Barna János (szerk.): Magyar városok monográfiája 6. Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek (Budapest, 1929)

Mészáros Pál - Schwarcz Rezső: Kiszombor

az 1926. évi tavaszi vármegyei versenyen dacára annak, hogy gazdasággal foglalkozó ifjakból áll. Az 5-ik díjat nyerték az 1927. évi járási versenyen, ahol feltűnő fegyel­mezettségével tűnt ki elsőnek. A világháborúból dicséretre méltóan vette ki részét a község. Fiai legnagyobb­részt a sok dicsőséget szerzett 46-os szegedi közös gyalogezredben véreztek az olasz fronton, mit a község 16 vitézzé avatott katonája is bizonyít, kik közül 3 10—10 hold vitézi telket kapott a Rónay család adományából, több pedig 5—5 hold földet a földbirtokreform útján. Nagyon sok I. és II. osztályú vitézségi éremmel is kitün­tetett katonája a községnek. A község sietett háláját leróni az elesettek iránt, midőn ezek emlékéree a temp­lom előtti téren 5000 pengős költséggel Pongrácz Szigfrid szobrásszal szobrot emel­tetett. A község tűzoltósága 20 éve rendes alapszabályokkal működik. Mindig akadt hivatott parancsnoka és a község segélyezése felszerelés és kiképzés terén oly fokra emelte, hogy nemcsak a környéken, de az ország tűzoltósága közt is kitűnik, mit az országos versenyekről hozott kitüntetések, díjak bizonyítanak. A legutóbbi so­proni országos tűzoltóverenyről a második díjat hozták el. 40 tagból álló létszáma Faragó Mihály vármegyei számellenőr parancsnoksága alatt szabályszerűen fel­ráhúzva ál­landó gyakorlatozással várja a községházi Őrszobán állandó őrséggel a veszedelmet. Három fecskendő, 4 rajtkocsi s a szükséges egyéb felszerelései a legjobb karban van­nak tartva. Tizennégy és fél méter magas mászótornya egyedüli a megyében. A község hivatott vezetői régóta az ingatlanba fektetett tőkét látták a község boldogulásának legbiztosabb zálogául. Első földjét, a 400 kath. holdas B­ene-birtokot még 1885-ben vette meg, mit máig 9­­0 kat. holdra vitt fel. A múlt évben vett köz­ség két házat, a legelőt 50 kat. h­ololdal nagyobbította meg s most a deszki uradalom 250 holdas erdejét iparkodik megszerezni. Az elmúlt évben villanyvilágítással látták el a községet. 10 utcai lámpát állítottak fel és az összes középületekbe is bevezet­ték a villanyt. Artézi kútja 1899 óta van, 1908-ban egyidejűleg kettőt is fúratott, fő utcái csatornázva, a határban is az álló vizek levezetésére állandó gondot fordí­tanak. Ezen szép fejlődés dacára, csak a folyó évben került a sor a pótadóra midőn az állam a szanálásra való tekintettel sok állami kiadást képező tételt áthárított a köz­ségre, mi a községet 12% pótadó kivetésre kényszerítette. A község épületében van a posta, a csendőrség, szegényház, járványkorház. A Kászonyi Richárd

Next