Márkus György (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 19. Békés vármegye (Budapest, 1936)
Személyi adattár
viselő lett Kisvárdán. Mai állását 1927 óta tölti be. Részt vett a világháborúban, az olasz fronton harcolt. A Tűzoltó Testület parancsnoka, a Vöröskereszt Egylet főtitkára stb. Neje: Guti Gabriella, özv. Kabodi Mihályné, szül. Folyvárczky Ilona, kereskedő, Orosháza. Kövesfalvi születésű, Orosházán járt iskolába. 1910-ben lépett házasságra néhai K. Mihállyal, aki Orosházán szül., a világháború kitörésekor hadbavonult, ahol hősi halált halt. Férje elhunyta után házikenyér sütődét alapított. Készítményeit Orosházán és a környéken vásárolják. 1935-ben vegyeskereskedést nyitott. Leánya Ilona, Katz Ernő, bőrkereskedő Békéscsaba. Szül. Vidkán (Szatmár m.) Iskoláit Vidkán végezte, majd Sátoraljaújhelyen kitanulta a bőrszakmát. Először szülőfalujában nyitott önálló bőrkereskedést, majd vásárosnaményba költözött. 1921-ben Debrecenben a nemzeti hadsereg kötelékében két szolgálatot teljesített. 1926 óta Békéscsabán él, ahol jólmenő bőrkereskedése van, amely főként a helybeli iparosok szükségletét látja el Keresk Csarnok, tagja. Apja néhai K. Ignác ugyancsak kereskedő volt, aki a háborúban szerzett betegsége következtében 1919-ben hunyt el. Kaczkó Mihály, a Békéscsabai Sertéshizlaló és húsipari rt. intézője. Békéscsaba. Szül. Békéscsabán 1892-ben. Középiskoláit Békéscsabán és Aradon végezte, majd mint banktisztviselő kezdte pályáját. 1919- ben került a Békéscsabai Sertéshizlaló és Húsipari Rt.-hez, mint telepvezető. Ezidőszerint a vállalat felelős vezetője. Egyidejűleg 80 hold kiterjedésű birtokán is gazdálkodik önállóan. Jelentős sertés és lóállománya, valamint tehenészete van. A háború alatt az 1. császárvadász ezred, majd a 101. gy. e. kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Vállalata mint államilag ellenőrzött kiviteli telep, exportra is dolgozik, modern vágóhíddal és saját iparvágánnyal felszerelt üzeme 1000 darab sertés hizlalására van berendezve. farkasfalvi Dr. Kaczvinszky József, földbirtokos, Gyula. 1887-ben Gyulán született. Nemesi Famíliából származik, elődei az 1200-as években nyerték nemességüket. Kassán és Eperjesen végezte a középiskolát, Nagyváradon a jogakadémiát, Debrecenben a gazdasági akadémiát. Három évig a nagyváradi káptalanban volt állásban, majd Budapest-Székesfőváros alkalmazásába lépett, ahol 1923-ban vonult nyugalomba. Gyulán telepedett meg, azóta 200 holdas birtokon gazdálkodik. A városi képv. test. tagja, várm. tör. biz. tag, a földmivelők gőzmamának alelnöke stb. Részt vett a világháborúban, az orosz fronton harcolt. Kacskovics Aladár földb. Szarvas. 1889. ben Sumony községben született. Felsőlövőn érettségizett 1890-ben. Majd elvégezte a magyaróvári Gazdasági akadémiát. A világháborút végigküzdötte, kétszer súlyosan sebesült. Kitüntetései: Nagy Ezüst kis ezüst v. é., Seb érem sávval, K. cs. k., és H. e. é. Mint hadnagy szerelt le. Jelenleg 707. kat. holdon folytat belterjes gazdálkodást. Búzájáért oklevéllel kitüntetve. Ősrégi nemesi családja másodízben 1710-ben Első Józseftől nyert nemességet. Neje Kontur Noémi, Gyermekei Judit és Zsigmond. Bátyja Kacskovits Antal tényleges honvédalezredes. Kádár Ádám fűszer és vegyeskereskedő Gyulavári, 1902-ben született. Iskolái elvégzése után a vas és a fűszer szakmát tanulta ki. Orosházán és Gyulán fejlesztette szaktudásán 1932-ben telepedett le a községben és alapította üzletét, amely felesége nevén tan. Trafikengedélye is van. Neje sz. Zielbauer Mária, Magdolna, két gyermekük van: Kádár Lajos, kereskedő, Gyoma. 1898- ban Gyomán született Szolnokon középiskolát végzett. 1929-ben vette át édesatyja 1880-ban alapított fűszerüzletét. Részt vett a világháborúban, az olasz és orosz fronton harcolt, mint zászlós szerelt le. Kitüntetései K. cs. k., sebesülési érem és háborús emlékérem. Neje Hollender Rózsika, gyermeke Péter György, néhai Kádas Ferenc ny. m. kir. honvéd nyilvántartó törzsőrmester, Kétegyháza. Szül. Kétegyházán, 1863-ban. Ősrégi Kétegyházai család sarja. Középiskoláit Gyu- ■álán végezte, majd a kereskedelmi pályára lépett. Katonai éveinek leszolgálása után a m. kir. honvédség kötelékében ténylegesíttette magát. Pályája egész során Gyulán teljesített szolgálatot. 1914-ben nyugalomba vonult és kétegyházára költözött, ahol 1928-ban elhunyt. Tevékeny részt vett a község életében. A Hangya szövetkezet megalapítása is nevéhez fűződik. Értékes szolgálataiért többizben kitüntetésben részesült. Kajló Gábor géplakatosi, Körösladány. 1884-ben Körösladányon született, u. ott járt iskolába, majd ipari pályára lépett, Nagyváradon szabadult fel 1897-ben. Budapesten a Ganz Gyárban fejlesztette szaktudását, majd 12 évig uradalmi főgépész, utána Szeghalmon három évig villanytelepi főgépész, azután a Fokközi Szivattyúnál