Schneider Miklós - Juhász Viktor (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 22. Fejér vármegye (Budapest, 1937)
Fejér vármegye községei
királyi birtok, a király hírnökei lakják, kik mellé besenyőket telepítenek. Később a veszprémi püspök is kap itt birtokot. A török után a Zichy grófok birtoka lesz. A XIII. század végén templomát említik okleveleink. Örspuszta, 1830-ban 101, ma a szöllőhegyeivel együtt 1021 lakossal. Itt is besenyők laktak és később ez is a Zichy grófok kezébe kerül. A község területén levő lakott helyek még Alma major 116, és Zarnóca 59 lakossal. Pusztaszabolcs, nagyközség az adonyi járásban. A krónikák által a Csák-nemzetség ősének tartott Szabolcsról elnevezve. A Csák-nemzetségősi birtoka. Később a csepelszigeti királyi uradalomhoz kerül és méneseit említik okleveleink. Mátyás király Magyar Balázsnak adományozta, de további sorsa ismeretlen. Ma nagyrésze Zichy-birtok. Lakosainak száma 1830-ban 173, ma 2413, területe 8059 k. h., lakóházainak száma 297. Csendőrőrse, községi orvosa, egy állami, egy róm. kath. és egy magán elemiiskolájá van. Vasútállomása a budapest-ujdombóvári vonalon fekszik. Hozzátartozik: Csongrádpuszta, melyet a múlt században alakítottak. Lakosainak száma 139. Felsőcikola-puszta, 302 lakossal. Régi neve állítólag Csikóalja volt. Itt is királyi ménesek voltak a középkorban. ,Ma a Zichy-uradalomhoz tartozik. A községhez tartozó külterületi lakotthely még Györgymajor 92, Ludovika 68, Nándormajor 94, Szabolcsmajor 304 és Ujszabolcs 980 lakossal. Pusztavám nagyközség a móri járásban. Egy időben Ondódnak is nevezik. Eredetileg külön község volt a személyről elnevezett Ondód és a vámjogáról elnevezett Vám. Történetük a középkorra nyúlik vissza, mikor a gesztesi uradalomhoz tartoztak. A török után a Hochburgok, majd a Lamberg grófok itt a birtokosok. Ma az Eszterházy grófoknak és a Trauttenberg báróknak van itt birtokuk. Plébániáját már a XIV. században említik és 1780-ban alapítják újra. 1785-től az evangélikusoknak is van itt egyházuk. Lakosainak száma 1830-ban 2146, ma 2521 német anyanyelvű lakosa van. Területe 6018 k. h., lakóházainak száma 522. Körorvosi székhely. Egy róm. kath. és egy ág. ev. elemiiskolája van. Hozzátartozik: Vértesnána-puszta, az egykori Nána. A közép-kkorban a fehérvári prépost birtoka, később Csókakő tartozéka. Pusztazámor, Sóskút nagyközséghez beosztott kisközség a váli járásiban. Középkori történetéről csupán annyit tudunk, hogy a XV. század közepéig a Pohárnoki-családé volt. A török után a Korláth-család birtokábakerül, majd ezek örökösei birtokolják sokáig. Ma a Barcza-családé a birtok. 1830-ban 377 lakosa volt, ma 675, területe 1613 k. h., lakóházainak száma 131. Újabban róm. kath. plébániája van. Közművelődését egy állami ellemi iskola mozditja elő. Rácalmás, nagyközség az adonyi járásban. Az egész középkoron keresztül az Almásiak birtoka. Ezek kihaltával 1560-ban a Paksy-család kapja meg, kiktől leányágon a Daróczyak öröklik. Birtoklásuk azonban nem volt hosszuéletű, utánuk 1651-ben a Farkas és Lindvay-családok kapják adományul. Ma is e két család leszármazott a község birtokosai, kastélyaik díszei a községnek. A török alatt beköltözött rácoknak 1740 óta van itt egyházuk, mig a róm. kath. plébániát csak 1848-ban alapítja Jankovich József. Lakosainak a száma 1830-ban 2248, ma 3923, területe 9971 k. h., lakóházainak száma 816. Csendőrőrse, községi orvosa és állatorvosa, állami kisdedóvója és három állami elemi iskolája van. Vasútállomása a pusztaszabolcs-parki vonalon fekszik. Emellett hajóállomása is van. Hozzátartozik: Kulcspuszta, mely a középkorban Kulcsegyháza 121 .