Magyar Ujság, 1874. július (8. évfolyam, 147-173. szám)
1874-07-22 / 165. szám
Vill. évfolyam. 165. szám. Szerda, 1874. Julius 22. Szerkesztőségi iroda és Kiadó hivatal. Megyeháztól 9-dik szám ide intézendő minden előfizetés, hirdetmény és a kiadás körüli panaszok és a lap szellemi részét illető minden közlemény. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhoz küldve Egy hónapra . . 1 frt 40 kr Negyed évre . . 4 „ — „ Félévre .... 8 „ — „ Egy évre . . 16 „ — 3 Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij : Hat hasábos petitsor egyszeri hirdetése 18 kr, többször 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 10 kr.— Myilttér : három hasábos petitsor 30 kr. Kéziratok a levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Buda-Pest jul. 21. Alább kerüljük a központi bizottság által gyártott választási törvényjavaslat 6-ik §-sát. Átalában iparos osztályunkra mért csapás az, a melylyel ezrek jöhetnek ki eddig az 48-iki törvények értelmében birtokolt alkotmány sánczai közül. Tiszta és világos a 48-iki törvény b) pontja. Kereskedők és gyárosokra nézve, censusul a tulajdon műhelyt vagy kereskedői telepet írja elő. Kereskedői vagy gyári teleppel ki bírhat az ipartörvények szerint? Aki az ipartörvények alapján, arra jogot nyert. Az ipartörvények fennállása óta talán valami nagy nehézséggel jár a telep igazolása ? E felett még csak beszélni sem kell sokat. És a 48-iki törvény ezen világos rendeletét, alapjában felforgatja a központi bizottság szövegezése, midőn a kereskedők s gyárosok szavazati jogát 105 frt jövedelemhez köti. De a központi bizottság szövegezése, lényegesen eltér a miniszteri eredeti törvényjavaslattól is. A miniszteri törvényjavaslat 4 és 5. pontja kereskedők, gyárosok, kézművesekre évi 10 frt jövedelmi adó kimutatást, községben 5 frtot ír elő. Lényegesen különbözik a központi bizottság javaslatától. De hát hova lett ezen eredeti törvényjavaslat? A központi bizottság bűvészi ügyességgel átváltoztatta — a gubóból lett pille, mely most előttünk repked. Metamorphosis ez, mégpedig eredeti, oly annyira eredeti a parlamentáris életben, hogy Palmerston, erre is azt mondaná, amit egyszer egy különös indítványra mondott, mosolyogva: „ha még egyszer ifjú leszek, majd megtanulom ennek a logikáját — mert a logikát én a rendes józan, ész szerint tanultam, ehhez pedig a józan észen kívül más is kívántatik.“ Még az megjárja, hogy a központi bizottság átváltoztatta a miniszter eredeti javaslatát. De hát, midőn ez megtörténik, mégis tudni kell, hogy hol áll a miniszter beadott javaslatával ? Vagy úgy tesz mint Bodó Pál a borával. A hordóból kilopták borát s a hordót tele öntötték vízzel. A viz is megposhadt benne, midőn észrevette a csínyt. Nagyon restelte a dolgot, de nehogy kinevessék, a poshadt vizet megitt a bor helyett — szó nélkül. A belügyminiszter úr sem akarja észrevenni, hogy bár az ő vinkója is igen rosz volt, de most a központi bizottság, valóságos poshadt vizet itat vele — és ő iszsza, szó nélkül. Sőt még figyelmeztetik is Bodó Pált, hogy nem saját vinkóját iszsza, de Bodó Pál az egyszeri baráttal mondja, „csak jó a szegény miniszternek így is.“ Ki képzelte, hogy a belügyminiszter úr nem Palmerston, hanem Bodó Pál iskolájában tanulta a logikát. Ma ezt bizonyította be előttünk. „Jó a szegény miniszternek így is“ — mondá hallgatólag ama kérdésre, mely hozzá intéztetést, hogy hol áll ő eredeti javaslatával ? Hát azt mondta, hogy semmit se szól. Nagyon természetes, ha ennek folytán valónak veszszük azt, hogy ott van biz ő javaslatával a faképnél, s ma is ott elmélkedik egyik híres encyclopedista nyers, de igaz szavai felett: „a hatalom oly kábító erővel bír, hogy sokszor nem veszi észre az illető, ő ül-e a lovon, vagy őt tették lóvá.“ Az constatált tény, hogy a belügyminiszter bujósdit játszik a jelen törvényjavaslat tárgyalásánál. Midőn eredeti törvényjavaslatát elébe idézik, ő menekül előle. Valóságos mostoha apja lett saját szülöttének, s midőn ez megjelenik előtte , menekül Hamlettel a folyosóra, mert nagyon melege van. Ma elfogadtatott a 6-ik szakasz is, s mint észrevettük a balközép egy része hozzájárulásával. Szegény iparos osztály ellenségeiddé lettek azok, kik nem szeretik a szabadelvűséget, mely különösen az iparos osztályt emeli ki oly nagyon. Ezrei az eddigi jogélvezőknek maradnak le a választási urnától. Az olasz bölcselő Macchiavelli mondja: „ne vedd el attól, a kinek van — mert kérlelhetlen ellenségeddé teszed.