Schneider Miklós - Juhász Viktor (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 22. Fejér vármegye (Budapest, 1937)
Thaisz Andor - Báthori Sigray István: A velencei tó és környéke
A Velenceitó — elől részletesen felsorolt adottságai folytán — arra volna hivatva, hogy Budapest székesfőváros kiránduló helye, annak tava legyen. Elsősorban áll ez a vitorlázó sportra. A Velenceitó egészen az 1920-as évekig elsősorban halfogásra, nádlásra, és nem legutolsó sorban vadászatra szolgált. Legfeljebb a környékbeli kastélyok lakói használták fürdésre. Érdekes megemlíteni, hogy a XVIII. században mozgalom indult a tó lecsapolására, mely a fehérvári káptalan ellenállásán szenvedett »hajótörést.« Az 1920-as években indult meg Gárdonyban a parcellázás és ennek kapcsán az építkezés és fürdőzés. A tavat »felfedezték«. Nincs is azóta munkanélküli ember és eladatlan termény a környéken. Az 1930. évben megalakult a Gárdonyi Fürdő Egyesület, a további parcellázások következtében az agárdi és velencei fürdőegyesületek. Több penzió és étkezde áll rendelkezésre. Rövid másfél évtized alatt 3 nagy fürdő és nyaralótelep keletkezett a a déli parton. Ezek a következők: Agárd. A fürdőtelep közvetlenül a tó partján az azzal párhuzamosan haladó MÁV, pályatest és állami betonút (Balatoni út) mentén terül el. Benzinkút is van a Balatoni műút mentén. A parcellázás 1932 évben vette kezdetét, azóta mintegy 500 nyaraló épült fel. A vasúti állomás mellett terül el árnyas parkja, azzal szemben van a fövenyfürdő és szálloda. A s villatelep a tengerszín felett 107 méter magasan fekszik. Budapesttől 52 km-nyire, Székesfehérvártól 15 km-re van. Éghajlata mérsékelt. Vízellátása mély furatú kutakból történik. A telepen a villany már be van vezetve és távbeszélő szolgálatba is bekapcsoltatott. A telepen róm. kat. és ref. templom is épült. A Velencei Vitorlázó Jacht Clubnak klubháza van a parton. Az 1936 évben 2800 állandó nyaraló, 4 napnál hoszszabb ideig megforduló fürdővendég pedig 3200 volt Agárdon. 5 esztendő alatt a 252 holdas parcellázásból létrejött 1500 villatelek közül több mint 1000-et már el is adtak. A Belügyminiszter a fürdőtelepet az 1936 év folyamán üdülőhellyé nyilvánította. 1932 óta cca. 30.000 facsemete került a telepen kiültetésre. Agárd Budapestről vagy vonaton, vagy pedig az új balatoni betonúton közelíthető meg. Budapestről Siófokra és Budapestről Veszprémbe járó autóbusz a telepen megáll. A telep amerikai tempóban fejlődik, szép 6 öles utcái rohamosan épülnek be és mihamarébb egész villaváros képét fogja nyújtani. Gárdony. A fürdőtelep részben közvetlen a tó partján, részben Gárdony község mellett fekszik. A tó partján már több mint 100 nyaraló áll. Stabadfürdői a vasúti állomástól cca. 100—200 lépésre fekszenek. Gárdony ugyancsak az 1936 évben nyilváníttatott üdülőhellyé. A helység a tengerszin felett 107 m. magasan fekszik, Budapesttől 50 km.nyire. A fürdővendégek ellátását több penzió és étterem biztosítja. Vízellátása mélyfuratú kutakból történik. Úgy az üdülőhely, mint a község a távbeszélő forgalomba be van kapcsolva és villanyvilágítással rendelkezik. Közlekedési viszonyai ugyanazok mint Agárdé — itt is van benzinkút — azzal a különbséggel, hogy a gárdonyi fövenyfürdőből motorcsónak járat van a tavon. 1936. évben 1200 állandó nyaraló és 8000, négy napnál rövidebb ideig tartózkodó kiránduló fordult meg az üdülőhelyen és a községben.Szelence. A fürdőtelep a gárdonyi határoktól kezdődőleg Velence vasútállomást érintve egész Kisvelence vasútállomásáig terül el, külön az — 268 .