Ugró Gyula: Magyar városok monográfiája 11. Ujpest 1831-1930 (Budapest, 1932)
Újpest
,■váry Ede tanácsos Szombathely, Ocsnay Ernő polgármester Trencsén, Czihat Károly polgármester Túrkeve, Mocsári Miklós árv. ülnök Ungvár, dr. Göndör Sándor főjegyző, Haraszti Ernő állatorvos Vác, Szeglethy György polgármester Veszprém, dr. Korbai Károly polgármester Zalaegerszeg, báró Diószeghy Zsigmond polgármester Zilah, Skrovina Mátyás polgármester Zólyom.” A városi berendezkedés folytán szükséges tiszti állások nem egyszerre töltettek be s igy az 1909 évi december hó 20-án újból tisztújító széket tartott a képviselőtestület, a melyen két aljegyzői állásra megválasztották Kolossváry Istvánt és Wéber Józsefet. Az ily módon megüresedett számtiszti állásra a képviselő testület megválasztotta Deckner Imrét és Erkel Jenőt. Ezen választás folytán üresedésbe jött írnoki állásra a képviselő testület által megválasztattak Hilscher Rezső és Sonnenfeld Tibor. Végrehajtói állásra megválasztatott Molnár Lajos, a tűzoltóparancsnoki állásra Csepreghy Pál, városgazdai állásra Vnnk Lajos, állatorvosi állásra Straxner Oszkár. Az 1910-ik évben a tisztikar folytatólagos kiegészítése folytán tanácsjegyző lett Reiner Miklós, aljegyző: Kaszás Béla, fogalmazó: dr. Hess Pál, ellenőr: Bánó Vince, számtiszt: Mészáros Ferenc, írnok: Zeley Kálmán, vezető végrehajtó: Havas Rezső, végrehajtók: Győre Géza, és Ladányi Antal. Ugyanazon év december havában megtartott tisztújítószéken megválasztatott árvaszéki ülnökké: Lőwy Sándor, gépészmérnöknek: Gott Jenő, számtisztnek: Szatocsni József, írnoknak: Bihari Henrik. Az 1910 évben Berlinben megtartott városrendezési kiállítás vezetőségének a felhívására a képviselőtestület kiküldette a város polgármesterét és a város mérnökét azzal, hogy a berlini városrendezési kiállítás tanulmányozása után más közműveket és intézményeket u. m. munkáslakásokat, tisztviselőtelepeket, szemétégető telepeket stb. is tanulmányozás tárgyává téve egyéb városokba is szálljanak ki. A rendezett tanácsú várossá való átalakulás következtében a törzskönyvi bizottság a város címerét 144080/1907 sz. a. megállapította és az álló csücskös talpú pajzs, melynek vörös mezejében arany horgony lebeg, a pajzsra pedig arany korona van helyezve , e kettőnek a színe képezi a város színét is. A város pecsétje köralakú, melynek közepén a fent ismertetett címer, e körül pedig „Pest Pilis Solt Kiskun vármegye Újpest r. t. város 1907” körirat van . Az 1907 évben a rendezett tanácsú város legelső képviselőtestülete 100 taggal választatott meg, s így 56 tagnak, vagyis a felének a mandátuma az 1910-ik évben lejárt. Az 1910-ik év végén a törvény szerinti sorshúzást a polgármester a képviselőtestületi közgyűlés színe előtt eszközölte, s még ugyanazon évben megtartott képviselőtestületi választásokon csekély változtatássala kisorsoltak jutottak be újból a képviselőtestületbe. Az 1911-ik évben a magyar városok polgármestereinek külföldre tervezett tanulmányútját Újpesten szervezték meg. Innen mentek széjjel úgy az ország minden városába, mint a külföldi nagyobb városokba is a felhívások, innét intéztettek a külföldi levelezések és ide érkeztek a válaszok is, miáltal Újpest, a legfiatalabb magyar város, nemcsak hazánk, hanem a külföld előtt is tekintélyre és hírnévre tett szert. A külföldi tanulmány után 92 magyar város vezetői vettek részt, amely itt hazánkra nemcsak dicsőséget hozott, hanem minden magyar városnak nagy erkölcsi és anyagi hasznot is eredményezett az 99 -