“ Minden oldalról rajzik ellenségünk mérgessége;— úgy látszik ez sem elég: idebent önmagunk, polgártársaink között nevelik a kérlelhetlen ellenségeket, kiknek körülbelől „nem lesz mi veszteni valójuk.“ Ez a jövendőben a legsötétebb kép. Szederkényi Nándor. — A mai ülés napirendje előtt, az elnök a tegnapi vitából a maradványt terjesztette elő, hogy meddig kívánja naponként tartani a ház az ülést. Szapáry belügyér 10 órától 3-ig indítványozta, Csanády indítványozta, hogy ha oly nagyon sürgős a törvényjavaslat mielőbbi letárgyalása, tartassák délután is ülés 5 órától 8-ig. Nagy rémüléssel fogadtatott az indítvány a jobboldalon. Többen hozzászólottak még, s abban lett megállapodás, hogy 9 órától délután 2 óráig tartassák az ülés. A választási törvényjavaslat 6-ik szakasza, úgy amint van, megszavaztatott. A 7-ik lényegtelenebb felszólalás után szintén. A 8-ik szakasznál, mely arról szól, hogy a 6-ik szakaszban előírt census mellett csak úgy lehet szavazati jogot kapni, ha már az előző évben is fizette az illető, azon adómennyiséget, melyet a census megjelölt heves felszólalást idézett elő. Itt hallottuk ismét a desperát ügyek döngicsélő, s csupa mézes mosollyal áradozó szónokát Szilágyi Dezsőt. Ah! mily szeretetre (!) méltó mosolylyal magyarázza, hogy ezen szakasz ősapja a 48-iki törvény, melynek szelleme a háttérben, fenyegetve jelenik meg s kiáltja Richardnak: „engem is te öltél meg.“ Ezen §. ellen felszólaltak Nagy György, Péchy Tamás, Remete Géza, Szederkényi Nándor, Szontagh Pál, Steiger Gyula. Mellette Szilágyi Dezső, Péchy Tamás, ügyesen constatálta, hogy ime Szilágyi Dezsőn kívül, senki sem pártolja a szakaszt, Szapáry belügyminiszter azt válaszolja erre a naiv ügyetlenséggel, hogy itt a szavazatok „non ponderantur“ hanem „numerantur.“ — „Tudjuk“ — kiáltott az ellenzék zajosan. A 9-ik szakasz tárgyalása folytattatik. Kiemeljük most Almásy S. indítványát, hogy a volt 48 —49-iki honvédeknek adassák szavazati jog. — A most tárgyalás alatt levő központi bizottsági vált törvényjavaslat 6-ik és 7-ik §-ait közöljük. A 6-ik §-ban, c) d) e) pont alatt van szó az iparosok szavazatjogáról. Nézze meg az olvasó a 48-iki törvényt, úgy az eredeti miniszteri javaslatot, melyet mi közöltünk, s tapasztalni fogja a lényeges eltérést, illetőleg óriási census felemelést. A 6-ik §. így szól. Választói joggal bírnak továbbá azok : a) kik kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen oly házat bírnak, mely legalább 105 frtnyi évi tiszta jövedelem után rovatott meg hátbéradóval; b) kik az a) pontban említett módon leírt földbirtokból vagy saját tőkéjükből vagy mindkettőből együttvéve eredő legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval megróva; c) kik mint kereskedők vagy gyárosok legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval megróva; d) kik mint kézművesek szab. királyi és rendezett tanácsú városokban legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval megróva; e) kik mint kézművesek nagy és kis községekben legalább egy segéd után fizetnek jövedelmi adót. 7. §. Választói joggal bírnak azok is, kik az 1868. XXVI. törvényczikk szerint első osztályú jövedelmi adó alá eső legalább 105 frt évi jövedelem vagy H-od osztályú jövedelmi adó alá eső legalább 700 frt évi jövedelem továbbá azon állami törvényhatósági és községi tisztviselők, kik N-od osztályú jövedelmi adó alá eső legalább 500 frt évi jövedelem után fizetnek jövedelmi adót. Buda Pest, Július 21. Francziaországban a kormányzási zavarok és válságok meg-megújulnak és pedig minden alkalommal oly alakban, mely kétségtelenné teszi, hogy a mostani szereplők nem arra valók, hogy Francziaországban a rendes állapotot megteremthessék. Egy kormány alak, a köztársasági az, melyet ha komolyan akarva, véglegesen életbe léptetnének, megszűnnék azon zilált helyzet, mely e minden áron uralkodni akaró monarchisták cselszövényei által tartatik fenn. Mindig újabb és újabb kísérletekkel teszik a helyzetet tarthatatlanná. Amint az egyik párt túlsúlya mutatkoznikezd, a nemzetgyűlésben a többi pártok rögtön ellene