Magyar Ujság, 1874. december (8. évfolyam, 275-298. szám)
1874-12-08 / 281. szám
fill. évfolyam. 281. szám. Kedd, 1874. December 8. Szerkesztőségi iroda és Kiadó hivatal: Megyeháztér 9-dik szilm Ide intézendő minden előfizetés, hirdetmény és a kiadás körüli panaszok és a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelik vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerőn kezektől fogadtatnak el. (Jhl üm m ju».o Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házba« küldve Egy hónapra . I írt. 40 kr Negyed évre . . 4 „ — „ Fél évre .... 8 „ — „ Egy évre . . 16 n —• B Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij : Hat hasábos petit"sor egyszeri hirdetése 12 kr, többször 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 30kr. — Nyíltér : három hasábos petitasor 30 kr............................................. ■ •— Előfizetési felhívás! , Nyolczadik éve immár,hogy a „Magyar Újság“, meginditatva boldog emlékű Böszörményi László által mint a 48-as párt közlönye, küzd anynyi balszerencse között hazánk s a nép igaz jogaiért, megfelelőleg a jelszónak: törhet, de nem hajlik. Zászlója, programmja ma is ugyan az, amely 8 évvel ezelőtt volt. Nem változott annak színe, az idő sem változtatta meg. E zászló akkoron sem volt utj. Az önálló s független Magyarország ezredéves zászlója az, melynek oszlopát a hosszú századok sora képezi, s szikét az emlék, a kegyelet, az elévülhetlen jog s igazság őrzik meg örökre. Ezredéves az önálló,független Magyarország zászlója , melynek biztosítékát a dicső emlékű 1848-iki törvények a nép millióinak kezébe helyezék , az egyenlőség s testvériség erősségével ellátva. 1867 óta igaz, meggyérültek e zászló hívei. De akik megmaradtak, annál hivebbekké levőnek, az igazság biztos diadala reményében. A keserű tapasztalat, a kínos csalódás, mely e hűtlenség folytán sújtja a nemzetet, máris mindig inkább öregbíti a hitet a nép milliói kebelében, hogy az üdv csak e zászló árnyában van, s a győzelem csak e jelben bizonyos. Mi azon biztos reményben vagyunk, hogy megjő az idő, s az egész ország népe mintegy test fog e zászló köré csoportosulni. Mikor lesz az ? Mi nem számoljuk a napokat, órákat. A nemzetek s népek megváltásának óráját saját titkául őrzi a nemzetek s népek nemzője. Teljesítsük kötelességünket, ne naphoz, órához kötve, hanem a nagy czél tekintetéből. Mi, ma épen úgy, mint 8 évvel ezelőtt hazafias kötelességünket teljesítjük, midőn védjük azt a hűtlenség támadásaitól s megőrizzük a nemzet egyetemes öntudatra ébredéséig. Nehéz kötelességet teljesitünk. De támogat ebben az elvbarátok, tántoríthattak hazafiak hűt csoportja. E támogatásra kérjük mi fel ügybarátainkat, tisztelt polgártársainkat is az országban mindenfelé. Az alább közlött előfizetési feltételek mellett kérjük ügybarátainkat, hogy körükben előfizetőket gyűjteni szíveskedjenek. Minden 5 előfizető után egy tiszteletpéldányt adunk gyűjtőinknek. A Deákpárt. Ha valaki 1867-ben, a minta közös ügyes alkotmányos élet kezdetét vette, elaludt volna, s 8 év után tegnap feléredve a Deákkör értekezletét végighallgatja, következő gondolatra jön : „mégis különös egy ország ez a Magyarország, hát itt az adminisztratív gyökeres újjászervezéséről még csak most kezdenek beszélni, s a kormány még csak most kezdi meg erre nézve az első lépést ? Mit tett az ország 8 évig ? Velem együtt aludtak, vagy szenderegtek a semmittevésben.“ Aki Magyarország 8 évi történetéről mit sem tud — kérdésen kívül, e naiv elmélkedésre fog jutni a Deákkör tegnapi tanácskozása után. Nem tudnám most rögtön meghatározni, hogy az ott történt dolgok, szegénységi bizonyítványt képeznek-e, a múltra nézve; vagy tehetetlenségi bizonyítványt a jövendőre. Valószínűen mindkettőt. A múltra nézve, kézzel fogható szegénységi bizonyítvány, mert a miniszterelnök maga sem védelmezvén a 8 évi alkotások remekeit, melyekről egykoron annyi dicséretet zengett a Deákkör temploma, s orgonája a jobboldali sajtó - kiadta a kézzelfogható bizonyítványt arról, hogy az országos kormányzatban mindaz, amit a Deákkör az országgyűlésen alkotott rész, s az egész gyökeres újjáalakítás alá veendő. Erről kiadta a bizonyítványt a tegnapi Deákkör. Maga a miniszterelnök mondá : „az administratió gyökeres újjászervezése sehol sem oldatott meg egyszerre ... az egyes részletekre a kormány megkezdé az actiót.