Magyar Ujság, 1874. október (8. évfolyam, 223-249. szám)
1874-10-20 / 239. szám
hirdethetett ki Kurzmannak az ítélet azon hozzáadással, hogy július 31 -ig vagy a pénzt fizesse le, vagy pedig kezdje meg fogságát. Emil mind a fogházfelügyelő mind a kir. ügyészség értesítve lettek. F. é. szeptember 11-én a törvényszék nyilvántartója jelenté, hogy Kurzmann a bírságot még le nem fizette. Erre az ülésben levő kir. ügyész indítványára elhatározta a törvényszék, hogy a rendőrség bizassék meg Kurzmann elfogatásával, s ezen végzés az ügyészséggel írásban is közöltetett. Kurzmannt valóban többször keresték, de nappal nem találván őt otthon, épen a legközelebbi éjjel szándékozták elfogatni, midőn ő maga eljött a rendőrséghez, és kimutatta, hogy ő fogságát f. é. augusztus 1-jétől 8-ig már kiállotta. Ezen körülmény most jutott hivatalos tudomására a törvényszéknek, mely Mirth előadó indítványára azt határozta, hogy az igazságügyminiszterhez ezen ügy mibenállása fölterjesztessék. E fölterjesztésben a börtönöket kezelő kir. ügyész tétetik felelőssé a polgári szabadságot veszélyeztető ilyen esetekért. Másrészről azonban felhivatik a miniszternek figyelme azon sajnos körülményre, hogy a sokat emlegetett és országgyűlési interpelláte tárgyává is tett új börtönrendtartás értelmében fogházfelügyelő nem többé a törvényszékhez, hanem csakis az ügyészséghez jelenti be azok névsorát, kik büntetésöket már kiállották. — Rády Mihály volt bajai hírneves ügyvéd több rábizonyult csalás miatt múlt szombaton a bajai törvényszék által 15 évi börtönre ítéltetett. A szentgyörgymezei honvédemlék. Esztergommegye közelebbi közgyűlése Andrássy Gyula felszólalására felkarolta az elhagyott honvédemlék ügyét, s megbízta Kruplanicz alispán urat, hogy a szobor állapotáról magának tudomást szerezvén, a fentartás költségvetését készítse el. — Zsibóról okt. 15-től írják a „P. Napló“ nak. Ma itt adóért lefoglalt gabnát árvereztek, mely Sólymos községbeli lakosoktól volt elbecsülve. A katonai ellenőrzési szemlével megbízott közös 39 gyalogezredbeli kapitány, Springer József úr, az árverezők közé állván, nagy tűzzel belevegyült, mig jó drágán rásózták. Senki sem sejtette, mit akarhat a derék katona a három szekér csörméjével? A kapitány egykedvűleg lefizette az 54 frt vételárt az adóvégrehajtó kezébe, s aztán------a jelenlevő Solymossy papnak azt mondta, hogy ha szegények az adóhátralékosok, a csermelés adja vissza nekik, ha pedig jómódúak, ossza ki a községi szegények közt. A „Magyar tisztviselő“ czím alatt, mint a magyar tisztviselők országos egyesületének közlönye, egy új „átalános“ tisztviselői, társadalmi, ismeretterjesztő és közgazdasági hetilap indult meg. Szerkesztő: Balázs Sándor. Előfizetési ára az egész évre 6 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. ígéri, hogy a házsártoskodó főnököket nem hagyja szó nélkül. Vájjon nem ígéret lesz-e csupán? Megemlítjük egyúttal, hogy a szerkesztő „Posta és távírdai közlöny“ czimű szaklapja tovább is fenmarad. — Paradicsomi öltözetet kapott Pap Ferencz pécsi születésű Bécsben szolgált pinczér, ki haza utazván — írja az „Esztergom“ — Piszkén a hajóval egy barátja meglátogatása végett kiszállott, de az illetőt nem találván, útját gyalog folytatta Esztergomba. Az Esztergom és Tóth közötti határ táján 3 ember közeledett feléje, és az egyik gyufát kért tőle, mire Pap azt mondatta, nálam nincs gyufa. Erre a három közül egyik hátulról rögtön a földre rántotta, a másik mellére ült, száját befogta és kést szegezvén neki, agyondöféssel fenyegette, ha