Barbarits Lajos: Magyar városok monográfiája 4. Nagykanizsa (Budapest, 1929)

Barbarits Lajos: A nagykanizsai hivatalok története

tése alatt álló, létszámapasztások folytán ma már csak 69 főnyi rendőrlegénység dalárdájával, könyvtárával az önképzés terén úttörő helyen áll a vidéki rendőr­ségek között. A rendőrkapitányság közigazgatási osztályát Berthóly Lőrinc rendőrtanácsos vezeti, a kihágási ügyosztályt dr. Sipos Zsigmond rendőrtanácsos vezette 1928. végéig. A bűnügyi osztály vezetője dr. Mátyás Samu rendőrkapitány, aki Both Andor rendőrtanácsostól a zalaegerszegi kapitányság jelenlegi vezetőjétől, 1922-ben vette át osztályának vezetését. A kihágási bíráskodást dr. Petries László fogalmazó végzi. Egyik legrégibb nagy­­kanizsai családból származik, egyetlen kanizsai »bennszülött« a rendőrtiszti­karban. Kis­kanizsán 1925 július végétől fogva, a rendőrségi létszámapasztások után a csendőrség látta el a közbiztonsági szolgálatot, mígnem a nagykanizsai csendőr­­osztályparancsnokságot 1928-ban a megye székhelyére helyezték át és ezzel egy­idejűleg Kiskanizsán újból a rendőrség lépett szolgálatba. A 8 tagú detektivcsoport 1920 óta Bess József detektivfelügyelő vezetése alatt működik. A segédhivatal 8 tisztviselőből áll, Hajós Ferenc irodafőtiszt vezetése alatt. A rendőrkapitányság hatósági területe Kiskanizsa nélkül 15.000 ház hold, ebből beépített terület 1200 hold, amelyen 3400 ház van. Határállomás lévén, minden esztendőben feltűnően sok azoknak a körözötteknek a száma, akik Nagykanizsán kerülnek a hatóság kezébe. Az utolsó, nem egészen két esztendő alatt 130 körözöttet fogtak el Nagykanizsán. A határon átkelők száma évente 35—45.000 körül változik. A városban 2277 kül­földi szállt meg 1927-ben a rendőrségi bejelentőlapok tanúsága szerint, míg útlevelet 4—500-at kérnek évente. Évente toloncol a nagykanizsai kapitányság 100—130 egyént. A nyilvántartott fegyverengedélyek száma 576. Megnehezíti a kanizsai rendőrség dolgát, hogy minden félezer lakosra egy-egy korcsma esik: 53 korcsmát, 7 szállodát, 4 kávéházat mutat ki a rendőrség évi jelen­tése. A kötelező rendőrségi bejelentést 1897-ben fektették szabályrendeletbe és úgy ahogy, gyakorolták is, de a szabályrendelet csak 1929 első hónapjaiban jutott el odáig, hogy a bejelentőhivatal megkezdte működését. JÁRÁSI HIVATALOK Nagykanizsai járás csak a kiegyezést követő közigazgatási reform óta van Zala vármegye térképén. Azelőtt kapornoki járásnak hívták és a járás székhelye mindig ott volt, ahol a főszolgabíró lakott. Uradalom és főszolgabíró, ettől a ket­tőtől rettegett a hűbéres idők Nagykanizsája egészen a szabadságharcig, az abszo­lutizmus idején pedig az uradalom helyett is a főszolgabírótól, így nem csoda, hogy nem érezték túlságosan megtisztelve magukat a kanizsaiak, amiért a kapor­­naki járás főbírája többnyire Nagykanizsát választotta lakóhelyéül. Kapornak hajdan mezőváros volt,1) hajdan Capornak és Capornach néven for­­ r) Bátorfi : Adatok Zalavármegye történetéhez. (III. k. 297. o.)

Next