Schneider Miklós - Juhász Viktor (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 22. Fejér vármegye (Budapest, 1937)
Személyi adattár
fvott 1914-ben. Végigharcolta a világháborút. Kétszer súlyosan megsebesült. Mint t. főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: sign,laudis, arany v. érem, K. cs. k. 1922-ben vitézzé avatták, vitézi telket kapott. Leszerelése után 10 évig Polgárdin adóügyi jegyző volt, 1929-től Kislángon vezető jegyző. Felesége: Kukorelly Mária, egy fia van: Béla. Gerencsér János rk. plébános, szentszéki tanácsos, Adony. 1885-ben szül. Zalaapátiban. Középiskoláit Zalaegerszegen végezte, a teológiát Innsbruckban, 1909-ben szentelték pappá. Működését Dunabogdányban kezdte, mint káplán. 14 évig nevelőként működött a gróf Mailáth családnál. Konviktusi felügyelő és hittanár lett. 1929 óta plébános Adonyban. 1924-ben szentszéki tanácsossá nevezték ki. A helyi Kaszinó, a Hangya elnöke. Várm. that. biz. tag. Gerőfy Gyula vezető jegyző, Vértesacsa. 1886-ban szül. Száron. Középiskoláit Győrben végezte, azután jegyzői oklevelet szerzett. 1907 óta működik Vértesacsán. Működése alatt sokat fejlődött a község, új községház épült és motoros tűzoltóko-csit is szegztek Neje: Szűcs Ilona, gyermekei: Gyula, Károly, Ilona, Gergely Jenő úriszabó, Székesfehérvár. Itt született 1902-ben. A felsőkereskedelmi iskolában érettségizett. A szabászatot Bécsben tanulta ki, 1931-ben lett önálló. Tagja az Ipartestületnek, a Keresk. Társulatnakés Csarnoknak, valamint a Kiskeresk. Egyesületének. Felesége: Kelemen Éva, egy ’fia van: Tibor, vitéz Gerőfy Zoltán vezető jegyző, Kisapostag. 1893-ban szül. Száron. Középiskoláit Tatatóvároson végezte. 1914-ben bevonult a tiroli császárvadászokhoz, majd a 69-es ezred kötelékében harcolt. Öt ■évig főhadnagyi ranggal a nemzeti hadseregben szolgált. Jelenleg emléklapos százados. Kétszer sebesült. Kitüntetései: hátér, kereszt, sign, laudis, nagy ezüst, bronz v. érem, K. cs. k., 2 dicsérő ok"irat. 1929-ben vitézzé avatták. Jegyzői oklevelet 1932-ben kapott. 1927—31-ig már a közig, pályán működött. 1933 óta vezető jegyző Kisapostagon. Felesége: Bakay Adrienna, gyermekei: Gabriella és László. Geszler József kereskedő, Székesfehérvár. 1911-ben született Móron. Itt iskolázott, majd tanonc lett. Mint kereskedősegéd ,több vársban működött. 1936-ban vette át mostani fűszer, és csemege üzletét, melyévet nagy szakértelemmel vezet. Neje: Dornáczi Margit. Gércsi Suta István községi főjegyző, Sárszentmiklós. 1900-ban szül. Mátészalkán régi nemesi családból. Középiskoláit Szatmáron, a közig. tanfolyamot Debrecenben végezte. Előbb Kisvárdán, majd Hercegfalván és Sárbogárdon működöt s 1932. ben lett Sárszentmiklós főjegyzője. Végigküzdötte a világháborút. Emléklapos hadnagy, K. cs. k.-je van. Nevéhez fűzőődik a községben a mélyfúrású kutak, községi épületek létesítése és az utak megjavítása. Neje: baksai Sohár Dóra. Gévay János sütőmester, Seregélyes. 1906-ban itt született. Iparát is itt tanulta ki .1931-ben vette át a pékséget, melyet még apja alapított. Az üzem egy kemencés. Bátyja: György hősi halált halt. Özv. Goldner Lipótné fűszer-, vegyes- és vőföskeresk., Sárosd. Az üzletet száz évvel ezelőtt alapította Goldner Ábrahám, utána egészen haláláig Goldner Lipót vezette. Jelenleg Goldner József és Imre vezetik. Goldner József 1893-ban született. Középiskolát végzett. Mint főtűzmester résztvett a háborúban. Egyszer megsebesült. Kitüntetései: Kis ezüst v. é., k. cs. k. Goldner Imre szül. 1895-ben Sárosdon. Középiskolát végzett, azután magántisztviselő lett. Végigküzdötte a világháborút. Emléklapos hadnagy. Kitüntetései: nagy ezüst, bronz, v. é., seb. érem. A frontharcos szöv. helyi csop.-nak elnöke. Felesége: Krausz Rózsi Dr. Goldner Mór községi orvos, Sárbogárd. 1875-ben Tasson született. Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte. 1900-ban kapta meg a diplomát. Budapesti klinikákon működött. 1903-ban magánorvosi gyakorlatot Sárbogárdon és és a következő évben választották meg községi orvossá Az egész égvédelmi szolgálatot 1934-ben alapította és ennek vezetői vtlt 1936. nov. 1-ig. Az izr. hitközségnek 2 ízben is elnöke volt. Működése óta a halálozási arány kedvezőbb az országos átlagnál A világháborúban mint főorvos teljesített szolgálatot, Szerbia megszállott területén kerületi főorvos és kórházparancsnok volt. Kitüntetései: Kor. az. érdemkereszt ,a vit. érem szalagján, bronz sign, laudis, és k. cs. k. Felesége: Braun Paula, gyermekei: Livia és Lajos. Goldziher Ignác izr. elemi népiskola, Székesfehérvár. 1842-ben létesült. 1874-től 1889 ig szünetelt, mert a város subventióját megvonták. 1892-ben korszerű otthont létesítettek az iskolának, amely a modern alapokra fektetett nemzetnevelés szellemét honosította meg. Az iskola fölött — 441 —