lármázni mer; ezalatt pedig a harmadik megfosztotta utazó batyujától és minden ruhájától, ami rajta volt. A teljesen levetkőztetettet azután szabadon engedték menni, aki örülve hogy életét megkímélték, futásnak eredt a város felé. Az esztergomi vámházhoz érve Dömötör nevű vámos adott neki inget, gatyát és ellsértette őt az eset följelentése végett a városi kapitányhoz, aki azonnal kiküldött néhány közeget, a tettesek kézhezkerítése végett, akik azonban a rablás után Tóth felé vették utjukat. — Győrött a katona-laktanyában — mint a „Szab. Pál.“ írja — a legénység azzal volt elfoglalva, hogy a puskaport a töltényekből, melyek az újabb puskákhoz nem használhatók, összegyüjtögette. Az asztalon már nagyobb mennyiségű lőpor volt felhalmozva, amidőn ez véletlenül nem tudni mi oknál fogva, fellobbant. A legénység közül mintegy 8-an megsérültek s kórházba szállíttattak. Hir szerint kettő közülök már meg is halt. — Váltóhamisítás. Honig Vilmos szegény ügynöknek gazdag, Ignácz nevű bátyja van, a ki házbirtokos a három dobutorában. Ezen gazdag bátyjának nevére Honig Vilmos egy 1000 frtos váltót hamisított, melyet Neumann Vilmos alkusz által a „Pannónia“ szálloda tulajdonosának ajánlott leszámitolás végett A szállodatulajdonos Érti nevű főpinczérének kezébe adta az 1000 irtot, és esküdte Neumannal Honig Ignáczhoz. Neumann pedig a „Café frangais“-be vezette Ertit ás Honig Vilmost mutatva neki, azt mondta, hogy ez Honig Ignácz. A váltóhamisító erre a pénzt átvette, és pár órával később, midőn a csalás fölfedeztetett, azt mondá, hogy a pénzt elvesztette. Hónig Vilmos 3 évi, Neumann pedig másfél évi börtönre ítéltetett. — Szentesen a bárányper, mely mint említve volt, egy szegény ember 800 frtos házába került, mostanában az alperes által tett perujítás következtében azzal végződött, hogy a felperes a tárgyalásra nem jelenvén meg, az illető a követelés terhe alól fölmentetett s igy az elmebeteg ember házát visszakapta. — Az útba igazitó kereszt. A „Szentesi Lapok”ban olvassuk a következőket: Múlt napok egyikén belép egy nő egy helybeli kereskedő boltjában váltó nyomtatványt kér, mert mint mondá, egy már-már halálához közelgő hitelezőjével legalább alá akar kezeltetni, hogy pénze el ne veszszen — Kivonata teljesül, sőt kertére a kereskedő be is tölti a 300 írtról szóló váltót, jól megmagyarázván a nőnek, hogy már most mit és hová írasson az adóssal. — A kézhez vett váltóra otthon a nő valakinek a nevét írja, mint elfogadóét; másnap az immár teljesen kész váltóval Cs. A. aranymüves boltjába tér. Szép szóval előadja, hogy ő Y. földmivesgazda neje s férjhez menendő húga számára ékszereket óhajt vásárlani. Annak megtudására várjon húgának is fog-e tetszeni a vásárfia, kéri az ékszerészt, engedné haza vinni azt, s az sokkal többet érő váltót, melyet most állított kiadósa, itt hagyja addig a zálogba, mig megfordul hazulról. — Cs. A. ur beleegyezett. A nő estig sem tért vissza, másnap sem jött, harmadnap is elmarad; de már ekkor szalad a megijedt aranyműves fűhöz-fához az elzálogosított gazdátlan váltóval; végre reményvesztetten a csendbiztost keresi fel. Ki volt hát a nő ? — Jaj! ha tudnám! Y. gazda nejének mondta magát. — Hisz az özvegy ember. De hát, hogy nézett ki ? — Jaj! nem emlékezem sem szemére, sem szája állására. — Semmi ismertető jelt nem tud mondani ? — Nem én .... de igen. Tán a templomból jövet tért hozzám, mert nagy olvasó volt kezében és azon egy feltűnő nagyságú réz kereszt. — És e gyarló útba igazításra mégis kitudták fürkészni a csendőrök a