Magyar Vadász, 1949 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1949-05-20 / 10. szám
10 küzdi ezt le, amíg az egyes sörétszemek még szorosan egymás mellett fiolódnak. Látni fogjuk azt is, hogy bármilyen gondosan is adjuk le lövéseinket, egy bizonyos távolságon már nem fognak sörétrajaink (lövedékeink) pontosan egyazon helyen a célban felcsapódni, hanem bizonyos „szórásod fogunk tapasztalni, amelyben azonban nemcsak lőfegyverünk és lőszerünk teljesítőképessége és az előbb már említett adottságok, hanem a cső „rezgés",e az ennek bekövetkeztében változó ,,kilövési szög‘‘, a lövedék, illetve sörétszem repülés közbeni „vitorlázása", a gáznyomás és sebességingadozások is szerepet játszanak. Az alapfogalmaknak és a lényeges tényezőknek csak egy részét soroltuk, miután a gáznyomást, a sebességet, a röppálya alakulását, a régi és új fegyvereket, a lőszert (a csappantyút, a HL port stb.) a helyes és rossz fegyverhordást és tartást, a gyakorlati lövést a lőpályán és a vadászaton, mind tárgyalni fogjuk, sőt visszanyúlunk azon időkig, amikor az első lőpor elrobbant, amikor az első kőgolyót lőtte ki a vadász az első tűzfegyverből. Elmondjuk egymásnak, hogy a jó lőpor keverése közben, hogyan születtek meg a mai robbanóanyagok és beszélünk a még általánosan nem ismert, de szakmai körökben máris nagy feltűnést keltő új vadászfegyverekről, lőszerekről, azok munkateljesítményéről és továbbmenően mindazon kérdésekről, amelyek a mi nemes sportunkban, a vadászatban, érdeklődésre számot tarthatnak, figyelmet érdemelnek és amelyek ismeretében a mi népi demokráciánk dolgozó fiaiból elismerést és tiszteletet kiváltó felkészültségű „vadász"tok lehetnek. " Végül pedig első lótechnikai beszélgetésünk befejezése és összefoglalásaként mondja el egymásnak, hogy a „Ballisztika“ elnevezés egy katonai műszó, amely a görög balkinból (hajítani, vetni) alakult. Alapjait Gallilei, matematikai és fizikai elméletét Poisson és Newton vetette meg, MAGYAR VADÁSZ illetve fejlesztette ki. A ballisztika a kilőtt súlyos tárgy tana. Tudománya a lövedék alakjának, anyagának kialakításával, a cső belső kiképzésével, röppályával, lövedék hatásával és ezeken kívüli mindazokkal a tényezőkkel foglalkozik, amelyek a korszerű lőszer és tűzfegyver kialakításához szükséges. Bár a ballisztika tudományának ma még számtalan ismeretlennel kell szemben állania, ma már igen sok megbízható mérőeszköz áll rendelkezésére. Az 1860-as évekig Robins ingáját, azóta leggyakrabban La Boulange hadnagy kronoszkópját és Prezzó indikátorát használják. ÁTTELEPÍTETT ÁLLATOK írta: P ROGOZINSZKIJ Iéhány évvel ezelőtt ér- édekes eset történt a Marohangetyezkij terület egyik istenháta mögötti folyócskáján. A faúsztatók a folyócska mentén felfedeztek egy gátszerű földihányást, mely útját állta az úszó gerendákjaik. A közelben nem volt sehol emberi település. Az erdőirtók áttörték a gátat és a gerendák így szabadon folytathatták útjukat a folyócskán lefelé. De nagy volt a csodálkozásuk, mikor néhány nap múlva észrevették, hogy az áttört gátat valaki újból felépített®. A hódotás munkája volt. A hódakat a voronyezsi védett területről hozták északra, az egykori lakóhelyükre, ahol a folyócskán egész kis településit létesítettek. Kuznyecov elvár®, a Szovjetnió lőttvad gazdasági minisztériumának osztályfőnöke, a levelezőnkkel folytatott beszélgetésében a következőket mondotta: — Hazánkban már évek óta folyik a vadállatok nagyarányú áttelepítése. Az áttelepítést szigorúan átgondolt terv szerint hajtják végre a tudomány munkásai, zoológusok, specialisták vezetése alatt. A vadállatok és madárfélék értékes fajtáit, a számukra teljesen új területre telepítik át, vagy oda, ahol egykor éltek, de valamilyen oknál fogva eltűntek onnan. E munkát a Szovjetunió Minister Tanácsa Lettvad Gazdasági Főosztálya, a Beszerzésügyi Minisztérium, Centroszojuz, a Katonai Vadász Társaság s még sok más szervezet valósítja meg. Az utolsó évek során hazánk nagyon sok területén az állatvilág jelentősen átalakult. Körülbelül tizenöt évvel ezelőtt Szibéria és Kazachisztán kerületeibe telepítették az ondatrát, a mocsári állatot. Préme kiváló minőségű. Jelenleg nálunk az ondatrák száma százmilliókra tehető. Tiazánk egész európai teerületén otthonos a világosbarna nyúl, mely azonban Nyugat-Szibériában sohasem volt. Vonaton és repülőgépen szállították át az Uralom őket, itt pedig minden különös teketória nélkül szélnek eresztették őket a szibériai sztyeppén. A nyallak az új helyükön hamarosan elszaporodtak és ma már állandó zsákmánya a