Magyar Uriasszonyok Lapja, 1938 (15. évfolyam, 18-36. szám)

1938-06-20 / 18. szám

XV. ÉVFOLYAM 18. SZÁM SZÉPIRODALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS HÁZTARTÁSI FOLYÓIRAT BUDAPEST, 1938 JÚN. 20 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, VI. KERÜLET, JÓKAI­ UTCA 37. SZÁM (BERLINI TÉR SAROK). — TELEFONSZÁM: 11-12-93 Megjelenik havonta háromszor: 1-én, 10-én és 20-án. " FRKFSZTSz Csehszlovákiában: egész évre 180 csehkorona, félévre Postatakarékpénztári csekkszámla 41.490. Előfizetési ár:­­ 90 csehkorona, negyedévre 50 csehkorona, Románia-Magyarországon és Ausztriában: egész évre 24 P, félévre * ban: egész évre 900 lei, félévre 450 lei, negyedévre 12 P, negyedévre 6 pengő. Belgiumban, Franciaország- II C H T E C T D E I A 250 lei. Angliában és Amerikában: egész évre 40 pengő, van, Németországban, Svájcban és Olaszországban: egész IV E M­ I L n Ám D L LM félévre 20 P. Egyes szám ára 80 fill. Előfizetési ára az évre 30 pengő, félévre 15 pengő, negyedévre 7 , 50 fill. ingyenes gyermekrovat melléklettel együtt évi 24 pengő. A MAGYAR ÚRIASSZONYOK LAPJA KÉZIMUNKABOLTJA, BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRÚT 6. SZÁM. TELEFON: 12—13—19 ZbkinMea apo&outy @ja: Popp Jenő Ha az intézőnő tekintetes asszony csí­pőjére tette a két kezét, akkor ott el­hallgatott az ellenvélemény. A régi asz­­szonyok csodálatosan értettek a tekin­télytartáshoz. Ennek az volt a titka, hogy elsősorban saját derekukat tudták egyenesen tartani! Ha a mai városi cím­kórság idején még fel-felbukkan egy­­egy ragyogó példánya ennek a régi, tekintetes asszonyfajtának, akkor azt annak köszönhetjük, hogy vannak itt Budapesten jócskán olyan úriasszonyok, akik vidékről kerültek fel és ott szívták magukba az uralkodás ösztönét. Van is rend a saját kis házi birodalmukban. Még a szemük járása is más ezeknek a született nagyasszonyoknak. Arról nem beszélek, hogy kamrájukban a befőttes üvegek is haptákban várják a vendége­ket, arról se, hogy náluk nincs rongyos fehérnemű, szájas cseléd és poros almá­rium, hanem arról beszéljünk, hogy még a mai zűrzavaros világban is ők tartják és őrzik azt a boldog kis szigetet a csa­ládban, ahol sem a lányok erkölcse nem megy csáléra, sem a fiatalurak nem ke­­verednek el idő előtt a mi fényes bár­jaink szemete közé. Mert a tekintetes asszonynak nem kell sem a «nagysága» cím, sem az a széljel­ bélelt világnézet, amely az apai zsebpénz szárnyain sza­badítja fel a hevesvérű fiatalurakat. Ez a tekintetes asszony ragaszkodik ahhoz az úri és egészséges felfogáshoz, hogy mindenki akkor kezdheti el a nagy fel­­szabadulást, amikor az a kenyér van a kezében, amelyet maga keresett meg. Érdemes hát egy-két pillantást vetni abba a világba, amely még ma is ren­díthetetlenül él az igazi tekintetes asz­­szonyok háta mögött. Ebben a tiszta levegőjű világban a szemérmesség adja meg a tónus alaphangját. Itt az anya mindig tudja, hogy a lányai hol járnak, mit csinálnak és kivel szórakoznak. Be­folyását nem is kicsit, hanem nagyon is kiterjeszti az apára is, aki nem is titkolja, hogy feje fölött a teremtés koronáját láthatatlanul egy papucs díszíti, amelyet ő könnyedén és megnyugodva hord, mert azt tartja, hogy ez a dísz még mindig sokkal szebb, mint ha láthatat­lan aggancsokat hordana. Az is érde­kes, hogy a tekintetes asszonyok rende­zett életében nem csinálnak zavarokat a reggelig tartó kimaradások, váltók, kifizetetlen számlák és különféle társa­dalmi és politikai divatok. Mert a tekin­tetes asszony az örök és változhatatlan etikai törvények alapján áll és igyekszik familiáját is megtartani ezen a szilárd területen. Tényleg: vannak elvei, amelyek kissé mereveknek látszanak s amelyekhez ma­kacsul ragaszkodik. De előbb-utóbb ki­derül, hogy ezeket az elveket alulról, hátulról vagy belülről olyan ritka eré­nyek fűtik, mint például a szívjóság, emberség, a megértés és egy magasabb erkölcsi gondolkozás logikus és erős érvei. Energikus lénye olyan varázslato­san sugárzik szét bútorokra, tettekre és lelkekre, hogy ez a fegyelmező erő vele megy az ifjú lánnyal és vele van akkor is, ha kettesben csónakázik udvar­­lójával a sím­a Balatonon, vagy ha a fiatalúr mégis belekeveredik éjfél felé egy kártyázó kompániába a helybeli kaszinóban. Olyan nagy és olyan szé­les a tekintetes asszony tekintélye, hogy ebbe a bűvkörbe beleesik a rokonság is, ők is félik és ők is tisztelik. Viszont a léha és laza lelkű férfiak messzire el­kerülik, a kikapós menyecskék, menyek és sógornők csak a távolból sziszegnek feléje. Kemény és megbízható kezét csak azok áldják, akik tisztában vannak vele és tudják, hogy a tekintetes asszony a világ legönzetlenebb teremtménye. Ő a legigénytelenebb, ő hozza meg min­dig a legnagyobb áldozatot s ő az, aki tulajdonképpen minden hiúságos öröm­ből és mulatságból kimarad. Mert ami ő előtte lebeg, az nem cím, az nem rang, az nem a hatalom és a befolyás imádata, hanem egészen más valami: a tiszta családi élet.

Next