tettest; — ugyanis vasárnap a templomból jövő ajtatásokat megfigyelték, s ime a nagy kereszt ott volt X. Franciska kezében, ki már több csínról is ösmeretes eddig, — s most is rövid fürkészés után, mesterfogását bevallva, — a törvényszéktől várja jutalmát. — Cs. A. arany holmijai szerencsésen megkerültek. — Vegyes hírek. — Győrben a benezések egyik tornyáról a kereszt és golyó aranyozás végett levétetvén, abban 1726-ból találtak okmányt, a midőn a kereszt föltétetett. A golyóba ismét több irat tétetett. — Kecskeméten a múlt hetekben, egy Marko Ilona nevű 92 éves aggleány hunyt el. — Péteri és Kistelek között f. hó 13 -án éjjel, a rendes vonat egy szolgálattevő őrt darabokra szaggatott. — A pusztapéteri vasúti állomás felügyelője, vadászat közben magát vigyázatlanságból agyonlőtte.— Lovász-Patonán pénteken 44 ház és az ezekhez tartozó melléképületek a lángok martalékai lettek; — a tűz okáról még nincs tudomásunk. — A személyi vagyonbiztonság Győr vidékén is részul áll. Nemrégiben Écs és Nyúl községek közt az országúton támadott meg négy rabló egy győri polgárt, mire ez puskát fogott rájuk s igy jónak látták elillanni. — Kecskeméten Krajner Károly, Mollináry ezredbeli tizedes a temetőben, hol atyja nyugszik, magát lőfegyverével agyonlőtte. Ugyancsak ott Járdi László nevű, eddig jó magaviseletü kocsis magát felakasztó. — A körös-tarcsai köröskotró műveletek alkalmával írja, a „Bihar“ felette érdekes leletekre bukkantak a munkások. Egy mamut óriási lábszárcsontja meglehetős ép állapotban találtatott,nem nagy mélységben. A vállalat egyik fiatal mérnöke beszéli, hogy mindennap uj,meguj őskori csontok kerülnek napvilágra . Húsz katonai tudományos egylet megalakulását hagyta helyben ő felsége. Ezek közül Buda-Pesten,Pozsonyban, Kassán, Komáromban, N.-Váradon, Temesvártt, Kolozsvárit és Zágrábban is van egy-egy. — A szegedi olvasó egylet nov. 15-én Petőfi ünnepélyt rendez nov. 25-én a nagy költő 25 éves halálának emlékére. Országos újságírói egyesület czímen Lukács Ödön, a „Szabolcs“ szerkesztője lapja utóbbi számában a hazai hírlapírók társulását indítványozza, s az alakuló gyűléseket Debreczenben indítványozza megtartatni. A közönség köréből. Nyilt szó Zichy József gróf közlekedési miniszter úrhoz. Nagyméltóságod egy hozzám intézett rendeletet méltóztatott kiadni, a mely f. hó 5-én érkezett kezeimhez és szóról szóra eképen hangzik : „Buda-Pest október hó 1-én 1665. sz. Midőn nagyságodnak mint hivatali elődöm faukévi junius 6-án 6933. sz. a. kelt rendeletével kinevezett kormánybiztosnak a vág- és nyitravölgyi ármentesitési társulatok megalakítása körül kifejtett buzgó tevékenységéért hazafius köszönetemet fejezném ki, nagyságodra bízott kormánybiztosi teendők további viselése alól azon reményben mentem fel, hogy ezen ármentesitési ügyet továbbra is támogatni szives leend. Zichy s. k. A hivatalos közlöny október 9-iki 235 számában pedig az olvasható: A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter gróf, Decasse Emilt vágszabályozási kormánybiztossá nevezte ki. Én a rendelet vétele utáni napon október 6-án 94 sz. a felterjesztésemben annak jelzése mellett, hogy azt kellő tisztelettel tudomásul veszem, felkértem nagyméltóságodat lenne kegyes felmentésem indokát különösen azon oknál fogva jelezni, mivel az általam f. évi szeptember 9-én megalakított nyitramegyei vágbalparti ármentesitő társulat október 14-én fogván az 1871. évi 39. t. sz. 3 - ban jelzett intézkedéseket megtenni, tájéko ,zása s miheztartása végett kívánni fog tudomására jutni azon