“ Szent Jehova ! Hát mit csináltak 8 évig? Semmit. Egy szerencsétlen kísérletezés műtétét hajták végre a nemzeten, mely számtalan száz milliót nyelt el, és most? „a gyökeres újjászervezésre a kormány megkezdő az actiót.“ Nem egy őrült sisyphusi munkálat folyik itt? A közös ügy meredélyén egyet fordítottak a kövön, most azt visszafordítják, hogy ugyanazon után, ismét megkezdjék az actiót. Különben szép haladás már az is a mai világban, hogy a kormány mégis elismeri, hogy amit eddig alkotott, az most mind újjászervezendő. Még nem is pirul el ennek bevallására, hogy az újjászervezésre az actiót már megkezdé. Különben, ha pirulra sem igen lehetne megtudni, hogy várjon ő pirult-e el, vagy a Deákkör arczulatáról tükröződik az oda. Hanem hogy hazánk e Sisyphusainak még indemnityt is adjon az országgyűlés, a további gyönyörű munkája, ez már tetőzi a naivitás non plus ultráját. Lehet, hogy megkapja a Deákkörtől az országgyűlésen, sőt nagyon valószínű. Ezen sincs mit csodálkozni, mert régen megvan írva : similis simili gaudet. Constatáltuk tehát azt, hogy a Deákkör tegnapi értekezlete, kiszolgáltatta eddigi működéséről a szegénységi bizonyítványt. Azt mondottuk, hogy a jövőre nézve tehetetlenségi bizonyítványt adott ki magáról. Mit mondott a Deákkör s a kormány ? Hogy az administratió újjászervezését, nem képes megindítani, mert ha ezt teszi, széjjelbomlik az egész párt, mint a nap által porhanyóvá lett göröngy. Elismeri, hogy újjá kell szervezni az egész administratiót, de közvetve Bevallja, hogy ahhoz nincs ereje, mert hozzá sem képes fogni. Hát mi ez más, mint „tehetetlenségi bizonyítvány.“ Képtelen a párt, képtelen a kormány, s ezek vezetik az ország ügyeit. Sőt még felhatalmazást kérnek „rendkívüli“ módon is vezethetni a kormányzást. Bittó minisztériuma azzal menti magát, hogy elsősorban az ország pénzügyi viszonyait akarja rendezni. Arra a kérdésre hogyan ? Ghyczy válaszolt: az adójavaslatokkal, esetleg államjószágok értékesítésével, és más intézkedésekkel, melyeket az idő fog megérlelni. No ezzel csakugyan meg van mentve a haza. Ennyi status bölcsességet a chin-chun mandarin is képes agyából elősorolni. Mit fogsz tenni a jövendőre? kérdek az athenei bölcset. — Még nem tudom — volt a válasz: az istenek ezt még nem súgták meg. Ghyczy is az istenek sugalmára utalja a haza jövendőjét. No hát várjunk, mit fognak sugalni Ghyczy próféta által. Hanem majd ha az megtörtént, lehet, hogy bizalommal leszünk irányába mi is. Most a haza drága hajóját ilyen sugallatok eshetőségeire nem bízhatjuk. Íme constatáltuk, hogy nem csak a múltban volt tehetetlen a kormány, hanem saját vallomása szerint jövendőre is az. A képviselőház ily kormánynak nem szavazhatja meg a felhatalmazást. Az indokokat a Deákkör alább közlött értekezlete foglalja magában, melyet a „P. N.“ után közlünk. A Deákkörnek ma este 6 órakor tartott értekezletén Ghyczy pénzügyminiszter bemutatá a közösügyi póthitelről, az adótörvények meghosszabbításáról és a pénzügyi felhatalmazásról szóló törvényjavaslatokat, melylyeket a ház szerdán fog tárgyalni. Előadja az ezen utóbbi javaslatra vonatkozólag a pénzügyi bizottságban történteket s felhívja a pártot e javaslatok elfogadására. Szintúgy nyilatkozik Bittó mint elnök, megjegyezve azt is, hogy nem a kormány tagjainak személyi érdeke, hanem az ország érdekéért kéri a javaslatok elfogadását. A párt egyhangúlag elfogadja a javaslatokat. Z s e d ó ny konstatálja, hogy a p. v. felhatalmazásról szóló javaslat egyhangúlag elfogadtatott; ehhez ő is hozzájárul. A maga részéről azonban más aggodalmat vet föl. Arra emlékeztet, hogy a képviselőház már két évvel ezelőtt arra utasíta a kormányt, hogy az administratív gyökeres újjászervezéséről javaslatokat dolgozzék ki. A volt kormány azt mindegyre halogatta, végre lelépett, de előbb a keleti vasút másodsorozatú elsőbbségeiben 17 millióval terhelte az államot. A jelen kormányról nem tudja, vájjon az administratió gyökeres reformjának kérdésével foglalkozott-e? Azt hiszi azonban, hogy az adójavaslatok tárgyalása alkalmával igen megnyugtatná a házat, ha e részben akkor a kormánytól igenlő feleletet, nyerhetne. Bittó mint elnök Zsedényinek hosszabban felel. Kijelenti, hogy a kormány nem szándékozik ily előterjesztést tenni, de nem is látja be annak semmi czélját. Az administratió gyökeresen újjászervezése sehol sem oldatott meg egyszerre , az hosszú évek munkája. Az csak részletenként, egymásután megoldható, s a kormány az egyes részletekre nézve meg is kezdé az actiót. Épen a felszólaló figyelmeztető azonban a kormányt, hogy a városoknak a megyék alá rendezésének tervével hagyjon fel; mások arra hívták fel, hogy a háziadóról szóló javaslatot vonja vissza. A párt ez idő szerint az administrationális reform azon kérdéseit sem hajlandó megoldani, amelyek megoldhatók. A beligazgatás kérdései , tárgyában országszerte nagy forrongás tapasztalható s ha a kormány az ezekre vonatkozó átalános tervvel előállana, csak egy végnélküli harczot, a mindenek harczát minden ellen keltené fel. A kormány az ülésszak elején különben kijelenté, hogy elsősorban a pénzügyi javaslatokat kívánja tárgyaltatni s a berendezkedésre vonatkozók közül csak azokat, melyek az államháztartás javításával összefüggésben állanak. Átalános programmot nem terjeszt tehát elő s igen fájlalja, hogy Zsedényi ettől látszik feltételezni az adójavaslatok megszavazását. Szávy József Zsedényinek a múlt kormány elleni vádjait utasítja vissza. A pénzügyi bizottságnak az administratió gyökeres újjászervezésére vonatkozó határozati javaslatát a kormány soha sem tarta azonnal valósíthatónak ; s az évek sorának munkája ez. Megkezdi azonban a részletenkénti valósítást s minthogy minden közigazgatási reform előfeltételének a törvényhatóságok területi rendezését tartó, elkezdé e kérdés megoldását. Zsedényi is azok közé tartozott, kik azt ellenzék. A kormány ennek folytán leköszönt, másnak engedve át a munkát. A keleti vasút Zsedényinek kedvencz paripája. a szóló meg van győződve, hogy a kormány ez ügyben az akkori viszonyok között, a lehető leghelyesebben járt el. (Zsedényi: Egyéni felfogás !) Pulszky Ferencz: Azt tartja, hogy az összes administratió reformja igen könnyen szakadást idézhetne elő a pártban. Egyelőre a központi kormányzatot tartja reformálandónak s azt hiszi, hogy a kormány erre vonatkozólag kétségkívül megállapodott bizonyos határozott irányban. Somssich Pál: Zsedényi roszul fogalmazta kérdéseit. Szóló meg van győződve, hogy midőn a jelen kormány átvette az ország ügyeinek vezetését, ezt azon tudatban téve, hogy az ország financziális bajainak orvoslására ismeri a kellő segélyeszközöket. Úgy állunk, hogy két év alatt rendezni kell államháztartásunkat. Azt kérdi tehát a kormánytól, hogy hajlandó-e előadni az eszközöket, melyekkel e rendezést keresztülvihetni véli és pedig oly eszközökkel, melyekhez egyszersmind állását köti ? Ghyczy pénzügyminiszter az összes szónokoknak felel. Zsedényinek azt mondja, hogy az administratió gyökeres reformja sok év munkája s azt rögtön, egyszerre valósítani nem lehet. Pulszkynak azt mondja, hogy a központi kormányzat reformja összeköttetésben áll az egész ország közigazgatásának újraszervezésével. Példákat idéz Angliából s egyéb államokból, melyekkel azt bizonyítja, hogy központi kormányzatunk nem oly aránytalanul drága, mint azt híresztelik, bár kétségtelenül reducálható, s fog is már legközelebb reducáltatni. Somsichnak azt mondja, hogy bárki is a jelen pillanatban rögtön elmondhatja az eszközöket, melyekkel minden bajainkon segíthetni s az eszközökért képes teljes felelősséget is elvállalni. Szóló teljesen komoly, reális feleletet akar adni s nem festett képet nyújtani, mely bármily szép legyen is — nem reális. Az ország bajainak teljes orvoslásához meglehet, hogy szükséges lesz az államjószágok értékesítése ; meglehet, hogy más intézkedés is. Az idő fogja megérteni azokat. Most egyelőre csak arról lehet szó, hogy ez idő biztosittassék. Meg van ugyan győződve, hogy még most is lenne kölcsön köthető ; — de ő a nemzetnek ezt nem ajánlhatja, hanem ajánlja az áldozatkészséget; — prózai nyelven : fizetést. Az a kérdés, hogy meg van-e az áldozatkészség? Ha meg van, ha elfogadtatnak ama javaslatok, melyeket a kormány az államháztartás egyensúlyának helyreállítására, az állami bevételek fokozására előter- Előfizetési feltételek a „Magyar Ujság“-ra : Január—márcziusi évnegyedre 4 frt. — kr. Január—június félévre. . . 8 frt. — kr. Január—deczember egész évre 16 frt. — kr. Egy bóra....................................1 frt. 40 kr. Két hóra....................................2 frt. 80 kr. Az előfizetési pénzek s utalványok a „Magyar Újság“ kiadóhivatalához intézendők : Buda-Pest, Megyeház tér 9. szám.