Magyar Vadász, 1964 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1964-12-10 / 12. szám
A Komárom Megyei Tanács és Választmánya a megye vadgazdálkodásának további javítása és eredményeinek emelése érdekében vezetésem alatt október hó 12-én és 13-án Heves megyében tapasztalatcserét szervezett a megye vadőrei részére, melynek költségeit a Komárom Megyei Tanács viselte. Tatabányáról indultunk október 12-én reggel hat órakor a Megyei Tanács épülete elől, autóbusszal. Az idő gyönyörű, napsütéses volt. Rövid pihenőt tartottunk Budapesten az Országház előtt, majd elindultunk Gyöngyösön keresztül Egerbe, ahol Havasi Lajos megyei erdészeti és vadászati felügyelő és Kábé László a megyei választmány gazdasági felelősének vezetésével és irányításával indultunk neki az előre elkészített program végrehajtásának. Nagy türelemmel és szeretettel foglalkoztak vendéglátóink velünk. Első napunk Elger nevezetességeinek megtekintésével valamint Heves megye vadgazdálkodásának ismertetésével telt el. Vacsora alatt felkeresett bennünket Kozák József, a Heves megyei választmány titkára. Másnap reggel, sajnos esőben, indultunk el a Mátrai Állami Erdőgazdaság Parádfürdői központjába, ahol Áradván László vadászati felügyelő várt bennünket és ismertette velünk a Mátrai Edőgazdaság vadgazdálkodási eredményeit, jelenlegi munkáit és ennek az óriási területnek a vadgazdálkodási problémáit. Áradván felügyelő nagyon sok gyakorlati példával, esetekkel felépített előadását nagy tetszéssel fogadták vadőreink, és kérdéseket tettek fel a kilövési terv és terület aránytalanságát illetően. Áradván László ezeket a kérdéseket a tapasztalt és nagy gyakorlattal rendelkező szakember módjára sorban és kielégítően megválaszolta. Az értékes ismertetés után elköszöntünk és folytattuk tovább utunkat, hazánk egyik legszebb részén, fel a Gallyaté tőre, az ősz ezernyi és csodálatos színeinek pompázatában. Az utitársak 60 százaléka még nem járt erre és nem győztek betelni a természet csodáival. Gallyatetőn ebédeltünk, majd folytattuk utunkat a Gyöngyöshalászi „Győzelem'’ Tsz. apróvadas vadásztársaság területére, ahol a vadásztársaság vezetősége fogadott bennünket és Szabó Béla a TSZ párttitkára, a Vt. politikai felelőse ismertette a Vt gazdálkodásának eredményeit, azt, hogy a vadásztársaság a TSZ-en belül hogyan dolgozik és viszonyul a vadgazdálkodás és az egyéb gazdasági eredményekhez. Vadőreink főleg az apróvadas munkával kapcsolatban tettek fel sok kérdést a gyöngyösi vadőrökhöz. Este hat órakor indultunk vissza Budapest—Dorog— Tatabánya útvonalon. Gazdag szakmai tapasztalattal és sok kedves élménnyel tértek haza vadőreink, nagyon hasznos volt a tapasztalatcsere és igen komoly ajándék a vadőrök részére ez az út, melyet a Komárom Megyei Tanács vezetői részükre engedélyeztek és melyet csak úgy tudnak visszafizetni, ha lelkiismeretesen és becsületesen fogják a látottakat munkaterületükön hasznosítani. Ezúton használom iki az alkalmat, hogy a tapasztalatcserén részt vett vadőrök és magam köszönetét fejezzem ki elsősorban a Komárom Megyei Tanács vezetőinek azért, hogy felismerve a vadgazdálkodás eredményesebbé tételét, anyagilag elősegítette a Heves megyei tapasztalatcserét. Köszönetemet fejezem ki a Komárom Megyei Választmány és a magam nevében a Heves megyei elvtársaknak azért a segítségért, melyet részünkre nyújtottak. SIMON GÉZA Komárom megyei erdészeti és vadászati felügyelő ŐSZI SZARVASBOR] Ú J^üülönös zsákmányt ejtett a Mecsekben a Pécsi Dózsa Út területén Balatonyi Dezső pécsi vadász. A hetvehelyi erdészet területén szeptember 27-én egy erős szarvastehenet lőtt le és amikor a helyszínen felbontották, szép, kifejlett borjút találtak benne. A szarvasok párzásának ideje — mint ismeretes — szeptemberben van az ún. szarvasbőgés idején és ennek megfelelően a kicsinyek május—júniusban látnak napvilágot. A hetvehelyi szarvastehén éppen azért került puskavégre, mert nem láttak mellette borjút, s így meddőnek vélték. A Mecseki Erdőgazdaság szakértője, Somogyi Zoltán lóvadász megvizsgálta a kicsiny állatot, és megállapította, hogy annak októberben — tehát mintegy fél évvel a rendes idő után — kellett volna megszületnie. őszi szarvasborjúról nem tudnak a vadászkrónikák vagyis példa nélkül álló eseménynek számít ez. SZARVASTRAGÉDIA csigolyatörés okozta, mely a megta-Szeptember 28-án igen ritka látványnak voltak tanúi a munkába menő komlói bányászok. A Mecseki Állami Erdőgazdaság hosszúhetényi 230 számú nagyvadas területén a köves út közelében fájdalmas bőgést hallottak, melynek irányába menve, az egyik erdei réten agancsukkal szétválaszthatatlanul összeakaszkodott két szarvasbikát találtak, melyek közül az egyik már elpusztult, a másik is erősen legyengült állapotban volt. Kínlódásától egy komlói vadász golyója váltotta meg. A halálos párbaj két résztvevője, középkorú 7—8 éves páratlan 12-es bika volt. Az egyik pusztulását nyak lálást megelőzően 2—3 nappal előbb következett be A nyomokból következtetve az élő árkon bokrán át hurcolta terhét, amit az elrongyolódott bőr, a szétszakadt izmok tanúsítanak. A két összefonódott és még kifőzve sem szétválasztható agancs, melynek együttes súlya 10,5 kg, a Mecseki Állami Erdőgazdaság oktató jellegű agancsgyüjteményében van és október 20-tól a Mecseki Állatkert erdészeti házában megnyíló kiállításon látható. Ennyi maradt a tragédia két hőséből... Két örökre összefonódott agancs, amelyet Somogyi Zoltán, a Mecseki Erdőgazdaság fővadásza és Köhler Kálmán mutat be (MTI Fotó: SOMOGYI ZOLTÁN vadászati előadó