indokoknak, melyek nagyméltóságodat ezen rendelet kibocsátásánál vezérlik. Ebeli felterjesztésemre válasz mindeddig nem érkezett, hanem több hazai lapba felvétetett egy budapesti német lap után felmentetésemnek azon értelmű magyarázata, mintha én a vágszabályozásra országgyűlésileg megszavazott 100.000 írtból csak 8000 frtot tudtam volna e czélra felhasználni, minek folytán a kor- ,mánybiztosi eljárás oly egyéniségre bízatott, aki erélyesebben s biztosabban fogja tudni a megszavazott öszszegnek czélszerű hováfordítása iránt intézkedni. A lapok ezen magyarázatát nagyméltóságod sem a kért, de meg nem adott válasz, sem a hivatalos Inputján rectificálni jónak nem látta. A Nyitramegye vágbalparti ármentesitő társulat pedig f. hó 14-én megtartott közgyűlésében a társulat elnökévé egyhangúlag gróf Károlyi Alajos ur ő Excellentiáját megválasztván, a többi választásokat törvény szabta módon megejtvén, a szabályokat megalkotván, és előleges teendőit végezvén, mindent maga utján felterjesztetni határozta azzal, hogy a megfejthetlen felmentés felett megütközésének és sajnálatának adva kifejezést, kéri nagyméltóságodat, miszerint annak okait további működésében szükségek tájékozása és mihez tartása végett felderíteni kegyeskedjék. Ez a tényállás, és most én emelem szavamat nagyméltóságodhoz, illetőleg a hazai nagyközönséghez. A bizalom személyes dolog lévén, valamint azzal nagyméltóságod előde által megtisztelve annak megfelelni törekedtem, úgy nem találkozva azzal nagyméltóságod részéről, jogosítva nem vagyok felfogásának vagy meggyőződésének okadatolását igényelni, de igenis feljogosítva érzem magamat követelni azt, hogy ha nem tanúsíttatott részemről mulasztása mint e tekintetben a felmentő rendelet is támaszt nyújt, fáradozásaim és eddig lehető sikerrel teljesített működésem jutalmául ne azt vegyem, hogy a haza színe eleibe úgy állíttattam amint több lapban állíttattam nagyméltóságod avagy hivatala részéről tanúsított hallgatás és fel nem derítés folytán. „ Engedje meg tehát nagyméltóságod, hogy ezen felderítéssel én szolgáljak a hazai nagyközönségnek,támaszkodva a hivatalos iratokra, amelyek állításaim begyőzésére bárkinek nyitva állanak, mert nem titkos természetűek és nyilvánosan tárgyaltattak. Ezen hivatalos iratok tanúbizonysága szerint annak oka, hogy a több megyére kiterjesztett kormánybiztosi eljáráson esetleges eredményhez nem vezérelhetett, nagyméltóságos hivatalának eljárásában keresendő, és feltalálható, és hogy daczára annak a nyitramegyei vágbalparti ármentesítő társulat megalakult, az az illető nyitramegyei érdekeltség által saját sürgős érdeke jó felfogásának és azon érdekeltség elismerése szerint is kormánybiztosi működésemnek eredménye. Számot adok ezen kettős állításomról, amidőn a múlt évi kolerajárvány azt lehetővé tette, a közlekedési minisztérium beleegyezésével négy, nevezetesen Nyitra, Pozsony, Komárom és Bars megye érdekeltségeit, és pedig a mahir mérnökség úgymint oldalam mellé rendelt szakértői tanácsadó által kidolgozott tájékozó értesítés előleges közlése mellett a múlt évi november 26-án egy közgyűlésre hívtam össze, a nagy számmal összegyűlt érdekeltség nem találta magát azon helyzetben, hogy több millió forint kiadásával járandó alakulás érdemébe bocsátkozzék mindaddig, míg egy terjedelmesebb mérnöki felderítő előterjesztés által tüzetesebben volna kitanítva a műveleteknek minőségéről, terheiről és hasznairól, kívánta tehát, hogy a m. kir. mérnökség által egy részletesebb értesítés kidolgoztassák, az a kellő áttanulmányozás