenleg a városi főipari intézmény eltörlése örömére létetnek előkészületek, elvárjuk a valódi önkormányzat barátaitól, hogy a frakkos Thury Gergely után nem sok könyet fognak hullatni. Bár bizony ez is sok más idétlen szülöttel elmaradott volna! Vándor ! Kivonat a hivatalos lapból. Vidovich Bonaventura rendes tanár és ideiglenes igazgató a pancsovai állami főreáltanoda igazgatójává kineveztetett. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök Türkövy István első oszt. pénzügyi tanácsossá s a nagy-szebeni m. k. pénzügyigazgatóság főnöki helyettesévé nevezte ki. A m. kir. honvédelmi miniszter Dókus Ernő miniszterelnökségi segédfogalmazót honvédelmi miniszteri segédfogalmazóvá nevezte ki. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, márczius 13. — A főváros egészségügyi viszonya márcz. 1- től — 7-ig. A népesség száma körülbelül 300.000. Az említett idő alatt élve született 295, meghalt 241 egyén. A szaporulat 54. A szülöttek közt volt 154 fiú, és 141 lány. A meghaltak közül 126 férfi, 115 nő volt. A legtöbbet elpusztított betegségek közül tüdőgömökórban az emlitett idő alatt meghalt 37, himlőben 24, tüdő- és mellhártyalokban 21 s rángásokban 21. — Amint látható, az arány még mindig kedvezőtlen. — Országos botrány. A következő sorokat vettük: „Azon ünnepélyes kivonulás, melyet a tudomány és műegyetemi olvasókör“ márczius 15-dikén rendezni óhajtott, a t. tudományegyetemi tanácsnak, mint ez olvasókör fenhatóságának, határozata következtében nem tartható meg.“— Lehet e ily tapintatlanság megrovására kellő szavakat találni? Bizonyáiig. De hisz Bach és Schmerling alatt sem volt szabad a megemlékezés ünnepét küldiszszel emelni, annál inkább megmaradt őrizve a szivekben. — S vájjon miért tiltották el? Hisz az nem akart tüntetés lenni, hanem a tanács ez eljárása csakugyan szomorú tüntetés. —* A pesti „Központi ellenzéki kör“ választmánya márcz. 14 én, szombaton este hat órakor ülést tart. — Kéretnek az egyetemi joghallgató urak, miszerint a márczius 15-iki kegyelet ünnepen minél számosabban megjelenni. Az indulás d. e. 9 órakor a műegyetemről lesz. — A rendezőség. — A főkapitányság három hirdetményt tesz közzé a társaskocsik közlekedésére vonatkozólag. Az elsőben köztudomásra hozza, hogy úgy a fővárosban, valamint a városligetben társaskocsikat járató iparűzők az állomási helyről minden negyedórában legalább is egy társaskocsit, habár azon még csak egy személy foglalt volna is helyet — megindítani tartoznak, és hogy ezen rendszabály áthágóinak feljelentése végett a rendőri közegek utasítva vannak. — A másodikban az öszszes budapesti egy- és kétlovas bér-, valamint társaskocsiiparosok hivatalosan felszóllittatnak, hogy jrműveiket f. é. ápril 15-ig oly állapotba helyezzék, hogy azok a fővárosi közönség által a nyilvános járművek iránt támasztható méltányos igényeknek minden tekintetben megfeleljenek, most különben a közlekedéstől el fognak tiltatni. A harmadik hirdetmény a nagyközönségnek szól, ebben ugyanis netán a balesetek elhárítása végett, minden a főváros határán belül közlekedő társaskocsiban a dohányzás szigorúan eltiltatik, azon megjegyzéssel, hogy az illető kocsisoknak kötelességül tétetett, hogy ezen tilalom fenntartása végett szükség esetében a rendbiztosok támogatását vegyék igénybe. — Farkas Miska jól ismert győri zenetársaságával jövő hétfőn az „arany sas“ szállodában fog játszani. — A Tironi a gyorsíró-egylet f. hó 15-én vasárnap délután 5 órakor tartja rendes évi közgyűlését az országgyűlési gyorsirodában, melyre az egylet tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgyai : tisztujitás, évi jelentés és indítványok tárgyalása. — Kérelem. A könyörületes, és különösen azon szülőkhöz, kiknek gyermekeik Belánszky Francziska jó hírben évtizedeken át fennálló leánynevelő-intézetében kitűnő taníttatásban részesültek, ki is a nevelési téren lelkiismeretesen működve, feladatának tartá, a legjobb tanerők megszerzésével növendékeit minél rendszeresebb tanításban részeltetni, — fájdalom, hogy ezen üdvös működését súlyos betegség következtében megszüntetni kényteleníttetett, és ma már oly állapotba jutott, hogy kifosztva mindenéből, még egy szolgáló segítséget sem bír tartani, jóllehet testének több tagjait mozgatni sem tudja, találkozott ugyan egy jó lelkű, ki részére súlyos állapotában segítendő, egy női korodába elhelyezni képes lenne, azonban a szükséges költség hiányzik. Felkérem tehát mindazon emberbarátokat, ha Belánszky Francziska szerencsétlen sorsán segíteni és az elhelyezési költségekhez bármily csekély összeggel havonkint vagy egyszer mindenkorra járulni szándékoznak, azt hozzám beküldeni szíveskednének, miről időről időre nyilvános számadást adni kötelességemnek tartandom. Részemről havonkint 2 frttal járulok hozzá. Buda-Pest, 1874. márcz. 