Magyar Ujság, 1899. július (8. évfolyam, 179-209. szám)
1899-07-26 / 204. szám
számú szüstgulyát nézi meg. Az éjjelt a miniszter a havason tölti. Szerdán reggel lóháton folytatja útját az 1700 méter magas Stoj havas tetejére, onnét a már Máramaros megyében fekvő Ivolava havasra, onnan pedig, de már nem lóháton, hanem szánon, a Schönberg Donald báró Bikanevezetű vadászlakhoz. Délután útját kocsin folytatja, estefelé Máramaros és Beregmegye határára ér, ahol a földművelésügyi minisztérium tartalék munkásserege által 1898 — 1899-ben készített 6 kilométer hosszú útszakaszt bejárja, mely út építése által lehetségessé lett téve a közvetlen közlekedés Mármaros- és Beregmegyék közt. Utazásának harmadik éjjelét Szolyván fogja tölteni a miniszter a vasúti kocsiban. Csütörtökön reggel a hársfalvi fürdőt, meg a Szolyván létesítendő »Erzsébet-liget«-et tekinti meg. Dél felé a miniszter Szolyvát kocsin elhagyja s délután Munkácsra érkezik, a honnét még ugyanaznap este Budapestre érkezik. — Császár és fiskus. Mint Berlinből jelentik, ott a német császárnak igen érdekes nyilatkozatát kolportálják. A császár ugyanis azt mondta: »Gyűlölöm a fiskust, mert túlzásba viszi a buzgóságát.« A császár ezzel nyilván azt akarta mondani, hogy a modern korszakba már nem való az, hogy számos hivatalnok egyebet se tegyen, mint kifürkészni, ki és hol fizetett egy márka bélyeggel kevesebbet. — A monarkia péterfillérei. Mint Bécsből írják, a király ő Felsége a királyné halála alkalmából 100.000 forintot küldött a pápának. Érdekes, hogy utóbbi években 50.000 forint vándorolt a bécsi pápai nunczius révén Rómába — péterfillérek fejében. A Vatikán budgetje évenkint 7 millió forint Schenk tanár és a czárné. Mint bécsi tudósítónk jelenti, Schenk tanár egy, a lapokhoz küldött nyilatkozatban megczáfolja azt a hírt, hogy őt annak idején tanácsadás végett az orosz czárnéhoz hívták volna. —Hegedűs Sándorról egy iskolatársa, 1862-ben történt. A kolozsvári ev. ref. kollégium V-ik osztályának vezetője a gondjaira bízott tanulókkal naplószerű gyakorlatokat íratott, adott témákról. Az egyik növendéknek az volt a feladata, hogy írásban jellemezze az osztály három legjobb tanulóját: Hegedűs Sándort, Borosnyay Dánielt (jelenleg ügyvéd Brassóban) és a még ifjúkorában meghalt nagytehetségű Bánffy Endre bárót. Hegedűs Sándorról az akkori iskolatárs — aki jelenleg Kolozsvárit időzik és egykori naplójából az alábbi részletet rendelkezésünkre bocsátotta — mint a M. P. Írja, az itt következő jellemzést írta: »Hegedűs Sándor korát nem tudom, de higgadt komolysága éltesebb gyerekre mutat. Nagy homlok, szabályos orr és száj, kifejezésteljes szemek, pattanásos arcz, mind oly jelenségek, melyek nagy talentumot árulnak el; léhaságok után nem kapkod. Barátai számosan vannak. Hogy princzipálisának (Sámi László) bizalmát és jóakaratát magának kiérdemelje, igyekszik annak egész jellemét elsajátítani és hogy irántai szimpátiáját még inkább kimutassa, idejének nagyobb részét históriai tanulmányoknak szenteli. Históriai tanár is lesz belőle. Különben nagy szónok. A kritika, mint a tapasztalat mutatja, elég alapos volt egy gimnazistáról, de a proféczia nem vált be. Hegedűs Sándor nem lett históriai professzor. — LeSSCpS szobra. A Panama-botránynak kétségkívül legtragikusabb áldozata volt a Szuez- csatorna nagy építője, Lesseps Ferdinánd. Börtönre ítélték és letépték melléről a becsületrend nagykeresztjét. Azután meghalt, de halhatatlan maradt dicsősége és nagy műve, a Szuez-csatorna mellett hatalmas szobor fogja hirdetni nevét. A szobrot már elkészítette Párisban Frémiet szobrász és — mint onnan írják — augusztus 15-én hét darabban hajóra rakják és elszállítják Afrikába. A szobor maga hat méter magas a talapzat nélkül, amely már készen áll a Szuez-csatorna bejárásánál. A szobor leleplezése október 28-án lesz, a csatorna megnyitásának harminczadik évfordulója alkalmából. — Eljegyzés: Rein Ferencz Nándor a »Szőnyegház« főkönyvelője eljegyezte Adler Rózsikát Adler H. nagykereskedő leányát. — A Petőfi-ünnep. Mennél közelebb jutunk a Petőfi-ünnep dátumához, annál