czéljából eleve az érdekeltséggel közöltessék, és a közgyűlés csak ennek megtörténte után hivassék egybe. A tüzetesebben értesítő munka, melynek szerkesztése több havi időt igénylő elkészült és nagyméltóságos hivatalához azon mérnökség által áttekintés végett felterjesztetett és annak némi módosításai megrendeltettek, s miután ezen munkának, valamint az ahoz tartozó térképeknek a kellő számbani kinyomatása a mérnökség jelentése szerint csakis 3000 írton volt eszközölhető, kértem ezen összegnek az érdekeltség által eszközlendő visszatérítés mellett a vágszabályozási alapból való előlegezést nem lévén ezen összeg a társulatoknak még nem létezése miatt különben előteremthető. Kértem ezen előlegezést még a folyó évi június hó 30-án 71. számú feliratommal és mivel ezen feliratomra három hó lefolyta alatt érdemleges kedvező választ nyerni nem voltam szerencsés, megkerestem a folyó évi szeptember hó 29-én pozsony és komárom megyei törvényhatóságokat, abbeli feliratom kedvező elintézésének istápolására. E közben tapasztalván a nyitramegyei érdekeltség, hogy ezen ügynek nagyméltóságod hivatalában eképeni megakadása miatt ez irányban tovább haladni nem lehet és érezvén, hogy ily elodázás közt egy egész környék a Vág kiömlései által nem csak vagyonában, hanem számos ezerek személyeiben is mindinkább vészteljes helyzetnek kénytelen elébe nézni, azon óhaját fejezte ki, hogy önvédelmi és törvényes jogánál fogva Lopornya községtől kezdve Komárom megye határáig terjedő öbölzetre nézve ármentesítő társulattá alakuljon, mely alakulás kormánybiztosi közbenjöttem mellett f. évi október hó 9-én csakugyan megtörtént, és így sikerült az, amelynek létrehozásán évtizedek óta többen fáradoztak. És amidőn ez így megtörtént, és több a fentebbieknél fogva absolute nem történhetett, leérkezett nagyméltóságod felmentő rendelete nem csak, hanem tény az is, hogy a farkasd-negyedi legsürgősebbnek elismert átmetszésre megszavazott 33.000 frt folyóvá tétele beszüntettetett az által, hogy az arra, a m. kir. mérnökség által miniszteri utasításánál fogva eszközölt átlejtéskor az átmetszésre vállalkozónak visszaadatott óvadéka, ámbár azon átmetszéshez szükséges védtöltések zár határidő alatti biztosítása alispáni, és azután megyei határozat által biztosítva voltak, mely határozat nagyméltóságos hivatala által felülvizsgálható, és vagy helybenhagyható, avagy módosítható, és az átmetszés foganatosítható valt. Ezen utóbbi tényt csak azért említettem fel, hogy az által is még világosabban kitűnjék mennyire volt égető szükség a nyitramegyei vágbalparti öbölzetűek ármentesítő társulattá való megalakulása, ami azon legnagyobb részben magyar ajkú. Nyitra megyében aránylag csekély számú lakosság megmentése érdekében már tovább elodázhatlan volt, ámbár a szóban levő átmetszési kormányi művelet, és a szóban levő védtöltések kiépítésének biztosítása nem tartozott kormánybiztosi eljárásomhoz, amint ahoz nem tartozott azon 1300 frt és 5000 frt, a mely a megyei hatóságnak utalványoztatott a farkasd-negyedi átmetszés megkezdésére, és a saski szakítás betöltésére utalványozott 7000 frt, mivel ennyiből áll csak is ami a megye alsó vidékének érdekében létetett, folyóvá az országgyűlésileg megszavazott összegekből. És itt rectificálnom kell egy budapesti német lap után több hazai lapban közzé tett azon téves és alaptalan insinuatiót, mintha én nem tudtam volna a vágszabályozási munkálatokra országgyűlésileg megszavazott 100.000 írtból 8000 ftnál többet fordítani. * MAGYAR ÚJSÁG 1874. OKTÓBER 20.