10-én. Sztupa György, gyógyszerész. — Keszthely város közönsége emlékiratot terjesztett a képviselőház 21-es bizottságához, a 9-es albizottság azon javaslata ellenében, mely a keszthelyi gazdasági felsőbb tanintézet megszüntetésére van irányozva. Az emlékirat nyomtatásban is megjelent. A hazai ínségesek javára Liszt Ferencz által f. évi márczius hó 4-én adott hangverseny 4892 frt 30 krnyi tiszta jövedelmet eredményezett, mely öszszeget a hangverseny külső vezetője átadta a belügyminisztériumnak. Ez a hivatalos lapban azzal hozatik nyilvánosságra, hogy a belügyminiszter a fényes eredmény főtényezőjének, Liszt Ferencznek, továbbá gr. Apponyi Albert urnak, s azoknak, kik a hangverseny körül érdemeket szereztek, u. m. Wheelwrigt Arrie kisasszonynak és Mihalovich Ödön közreműködő urnak, a Rózsavölgyi és társa czég tulajdonosainak, kik a rendezés munkáját dij nélkül teljesítették, és Bösendorfer Lajos bécsi zongorakészítőnek — ki a szükséges zongorákat ingyen szállitotta Pestre — a szenvedő emberiség nevében köszönetét és elismerését kijelenteni sietett. — Petőfi amaz állítólagos „rokka dal“ czimű költemény szerzőségében nem bűnös, amint ezt ma a Reforméban Székely József kijelenti, kire Péchy Imre hivatkozott, hogy ama költemény valódiságát bizonyítsa. De hát ki irta ? Ezt bizonyítsa már most be Péchy úr. — A kolera-árvaház és nőipar-egylet javára 1874. márcz. 15-én déli 12 órakor a városi vigadó termében tartandó hangverseny műsorozata ez : 1. Porticii némából, Auber. Előadja a nemzeti színház énekkara, Richter Jur kisérete mellett. 2. A legszebb hölgy, ballada Garaytól. Szavalja Prielle Kornélia asz. a) Gretchen am Spinnrad Schubert, b) Russische Nachtigall Alienefs. Énekli Ellinger Josefa k. a. 4. Magyar rhapsodia 13. sz. Liszttől. Zongorán előadja Pinner Miksa ur. 5. a) népdal Blaha Jánostól, b) népdal Simonffytól. Énekli Blaháné assz. 6. „Zseh Klára“ Arany J. balladája gr. Zichy Gézától. Előadják Pauli,Richter J. urak és a nemi színház énekkara. Hely-árak : Körszék 3 frt. Számozott hely 2 frt. Kimenet 1 frt. — Jegyek kaphatók Rózsavölgyi és társánál, Kristóf tér 4. szám alatt, s a hangverseny napján a pénztárnál. — Az osztrák államvasut igazgatósága megküldötte a városnak az államvasuti pályaudvarnak a kétsziv utcza felől leendő áthidalására vonatkozó tervezetét, melyek az előbbi tervtől igen előnyösen eltérnek. Az igazgatóság iratában azt mondja, hogy előzékenységből a város iránt a múlt év elején aláírt jegyzőkönyvtől eltérőleg, maga fog gondoskodni az áthidalás építészeti elrendezéséről és hogy a város ezen hidba monumentális művet nyer, mely ama városrésznek nagy diszére fog válni. Az igazgatóság egyúttal azt is reméli, hogy a Podmaniczky utcza mielőbb szabályoztatni fog, miután máskülönben az egész monumentális építménynek alig lesz értéke. — Székely Imre hangversenyének kedden 1874. márczius 17-kén esti fél 8 órakor a vigarda kis termében tartandó műsora: 1. Magyar vonósnégyes öt részből szerző Székely Imre (lassú, enyelgő, andalgó, sebes, végezet), előadják Kiss Péter, Bereszky Ferencz Möldner A. és Állaga Géza urak. 2. „Magyar népdalok,“ énekli Blaháné Luiza asszony, szerzé Székely Imre. 3. „Cimpanella,“ szerzé és előadja a versenyző. 4. „Ábránd gordonkára,“ Egressy Béni dalai felett, zongora kísérettel, szerzé s előadja Székely István. 5. „Éji dalok“, énekli Oldry Lehel úr. Szerző Székely Imre. 6. „Változatok“, hegedűre zongora kísérettel Dávid Nándortól, előadja Kiss Péter ur. 7. „26 ik Magyar Ábránd,“ szerzés előadja Székely Imre. Helyárak: Körszék 3 frt. — Számozott szék 2 frt. — Bemenet 1 frt. Jegyek kaphatók Rózsavölgyi és társánál, Kristóf tér 4. szám, valamint a hangverseny napján este a pénztánál.