Ugró Gyula: Magyar városok monográfiája 11. Ujpest 1831-1930 (Budapest, 1932)
Közmüvelődés
Erkel Sári előbb az újpesti konzervatóriumnak, majd a marosvásárhelyi zeneiskolának híres tanárnője s ismert zongoraművésznő. Erkel Jenő ,,Mašinka’' című operettjét, melynek szövegét Rössi Nándor írta, a Magyar színházban adták igen fényes sikerrel. Hazslinszky Gusztáv az újpesti polgári leányiskola zenetanárja, kiváló hegedű és zongoraművész, újpesti működése alatt száznál több önálló és kiváló zeneművet alkotott. Itt lakik már kora ifjúságától kezdve Losonczy Lajos kiváló zeneszerző és hegedűművész, a budapesti református theológia zene- és ének tanára. Újpesti születésű Márkus Alfréd zeneszerző is, kinek modern zeneszerzeményei az egész kulturélet terén ismeretesek. Itt működött és itt is lakott igen sok éven át Major I.Gyula igen termékeny zeneszerző és kiváló zene pedagógus és itt nyilvános jellegű magán zeneiskolát vezetett. Kitűnő hegedűművészek M. Zeising Jolán és dr. Hirscherné Dalnoki Piroska; Csala János hárfaművész; országos hírű zongoraművészek Márkusné Kotányi Erzsi és Kósa Sándor. Fiatal korában szeme világát vesztett Greizinger István igen híres zongorista. ..Újpesti trió” név alatt sok hangversenyei szerepelnek nagy sikerrel Hannig Pál (zongora), Orbán Kornél (hegedű), és dr. Ugró Zuárd (gordonka), művészek. Igen szép sikereket érnek el hangversenyeikkel az újpesti Meitner-nővérek is. Az „Újpesti Zeneművelő Egyesület” által fenntartott zeneiskola kultur miszsziót teljesít Újpesten. Úgy az egyesületet, mint a zeneiskolát 1891-ik év közepén az a lelkes gárda alapította, mely Gáll János kiváló zenepaedagógus és zeneköltő körül csoportosult, akik még arra is vállalkoztak, hogy a minden anyagiak nélkül megindított zeneiskolában az összes adminisztrációs teendőket is napról-napra elvégezték, mindaddig, míg a zeneegyesület anyagiakban megerősödve erre fizetett személyzetet állíthatott be. Gott János mellett mindennap ott tevékenykedtek órák hosszán át Székely Ábris, Bartók Lipót, Berényi Antal, Elsner Róbert és Ugró Gyula. " A zeneművelő egyesület legelső tanári kara élén Erkel Gyula állott, s annak zongora tanárai voltak Langer Viktor országos hírű pedagógus és zeneköltő, Schwlartz Viktória újpesti születésű zongoraművésznő, a hegedűt Rózsa Márk tanította. A gordonka tanára Rupnik Rezső a m. kir. Opera hangversenymestere volt, az éneket Malecky Vilmosné az Opera büszkesége és európai hírű koloratúra énekesnő, míg a cimbalmot Kun László a zeneakadémia nagynevű tanára és sokoldalú művész tanította. Ilyen tanári kar vetetette meg annak az iskolának az alapját, mely immár négy évtizedet meghaladó múlt mellett mindig híven és kiválóan teljesítette nemes hivatását. Az iskolának az 1980/31-iki tanévben a tanári kara a következő volt: Szikla Adolf igazgató, a m. kir. Opera nagyhírű volt karmestere és zeneszerző. A zongoraszakon tanítottak: Ivósa Sándor, Noirette Arnoldné, Illek Berger Matild, Rónai Zoltánné, dr. Czibeszné Altenbach Matild, Stölczner Mihályné zongoratanárok. Hegedű tanárok: Melles Béla, Hoppe István, Schwartz Valéria, A gordonkát tanította ifj. Brodszky Ferenc, Fúvóhangszerek tanára: Lebenguth Mihály, Elméletet előadta: Sauerwald Géza.