nagyobbmérvű előkészületekről kapunk értesítést, jeléül annak, hogy országszerte méltó módon akarják megünnepelni a kegyeletes évfordulót. A Petőfi-társaság tagjai tegnap értekezletet tartottak Bartók Lajos elnöklete alatt. Az értekezleten megjelentek az elnökön kívül: Ábrányi Emil, Szana Tamás, Endrődi Sándor, Inczédy László, Makai Emil és még többen. Bartók elnök bejelentette, hogy Jókai Apotheozisát nagy lelkesedéssel fogadták és a Társasághoz egyre érkeznek levelek példányokért. A Társaság az ünnepélyre a meghívásokat a hatóságokhoz elküldötte, viszont a Társasághoz is érkeznek meghívások a nagyobb városokból az ünnepélyekre. Majdnem minden nagyobb város ünnepet rendez a Petőfi-ház javára. A kolozsvári »Itthon« írói kör 50 forintot küldött a Petőfi-ház alapjára és a VIII. ker. 48-as polgári kör 100 forinttal lépett az alapítók közé. A gyűjtést a Petőfi-ház javára országszerte megkezdték. A segesvári polgármester lelkes levélben üdvözli a társaságot, hogy az ünneprendezést magára vállalta. A Kisfaludy-társaság nem küldött, az elnök bejelentése szerint, a segesvári ünnepre képviselőt, mert Gyulai Pálnak, Petőfi sógorának, a családot kell képviselnie az ünnepélyen. Az ünnepélyen résztvevőket Segesvárra szombaton délután 4 óra 55 perczkor induló különvonat viszi és a vonat csak Nagyáradon és Kolozsvárott áll meg. Nagyváradon éjjel 10 óra 22 perczkor, Kolozsvárott 2 óra 36 perczkor, Segesvárra érkezik 6 óra 51 perczkor reggel. Visszafelé a vonat indul az ünnepély napján este 7 órakor és Budapestre érkezik reggel 8 óra 45 perczkor. Bulyovszky Lilla írónő Gmundenből levelet intézett Bartók Lajoshoz, a Petőfi-társaság alelnökéhez, melyben értesíti, hogy a július 30-iki ünnepély emlékére 1894-ben tett 200 forintos adományát egyezer forintra egészíti ki. A Bulyovszky Lilla színművésznő alapítványa néven kezelendő ezer forintnyi egész összegnek kamataiból minden harmadik évben pályadíj tűzessék ki a viszonylag legjobb szavalásra alkalmas, lehetőleg hazafias irányú költeményre. A budapesti Petőfi-ünnep programmja a következő : Július 30. Délelőtt 11 órakor. Dalegyesületi megnyitó. Székesfővárosi egyesített dalárdák, Budai dalárda,, Ganz-gyári dalkör, Törekvés dalegylet, Budapesti polgári dalkör, Bellovits Imre orsz. karnagy vezetése alatt. — Ünnepi megnyitóbeszéd. Tartja Halmos János polgármester. — Szózat. Tartja Jókai Mór. — »Petőfi«: Endrődi Sándor költeménye. — Beszéd. Tartja Rákosi Jenő, az Országos nemzeti szövetség nevében. — »Egy gondolat bánt engemet«: Petőfi költeménye. Előadja egy egyetemi polgár. — Záró karének. Hymnusz. — Koszorú letétele a Petőfi-szoborra a küldöttségek által. Délután 4 órától. Egyes bejelentett testületek, egyesületek stb. ünnepies kivonulása egymásután sorrendben a Petőfi-szoborhoz beszédekkel, szavalatokkal és koszorúk letételével. 6 órakor a Posta- és távíró-altisztek dalosköre énekkel vonul el a szobor előtt stb. A Petőfi Bem táborában körképnél a Városligetben (Arenaut) fonográffelvételek lesznek hallhatók. Kiváló férfiak megemlékezése Petőfiről. *4 segesvári ünnep programmja: Az ünnepély első része a fejéregyházi csatatéren, a másik része a Petőfi-szobornál a várban folyik le. A felvonulás a várba 10 órakor lesz. Délelőtt : 1. Kolozsvári dalegylet nyitánya. 2. Honvédzenekar közreműködése. 3. Jókai Apotheozisa. Szavalja E. Kovács Gyula. 4. Bartha Miklós ünnepi beszéde. 5. Ábrányi Emil elszavalja Petőfi Sándor cz. költeményét. 6. Bársony Istvántól: Kép a forradalomból. Beszéd. 7. Rákosi Viktortól: Petőfi halála. Beszéd. 8. Endrődi Sándortól: Petőfi költemény. Szavalja: Somló Sándor. 9. Szász Gerőtől: A csatamezőn. Költemény. 10. Dalegyesületek eléneklik a Petőfi dalai czimü éneket. 11. Küldöttségek elvonulása, koszorúk letétele. Délután 4 órakor bankét után felvonulás a várba a szoborhoz. 