szibériai vadászaiknak. A kitűnő prémű teleutkamókus majdnem kétszer akkora, mint a rendes mókus. Csupán Szibéria egyes területén található meg. Még jóval a háború eltt ezeket a mókusokat elszállították az Ural, Krím és Kaukázus erdeibe. És ők is befészkelték már oda magukat. A legértékesebb prémes állatok közé tartozik a coboly. A forradalom előtti időben, a rablóirtás követekeztében nagyon sok kerületi lakóhelyről teljesen eltűnt. A szovjet kormány korlátokat emelt a cobolyvadászatnak. E ritka állatkákat évről-évre bebocsátották azokra a helyekre, ahol valamikor régen tanyáztak. Legelsősorban a legértékesebb cobolyfajtákat a barguzini hegylánc cobolyát szállítoták el. A kis állatkák elszaporodtak és a prém minősége is nagymértékben megjavult. Imely vadállat a számára teljesen új környezetbe kerülve, rendkívül gyorsan elszaporodik. A menyét a moszkvai körzetben azelőtt teljesen ismeretlen volt. Mikor ide telepítették, néhány év alatt elszaporodott és jelenleg már a moszkvai vadászok sikeresen vadásznak rá. Ugyanígy történt a vaddisznókkal is. A zavidovói tudományos kísérleti Kittvad gazdaságba, a kalinini területen és a kazáni erdőkbe telepítettek egy pár vaddisznót. És jelenleg e helyeken a vaddisznók száma százakra rúg már. Most már megjelentek a Moszkva-környéki erdők sűrűjében is. Erdőink dísze a jávorszarvas. Ez a pompás, nagy vad télen könnyű zsákmánya a vadászoknak. Emiatt számuk a központi területen nagyon megcsappant. A kormny külön védelme alá vette az állatokat. Az orvvadászatot törvény üldözi. Jelenleg csupán a moszkvai területen körülbelül két és fél ezer jávorszarvas található. A hódok voronyezsi területe nagy központ lett, ahonnan az ország különböző részeibe telepítik. Ma is nagy munka folyik az értékes vadak és madárfélék áttelepítésével kapcsolatban. A szvordlovszki körzetbe olyan cobolyfajtát telepítenek, amelyet Burját Mongóliában és az irkucki tajgán tenyésztettek. Az usszurijszki menyétet a mordviai erdőkben bocsátják szabadon, valamint a csuvasz, a volgavidáki és a központi terület erdeiben. A krasznojarszki területre elsőnek a voronyezsi hódok kerültek. Továbbá betelepítették őket a Baltimelléki, Bjelorusszia és a Volga deltájának védett területeire is. A Krímre kaukázusi hegyi foglyot, fajdot és kazahsztáni fácánt telepítettek. Közép-Ázsában a homokos ürgét honosították meg. Kiterjedt a nyest és az ondatra által lakott terület is. A szovjet emberekszerető keze által megváltozik a szülőföld arca. Azzal, hogy kíméletes magatartást tanúsítanak a vadállatok és madárfélék ritka fajtái iránt, továbbá a vadászszabályzat szigorú betartása és az orvvadászat kíméletlen üldözése hozzájárulnak erdeink és földjeink éhtermészetének meggazdagításához. A MAGYAR VADÁSZ AZ AGYAGGALAMBLÖVÉSZET SPORTJA A MAVOSz és a Csepeli dolgozók Vadásztársasága tehetségkutató agyaggalamblövő versenyt rendezett. Az agyaggalamblövészet a múltban az urak sportja volt, most népsporttá fejlesztik és hogy igazán az lehessen: megkezdődött a tehetségek felkutatása. Hatvankét nevezés érkezett be a versenyre, köztük női nevezések is. A versenyt nagyszámú közönség nézte végig. Elfogulatlanul állapították meg mind a versenyzőik, mind a közönség, hogy a rendezés mintaszerű volt. Zökkenésmentesen, fennakadás nélkül, sportszerűen zajlott le minden. Eredmények: Csapatverseny: 1. Budapesti Vénrókák Vt. 19 találattal, 2. Soroksári Diana Vt. 18 találattal, 3. Csepeli Dolgozók Vt. 15 találattal. Egyéni, versenyben: Bakó András (MAVAUT), aki huszas puskával ért el nagyszerű eredményt, holtversenyben lett első Fodor Ferenccel (kér. min.), 2. Balassa Sándor (Csepeli Dóig.), 3. Szomjas Bertalan (Soroksári Diana), 4. Vágó László (Csepeli Dóig.), 5. Révai Lajos (Csepeli Dóig.), 6. Szalai László (Soroksári Diana), 7. Szabó József (Budapesti Vén rókák), 8. Őri Gábor (Csepeli Dóig.), 9. Keresztes János (Bp. Vénrókák), 10. Ebszászer Jenő (Csepeli Dóig.), 11. Molnár János (Csepeli Dóig.), 12. Székfi György (Szakszervezeti Tanács). Női versenyben: Lovas Katalin (Soroksári Diana) hét találattal lett az első. Eredményével sok férfiindulót maga mögé utasított. Az első agyaggalamblövő tehetségkutató , verseny jól sikerült. A MAVOSz elhatározta, hogy nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki dolgozókat is megismerteti ezzel az érdekes, izgalmas sporttal. A közeljövőben az egész országban rendeznek a csepelihez hasonló tehetségkutató versenyeket. NÉPE LETT A nők versenye A férfiak versenye BAKÓ SÁNDOR — 8 TALÁLAT Déri Mihály főtitkár gratulál Bakó Sándornak