csoportosulnak s annak bukni kell. Ez így tart már évek óta. S ez által van bebizonyítva az, hogy a mostani nemzetgyűléssel végleges kormányt Francziaországban nem lehet alakítani. Már megszokott dologgá vált, hogy a folyton változó kormányférfiaktól programmot nem is kívánnak, mert úgy is a szerint következnek a kormánypolcton, amint Mac-Mahon szeszélye kívánja. S ezek azon táborokból kerültek ki, melyeknek a köztársaság nem kell, de a monarchiát és az országban uralkodó erős köztársasági áramlattal szemben és a pártok egymás közti súrlódása következtében nem tudják fölállítani. A jelenlegi válság ismét olyannak tűnik föl, mint az eddigiek, melyet más nem is követhet a látszat szerint mint a megoldás, legyen az bármilyen. Kétségtelen, hogy a mostani helyzet zavartsága mintegy a végponthoz látszott eljutni, de ezt megelőzőleg is volt már több ilyen válság s még eddig mindegyik úgy lett elintézve, hogy azt még újabb és újabb válság követhette. Ez tehát aligha lesz a legutolsó. Hol már anynyi zavar keletkezett és simult el ismét, fognak valami kisegítőt találni, mely a válságnak véget vet ugyan egy időre, de az ország még továbbra is a monarchisták játéklabdája marad. Mert a köztársaság végleges megállapításától tartózkodnak s a nemzetgyűlést sem akarják föloszlatni. Minden marad a réginél. Amit az egyik párt akar, azt nem akarja a többi s nem akarja Mac-Mahon , a mit Mac-Mahon akar, azt a pártok nem akarják s ez igy megy megszakitlan sorrendben, mely ha mielőbb véget nem ér, az országban a polgárháború üszkét fogja meggyújtani. A távirati tudósítások szerint a nemzetgyűlés tegnap volt határozandó Pétter indítványa s a 30-as bizottság javaslata fölött. S ime a ma délben érkezett távirat azt jelenti, hogy a nemzetgyűlés tegnapi ülésében azt határozta, hogy a két fontos javaslat fölött a csütörtöki ülésben fog határozni, egyúttal a hadügyminiszter tudata, hogy Chabaud- Latour belügyérré és Bodet Mathieu pénzügyérré neveztettek. E szerint a kormány ki van egészítve. A rész egy pillanatra mintha elmúlt volna, de valószínűleg rövid időre, hogy újabb ismeretlen egyéneket ültessen a kormányszékekbe, mint ez most. Ily foltozó politika uralja a helyzetet Francziaországban. Az eldöntés tehát el van napolva. Alig hihető azonban, hogy a 30-as bizottság javaslata elfogadtassák, mert az nem volna egyéb, mint Mac- Mahon dictatúráját kimondani. Ez ellen fognak szavazni nemcsak a republikánusok, de a legitimisták s a bonapartisták is, mert ha ama javaslat elfogadtatik, kevésbé lesz kilátása a két utóbbi pártnak régi tervének megvalósítása. A kérdés az, hogy mi fog történni, ha a 30-as bizottság javaslata elvettetik ? Tovább fognak haladni a mostani után, mely a hét éves uralomra van alapítva s ez mindaddig folytattatni fog, mig valami előre nem látott esemény a mostani állapotnak véget nem vet. Mert az oly parlamentnak nem lehet természetes kimúlása, mely a nép akaratát figyelmen kívül hagyja. Már pedig a franczia nemzetgyűlés monarchicus pártjaival oly parlamentet képez, mely e sorsot aligha fogja kikerülni. —st— — A képviselőház tegnapi üléséből folytatólag kiemeljük e következendőket: Nehrebeczky S. Álllitja hogy a belügyminiszter meg fogja adni Szederkényinek azon felvilágosítást melyet kívánt, éles megjegyzéseket tesz Szederkényi beszédére. Ami különösen a jelenleg szőnyegen levő szakaszt illeti mondja: ez a 48-ai törvényben azért rövidebb, mert a 6-ik szakaszban a 48-ai törvénynek 2 pontja a b) és c) pont magyaráztatik, ez a szakasz kezdetén meg is van jegyezve. Különben pedig a t. képviselő úr módosítványában az egész 6-ik §-t elfogadja azon kivétellel, hogy az iparosok és kézművesektől adót nem kíván. Ez az ő egyéni nézete, de a kormány és a központi bizottság nézete az volt, hogy bizonyos garantia határozzon e tekintetben is, hogy ne csak telepe, de bizonyos jövedelme is legyen, ezt a garantiát kívánta meg mindenkitől e censusban, kivéve azoknál, kik az értelmiség tekintetéből nyernek szavazatot. Szeniczey, előadó: a közp.bizottságot védelmezi Szederkényi megtámadása ellen; magára a §-ra a következő megjegyzést teszi: A t. képviselő úr kifogást tesz ezen § azon része ellen, mely a házbirtokra vonatkozik. Nekem egyénileg semmi kifogásom sem volna az ellen, mondom egyénileg.