Gulyás József - Kántor Mihály: Magyar városok monográfiája 12. Sárospatak és vidéke (Budapest, 1933)
dr. Gulyás József: Sárospatak
Kántorok: 1624: Steliamis Albensis, 1700: N. Gyöngyösi, 1710: Joh. Főnyi, 1724: Medgyaszai Mihály, 1750: Vámosi Sámuel, 1759: Dávid Péter, 1808: Szénási Mihály, 1812: Dávid Péter, 1814: Bálint József. A második női tanerő: Benedek Ilona. Az új iskolaépületet 1928-ban emelte az egyház. Az elemi ezalatt a főiskolában nyert elhelyezést. Ugyanez évben szentelte fel átöntött harangját. A nagy áldozatokat szívesen hozták meg az egyháztagok. De ezek igénybe is vették őket annyira, hogy 1927- ben kölcsönt kellett felvenni az épületek karbantartása végett. Az elemi iskolában jelenleg a következő tanerők működnek: Igazgató: Szathmáry Ferenc, tanítók: Palumby Béla, Nagyné Kállay Juliska, Palumbyné Szathmári Mária. A növendékek létszáma: 200. Gazdasági ismétlője is van. 1928-ban a Katona Mihály által hagyott házban óóvodát nyitott, főleg a Héce lakóinak gyermekei részére. A növendékek létszáma: 50. Óvónő: Bóbis Jolán. A ref. egyház tulajdona a Héce végén levő temető, melybe 1784 óta temetkeznek. A ref. egyház s a főiskola sok jeles embere alussza itt örök álmát. Így Kövy Sándor (akinek azonban a sírját elfelejtették a patakiak), Majoros András, Erdélyi János, Csorna Mihály, Pálkövi, Hegedűs László, Emődy Dániel, Ivánka Sámuel, Nagy Gusztáv, Varga Lajos és neje Rajka Teréz, Apáthi és még számosan. Több díszes síremlék is látható árnyas fái alatt. A temető mellett van az egyház főiskolája. A ref. egyház jelenlegi vagyona 8 házból, iskolákból, kertből, tanyákból, csűrből áll. A temetőben lévő épületben néhány szegénynek ad ingyen lakást. A FŐISKOLA TÖRTÉNETE. Sárospatak nemcsak a vallásos buzgóságnak, amit a főiskola címerében látható angyal bibliája is bizonyít, hanem a magyar kultúrának ősi televényföldje. A Nagy-Alföld határszélén áll ez a hegyen épített város s a természet tárgyainak összeölelkezésével könynyebbé tette a szellemi tehetségek összeölelkezését. Csokonai Vitéz Mihály Árpádról írott hőskölteménye tervezetének VII. énekében azt mondja, hogy a honfoglaláskor egy patak (Sárospatak) múzsái Retel vezér elé járultak és kérték, hogy hagyja meg székhelyüknek továbbra is Patakot. Csokonai ezzel azt akarja érzékeltetni, hogy Patak régi idő óta a múzsák székhelye volt. Nem csoda, hogy a reformáció hívei a várurak támogatásával itt akarták az egyház veteményes kertjét, az iskolát a reformáció védőbástyájává tenni. Már azelőtt is székhelye volt a tudománynak. Négy zárda volt a városban, kettő azonkívül. A női zárda épületében, a mai gesztenyefa-sor helyén nyílott meg a főiskola, amely kezdetben csak kicsiny triviális iskola lehetett, de ebből a kisded makkból idővel hatalmas koronájú tölgyfa fejlődött, mely dacolt a viharral. A pataki főiskola kiválóságait a következőkben foglalhatjuk össze : Központi, anyaiskolává lett. Észak-keleti Magyarország világítótornya.