5 órakor Jókai: Petőfi halála. Rapsodia. Elmondja: Bartók Lajos, aki egyúttal leteszi a társaság koszorúját is. Végül Illyés Bálint az öreg honvédek nevében költeményt szaval és koszorút helyez a szoborra. A mai napon a következő részvételi bejelentések érkeztek Bartók Lajos alelnökhöz . A székesfehérvári »Vörösmarty kör« Havranek József kir. tanácsos polgármesterrel képviselteti magát. A Magyar történelmi társulatot Teleki Géza gróf elnök, Fehérpataky László dr., és Lamperth Géza tagok képviselik. Baja város képviselője Hegedűs Aladár dr. lesz. A városi közgyűlés Meskó László városi tanácsnok elnöklete alatt külön bizottságot küld ki, mely a Petőfi házra megindult gyűjtést vezeti. — Ismét pisztolypárbaj Udvarhelymegyében. Ugron István Udvarhelymegye árvaszéki elnöke és Kovácsy Albert dr. e hó 18-án délután fél 2 órakor Sz.-Udvarhelytt a katonai gyakorló-téren pisztolypárbajt vívtak. A párbajra a Székely-Udvarhely múlt számában megjelent Közigazgatásunk czimü vezérczikk adott okot. Ugrón pisztolya nem talált, a Kovács dr.-é pedig csütörtököt mondott Párbaj után a felek kibékültek. — Dinamitlopás az aradi állomáson. Aradi tudósítónk Írja: Az aradi állomáson tegnap 72 kilogramm súlyú dinamitot adtak fel a borossebesi kőbánya számára, ahol robbantás czéljából állandóan használnak dinamitot. Mikor a vonat Borossebesre érkezett, az állomáson ki akarták szolgáltatni a csomagot s arra a kínos meglepetésre jutottak, hogy a dinamit nincs. A csomagot ellopták a kocsiból. A nyomban megejtett vizsgálaton megállapították, hogy a dinamitot csak az aradi állomáson lophatták el, mégpedig a kocsinak ólomzárral való ellátása előtt, mert az ólompecsétet a borossebesi állomáson sértetlenül találták. Az aradi rendőrség s a megyei csendőrőrsök az egész útvonalon nyomozást indítottak, de eddig még nem sikerült előkeríteni a dinamittolvajokat. — Új távbeszélő-állomások. Demény Károly posta- és távirdaigazgató a kereskedelemügyi miniszter rendeletéből a déli-, nyugati- és keleti pályaudvarokon levő postahivataloknál nyilvános távbeszélő állomásokat rendezett be, ahonnan nagyobb távolságú városokba 3 percig tartó beszélgetésért 1 forintot, környékre 50 krt kell fizetni. A postaigazgató ezenkívül a rákospalotai posta- és távbeszélő-hivatalnál távírdát rendezett be, mely április hó 1-től szeptember 30-ig reggel 7 órától október 1-től márczius 31-ig 8 órától esti 9 óráig működik megszakítás nélkül. Mind a négy új hivatal ma kezdte meg működését. — Életunt kalaposinas Kankrinyi Dániel németlipcsei születésű 18 éves kalaposinas a Vasvári Pál utcza 8. számú ház pinczéjében egy zugban felakasztotta magát. Amikor a házbeliek észrevették, már nem lehetett rajta segíteni. Az életunt fiú kissé hóbortos volt és sokszor emlegette, hogy felakasztja magát. Holttestét beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. — A Duna halottja. Ma reggel a Concordia-gőzmalommal szemben, a turdai oldalon, egy 50—55 évesnek látszó férfi holttestét fogták ki a Dunából. Személyazonosságát nem tudták megállapítani. A holttest nyakán egy hosszú vágás nyoma volt látható. A vágást, úgy látszik, bevarrták és orvosi ápolásban részesítették, mert vatta- és kötésfoszlányok lógtak a nyakán. Valószínű, hogy a szerencsétlen ember egyszer már követett el öngyilkossági kísérletet, de akkor megmentették. Most azonban a hullámsírban megtalálta a keresett halált. Az öngyilkos sovány, középtermetű, vöröses, őszülő hajú és vörös bajuszú. Koczkás nadrágot és fekete zsaket kabátot viselt. Holttestét a rákoskeresztúri újtervező halottasházába vitték. — Halálozás. Serényi Jakab magánzó tegnap Rákos-Palotán szívszélhüdés következtében meghalt. Temetése szerdán reggel 9 órakor lesz ugyanott, Emébet utcza 13. szám alól. Az elhunytban Berényi Sándor dr. fővárosi ügyvéd az édesatyját gyászolja. — Vihar és áradás. Liptóiban tegnap óriási szélviharral vegyes felhőszakadás volt. A Vág kiöntött, Rózsahegynél a vasutat és távírdát megrongálta, a vasúti hidat elsodorta, a teher- és személyszállítást megakasztotta. Az utasoknak Kraiovánról és Rózsahegyről vissza kellett fordulniok. A villám sokhelyütt lecsapott. A vihar épületekben, háziállatokban és vetésekben nagy kárt tett. Angyal István államvasuti főmérnök nyomban megtette az intézkedéseket a Szucsány és Kralován közt megrongált vasúti híd helyreállítására. 1899 julius 26.